Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
Már szedik a fejes salátát Szedik a fejes salátát a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vízfüggönyös fóliatelepán. A primőr árut a Zöldértnek és saját üzleteiknek szállítják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Akácból készül a boroshordó Évek óta sokszor látják a ceglédi vasútállomáson, vagy a városon, kívül az utat keresztbe szelő sorompónál várakozók: a teherszerel vények sok más mellett hasas hordókat is visznek messzi földre — a záhonyi vonalon például a Szovjetunióba. A hordóban jellegzetes ízű, zamaitú, színű itólka van. sok ezer hektoliter ~szám.- A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi export- pincészetében töltötték, a hordóik pedig a Fűrész-, Lemezes Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában készültek, seregével. A hordó göngyölegnek számít, dongáit akácból gyalulták, ácsolták. A gyárnak évi 175 ezer hektoliter ital befogadására alkalmas, egyenként 500 literes hordó készítése szerepelt a tervében. A szalagon általában hat perc egy ilyen jókora bortároló elkészítési ideje. A ceglédi gyár 1975 óta üzemel. Hordókészítő részlege Európa legnagyobb hordóüze- 'me, és a világon egyedül itt gyártanák ily nagy mennyiségben akácfából hordókat. A belső felületet természetes gyantaanyaggal impregnálják, nem tárolásra, hanem transzportá- lásra szánva. A pincegazdaság mellett állami gazdaságok borászati üzemei is kémek belőle. Minősége garancia. A gyárban, a hordóüzemben dolgozik a legtöbb szakmunkás. Az általában ötvenöt-ötvenhatos létszámból, negyvennél többen rendelkeznek szakmunkás képesítéssel. Jó gépekkel, eszközökkel dolgoznak és szakmai ismereteiket a munkahelyi tanfolyamokon bővíthetik. A zeneiskolában Tanárok, pódiumon Tanárok adnak hangversenyt a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában, január 26-án, délután 13 órai kezdettel. A műsoron Vivaldi É-dúr hegedűversenye, Schubert D- dúr szonatinája, Bach E-dúr parti tájából a Loure, majd Mozart egy menüettje, Beethoven F-dúr románca, Dvorak Humoreszkje és Brahms VI. magyar tánca hangzik el. A műsorban fellép Béres Ká- rolyné, Hacheleva Ludmilla, ár. Kiss Mihályné és Dávid Sándor. Előadói est lesz Szabó Gyula színművész előadói estjét tűzte műsorra a ceglédi Kossuth Művelődési Központ. Az előadásra, amely az irodalmi bérletsorozat harmadik rendezvénye, január 23- án kerül sor. az emeleti nagyteremben. Szabó Gyula színművész műsorának címe: Színészdal. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1981. JANUÁR 6., KEDD ABC a falu közepén Mindent egy helyen vehet a vevő Tisztaság és rend az üzletben Az elköszönt évtized fejlődést hozott járásunk valamennyi településének. KözséEgyre-másra múló napok Kétarcú, kétéltű intézmények a könyvtárak és a múzeumok. Egyfelől feltáró, rendszerező, kutató munkát végeznek, másfelől tárt kapuval várjáík mindazokat, akiket ez egy kicsit is érdekel. Lehetőséget adnak általános ismeretszerzésre látvánnyal és olvasnivalóval egyaránt. Segítenek az érdeklődési kör ki- szélesítésében, segítenek abban, hogy bárki tudása kiteljesedjen egy-egy szakterületen. Cegléden a Kossuth Múzeumnak, a járási-városi könyvtárnak és az SZMT- könyvtárnak több ezer látogatója van. — ám lehetnének még többen is. Őszinte válaszokból valós kép alakulna ki például, há a téli szünidő végeztével felmérést készítenének az iskolákban arról, hogy a diákok, kicsik és nagyok, hogyan töltötték el a téli szünidő napjait? Hány könyv került a kezük ügyébe? Hányat kaptak ajándékul karácsonyra és hányat kölcsönöztek a könyvtárból? Bekukkantottak-e ez alatt az idő alatt egyszer is a múzeumba, vagy más 'városba utazva, kirándulva felkerestek-e .más múzeumokat? A köznevelési törvény, amely 1976-ban látott napvilágot, nemcsak azokra a napokra vonatkozik, amikor az iskolákban tanítás van; Azok az intézmények, így a múzeum és a könyvtár, amelyek segíthetnek az általános műveltség alapjainak erősítésében és az érdeklődési kör kialakításában, nem akarják elvenni az iskola szerepét, kenyerét, csak segíteni szeretnének a maguk módján, elismerve az iskola nyitottságának elvét. A téli szünidőben — így igaz — többen is ellátogathattak volnia a múzeumba. Többen is felkereshették volna a könyvtárakat. Játékra, más kikapcsolódásra így is, úgy is maradt volna bőven idő. Csellengő gyerekkel, nem is eggyel lehetett találkozni mostanában. Olyannal, aki nem tudott mit kezdeni magával, a délelőttiével, délutánjával. Most, hogy a második félév elkezdődik az iskolákban, megint megpezsdült kicsit az élet. Megint munkához látnak a lelkes pedagógusok, hogy egy-egy múzeumlátogatást gondosan előkészítsenek, értekezzenek a múzeumban munkálkodó fiatal népművelővel annak érdekében, hogy a gyerekek minél több, maradandó élménnyel gazdagodhassanak a csoportos látogatás alkalmával. A gyermekkönyvtárban folytatódnak a jól szervezett, ám a téli szünidőre abbamaradt könyvtári órák, érdekes foglalkozások, amelyek az iskolai tananyaghoz kapcsolódva kiegészítik azt. A január már mozgalmasnak ígérkezik. E. K. Fennmaradt mesterremekek Vasvirágok hirdetik művészetét Védelmet érdemlő épületek tiszteletére, emlékének ápolására, akiről Pereházy Károly művészettörténész írt Quo va- dis... kovácsművészet címmel- a Művészet folyóirat 1963. októberi számában. A mendei oltárrácsról részletes ismertetést ad Vargha László tudományos kutató a Pest megye műemlékei első köte- lében. KIVÁLÓ MESTER VOLT József fia is, aki a negyven- nyolcas szabadságharc idején a honvédség és a nemzetőrség számára gyártott puskákat és egyenesített kaszákat. A zaklatott hónapokban a hadak vonulása, elszállásolása, élelmezése gondjaiban nem fizetett a város. A bukást követő csöndességben nyújtotta be négyszázhuszonegy váltóforintos követelését. Az 1850. január 16-i tanácsülés jegyzőkönyvében ez áll: „Krómpek József lakatosmester kaszák, puskák és pléhekért, a’ város részéről neki járó 421 vál- tóforint ’s 49 krajczárnyi árjegyzékét kötelezvénnyel kérvén kicseréltetni, avagy ha lehetni, kész pénzben kifizettetni. A követelésből Magyar József második bíró már 110 váltóforintot kifizetett, a többit jobb jövőre, mikor ti. adósságokkal terhelt ’s mind inkább terhelendő városi kö- zönségürnk szerencsésb állapotra vergődik — elhalasztani rendeltetik.” virágokkal ékes ajtók fogadnak. A Rákóczi út 2-es számú épületének kőkonzolos erkélyét kosaras szép rács keretezi. Az erkély alatt, a Rákóczi út és a Gubody utca sarkán lépcsős, kátszárnyú, kazettás kapu van, kovácsolt vas rácsozattal. Főbejárata a Rákóczi útról vezet kőlépcsős féloszlopok közt nyíló kazettás kátszárnyú kapujából. A kulcscímer és a kilincs kovácsolt vas. Bent a lépcsőfeljá- rat ünnepélyes. A mértéktartó, nyugodt, jó arányú épület valóságos palota. A VÁROSI TANÄCSHÄZA bevakolt kőoszlopait a közelmúltban bontották ki, a földszinti előcsarnokban. Előbukkant a rákent márványeres festék alól a nemes, mázolat- lan szép kőoszlopsor. Kár, hogy az eredeti kovácsolt kapu és ablakmustrákat eltávolították. Fölszedték a folyosók műköves padlóját és a kerengőt valódi márvánnyal rakták ki, példát szolgáltatva más épület néhány felelőtlenül eltakart neorene- szánsz ablak és kapu záróívének kibontására. Ilyen kirívó a már tárgyalt Rákóczi út 2-es számú épület otromba kirakata, a volt papírbolton, és a Szabadság téri nagy ruhaüzlet egyenesre * igazított ajtó- és ablakzáródása. Itt ki kéne bontani a kosáríveket. Városunknak csupán három műemlék épülete van, a klasszicista református és a katolikus templom, kint Szőkehalmán pedig a hajdani gazdaképző intézet romantikus udvarháza. A most fölsorolt négy belvárosi épület megérdemelné a „műemlék jellegű” márványtáblát. Hídvégi Lajos ZENGETT AZ ÜLLŐ a tűzben izzO'lit vasak alatt a ceglédi Krompek József műhelyében, nemesi kúriák és tornyos templomok ablakmustrái, kapuaatai, mellvédrácsai, szentélykorlátjai kikovácsolására. A faiakon szép rendben lógtak a vágók, erezők, domborítok, lyukasztók, hasítok, reszelek, fűrészek, fúrók, menetvágók, a dörzsárak, mérő és előrajzoló eszközök, nagyság és f.aj ha szerint. A munkapadon üllóbetátek, satuk, szorítok a remekművek előállítására. Mesterünk — a művészettörténet rangos kovácsművésznek minősíti — az alkotás örömével formálta a vasat, régi, hírneves vasverők hagyományain. Tanítómesterei még a XVIII. században sajátították el a művességet, tőlük tanulta el a kovácstűz kezelését, a nyújtást, az odorozást. a csavarást, a mélyítést. a tömörítést, hogy keze alatt engedelmesen formálódjon az anyag, ahogyan megálmodta. Krompek Józsefnek csupán az 1830-ban készített mendei evangélikus templom oltárrácsa igazolt hitelesen, máshol rejtőző művei után szakemberek kutatnak. Ha nem kedvez a szerencse, akkor is magas művészetről tanúskodik a mendei remekműve. Ha egy- művű alkotása után ítéljük, akkor is méltó szülővárosa Ifjabb Krompek Józsefnek tulajdonítom a Kormuth Péter uradalmi tiszttartó sírja fölött álló impozáns önitött- vas-remek keresztet, a Csen- gettyűs temetőben. (1857). Őket a XIX. század második felében Cegléden több ko- vácsiművész követte. Sajnos,' ez ideig még a nevüket sem tudjuk. Kezük alól került ki a reneszánsz stílus elemedből alkotott néhány belvárosi épület díszes kazettás kapu- vasalása, kulcscímere és kilincse, erkélyeik kosaras védőkorlátja, díszlépcsőik védőrácsa, ajtajáik, ablakaik félköríves kovácsolt vas rácsozata. Legszebb a Gubody utca 15-ös számú épület akantusz- levél-díszes, félköríves kapuzáró mustrája. E remekmű sürgős védelmet kér, műemlékké való nyilvánítást és megjelölést. A házat Vasko- vits Antal építész magának emelte. Hangulatos márványlépcsős, kereszt boltozatos bejárata a századforduló építészetének legszebb példája városunkban. A Kossuth tér 10-es számú emeletes ház neoreneszánsz kazettás . tölgyfakapujával, tíz félköríves kovácsolt vas kapu- és ablaknyi!ászárójával különösen megejtő látvány, ha a drogériát kivilágítják. Bent márványlépcsős feljárat vezet az emeletre, ahol vasgeink tevékeny munkával épültek, szépültek, változtatták meg arculatukat. Fejlődött a kereskedelem, bővült az üzlethálózat, korunk színvonalára emelve ezzel a lakosság ellátását. Törtei lakói az elmúlt évben avatták új áruházukat, mely ennek a programnak a keretében épült. Ezzel egy évtizedes gond oldódott meg, méltóképpen köszöntve a nyolcvanas éveket. Rutinos mozdulatok A település közepén, kellemes színfoltjaként a községnek, áll az emeletes üzlet. Csupa ablak oldalán megcsillan a nap téli sugara. A kerék- pártárplo telve járművekkel, gazdáik a heti bevásárlást intézik. Az üvegajtó pillanatonként nyílik, csukódik, a ki- és beáramló emberek láthatóan elégedetten veszik tudomásul a megváltozott körülményeket. A régi kis bolt helyett szép új áruház várja a vásárlókat. Nagy a forgalom. A megszokott sorban állás helyett hamar sorra kerül mindenki. Két pénztárgép csattog, zörög, kezelőik rutinos mozdulatokkal dolgoznak. — Ha sok a vevő, beindítják a harmadik gépet is — mondja Káldi György üzletvezető. — Célunk, hogy elkerüljük a torlódást. Nem mindegy, milyen hangulatbán hagyja el a vevő az üzletünket. Alig két hónapja nyitottunk, de máris megszerették a törteliek. Tartottunk egy kicsit attól, hogy nehéz lesz az átállás, a kis boltokban személyesebb a kapcsolat, az ön- kiszolgáló rendszer is újdonság volt, de azután belerázódtunk. Az ünnepi forgalom rohamát mind a húsz dolgozónk jól állta. Négy tanulónk van, szeretnénk, ha az igazi kereskedelem minden csínját-bínját megtanulnák és később velünk dolgoznának. A polcok roskadoznak az árutól. Nem valószínű, hogy egy városi ABC többfélét kínálna. A válogatás lehetősége, az árukészlet áttekinthetősége csábító, bár van, akinek még gondot okoz. Egy idős néni papírról olvassa a vásárlandó cikkek listáját, a fehérköpenyes eladó türelmesen segít neki keresgélni. Mindenütt tisztaság, rend. Két tanulólány éppen poharakat pakol. Keresett gyermekholmik Győré Tibor kenyeret rak a kosárba. Ezért tulajdonképpen a kenyérboltba is bemehettem volna, de mást is szeretnék venni. Régebben Cegléden vagy Abonyban kerestem meg a kívánt árukat, de most első . utam ide vezet. A mindennapi használatra szánt holmik, élelmiszerek, egyéb áruk megtalálhatók itt. Ez pedig manapság már elengedhetetlen egy ötezer lakosú községben. Örülök, hogy elkészült, élünk is a lehetőséggel. Bár jó lenne, ha megoldanák a gyermek- konfekció árusítását is — hangzik az óhaj. — Sajnos, csak azzal a hely- lyeí tudunk gazdálkodni, ami van — vezet végig az emeleti részen az üzletvezető. — A cipőrészleg önkiszolgáló rendszerű, divatáru és papír-írószer kapott itt helyet, de — az igényeket figyelembe véve — ez utóbbit levisszük a földszintre, és lesz hely a gyermekruhának is. Figyeljük az igényeket, helyt adunk a kéréseknek, igyekszünk mindent beszerezni, amit csak módunkban áll. Igényesek a törteliek. Jogosan, hisz változik a kor. Mirelit áruk, déligyümölcsök, felvágottak, sütemények egyaránt keresettek. Fogy az üdítő és népszerűek a kozmetikai cikkek. Jó összeköttetés, megfelelő üzletpolitika és mindenekelőtt igazi kereskedői szellem kell ehhez. Elégedett vagyok a munkatársaimmal, úgy érzem, kezd kialakulni a kollektíva. A központ dísze Kifelé menet üresen álló helyiségrész kelti fel a figyel-, memét. Állóbüfé jellege van, de semmi jele a használatnak. — Ez a gondunk még megoldásra vár. Elképzelésünk szerint reggeliző lett volna, főként az iskolába siető gyerekek számára, de műszaki okok miatt egyelőre használhatatlan. ígéretet kaptunk rá, hogy tavasszal működhet. — Évtizedes gondunkat oldotta meg ez az üzlet — mondja Fodor Imre tanácselnök. — Annak idején még én is részt vettem a tervezésében, mint az Áfész beruházója. Dekoratív, modern, jól illeszkedik a központba. Az emberek szeretik, büszkék rá. Csilléi Béla Tábla jelöli Gyűjtőhely fenyőknek A Városgazdálkodási Vállalat Cegléden több helyen, egy-egy lakónegyednél, háztömbnél táblát helyezett el, jelezve, hogy ott gyűjtik, onnan szállítják el a fenyőfákat, most hogy az ünnepek sora véget ért. Erre külön szállító járművet használnak. Kérik a lakosságot, hogy a fákat ne a kuka-tartályokba tegyék, ne hajigálják szerteszét, hanem vigyék el a gyűjtőhelyre. A város rendezett képének, tisztaságának alakításához tartozik az is, hogy ne díszelegjenek kósza fenyőcsonkok úton, útfélen. Standot nyitott a halárus Akik az év végén ünnep előtti bevásárlásaik során felkeresték a piacot, láthatták, hogy újabban megnyílt a halkereskedő standja is. Hosszú időn át megoldatlan volt a városban az élőhalellátás, s most — a városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának kezdeményezésére — megoldás született. Egy magánkereskedőnek engedélyt adtak az árusításra, aki a december végi napokon mázsaszámra adta el a sokak által kedvelt eledelt. A kiskereskedő hajnalok hajnalán indul autójával az áruért, s mire kezdődik a piac, hozza a szállítmányt. Az eddigi tapasztalat szerint vevőköre gyorsan kialakult, nem volt szüksége különösebb hírverésre. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)
