Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Már szedik a fejes salátát Szedik a fejes salátát a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vízfüggönyös fóliatelepán. A primőr árut a Zöldértnek és saját üzleteiknek szállítják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Akácból készül a boroshordó Évek óta sokszor látják a ceglédi vasútállomáson, vagy a városon, kívül az utat ke­resztbe szelő sorompónál vá­rakozók: a teherszerel vények sok más mellett hasas hordó­kat is visznek messzi földre — a záhonyi vonalon például a Szovjetunióba. A hordóban jellegzetes ízű, zamaitú, színű itólka van. sok ezer hektoliter ~szám.- A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi export- pincészetében töltötték, a hor­dóik pedig a Fűrész-, Lemez­es Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában készültek, seregével. A hordó göngyölegnek szá­mít, dongáit akácból gyalul­ták, ácsolták. A gyárnak évi 175 ezer hektoliter ital befo­gadására alkalmas, egyenként 500 literes hordó készítése sze­repelt a tervében. A szalagon általában hat perc egy ilyen jókora bortároló elkészítési ideje. A ceglédi gyár 1975 óta üze­mel. Hordókészítő részlege Európa legnagyobb hordóüze- 'me, és a világon egyedül itt gyártanák ily nagy mennyiség­ben akácfából hordókat. A bel­ső felületet természetes gyan­taanyaggal impregnálják, nem tárolásra, hanem transzportá- lásra szánva. A pincegazdaság mellett állami gazdaságok bo­rászati üzemei is kémek be­lőle. Minősége garancia. A gyárban, a hordóüzemben dol­gozik a legtöbb szakmunkás. Az általában ötvenöt-ötvenha­tos létszámból, negyvennél többen rendelkeznek szakmun­kás képesítéssel. Jó gépekkel, eszközökkel dolgoznak és szak­mai ismereteiket a munkahe­lyi tanfolyamokon bővíthetik. A zeneiskolában Tanárok, pódiumon Tanárok adnak hangver­senyt a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában, január 26-án, délután 13 órai kezdet­tel. A műsoron Vivaldi É-dúr hegedűversenye, Schubert D- dúr szonatinája, Bach E-dúr parti tájából a Loure, majd Mozart egy menüettje, Beetho­ven F-dúr románca, Dvorak Humoreszkje és Brahms VI. magyar tánca hangzik el. A műsorban fellép Béres Ká- rolyné, Hacheleva Ludmilla, ár. Kiss Mihályné és Dávid Sándor. Előadói est lesz Szabó Gyula színművész előadói estjét tűzte műsorra a ceglédi Kossuth Művelődési Központ. Az előadásra, amely az irodalmi bérletsorozat har­madik rendezvénye, január 23- án kerül sor. az emeleti nagy­teremben. Szabó Gyula szín­művész műsorának címe: Színészdal. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1981. JANUÁR 6., KEDD ABC a falu közepén Mindent egy helyen vehet a vevő Tisztaság és rend az üzletben Az elköszönt évtized fejlő­dést hozott járásunk vala­mennyi településének. Közsé­Egyre-másra múló napok Kétarcú, kétéltű intézmé­nyek a könyvtárak és a mú­zeumok. Egyfelől feltáró, rendszerező, kutató munkát végeznek, másfelől tárt kapu­val várjáík mindazokat, akiket ez egy kicsit is érdekel. Le­hetőséget adnak általános is­meretszerzésre látvánnyal és olvasnivalóval egyaránt. Segí­tenek az érdeklődési kör ki- szélesítésében, segítenek ab­ban, hogy bárki tudása kitel­jesedjen egy-egy szakterüle­ten. Cegléden a Kossuth Mú­zeumnak, a járási-városi könyvtárnak és az SZMT- könyvtárnak több ezer láto­gatója van. — ám lehetnének még többen is. Őszinte válaszokból valós kép alakulna ki például, há a téli szünidő végeztével fel­mérést készítenének az isko­lákban arról, hogy a diákok, kicsik és nagyok, hogyan töl­tötték el a téli szünidő nap­jait? Hány könyv került a ke­zük ügyébe? Hányat kaptak ajándékul karácsonyra és há­nyat kölcsönöztek a könyvtár­ból? Bekukkantottak-e ez alatt az idő alatt egyszer is a múzeumba, vagy más 'vá­rosba utazva, kirándulva fel­kerestek-e .más múzeumokat? A köznevelési törvény, amely 1976-ban látott napvilágot, nemcsak azokra a napokra vonatkozik, amikor az isko­lákban tanítás van; Azok az intézmények, így a múzeum és a könyvtár, amelyek segít­hetnek az általános művelt­ség alapjainak erősítésében és az érdeklődési kör kiala­kításában, nem akarják el­venni az iskola szerepét, ke­nyerét, csak segíteni szeretné­nek a maguk módján, elis­merve az iskola nyitottságá­nak elvét. A téli szünidőben — így igaz — többen is ellátogathat­tak volnia a múzeumba. Töb­ben is felkereshették volna a könyvtárakat. Játékra, más kikapcsolódásra így is, úgy is maradt volna bőven idő. Csellengő gyerekkel, nem is eggyel lehetett találkozni mos­tanában. Olyannal, aki nem tudott mit kezdeni magával, a délelőttiével, délutánjával. Most, hogy a második fél­év elkezdődik az iskolákban, megint megpezsdült kicsit az élet. Megint munkához látnak a lelkes pedagógusok, hogy egy-egy múzeumlátogatást gondosan előkészítsenek, érte­kezzenek a múzeumban mun­kálkodó fiatal népművelővel annak érdekében, hogy a gye­rekek minél több, maradandó élménnyel gazdagodhassanak a csoportos látogatás alkal­mával. A gyermekkönyvtár­ban folytatódnak a jól szerve­zett, ám a téli szünidőre ab­bamaradt könyvtári órák, ér­dekes foglalkozások, amelyek az iskolai tananyaghoz kap­csolódva kiegészítik azt. A ja­nuár már mozgalmasnak ígér­kezik. E. K. Fennmaradt mesterremekek Vasvirágok hirdetik művészetét Védelmet érdemlő épületek tiszteletére, emlékének ápolá­sára, akiről Pereházy Károly művészettörténész írt Quo va- dis... kovácsművészet cím­mel- a Művészet folyóirat 1963. októberi számában. A mendei oltárrácsról részletes ismertetést ad Vargha László tudományos kutató a Pest megye műemlékei első köte- lében. KIVÁLÓ MESTER VOLT József fia is, aki a negyven- nyolcas szabadságharc idején a honvédség és a nemzetőrség számára gyártott puskákat és egyenesített kaszákat. A zak­latott hónapokban a hadak vonulása, elszállásolása, élel­mezése gondjaiban nem fize­tett a város. A bukást követő csöndességben nyújtotta be négyszázhuszonegy váltóforin­tos követelését. Az 1850. ja­nuár 16-i tanácsülés jegyző­könyvében ez áll: „Krómpek József lakatosmester kaszák, puskák és pléhekért, a’ vá­ros részéről neki járó 421 vál- tóforint ’s 49 krajczárnyi ár­jegyzékét kötelezvénnyel kér­vén kicseréltetni, avagy ha lehetni, kész pénzben kifizet­tetni. A követelésből Magyar József második bíró már 110 váltóforintot kifizetett, a töb­bit jobb jövőre, mikor ti. adósságokkal terhelt ’s mind inkább terhelendő városi kö- zönségürnk szerencsésb álla­potra vergődik — elhalaszta­ni rendeltetik.” virágokkal ékes ajtók fogad­nak. A Rákóczi út 2-es számú épületének kőkonzolos erké­lyét kosaras szép rács kerete­zi. Az erkély alatt, a Rákó­czi út és a Gubody utca sar­kán lépcsős, kátszárnyú, ka­zettás kapu van, kovácsolt vas rácsozattal. Főbejárata a Rá­kóczi útról vezet kőlépcsős féloszlopok közt nyíló kazet­tás kátszárnyú kapujából. A kulcscímer és a kilincs ková­csolt vas. Bent a lépcsőfeljá- rat ünnepélyes. A mérték­tartó, nyugodt, jó arányú épü­let valóságos palota. A VÁROSI TANÄCSHÄZA bevakolt kőoszlopait a közel­múltban bontották ki, a föld­szinti előcsarnokban. Előbuk­kant a rákent márványeres festék alól a nemes, mázolat- lan szép kőoszlopsor. Kár, hogy az eredeti kovácsolt ka­pu és ablakmustrákat eltávo­lították. Fölszedték a folyo­sók műköves padlóját és a kerengőt valódi márvánnyal rakták ki, példát szolgáltat­va más épület néhány fele­lőtlenül eltakart neorene- szánsz ablak és kapu záróívé­nek kibontására. Ilyen kirívó a már tárgyalt Rákóczi út 2-es számú épület otromba kirakata, a volt papírbolton, és a Szabadság téri nagy ru­haüzlet egyenesre * igazított ajtó- és ablakzáródása. Itt ki kéne bontani a kosáríveket. Városunknak csupán há­rom műemlék épülete van, a klasszicista református és a katolikus templom, kint Sző­kehalmán pedig a hajdani gazdaképző intézet romanti­kus udvarháza. A most fölso­rolt négy belvárosi épület megérdemelné a „műemlék jellegű” márványtáblát. Hídvégi Lajos ZENGETT AZ ÜLLŐ a tűz­ben izzO'lit vasak alatt a ceg­lédi Krompek József műhe­lyében, nemesi kúriák és tor­nyos templomok ablakmust­rái, kapuaatai, mellvédrácsai, szentélykorlátjai kikovácsolá­sára. A faiakon szép rendben lógtak a vágók, erezők, dom­borítok, lyukasztók, hasítok, reszelek, fűrészek, fúrók, me­netvágók, a dörzsárak, mérő és előrajzoló eszközök, nagy­ság és f.aj ha szerint. A mun­kapadon üllóbetátek, satuk, szorítok a remekművek előál­lítására. Mesterünk — a mű­vészettörténet rangos kovács­művésznek minősíti — az al­kotás örömével formálta a vasat, régi, hírneves vasverők hagyományain. Tanítómeste­rei még a XVIII. században sajátították el a művességet, tőlük tanulta el a kovácstűz kezelését, a nyújtást, az odo­rozást. a csavarást, a mélyí­tést. a tömörítést, hogy keze alatt engedelmesen formálód­jon az anyag, ahogyan meg­álmodta. Krompek Józsefnek csupán az 1830-ban készített mendei evangélikus templom oltárrá­csa igazolt hitelesen, máshol rejtőző művei után szakembe­rek kutatnak. Ha nem ked­vez a szerencse, akkor is ma­gas művészetről tanúskodik a mendei remekműve. Ha egy- művű alkotása után ítéljük, akkor is méltó szülővárosa Ifjabb Krompek Józsefnek tulajdonítom a Kormuth Pé­ter uradalmi tiszttartó sírja fölött álló impozáns önitött- vas-remek keresztet, a Csen- gettyűs temetőben. (1857). Őket a XIX. század máso­dik felében Cegléden több ko- vácsiművész követte. Sajnos,' ez ideig még a nevüket sem tudjuk. Kezük alól került ki a reneszánsz stílus elemedből alkotott néhány belvárosi épület díszes kazettás kapu- vasalása, kulcscímere és ki­lincse, erkélyeik kosaras vé­dőkorlátja, díszlépcsőik védő­rácsa, ajtajáik, ablakaik fél­köríves kovácsolt vas rácso­zata. Legszebb a Gubody utca 15-ös számú épület akantusz- levél-díszes, félköríves kapu­záró mustrája. E remekmű sürgős védelmet kér, műem­lékké való nyilvánítást és megjelölést. A házat Vasko- vits Antal építész magának emelte. Hangulatos márvány­lépcsős, kereszt boltozatos be­járata a századforduló építé­szetének legszebb példája vá­rosunkban. A Kossuth tér 10-es számú emeletes ház neoreneszánsz kazettás . tölgyfakapujával, tíz félköríves kovácsolt vas ka­pu- és ablaknyi!ászárójával különösen megejtő látvány, ha a drogériát kivilágítják. Bent márványlépcsős feljárat vezet az emeletre, ahol vas­geink tevékeny munkával épültek, szépültek, változtat­ták meg arculatukat. Fejlő­dött a kereskedelem, bővült az üzlethálózat, korunk szín­vonalára emelve ezzel a la­kosság ellátását. Törtei lakói az elmúlt évben avatták új áruházukat, mely ennek a programnak a keretében épült. Ezzel egy évtizedes gond ol­dódott meg, méltóképpen kö­szöntve a nyolcvanas éveket. Rutinos mozdulatok A település közepén, kelle­mes színfoltjaként a község­nek, áll az emeletes üzlet. Csupa ablak oldalán megcsil­lan a nap téli sugara. A kerék- pártárplo telve járművekkel, gazdáik a heti bevásárlást in­tézik. Az üvegajtó pillanaton­ként nyílik, csukódik, a ki- és beáramló emberek láthatóan elégedetten veszik tudomásul a megváltozott körülménye­ket. A régi kis bolt helyett szép új áruház várja a vá­sárlókat. Nagy a forgalom. A megszokott sorban állás he­lyett hamar sorra kerül min­denki. Két pénztárgép csat­tog, zörög, kezelőik rutinos mozdulatokkal dolgoznak. — Ha sok a vevő, beindít­ják a harmadik gépet is — mondja Káldi György üzlet­vezető. — Célunk, hogy elke­rüljük a torlódást. Nem mind­egy, milyen hangulatbán hagyja el a vevő az üzletün­ket. Alig két hónapja nyitot­tunk, de máris megszerették a törteliek. Tartottunk egy kicsit attól, hogy nehéz lesz az átállás, a kis boltokban sze­mélyesebb a kapcsolat, az ön- kiszolgáló rendszer is újdonság volt, de azután belerázód­tunk. Az ünnepi forgalom ro­hamát mind a húsz dolgozónk jól állta. Négy tanulónk van, szeretnénk, ha az igazi keres­kedelem minden csínját-bínját megtanulnák és később ve­lünk dolgoznának. A polcok roskadoznak az árutól. Nem valószínű, hogy egy városi ABC többfélét kí­nálna. A válogatás lehetősége, az árukészlet áttekinthetősége csábító, bár van, akinek még gondot okoz. Egy idős néni papírról olvassa a vásárlandó cikkek listáját, a fehérköpe­nyes eladó türelmesen segít neki keresgélni. Mindenütt tisztaság, rend. Két tanulólány éppen poharakat pakol. Keresett gyermekholmik Győré Tibor kenyeret rak a kosárba. Ezért tulajdonképpen a ke­nyérboltba is bemehettem vol­na, de mást is szeretnék ven­ni. Régebben Cegléden vagy Abonyban kerestem meg a kívánt árukat, de most első . utam ide vezet. A mindennapi használatra szánt holmik, élelmiszerek, egyéb áruk meg­találhatók itt. Ez pedig ma­napság már elengedhetetlen egy ötezer lakosú községben. Örülök, hogy elkészült, élünk is a lehetőséggel. Bár jó lenne, ha megoldanák a gyermek- konfekció árusítását is — hangzik az óhaj. — Sajnos, csak azzal a hely- lyeí tudunk gazdálkodni, ami van — vezet végig az emeleti részen az üzletvezető. — A cipőrészleg önkiszolgáló rend­szerű, divatáru és papír-író­szer kapott itt helyet, de — az igényeket figyelembe véve — ez utóbbit levisszük a föld­szintre, és lesz hely a gyer­mekruhának is. Figyeljük az igényeket, helyt adunk a kéréseknek, igyekszünk mindent beszerez­ni, amit csak módunkban áll. Igényesek a törteliek. Jogosan, hisz változik a kor. Mirelit áruk, déligyümölcsök, felvá­gottak, sütemények egyaránt keresettek. Fogy az üdítő és népszerűek a kozmetikai cik­kek. Jó összeköttetés, megfe­lelő üzletpolitika és minde­nekelőtt igazi kereskedői szel­lem kell ehhez. Elégedett va­gyok a munkatársaimmal, úgy érzem, kezd kialakulni a kol­lektíva. A központ dísze Kifelé menet üresen álló helyiségrész kelti fel a figyel-, memét. Állóbüfé jellege van, de semmi jele a használatnak. — Ez a gondunk még meg­oldásra vár. Elképzelésünk szerint reggeliző lett volna, főként az iskolába siető gye­rekek számára, de műszaki okok miatt egyelőre használ­hatatlan. ígéretet kaptunk rá, hogy tavasszal működhet. — Évtizedes gondunkat oldotta meg ez az üzlet — mondja Fodor Imre tanácsel­nök. — Annak idején még én is részt vettem a tervezésében, mint az Áfész beruházója. Dekoratív, modern, jól illesz­kedik a központba. Az embe­rek szeretik, büszkék rá. Csilléi Béla Tábla jelöli Gyűjtőhely fenyőknek A Városgazdálkodási Válla­lat Cegléden több helyen, egy-egy lakónegyednél, ház­tömbnél táblát helyezett el, jelezve, hogy ott gyűjtik, on­nan szállítják el a fenyőfá­kat, most hogy az ünnepek sora véget ért. Erre külön szállító járművet használnak. Kérik a lakosságot, hogy a fákat ne a kuka-tartályokba tegyék, ne hajigálják szer­teszét, hanem vigyék el a gyűjtőhelyre. A város rende­zett képének, tisztaságának alakításához tartozik az is, hogy ne díszelegjenek kósza fenyőcsonkok úton, útfélen. Standot nyitott a halárus Akik az év végén ünnep előtti bevásárlásaik során fel­keresték a piacot, láthatták, hogy újabban megnyílt a hal­kereskedő standja is. Hosszú időn át megoldatlan volt a városban az élőhalellátás, s most — a városi tanács ter­melés-, ellátásfelügyeleti osz­tályának kezdeményezésére — megoldás született. Egy ma­gánkereskedőnek engedélyt ad­tak az árusításra, aki a de­cember végi napokon mázsa­számra adta el a sokak által kedvelt eledelt. A kiskereskedő hajnalok hajnalán indul autójával az áruért, s mire kezdődik a piac, hozza a szállítmányt. Az eddigi tapasztalat szerint ve­vőköre gyorsan kialakult, nem volt szüksége különösebb hír­verésre. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents