Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
L.LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 4 SZÁM 1981. JANUÄK 6., KEDD Kongresszusra készülve Önállóan terveznek a fiatalok Nem panaszkodhatnak a KISZ-esek arra, hogy az első félévben eseménytelen hónapok elé néznek. Sőt: a szokásosnál is több és felelősségteljesebb dolguk lesz, hiszen amint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága májusra ösz- szehívta az ifjúsági mozgalom X. kongresszusát. Felkészülési program A számvetés, a feladatok kijelölésének ez a kivételes, ötévenkénti alkalma természetesen a város KISZ-eseinek is lehetőség s egyben kötelesség; nemcsak a tavalyi esztendő, hanem az elmúlt öt év s különösen az 1979-es KlSZ-érte- kezlet óta eltelt időszak munkáját kell értékelni. A kongresszusi előkészületek, amint arról Hentz Károly, a KISZ városi bizottságának titkára tájékoztatott, Gödöllőn is kapcsolódnak a szokásos tavaszi szervezeti eseményekhez. S ezúttal nemcsak a számadásra, a tervezésre nyílik mód, hanem arra is, hogy a szervezeti szabályzat szellemében, a mozgalom helyi kereteit is hozzáigazítsák az elmúlt évek hozta gyakorlati változásokhoz: új alapszervezeteket alakíthatnak, meglevőket választhatnak szét, s az irányító testületek létszámát is idomíthatják a tényleges feladatokhoz. Hogyan alakul az év első hónapjaiban a KISZ-esek programja? — Január 15-étől március közepéig tartják meg az alapszervezetek az 1974-es határozat óta szokásos beszámoló és vezetőségválasztó, valamint a tervező taggyűléseket — kezdi az ismertetést Hentz Károly. — Valamennyi összejövetel egyben a kongresszusi felkészülés egy-egy állomása is. — A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseken értékelik az alapszervezetek munkáját, elemzik az egyéni vállalásokat és újjáválasztják a vezetőségeket. Az utóbbi, éppen a kongresszus szempontjából, illetve az elkövetkező időszak eredményes munkája érdekében az egyik legnagyobb körültekintést kívánó mozzanat. Növekvő felelősség Nem kell hozzá feltétlenül jártasnak lennünk a KISZ berkeiben, hogy rájöjjünk, miért. Ha a megvalósítás nem is, a válasz egyszerű: az, hogy az ifjúsági mozgalom sejtjei hogyan dolgoznak, nagyban függ a vezető aktivistáktól. Kiválasztásuk, a legrátermettebbek' megbízása akkor kecsegtet sikerrel, ha az alapszervezetek tagjai és az irányító testületek is komolyan veszik a választásokat. Még egy szempont, ami a szokásosnál is jobban az előtérbe állítja ezt: a tervezés változásai. Ezekről így tájékoztatott Hentz Károly: — Több eltérés lesz. Az egyik: a KISZ Központi Bizottsága az elkövetkező akcióévre csak rövid, elvi útmutatást adott, s a közvetlen irányító testületek is legfeljebb egy-két munkaprogramot javasolnak az alapszervezeteknek, amelyeknek ily módon jelentősen megnövekszik az önállósága s természetesen a felelőssége is. S mégha figyelembe vesszük a másik újdonságot, hogy az illetékes párt- szervezetek is adnak egy feladatot az alapszervezeteknek, akkor is legalább a programterv kétharmadát a tagságnak és a vezetőségeknek kell ösz- szeállítani, s persze teljesíteni, lehetőleg maradéktalanul. A városban újdonság az is, hogy a pedagógus-alapszerve- zetek próbaképpen most csak szeptemberig készítenek akciótervet s ősztől ők is igra- zodnak az iskolai mozgalmi évhez, amely szeptembertől szeptemberig tart. Ami pedig általános változás; az üzemekben is igazodik a terv a naptári évhez, ami lehetővé teszi a munkahely és a mozgalom munkájának jobb ösz- szehangolását. Küldöttértekezlet A tervező taggyűlések egyik napirendi pontja lesz a KISZ Központi Bizottsága kongresz- szusi levelének megvitatása, amely részletesen elemzi nemcsak az ifjúsági mozgalom, hanem a társadalmi élet valamennyi lényeges területét és vitára hív: a közös dolgok átgondolására, — A további program? — Április 5-ig munkahelyi, intézményi, tanintézeti küldöttértekezleteket tartunk, ezeken választják meg a KISZ-bizottságokat s a képviselőket az április végén tartandó városi küldöttértekezletre, amely a város vezető KISZ-testületét választja meg, s részletesen elemzi az elmúlt időszak munkáját, meghatározza a feladatokat. Annyi már bizonyos, hogy lesz miről vitatkozni, beszélni, hiszen a város KISZ-életében akad bőven elemeznivaló, s a KISZ-bizottságon már most új, hasznos ötletek garmadája fogalmazódik az elkövetkező, a kongresszus utáni időszakra. Gáti Zoltán Könyvtárosok Ajándék az óvodának Kellemes, leül túráit környezetben fogadja olvasóit az Árammérőgyár felújított műszaki könyvtára, _ amely megfelelő mennyiségiben kínálja a szakirodalmat a műszaki, tudományos tervező munkát végző gyári dolgozóknak. ' A könyvtár szakmai és esztétikai berendezésének felelősségteljes munkáját ár. Fekete Józsefné irányította nagy hozzáértéssel. ö, és a szakszervezeti könyvtár vezetője, Bihari Józsefné is lelkesen munkálkodik a könyvbarát-mozgalom kiszélesítésén, s azon vannak, hogy minél több olvasót nyerjenek meg az ügynek. A különböző könyvnapok, akciók megrendezéséből is kiveszik a részüket. Mivel ismerik olvasóikat, a gyár dolgozóinak kívánságait, s mert külön felhívják a figyelmet az új kiadványokra, legutóbb a műszaki és a politikai köpyv- napokon kiállított könyvek kilencven százalékát eladták. A sikeres terjesztésért külön jutalmat, a bevétel tíz százalékát kapták meg, amit ők a gyári óvodának ajánlottak fel, s a gyerekeknek megvásároltak több lemezt, könyvet. Így lett kettős a siker: nemcsak jól dolgoztak, hanem az üzemi óvoda kis lakóinak is örömöt szereztek. Társadalmi viszonyaink változásának tükörképe Egyben a demokratizmus fóruma A tegnapokról is kell szólni. Mert a népi ellenőrizés alig valamivel több, mint két évtizedes történelme, társadalmi viszonyaink változásának a tükörképe is. A vizsgálatok nem csupán az életkö- rülihényeinkben, hanem a tudatunkban végbement változásokról is számot adnak. Egy mai fiatal szinte el sem hiszi, hogy a népi ellenőrök az első években gyakran arra kerestek választ; miből futotta a szomszédnak autóra és nyaralóra? Aztán az ilyen jellegű ellenőrzéseket fokozatosan felváltották az ellátás — később a szolgáltatás — hiányosságaival kapcsolatos vizsgálódások. Míg napjaink elemző vizsgálatai többnyire boldogulásunk forrásáról, a munkáról készülnek, és társadalompolitikai tennivalóinkra keresnek választ. Napjaink elemző ismerete Hosszú út vezetett idáig. Kár lenne tagadni: az első időszakban gyakran kemény csaták árán dőlt el, hogy milyen képet ismerjen meg a közvélemény a valóságról. Voltak olyanok, akik — ki tudja miért? — a valóságosnál komorabb szavakkal ecsetelték meglévő nehézségeinket, mások pedig arra törekedtek, hogy az összefoglaló jelentések egy rózsaszínűre festett képet nyújtsanak a valóságról. Végül azonban rá kellett jönnünk, hogy nehézségeink megoldásának egyik alapfeltétele, társadalmi valóságunk reális ismerete. Ennek hiányában ugyanis aligha képzelhető el, hogy a gondjaink megoldását célzó döntések valós alapokra épülnek. Másra van ma szükség. Napjaink elemző ismeretére és — ha kell — könyörtelen szembenézésre. Vezetőnek és beosztottnak egyaránt. Mert a gyorsan változó világban, a gazdálkodás gyakran változó feltételei között szinte naponta össze kell vetnünk az elméletet a valósággal, hogy megtudjuk; meddig jutottunk a magunk által kijelölt úton. Ennek az elemző munkának pedig nélkülözhetetlen láncszeme a társadalmi ellenőrzés! Tudjuk ezt jól, sőt, ha másokról van szó, zokszó nélkül el is fogadjuk. Mégis gyakori a panasz, amely szerint az indokoltnál lassabban valósulnak meg a társadalmi aktivisták által tett javaslatok. Jó lenne tudni miA>-t van ez így? Sokféle magyarázat a miértre A miértre sokféle magyarázat kínálkozik. Vannak, akik azt mondják, hogy a kelleténél nehezebben viseljük el a bírálatot. Mások azzal magyarázzák a realizálás nehézségeit, hogy sokan még ma is laikus ellenőrzésnek tartják a népi ellenőrzést. Pedig már régen nem így van, hiszen a napjainkban dolgozó társadalmi ellenőrök hetven százaléka felsőfokú végzettség birtokában ellenőrzi és javasolja a társadalmi viszonyaink tökéletesítését. Megint mások szerint félünk a személyes felelősségre vonástól, s néha indokolatlanul nagyobb tisztelet övezi a hivalkodás által felnagyított személyes érdemeket. De akadnak szép számmal olyanok is, akik — a gyakran nem létező — kapcsolataikra hivatkozva gátolják a társadalmi ellenőrök munkáját. Néhol pedig azért okoz nehézséget a javaslatok megvalósítása, mert egyes ve- vezetők a tévedhetetlenség látszatát akarják megőrizni beosztottaik előtt. Pedig számos példa igazolja, hogy az intézkedések elhúzódása és elmaradása károsan befolyásolja a közhangulatot és az érintett közösség közéleti aktivitását. Tusakodni kell hát a rossz beidegződéssel, hiszen az ellenőrzés nem csupán a vezetés elengedhetetlen 'eleme, hanem egyben a demokratizmus fóruma is, amely lehetőséget ad az állampolgároknak arra, hogy beleszóljanak társadalmunk formálásába. És az állampolgárok igényt tartanak Évente 7—8 ezer közérdekű bejelentés Ezt bizonyítja, hogy a népi ellenőrzési bizottságokhoz évente 7—8000 közérdekű bejelentés érkezik. És a panaszosok (már régóta nem) arra kíváncsiak, hogy miből vette a Szomszéd az autóját! Gazdálkodásunk hiányosságait, a munkaszervezés fogyatékosságait teszik szóvá, vagy a gazdálkodás rendjét sértő vezetői magatartásokat! Azaz: valós gondjainkat! A jövőben erre az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, hiszen bejelentésével, közérdekű észrevételével és javaslatával — még, ha névtelenül is — az állampolgár kifejezi bizalmát, jelzi, hogy társadalmi viszonyaink alakulása nem közömbös számára. Ez pedig olyan tényező, amelyről céljaink ismeretében sem ma, sem pedig társadalmi fejlődésünk magasabb fokán nem lehet — és nem is szabad — lemondanunk. Császár Nagy László Gazdaságosan Korszerű eszközökkel Kétségtelen, hogy napjainkban még igen sok kézi erőt igényel a szüret. Diákok, katonák és KISZ-fiatalok segítették az elmúlt évben is a gazdaságokat ebben a nagy őszi munkában. A jövő azonban mindenképpen a gépesítésé, sok gazdaságban erre gondot is fordítanak. A kutató, fejlesztő emberek dolga is, hogy a jövőt alapozva felkészüljenek rá: ha még kevesebb ember lesz majd a mezőgazdasági munkákra, akkor a megfelelő gépek előálljanak. Napjainkban persze már a nagyüzemi szakemberek is jól ismerik a szőlő gépesített betakarítását. A MÉM Műszaki Intézet szakemberei, akiknek hivatásuk adta kötelessége a jelen, Bejárás helyett Munka asszonyoknak, lányoknak Aligha akadna komoly ve- télytársa a munkaerőnek, mint gazdasági kifejezésnek, ha az utóbbi évek termelési tanácskozásait, újságcikkeit elemezve gyakorisági rangsort állítanánk fel az elhangzottakról. Még akkor is, ha rendre összekapcsolódott más s ugyan, csak közkeletű kategóriákkal, mint például a hatékonysággal, a termelékenységgel, a tartalékok feltárásával, a meny- nyiségi elvnek a minőségivel való felváltásával. Aki valamelyest figyelemmel kíséri a gazdasági vitákat, azt is tudja, hogy miért központi kérdés a munkaerő. Nehéz lenne tömören összefoglalni a lényeget, hiszen korántsem ellentmondásmentes a dolog. Ami biztos: egyöntetű a vélemény, hogy kevés a munkaerő, a vállalatok, szövetkezetek nem számíthatnak termelésük bővítésére új munkások, alkalmazottak felvétele révén. Sőt: az idei s a hatodik ötéves tervet már úgy állították össze a gazdasági egységekben, hogy további létszámcsökkenéssel számolnak. ‘ De akkor hogyan tovább? Nincs szó Kolumbus tojásáról, ellenkezőleg: már-már közhely a sürgető kényszer: a meglevő munkaerőt kell okosan felhasználni. így válik lehetségessé a többi között a nagy teljesítményű gépek jobb működtetésével, az anyagtakarékossággal, a munkaiegyelem megszilárdításával az ugyancsak sokat emlegetett termelékenység növelése. De elég is legyen ennyi a gazdaságpolitikai szemináriumból, nem az a célunk, hogy sokadjára elismételjük azt, amit talán már az iskolás gyerekek is szajkóznak, s amit sajnos ennek ellenére még nem mindenütt fordítanak le az elviről a gyakorlati nyelvre. Bevezetőnknek inkább az az indoka, hogy a fentiek mégsem érvényesek mindenütt, legalábbis ami a szabad munkaerőt illeti. Egy beszélgetés alkalmával szakember, munkaügyi előadó nyilatkozott úgy, hogy például itt a járás községeiben is akadnak még asszonyok, lányok, akik szívesen vállalnának munkát, ha volna hol. Mert miközben a városi gyárak, vagy éppen az ikladi Ipari Műszergyár csak óriási erőfeszítések árán jut úgy munkáskézhez, hogy közben nem kell lemondania másokról, úgy látszik a falvakban még mindig vannak, akik mozdít- hatóak lennének. S hogy miért? Erről is véleményt mondott beszélgetőpartnerünk. Az okok nem ismeretlenek, de összetettek. Mert tudjuk, hogy járásunkban is nagyon sok a bejáró, akik nemcsak Gödöllőre, Útiadra utaznak, hanem mesz- szebbre is, elsősorban természetesen a fővárosba, s különösen az agglomerációs övezetből, a Budapest környéki községeinkből. De a Galga mente már odébb van. Amíg a fiatal lányoknak nincs családjuk, könnyebben rászánják magukat az utazásra* Ám mihelyt családot alapítanak, gyerekeket szülnek, többségüknek túl nagy áldozat lesz az utazás. Mert kevés a bölcsődei, az óvodai hely, mert el kell látni a háztartást, a kertet, az állatokat. így együtt már több a hátrány, mint az előny a bejárásból. Pedig ezeknek a családoknak a többségében is igen nagy szükség lenne a második keresetre. Hiszen, főként fiatal, húszon-, vagy harmincéves emberekről van szó, akik korántsem értek még révbe. Lehet, hogy éppen most épül a ház, minden forintnak helye van. S a megoldás? Sok ipari szövetkezet, főként a könnyűipar területéről szervezi meg bedolgozói hálózatát. Az otthon, saját beosztásban végzett munka a legalkalmasabbnak látszik az ilyen íiatalasz- szonyoknak. De aki nem tud varrni? S aki nem találja meg a számításait? Mert az,> hogy a bedolgozók általában túl jól lennének fizetve, az nem igaz. Van azonban néhány példa, itt a járásban is, arra, hogy vállalatok, vagy még in- kábD szövetkezetek rendeznek be kis műhelyeket, üzemrészeket, ahová az érintettek szívesen elmennek dolgozni. Többnyire egyszerű, betanított munkával kezdik, de később a szakképzettség megszerzésere is van lehetőség. Könnyebb alkalmazkodni a családhoz is, s ami a legfontosabb, nem kell utazni. S hogy a vállalkozó kedvű cégeknek megéri-e? Ami a gazdasági lehetőségeket illeti, alighanem. Hiszen köztudomású, hogy a kisebb, kevesebb adminisztrátort, improduktív alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodóegységek rugalmasabbak, jobban tudnak alkalmazkodni a körülményekhez, s kisebb költséggel működhetnek. S ha jó a szervezés, a vezetés, akkor mindenki csak nyerhet az ügyön. Csak egyre kell vigyázni, s ez már a községi szervek, a tanács a pártvezetés feladata, ügyelni, hogy a kihelyezett részlegekben is figyeljenek például a munkakörülményekre; a szociális környezetre. G. Z. s a jövő módszereit is kutatni, rámutattak, hogy mind a kézi, mind a gépi szedésre alapozott szüret adott esetben gazdaságos lehet. A gazdaságosságon sokat javít, ha a szőlő, szállítása mindenkor a korszerű eszközökkel valósul meg. Bővülő kereskedelem Az áfészak, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek elsődleges feladata a bolti kiskereskedelem fenntartása, a jó áruellátás megszervezése. A Gödöllő és Vidéke Áfész az elmúlt években nem véletlenül ért el szép sikereket a legjobbak versenyében, ehhez az is segítette őket, hogy árbevételeik több mint nyolcvan százalékát a kiskereskedelmi forgalom adta. A lakosság alapvető ellátását tekintették, s tekintik ma is elsődlegesnek, noha a vendéglátó, a felvásárló és az egyéb tevékenységük is jelentősen növekedett az elmúlt ötéves terv évei alatt. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Tóth Mihály és Sztriskó Katalin: Tímea, Ha- talyák János és Sonkután Anna: Péter, Dávid Attila és Ignácz Ágnes: Ágnes, Szőke András és Pásztor Margit: Péter, Sahó Béla és Bordás Éva: Éva nevű gyermeke. Elhunyt: Óbereki Józsefné, Iklad, Szabadság út 73., Patai Endre, Iklad, Szabadság út 11., id. Galbavi József, Iklad, Parti út 49., Turányi István, Aszód, Kondoros tér 14., Pethő Illésné, Aszód, Kondoros tér 6/1. Masoros Mátyás, Aszód, Baross tér l/c„ Csobán Jánosné, Aszód, Kondoros tér 27., Huszárik Pál, Domony, Petőfi u. 1/b. Városi moziműsor Kaliforniai lakosztály. Színes amerikai filmvígjáték. 4, 6, 8 órakor. ISSN 0133-1991 (Gödöllői Hírlap)
