Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

f A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1981. JANUÁR 4., VASÁRNAP Növelni az exportot Már ma keressük a megoldást Sikerrel kerülték el a buktatókat Társadalmi viszonyaink változásának tükörképe Egyben a demokratizmus fóruma Az óévet búcsúztató rendez­vények minden bizonnyal jól sikerültek valamennyi szóra­kozóhelyen, s a szűkebb kö­zösségekben is. Erről köny- nyű volna pontosabb adatokat beszerezni, ám ez az igyeke­zet fölösleges volna. Az el­múlt évnek ugyanis koránt­sem ez a szilveszterest volt a legfontosabb eseménye. A mögöttünk hagyott esz­tendő érdekességeit persze képtelenség felsorolni. Gon­doljunk csak arra, hogy ipari üzemeinkben hány és hány életbevágóan fontos intézke­dést kellett hozni e 366 nap alatt. Az új gazdasági szabá­lyozókhoz való igazodás, a megváltozott piaci körülmé­nyek törvényszerűségeinek fel­ismerése mindennap próbára tette a vezetőket és a dolgozó­kat. Még nem tudjuk pontosan, hogy e próbatételnek miként feleltek meg a nagykőrösiek, hiszen a gazdasági igazgató- helyettesek és a főkönyvelők csak most kezdik összesíteni szinte vég nélküli kimutatá­saikat. Ettől függetlenül, az előzetes számítások alánján azt már pontosan tudjuk, hogy a nagykőrösi üzemek többé-kevésbé sikerrel kerül­ték el a gazdálkodás lehetsé­ges buktatóit. A termékek árai Bizonyság erre, hogy a vá­ros tizenkét nagyobb üzemé­ben csaknem 4 milliárd forint­ra rúg az elvégzett munka ér­téke. Ennek a teljes termelési értéknek a növekedése csak­nem 300 millió forint volt 1979-hez viszonyítva. Az üze­mek túlnyomó többségében nemcsak többet termeltek, hanem sikerült a nyereséget is növelni. Nemcsak 1979-hez képest, hanem a tervezettet meghaladó mértékben is. Azt is tudjuk már, hogy a korábbi esztendőkhöz viszo­nyítva növekedett az üzemek külkereskedelmi értékesítése is, ámbár a tervezettet tavaly nem érte el. Nem véletlen hát, hogy az MSZMP városi bizottsága az 1981. évi gazda­ságpolitikai feladatok megha­tározása során az első pontban foglalkozott a gazdaságos ex­portáru-termelés növelésének szükségességével. Más szóval az elmúlt év elő­zetes adatai éppúgy, mint a város pártéletének irányítói arra ösztönzik a munkahelye­ket, hogy már ma keressék a megoldást az exportképesebb áruk arányának növelésére. Tegyük hozzá, hogy olcsó megoldásokat kell találni, mert ez is gazdasági érdek. Persze valamennyien tud­juk, hogy a külkereskedelmi értékesítésnek nemcsak ter­melési, hanem szállítási felté­telei is vannak. A késedelmes szállítás kedvezőtlenül befo­lyásolhatja a termékek árait, s ezen keresztül az üzemek árbevételét, s általában egész gazdasági helyzetét. Sajnos most, amikor visz- szatekintünk az elmúlt évre, ténvWnt kell megállapíta­nunk, hogy városunk üzemei­nek sok _ gondot okozott a szállítás megszervezése. Annak ellenére, hogy a fuvarozó vál­lalatok helyi képviseletei min­dent megtettek a gyors áru- továbbítás érdekében. Voltak persze szerencsés esetek is. Például decemberben a Kül­kereskedelmi Minisztérium és a KOMPLEX Külkereskedel­mi- Vá'lalat sietett a Gépjavító és Faipari Szövetkezet segít­ségére szállítási gondiainak megoldásához. A M 4V orszá­gos irányító- szervei is igye­keztek megértőek lenni a nagykőrösi üzemek esetében. Noha a segítségük gyakran a szállítási határidő utolsó pil­lanatában érkezett, támogató szándékuk mindig érezhető volt. Ezek azonban egyedi esetek. Jó volna, ha az idén az üze­meknek nem a rendkívüli se­gítséggel, hanem a folyamatos szállítás lehetőségének megte­remtésével kellene számol­niuk. Együttműködés Milyen tapasztalatok szűr­hetők még le az elmúlt év előzetes gazdasági eredmé­nyeiből? Sok egyéb mellett példának okáért az is, hogy sok még a belső tartaléka az üzemeknek. A konzervgyár­ban például az egy dolgozóra eső megtermelt áru mennyisé­ge csaknem 20 százalékkal nőtt egy esztendő alatt anél­kül, hogy különösebb jelentő­ségű műszaki fejlesztést vég­rehajtottak volna. A jó eredmény elsősorban a munkaszervezés megjavítá­sának és a mezőgazdasági partnerekkel való szorosabb együttműködésnek tudható be. Máshol a kooperációs gyárt­mányok részarányának növe­lésével sikerült jobb eredmé­nyeket elérni. Ismét máshol a Hétfő. 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánc- melódiák. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Kedd: 17.00: Hírek. 17.05: A Goombay Dapce Band felvé­teleiből. 17.30: Pár perc dzsessz. A békéscsabai Hat szív együttes játszik. 17.40: Öévi számvetés. (I.) Valkó Mi­hály jegyzete. 17.45: Operett- album .18.00: Alföldi krónika. 18.15: Szörényi Levente éne­kel. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, • 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.10: Csak egy pasztilla. 17.20: A tiszaföldvári Hajnóczy gimná­zium kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae ritmu­sok. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Énekegyüttesek műsorá­ból. 17.15: Non stop építés. Riporter: Merza Jenő. 17.30: Részletek a Bakfark lanttrió szolnoki hangversenyéből. 17.45: Öévi számvetés (II.). Valkó Mihály jegyzete. 17.50: Könnyű hangszerszólók, gi­tárra. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05c Lehár-melódiák — mai hang- szerelésben. 17.15: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. (Tavalyi sikerek — idei ter­vek. Ami a kisiparosokra há­rul. Változó körülmények. Önök mit kutatnak?) 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Kellemes hét­végét! (Hírek, információk. Piaci helyzetkép. Mit ígér a meteorológia? Ritmusrodeo. Filmlevél. Programajánlat. Lapszemle.) 9.00: Hírek. Szer­kesztik a hallgatók. 10.15: korábbi évek beruházásait tudták végre gazdaságosán kihasználni. • r Uj szervezettel Az ilyen és az ezekhez ha­sonló lehetőségek még koránt­sem merültek ki. Noha a cél­szerű és gazdaságos műszaki fejlesztésről egyetlen üzem sem mondhat le, a tavalyi adatok mégis arra figyelmez­tetnek mindenkit, hogy lám nemcsak új gépekkel, hanem új üzemi szervezettel, jobb munkaszervezéssel, a terme­lési szerkezet megváltoztatá­sával is lehet, bizonyos hatá­rokon belül a korábbinál jobb, s önmagukban véve is dicséretes eredményeket elér­ni. F. P. Burgonyatárolás A Zöldért Vállalat aibertlr- sai és ceglédi telepén halmos tárolókban is raktároznak tél­re burgonyát. A piacot folya­matosan látják el friss áru­val. A burgonya java a dán- szentmiklósi és az albertirsal határban termett. Zöldségfé­lékből, céklából és káposztá­ból is megfelelő az ellátás. Vándorköszörűs. 10.26—10.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű- sorelőzstes. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 10.05: Brigádvasámap. Zenés riportműsor. (Hogyan telik el egy állami díjas gépgyári bri­gád vasárnapja? A riporter nyomon követi a munkás­családok pihenését, szórakozá­sát.) 9.50—10.00: Peter Nero zongorázik. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Több mint ötven esztende­je, hogy minden Szilveszter éjszakáján végigjárom a vá­rost és a vendéglátóhelyeket, s hallgatom, amikor az öreg toronyban a harangok kö­szöntik az újesztendőt. Most is így volt. S most is láttam, hogy reményteljes vidámság­gal fogadták a nagykőrösiek az új évet Ezúttal a szokottnál keve­sebb vendéglátóhelyen jöttek össze szilveszteri ünneplésre. Sem a Kinizsi Sportkörben, sem az Ifjúság Házban, sem a tatarozás alatt levő Cifra csárdában nem volt esztendő­búcsúztató mulatság. A legfényesebb mulatság a Kalamáris étteremben volt.. mely előtt kát sorban álltak a vendégek autói. Sokan más­honnan érkeztek: Budapestről, Szolnokról, Kecskemétről és Ceglédről. Az étterem már korán este megtelt. A va­csora mellé pesti művészek adtak műsort, hajnalig patto­gott a vidám tánczene. Az Afész Központi Étter­mében szép magyar muzsika mellett vacsoráztak és táncol­tak a vendégek. Többekkel találkoztam, akik 8—10 éve odajárnak szilveszterezni, már A tegnapokról is kell szól­ni. Mert a népi ellenőrzés alig valamivel több mint két évtizedes történelme, társa­dalmi viszonyaink változásá­nak a tükörképe is. A vizsgá­latok nem csupán az életkö­rülményeinkben, hanem a tu­datunkban végbement Válto­zásokról is számot adnak. Egy mai fiatal szinte el sem hiszi, hogy a népi ellenőrök az első években gyakran arra keres­tek választ, miből futotta a szomszédnak autóra és nya­ralóra? Aztán az ilyen jellegű ellenőrzéseket fokozatosan fel­váltották az ellátás — később a szolgáltatás — hiányossá­gaival kapcsolatos vizsgálódá­sok. Míg napjaink elemző vizsgálatai többnyire boldogu­lásunk forrásáról, a munkáról készülnek, és társadalompoli­tikai tennivalóinkra keresnek választ. Napjaink elemző ismerete Hosszú út vezetett idáig. Kár lenne tagadni: az első időszakban gyakran kemény csaták árán dőlt el, hogy mi­lyen képet ismerjen meg a közvélemény a valóságról. Voltak olyanok, akik — ki tudja miért? — a valóságos­nál komorabb szavakkal ecse­telték meglévő nehézségein­ket, mások pedig arra töre­kedtek, hogy az összefoglaló jelentések egy rózsaszínűre festett képet nyújtsanak a valóságról. . Végül azonban rá kellett jönnünk, hogy nehézségeink megoldásának egyik alapfelté­tele, társadalmi valóságunk reális ismerete. Ennek hiányá­ban űgyanis aligha képzelhe­tő el, hogy a gondjaink meg­oldását célzó döntések valós alapokra épülnek. Másra van ma szükség. Napjaink elemző ismeretére és — ha kell — könyörtelen szembenézésre. Vezetőnek és beosztottnak egyaránt. Mert a gyorsan változó vi­lágban, a gazdálkodás gyak­ran változó feltételei között szinte naponta össze kell vet­nünk az elméletet a valóság­gal, hogy megtudjuk; meddig jutottunk a magunk által ki­jelölt úton. Ennek az elemző munkának pedig nélkülözhe­tetlen láncszeme a társadalmi ellenőrzés! Tudjuk ezt jól, sőt, ha másokról van szó, zokszó nélkül el is fogadjuk. Mégis gyakori a panasz, amely sze­rint az indokoltnál lassabban valósulnak meg a társadalmi aktivisták által tett javasla­tok. Jó lenne tudni, miért van ez így? Sokféle magyarázat a miértre A miértre sokféle magyará­zat kínálkozik. Vannak, akik azt mondják, hogy a kelleté­a magyar nótát A Kőrisfa eszpresszó már a kora esti órákban megtelt táncoló, mulató fiatalokkal. Igazi d’iscohangulat alakult ki. A Vénusz eszpresszóban csendesebb, szinte családias volt a légkör. Ott is volt mű­sor, a zongoránál pedig Gesz- ner Jenő gondoskodott a hangulatról. A legnagyobb sikerű, leg­népesebb szilveszteri mulat­ságot a KIOSZ eszpresszóban tartották, ahol a legjobb han­gulatban reggelig táncoltak "és mulattak a vendégek. Hagyományos jó vacsorás táncesttel köszöntötték az új évet az áfész tormási bisztró­jában, a Bajza utcai Hangu­lat eszpresszóban pedig vi­dám, zártkörű szil veszterestet tartottak a fiatalok. Egyébként meg lehet álla­pítani, hogy az esztendőbú­csúztatások valahogy évről évre csendesebbek. Ennek eredménye az is, hogy a szil­veszteréjszakákon kevesebb a kurjongató, ittas ember, akik azért az utcáról betérve, az egyik vendéglátóhelyen, saj­nos, most is megzavarták a mulatságot. Kopa László nél nehezebben viseljük el a bírálatot. Mások azzal magya­rázzák a realizálás nehézsé­geit, hogy sokan még ma is laikus ellenőrzésnek tartják a népi ellenőrzést. Pedig már régen nem így van, hiszen a napjainkban dolgozó társadal­mi ellenőrök hetven százaléka felsőfokú végzettség birtoká­ban ellenőrzi és javasolja a társadalmi viszonyaink töké­letesítését. Megint mások sze­rint félünk a személyes fele­lősségre vonástól, s néha in­dokolatlanul nagyobb tisztelet övezi a hivalkodás által fel­nagyított személyes érdeme­ket. De akadnak szép szám­mal olyanok is, akik — a gyakran nem létező — kap­csolataikra hivatkozva gátol­ják a társadalmi ellenőrök munkáját. Tusakodni kell hát a rossz beidegződéssel, hiszen az el­lenőrzés nem csupán a veze­Kömyezetvédelmi technoló­giai sorok kialakítására fo­gott össze a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Műszaki Ké­miai Kutató Intézete és a Vegyipari Gépgyár. Megálla­podtak abban, hogy a követ­kező öt évben a gyár fővállal­kozói tevékenységéhez a kuta­tóintézet szállítja a szellemi termékeket. A következőkben a kutatóintézet és a gyár ösz- szefogásából olyan technoló­giai sorok születhetnek, ame­lyek elsősorban a különböző összetételű szennyvíziszapok ártalmatlanná tételére alkal­masok, ugyanakkor kivonják azokból a még felhasználható értékes anyagokat A kereskedelem és az ipar javuló együttműködését tükrö­zi, hogy — némi választék- hiánytól eltekintve — többsé­gében kigyensúlyozott a fo- | gyasztási cikkek kereslete és kínálata. A mennyiségi ellá­tás azonban nem minden. Nem mindegy ugyanis, hogy a megvásárolt áru kifogásta- lan-e vagy sem. A áru minő­sége nagyban befolyásolja a vásárlók közérzetét is, külö­nösen az utóbbi időben, ami­kor a korábbinál jobban meg­fontolják. mire költik pénzüket. Hogyan”’ alakult a fogyasz­tási cikkek- minősége? A kér­désre a vásárlók reklamációi, a forgalomban levő termékek rendszeres hatósági vizsgálata alapján a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetben ad­tak választ. A hazai élelmiszerek és él­vezeti cikkek többségének a minősége hosszú idő óta meg­felel a követelményeknek, az importáruk egy része viszont legfeljebb közepes minősítést kaphat. A hazaiak közül sok panasz hangzik el, különösen az ár­emelés óta, a húsárukra. A tő­kehús ugyan már jobb minő­ségű, de még mindig túl zsí­ros volt az ellenőrzött meny- nyiség 10 százaléka. 1980 el­ső felében 36, a másodikban 75 százalékát találták a szab­ványtól eltérőnek. A felvágot­tak többsége közepes minősé­gű, a hurka és a kenősáruk gyakran még annál is gyen­gébbek. Változatlanul kiválóak az úgynevezett szárazáruk, a sza­lámi és a kolbász, jó a főtt és füstölt húsok minősége is A tejtermékek zöme továbbra is megfelelő. Néhány készít­mény — például az 'edami és a Lajta sajt, a körített krém­túró — kiváló. Nincs baj a tej minőségével sem. A tasa- kok viszont változatlanul gyakran szivárognak. A kenyér minősége kissé ja­vult, a péksütemények egy ré­sze azonban továbbra is kisebb a kelleténél. A száraztészták egy része ke­vesebb tojással készült, mint amit feltüntettek a csomago­tés elengedhetetlen eleme, ha­nem egyben a demokratizmus fóruma is, amely lehetőséget ad az állampolgároknak arra, hogy beleszóljanak társadal­munk formálásába. És az ál­lampolgárok igényt tartanak erre. Évente 7—8 ezer közérdekű bejelentés Ezt bizonyítja, hogy a népi ellenőrzési bizottságokhoz évente 7—8000 közérdekű be­jelentés érkezik. És a pana­szosok (már régóta nem) ar­ra kíváncsiak, hogy miből vet­te a szomszéd az autóját! Gazdálkodásunk hiányossá­gait, a munkaszervezés fogya­tékosságait teszik szóvá, vagy a gazdálkodás rendjét sértő vezetői magatartásokat! Azaz: valós gondjainkat! Császár Nagy László Ezt a tudományos progra­mot megelőzően is gyümöl­csöző volt a Műszaki Kémiai Kutató Intézet és a Vegyipari Gépgyár közötti együttműkö­dés. Az intézet kutatógárdája alkalmazástechnikai kísérlete­ket folytatott az Ipari centri­fugák hasznosítására, így az úgynevezett csigás centrifuga­családot 23-féle üzemi techno­lógiában próbálták ki. Az együttműködés eredményekép­pen honosították meg azután a berendezéseket, többek kö­zött az alumíniumipari szenny­víziszapokból a fém visszanye­résére, s az élelmiszeriparban a paradicsomlé besűrítésére. láson. A főzelékkonzervek mi­nősége általában közepes, a húskonzervek nem adtak oköt kifogásra. A burgonya minő­sége viszont a korábbi ked­vezőtlen szinthez viszonyítva is tovább romlott. Fél év alatt 130 ezer kilónak az átváloga­tására kötelezték az illetékes forgalmazókat. A zöldségfélék 90 százaléka, a gyümölcsök 87 százaléka megfelelt a tanúsí­tott minőségnek. A boltokban javult az osztályozás, az áru­kezelés is. A vendéglátás mérsékelt forgalma nem magyarázható csak a magasabb árakkal, hi­szen szolgáltatásaink minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Az ellenőrzött ételeknek — hús, köret, savanyúság — több mint a fele kevesebb volt a megkövetelhető meny- nyiségnél, a levesek hígabbak a kelleténél, s a fekete is ke­vesebb kávéból készült. _A ruházati termékek az elő­ző évinél kevesebb kifogásra adtak okot. Csaknem vala­mennyi vizsgált méteráru megfelelt a követelményeknek, bár a vevők jogosan panaszol­ták _ egyes fajták túlzott gyű­rődését. A konfekciótermékek túlnyomó többsége is jó minő­ségű. Sok viszont a hibás ha­risnyanadrág. a vevők rekla­mációinak 78 százaléka ala­posnak bizonyult. Moziműsor A k •(dimenziós gyilkos. Szí­nes szinkronizált olasz film- oaródia. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben A kis teve és a csacsi, me- sef;,m fél 4-kor. Gerolsteinj kaland. Magv.sr zenés film, fél 6-kor és" fél R-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban, délután 3 órakor. Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye. Móra-bérlet. ISSN 0133-2708 (NaavkOrösI Hírlap) A szolnoki rádió műsora Január 5-től 11-ig Szép magyar muzsika Hangulatos mulatságok csak azért is, mert szeretik Gyáriak és kutatók összefogása Az iszapból fémet nyernek KERMI-vizsgálatok Milyen az áruk minősége?

Next

/
Thumbnails
Contents