Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Man A PEST MEGYE) HÍRLAP VÁCI JÁRÁS) ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1981. JANUÁR 4., VASÄRNAP Nincs veszteséges gazdaságuk Nyereséggel zárják az évet A járás termelőszövetkezetei Még nem is olyan régen, .gy-két éve is előfordult, hogy a járás közös gazdaságainak vezetői — ha megszorultak — nem a szomszédos termelőszö­vetkezettől, hanem egy tér­ben és időben távolabb fék vőtől kértek segítséget. Vol­tak ennek, persze személyes okai is, de több volt benne a megszokás, meg az, hogy a ve­zetők jobban ismerték kollé­gáikat a „felvégen”, mint a közvetlen szomszédságban. Vendégek Ez volt az egyik oka, miért Juhász János, az MSZMP vá­ci járási bizottságának gazda­ságpolitikai reszortfelelőse, aki maga is egy évtizedig dol­gozott a mezőgazdaságban, mi­előtt a kosdi községi pártszer­vezet titkára lett, új posztjá­ra kerülve elhatározta: embe­rileg is, szakmailag is köze­lebb hozza a járás gazdaságai­nak első számú vezetőit. Törekvését az idő igazolta. Már tqbb mint egy esztende­je — leszámítva a nyári mun­kák dandárját — havonta más-más gazdaság látja ven­dégül a tsz-elnököket, akik­nek egy-egy mindannyióju- kat. érdeklő témáról annak avatott ismerője tart gondo­latébresztőt. Volt már vendégük Lakatos Tibor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB vezető munkatársa, dr. Missi Sándor, a MÉM főosztályveze­tője és Virág István is, aki a Külkereskedelmi Miniszté­riumban tölt be hasonló posz­tot — Mi mindig azt kérjük vendégeinktől, néhány perc­ben beszéljenek olyan dolgok­ról, melyeket ők, mezőgazda­ságot is érintő vonatkozásaik miatt a legfontosabbnak tar­tanak — így Juhász János. — Meglepően élénk, olykor több órás beszélgetés is kikereke­dett már egy-egy ilyen beve­zetőből. Ez azonban a dolog­nak csak egyik haszna. A má­sik, és ez is fontos, hogy az elnökök jobban megismerték egymást, emberileg is közelebb kerültek, s mára elértük, ha szükségben vannak, a szom­szédhoz is elmennek segítsé­gért. Az pedig természetes, hogy meg is kapják. Közös beruházás — Legutóbb éppen dr. Mis­si Sándort látták vendégül, ö miről beszélt? — Elsősorban a szövetkezet­politika kérdéseiről, különös figyelemmel a szövetkezeti demokráciára és annak to­vábbfejlesztésére, sok egyéb között. — A járásban kibontako­zóban van a hovatovább moz­galomnak is tekinthető gaz­dasági társulások rendszere. Ezek kialakulásában volt-e szerepe az összejöveteleknek? — Ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképpen. Főt és Letkés, Göd és Szob, Kösd és Bernecebaráti tsz-ei hoztak létre gazdasági társu­lásokat; a fóti, sződi szövetke­zet, illetve az Alagi Állami Tangazdaság tervezi szőlő- és gyümölcsültetvények telepí­tését is — közös beruházás­ban. Ily módon tehát gazdasági haszna is van az együtt töl­tött óráknak. Ebbe a haszonba beszámítható az is, hogy a meghívottak között rendsze­resen ott van a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak és a Magyar Nemzeti Banknak, illetve a területi szövetségnek a képviselője is. Részvételük nem formális, a bank például naprakész in­formációkat tud szolgáltatni a szövetkezetek pénzügyi hely­zetéről, azzal, hogy időben jelzi a nehézségeket, segít a belőlük való kilábolásban is. Juhász János asztalán tor­nyosulnak a kimutatások, a szövetkezetek 1980. évi gazdál­kodásának adataival. Idei teendők — Milyen eredményekkel végződött az 1980-as év? — Annyi máris bizonyos, A hét műsorából Január 4„ vasárnap: délelőtt J órától játéktermi fogiajko- /,ás a Lenin úti úttörőházban. — Takács Roland bűvészisko- iája a Madách Imre Művelő­dési Központban. Január 5., hétfő: a nők duibja vezetőségi ülést tart. — V Dunakanyar Fotóklub ba- áti köre rendezésében Kauf- nann András és felesége Pá- izs I. címmel vetített képes előadást tart a művelődési köz- x^ntban. Január 6., kedd: Szyi„ tér és 'orma címmel foglalkozás a Kölcsey utcai óvodában. — Vác városi dokumentumok a XVIII.—XX. században (kiál­lítás a Váci Levéltárban). Január 7., szerda: hobbiki­állítás nyílik a művelődési köz­pont 40-es termében. — Nyug­díjas honvédtisztek klubjának vezetőségi ülése. — Rüll Má­ria előadást tart a Városi-Já­rási Pedagógusklubban. Január 8., csütörtök: sza­bad foglalkozás az Üj barátok klubjában (48-as terem). — Pajtásműsor az úttörőházban 14—18 óráig. — Hogyan gyó­gyítottak a múlt században? című kiállítás a múzeumban. Január 9., péntek: a 85 ezer kötetes Városi-Járási Könyv­tár a Mártírok útjai új épü­letében várja olvasóit. — A Váci Gyermekkönyvtár 9—12 és 13—18 óra között tart nyit­va. Január 10., szombat: sakk­verseny az úttörőházban, ér­tékes nyereményekkel. — Pót­szilveszter címmel zenés-tán­cos klubest a művelődési köz­pontban. — Filmvetítés a Ma­dártani Egyesület rendezésé­ben. Január 11., vasárnap: úttö­rők különbusszal Pestre utaz­nak és megtekintik Dickens Karácsonyi ének című színmű­vét. — A Diák Ifjúsági Klub vetélkedője a művelődési köz­pont 47/48-as termében. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) január 4-én csak dél­után 4 órakor: A tajga csá­szárának végnapjai (szovjet kalandfilm), este 6 és 8 óra­kor: Hálózat (színes amerikai társadalmi dráma, 16 éven felülieknek!). — Január 5-tol 7-ig csak délután 4 órakor: Papát vásároltam (szovjet if­júsági film) — este 6 és 8 órakor: Circus Maximus (új magyar film, rendezte: Rad- ványi Géza). egyetlen gazdaságunk sem lesz veszteséges. Az előzetes szá­mítások szerint — beleszámít­va az Alagi Állami Tangaz­daság eredményeit is — mint­egy négy és fél százalékkal növelték nyereségüket az el­múlt évihez képest, s várha­tóan 350 millió forint körüli összeg fordítható majd a nye­reségből finanszírozható cé­lokra — válaszolt a kérdésre a reszortfelelős. Ez annyit jelent, hogy a püspökhatvaniakat leszámít­va, akik valamelyest — nem számottevően — elmaradnak tervüktől, járásunk valameny- nyi szövetkezete elérte az 1980- ra tervezett nyereséget. Bányász Hédi Göd Növénytermesztés Elvégezték az őszi vetést A gödi Dunamenti Tsz ve­zetősége az óév utolsó napjai­ban a szövetkezet híradójában felelevenítette az 1980-as jelen­tősebb gazdasági eseményeket. A 600 hektárnyi területen el­vetett búza jó termést adott: a tervezett 3,5 tonnás átlag he­lyett 3,7 tonna termett hektá­ronként, Ez az ágazat 300— 400 ezer forinttal növelte a nyereséget. A kukorica betakarítását a kitűzött határidőre befejezték, s a termésátlag itt is kedve­zően alakult. Az állatállomány takarmányigényét 590 vagon silóval biztosítják. Lucernater­melésük is kimagasló: 291 hek­táron 4,7 tonnás átlagtermést értek el. 150 hektáron ter­mesztett paradicsomot kon­zervgyári értékesítésre termel­ték, első ízben jövedelmezően. A 2 millió 500 ezer forintos beruházással létesített előfel­dolgozó gépsor működése za­vartalan volt. Borsóból a tervezett 2,5 ton­nás, hektáronkénti átlag he­lyett 3,4 tonnás átlagot értek el. Málnát 30 hektáron ter­meltek. Az őszi vetéseket ma­radéktalanul elvégezték, októ­ber végéig. Az 1980-ban elért eredményeket nagymértékben a növénytermesztésben és a gépüzemeltetésben dolgozók helytállása segítette elő. Ezt a helytállást köszönte meg a gödi termelőszövetkezet veze­tősége. P. R. Ha fogytán a tüzelő Több száz ezer mazsa Szén is, fa is van „Magad uram, ha szolgád nincsen”... mondogatom, amikor, nem mindig lelkesen; telerakom a szeneskamráit és a fásko&arat a befűtéshez. Az olaj világpiaci árának emel­kedésével a jövőben egyre többen leszünk, akik számot- vetve a helyzettel, visszatér­nek a szilárd tüzelőanyagok­hoz, visszaállítják lakásukba a cserépkályhákat, ismét vesz­nek jól fűthető, nagy meleget adó öntöttvas kályhákat. Erre utal, hogy manapság egy-egy jó állapotban lévő, soklyukú fafűtéses Zephyr-kályháért el­kérnek — és megadnak — há- rommégyezer forintot is. Van elegendő szén Két helyen érdeklődtünk; mi a helyzet a tüzelő- és a kályhafronton? Paluska Ferenc, a váci tüze­lőanyagtelep vezetője derűlátó. Az 1980-as gazdasági évben 19 ezer tonna tüzelőolajat adtak el, egynegyedét közületeknek, a töobi a váci és környékbeli háztartásokba kerül. Még mindig legnagyobb keletje a német brikettnek van, ebből a szénfajtából, mintegy 10 ezer tonna fordult meg a telepen, s 5 ezer tonna magyar brikett — tatai, dorogi sitb. —, is be­került a kamrákba. Vannak hívei a felsógallai, az orosz­lányi és a berentei szénnek is, mások a kokszra esküsznek, és számos olyan vásárlójuk is akad. akik a tűzifa fűtésre es­küdnek, és annak ellenére sem térnek rá más fűtési módra, hogy a faellátás olykor akadozott az év folyamán. A telepvezető szerint az időnkénti hiány okát nem az erdőgazdaságok termelésében, hanem elsősorban a náluk is jelentkező munkáshiányban és a korán beköszöntött zimankó­ban kell keresni. Amint a gé­pek és az erdei munkások ki tudtak menni a vágásokba, a gazdaságok nyomban szállítot­tak. A korán jött tél sok háztar­tásban megfogyasztotta a tü­zelőkészletet. Mit vásárolhat­nak most a váci telepen a ve­vők? Van felsógallai dió és darabos szén. dorogi brikett, koksz, sőt korlátozott mérték­ben, lengyel szén is; s mintegy 100 tonna fával is ki tudják szolgálni a vásárlókat. Kevés a kályha A Naszály Áruház vas- mű­szaki osztályán kapott tájé­koztatás szerint, jelenleg sze­rény a kínálat hagyományos fűtésű kályhákból. Mint Máté János, az osztály vezetője el­mondotta. jelenleg csak ro­mán importból származó ver gyes tüzelésű kályha kapható, de a napokban még Volt cseh­szlovák kályhájuk is. Sokan keresik — pillanatnyilag hiánycikk —, a jól bevált né­met kályhát és a salgótarjániak hagyományosnak mondható teatűzhelyét, illetve asztali tűzhelyét, melyekből sajnos csak elvétve érkezik az áru­házba. A Belkereskedelmi Minisz­térium —• egyik illetékese a közelmúltban a rádióban nyi­latkozott róla, hogy a jövő esztendőben javulni fog az el­látás a hagyományos kályhák­ból. Mind a hazai, mind az importált külföldi típusokból nagyobb lesz a választék és a kínálat. Talán a kapu alatt Ám addig is érdemes körülnézni a váci kapualjak­ban, mert sok helyen még most is látni régi, de nagyon hatékonyan fűthető vaskály­hákat, amik arra várnak, hogy a MÉH-telepre kerüljenek. B. H. Szerdán temetik Kovács Imrét Kovács Imrének, a váci munkásmozgalom régi harco­sának hamvasztás utáni bú­csúztatása január hetedikén, szerdán délután fél négy óra­kor lesz a váci alsóvárosi te­metőben. Jegyzet Munka és kultúra ' Mem véletlen, hogy sok- ' szór kerül szóba és szerepel vezető testületek napirendjein a közművelő­dés. A társadalom tagjai­nak, rétegeinek és csoport­jainak általános, szakmai és ' politikai műveltsége mindenkor meghatározója volt a nemzeti alkotó-cse­lekvő képességnek. Különö­sen fontos ez számunkra most, amikor a világban zajló folyamatok egyre in­kább azt diktálják, többet ésszel, mint erővel, tegyük a dolgunkat jobban, oko­sabban, mint eddig, de a régi tapasztalatokat is ösz- szegezzük, s ami abból jó, alkalmazzuk. Amit pedig nem érhetünk el az anya­gi javakkal, pótoljuk, egé­szítsük ki az emberi maga­tartás minőségével. Ebben a fejlődési versenyben a szocialista társadalomnak vitathatatlan előnyei van­nak másokkal szemben. A legnagyobb osztály, a munkások műveltsége egész társadalmunk fejlődésére nézve meghatározó. Mos­tanában külön szóhasználat is járja, munkásműveltsé­get, munkásművelödést em­legetve. Erről azért fontos hogy szót ejtsünk, mert mint értesültünk róla, Pest megyében a legnagyobb ipari központ, Vác lesz a munkásművelődés módszer­tani központja, s bizonyos értelemben már most is az. Városunk közművelődési szakemberei kapták a meg­tisztelő feladatot: ezzel a kérdéssel úgy foglalkozza­nak, hogy az itthon elért eredmények általánosítha­tók is legyenek, s járulja­nak hozzá a megye üze­meinek kulturális gyakor­latához. Külön kategóriáról lenne szó? Alig hihető. A mun­kásművelődésnek nincs kü­lön definíciója, s nem is szabad mindent annak ne­veznünk, ami az üzemben történik ezen a címen. Azt hiszem, a társadalom egy­ségesen érdekelt abban, hogy az egyetemes és nem­zeti kultúra értékeit idejé­től, képességeitől és anya­gi lehetőségeitől függően, a lehető legmélyebben megis­merje. Ez a megismerés nem öncélú, hanem a tár­sadalomban és a családban részt vevő, alkotó jelenlé­tét, az emberi lét kiteljese­dését szolgálhatja. Közvetlen praktikus célja a munkához szükséges is­meretek megszerzése, az emberi tudat által megha­tározott magatartás alakí­tása, a gyermeknevelés ké­pességeinek kifejlesztése, s mindaz, ami életünk szeb­bé, boldogabbá tételét szol­gálja. Mi különíthető el mégis e fogalom alapján? Ha munkásokon csak a fi­zikai dolgozókat értjük, s nem bonyolódunk bele nap­jaink vitájába, dilemmájába, hogy a szó tágabb értelmé­ben ki a munkás, akkor munkásművelődésnek ne­vezhetjük a körükben fo­lyó szakmai, általános és politikai műveltség terjesz­tését, politikai és erkölcsi magatartásuk formálását, a kultúra, a művészetek érté­keinek népszerűsítését. Korunkban, amikor a fizikai munkások termelés­ben elfoglalt helye, szere­pe, közéleti aktivitásuk je­lentősége hallatlan mérték­ben megnőtt, különösen fontos a gazdasági és mű­szaki ismeretek terjeszté­se, a gazdaságról és társa­dalomról alkotott kép ézüntelen tágítása. A leg­célravezetőbb módszer en­nek eléréséhez a konkrét munkához kapcsolódó köz­vetlen és közvetett ismere­tek nyújtása, a vállalat, üzem rövid, közép- és hosz- szú távú fejlesztési tervei­vel összhangban. A kultúra mint egész, ugyanis az egyés ember által teljes mértékben nem sajátítható el. Az ismere­tek szerzésében, az irántuk való érdeklődésben, a kul­turális aktivitásban is a munkamegosztás, az érdek játszik döntő szerepet. Ami­kor ezt figyelmen kívül hagyjuk, gyakran találko­zunk érdektelenséggel, s ilyenkor születnek a téves következtetések, hogy a munkások közömbösek a kultúra iránt. Persze vannak nehezeb­ben felismerhető kulturális érdekek, melyekre közvetve van szüksége az embernek. Ezek népszerűsítése, az agi­táció is közművelődési fel­adat, s módszerei még meg­lehetősen kiforratlanok. Ha itt és a most kezdődő év­tizedben ezen a gondon se­gíthetnénk, annak a hasz­na túlmutatna a közigaz­gatási határokon. Kovács T. István Vasárnap reggeltől Új felvételi rend a postán A váci főposta Marx téri épülettömbjének felújítása új szakaszba lépett. Tegnap, szombaton a 14 órai zárás után ott maradtak a felvételi rész­leg dolgozói és társadalmi munkában átszállították a be­rendezéseket abba az épület­részbe, amely előreláthatólag egy éven keresztül tölti be ezt a hivatalát. Vasárnap reggeltől a hírlap­árusítás helye az utcai jár­dán elhelyezett fémpavilon. A postaudvar egyik sarkában helyezték el azt a világosbar­na színű fabarakkot, ahol a csomagfelvétel és -kiadás ka­pott helyet. A távközlési üzem nagyka­pujától balra található a felvé­teli helyiségekbe vezető szár­nyasajtó. Néhány lépcsőfok után feljutunk a postafiókok termébe. Helyszűke miatt itt A pedagógusklub programja A óév végén, az új eszten­dő küszöbén köszöntötték a pedagógusklub vezetői és tag­jai az oktatása és művelődési intémények vezetőit, munka­társait. Kiadott körlevelükben tájékoztatják a címzetteket, hogy klubrendezvényeiket 1981-ben is minden szerdán délután 5 órakor tartják meg a művelődési központban. A januári program kereté­ben először ?-én 5-től fél hatig kerül sor hivatalos ta­lálkozóra, amikor ünnepélyes klubnyitót rendeznek. Ezután az új matematikatanításról tartanak tájékoztatót a részve­vőknek. Január 14-én dr. Po- dani János, a Bajkál-tó szép­ségeiről tart előadást. 21-én dr. fludák Lajos tanár diaké­peken mutatja be a magyar pásztorkutyafajtákat. 28-án Pászthory Lóránt lengyelor­szági élménybeszámolót tart a klubtagoknak. A természetjáró szakkör tagjai már az első negyedév, ben is kirándulásokat szervez­nek, s tovább folytatja tevé­kenységét a klub német és eszperantó nyelvet beszélő va­lamint a kézimunka és nép­rajzi gyűjtő csoportja. tizenkettővel kevesebb fiókbér lő számára tudtak helyet biz­tosítani, mint a régi terem­ben. A számok beosztása és a zárrendszer változatlan. Innen balra találjuk a fő­pénztári ablakot, s ezt köve­tően —r a korábbi számozás­sal megegyezően — a pénzfel­vételi és az ajánlott küldemé­nyek felvételi ablakait. Ugyan­csak itt kapott helyet az a két üvegablakos telefonfülke, ahon­nan a helyi és a távközi be­szélgetések lebonyolíthatóak. A takarékbetétek be- és kifize­tése is ebben a helyiségben történik, s itt adják ki a fiókbérlők ajánlott küldemé­nyeit. Pomozi Miklós hivatalvezető és helyettese, Rónai Ferenc irányította a hét végi átköltö­zést. Elmondták, hogy az ideig­lenes felvételi helyiség vilá­gos, tiszta, de sajnos kisebb, mint a régi terem. Türelmet és megértést kérnek a közön­ségtől. A Váci Magasépítő Kö­zös Vállalat rövidesen elkezdi a munkát és azt folytatja majd a Kemencei Ipari Szövetkezet brigádja. A postaépület emeleti része már elkészült és minden te­kintetben megfelel a korszerű követelményeknek. A nagykö­zönséget legjobban érintő fel­vételi terem felújítását hagy­ták az utolsó szakaszra. Olyan szolgáltatóhelyiséget alakítanak itt ki a következő 12 hónao- han, amelyet iogpai megköve­tel a Dunakanyar ipari és is­kolavárosa. Papp Rezső ISSN *!I33 Z7S8 (VA -1 Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents