Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Ä PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxv. Évfolyam, z. szám ____________________i98i. január 4., vasárnap Ip artelep a tsz-ben Biztonságosabb a gazdálkodás Sikeres termékváltás Nyársapádon A világjáró tudós képei Az ember és a bioszféra Előadás a trópusi környezetvédelemről A vita magasra csapott hul­lámai ma már elültek. A két­kedőknek és az ellenzőknek a tények adtak választ. A ter­melőszövetkezetek a minden­napok gyakorlatában bizonyí­tották be, hogy a mezőgazda­ság és az ipar szervesen ki­egészítik egymást. A gazdasá­gok melléküzemágakat létesí­tő kísérlete eredménnyel járt. Az életképes melléküzemek nyeresége, több esetben átse­gíti a mezőgazdasági szövet­kezeteket a tavaszi gondokon. A meglévő műszaki bázis pe­dig adott esetben saját céljaik megoldására is felhasználha­tó. Árbevétel Jól választott a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet is, amikor egy évtizede bele­vágtak az ipari munkahelyek létrehozásába. Az akkori mű­hely napjainkra tekintélyes üzemmé nőtte ki magát. Tá­voli cégekkel működik együtt, termékei nemcsak hazánk­ban keresettek. — 1980 tavaszán profil- váltást hajtottak végre. Mit jelentett ez a gyakorlatban? — Mondhatjuk úgy is, hogy jó lóra tettünk — feleli Tóth Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — A folyamatos ár­bevétel, amit ez a részleg ad, lehetővé tette, hogy üzemvi­teli hitel nélkül sikerült ma­gasabb színvonalra emelni a gazdaságot. Eredményeink eléréséhez jelentős mérték­ben hozzájárult az üzem kol­Változik a világ, változnak a körülmények. Az idő újabb­nál újabb mesterségeket hoz felszínre, rég elfeledett szak­mákat, foglalkozásokat helyez előtérbe az igény, a szükség. A pályaválasztó fiatalok bi­zony zavarban lehetnének, ek­kora bőség láttán. A hagyományos mestersé­gekkel nincs is baj, de néha egészen különös munka keresi a hozzáértő embert. Aki olvassa az újságok ap­róhirdetéseit, felfigyelhetett az abonyi Lengvári István — csőrkurtító — ajánlatára. Va­jon mit takarhat ez a megle­hetősen fura elnevezés? A Csiky Gergely utca 22. számú házának falán mái messziről látszik a felirat: na­poscsibe eladó! — Ügy tűnik, ó helyen járunk. A házigazda eppen a baromfikat eteti. Van vagy hátszáz darab, a korsze­rű nevelőben. Csipogó, zsibon- eó raj: még nézni is sok, nem hogy gondozni nap mint nap. A zsinatolástól alig halljuk ígymás hangját. A lámpa- fényben születő, lakó, majd végzetük felé induló jószágok most szemmel láthatóan jól érzik magukat. — Minden évben felneve­tünk úgy ezret — mondja a gazda, elégedetten szemlélve a tollas társaságot. — Itt min­dent magunk csináltunk, a ter­vezéstől a kivitelezésig, önita- tós-önetetős rendszerben ne­velkednek a közel százhúsz négyzetméter alapterületű, meleg helyiségben. Egy évtize­des munkánk fekszik benne. Termelőszövetkezetekből vásá­roljuk a fajtiszta csirkéket, felneveljük, majd a tojásaik­ból kikelteket eladjuk. Nagy a kereslet, munkánk van bő­ven. — A hirdetésből tudjuk, mi­lektívája. Néhány gond azon­ban a folyamatos működés során felmerült. Hármas ter­mékcsoportot gyártottunk: gu­miárut, vasipari termékeket és műanyag cikkeket. Ez utóbbi azonban nem igazolta számí­tásunkat. Nőttek az alap- anyagárak, kicsi volt a ter­melékenység, alig volt bevé­tel, s a házilag barkácsolt gé­pek sem hozták a várt telje­sítményt. Túl is adtunk raj­tuk. Maradt a gumiüzem, az évi tizenötmilliós termelésé­vel, és a több mint négymil­liós vasipari termékgyártás, továbbá az ehhez kapcsolódó új lehetőség; bérmunka a Csepeli Híradástechnikai Gyárnak. Bérmunka — Ennek a kapcsolatnak mi a lényege, és miért jó a ter­melőszövetkezetnek?' — Gumirészlegünk bér­munkát is végez, de fő te­vékenysége a termékelőállí­tás, saját erőből. Babakocsi­kerék, lábtörlő, szőnyeg, tö­mítőgyűrű és sok más cikk készül. Egyszerre több száz áruféleséget gyártanak, össze­sen vagy kettőezret is. Ha van megrendelő, többre is vállal­kozhatunk. A reszelőrészleg a kecskeméti gyárnak végez bérmunkát. Ott is meghatáro­zottak a lehetőségek. A cse­peliekkel azonban új távla­tokra nyílt mód. Nyugatné­met exportra gyártunk lánc­kereket, melyből tízmillió fo­rintra is szert tehetünk. En­lyen érdekes mesterséget űz. Tán apró gyermekkora óta csőrkurtítő szeretett volna len­ni? — Dehogy! Van nekem ren­des szakmám! A szolnoki Vo­lánnál voltam gépkocsivezető, de leszázalékoltak és így kezd­tem el csirkékkel foglalkozni. Rengeteg baj volt velük, csip­kedték egymást, csőrkurtítót kellett hívni. Miközben az vé­gezte a munkáját, figyeltem, hátha nekem is sikerülne. De a gépet végül is csak az özve­gyétől sikerül megvennem, fe­lettébb magas összegért. Ez ugyanis külföldi gyártmányú szerkezet. A lényege az, hogy a kiscsibák csőrét ötnapos ko­rukban vagy tizennégy hetes korukban metszeni lehet. A meglepett jószág még megijed­ni sem ér rá, oly gyors a mű­velet,, s máris csipegetheti a magot. Nagyon fontos, hasznos munka ez. Visszafogja a kan­nibalizmusukat, a csipkedést, verekedést. Takarékoskodha­tunk a takarmánnyal, javul az állomány minősége. Persze, enni ettől még jól tudnak. — Sokfelé hívják? — Az országban szinte már mindenütt voltam. Hívnak kis- tenyésztők, de dolgozok a ter­melőszövetkezeteknek is. Ilyenkor ott is alszom, mert egy ilyen megrendelés általá­ban több mint harmincezer darab szárnyast jelent. Tíz­órás munkanap alatt hatezer­rel végzek, a segítők alig győ­zik adagolni a riadt szárnya­sokat. Fontos feladat ez, szük­ség van rá, nem bántam meg, hogy erre adtam a fejem. Bár­ki hív, szívesen megyek. Né­ha egy egész gazdaság csirke­állománya a tét. Nekem is, másoknak is hasznos ez a munka. Cs. B. nek a munkának a felét mi végezzük. Biztató ez az együttműködés, szakembe­reink sokat tárgyaltak, mire nyélbe ütöttük a megállapo­dást. Ügy látszik, szerencsés választás volt. — Megvan-e a szükséges munkaerő ehhez az ipari te­vékenységhez? — Mikor beindult ez az iparág, bizony voltak gond­jaink. Ügyes és türelmes szer­vezéssel azonban megoldottuk a problémákat. Igaz, ma is van hiány esztergályosban, marós is kellene, főleg az új munka miatt. Az alkalmas ve­zetőket szerencsésen megta­láltuk. Három év óta nyere­séges az üzlet, s ez a helyes döntést igazolja. A vezetőség úgy látja, hogy kialakult egy jó, előrevivő kollektíva. Ez ad alapot a további feljesztés- hez. Korszerűsítés — Megtalálta-e a helyét a termelőszövetkezetben ez az évtizedes vállalkozás? — Az ágazati elv szerint növénytermesztéssel, állatte­nyésztéssel, segédüzemággal és ipari tevékenységgel kell fog­lalkoznunk. Ez már szerves egységben van nálunk. Az új kezdeményezés is ezt segíti elő. Régen volt némi ellenér­zés ezzel a tervvel szemben. Ma már mindenki látja, hogy szükség van rá. Az üzem eredményeivel, a tényekkel bizonyított. A több milliós be­vétel alapján azt mondják, megérte a sok pénzt és ener­giát. A szociális és a munka- körülmények megfelelők, de tovább szeretnénk emelni a színvonalat. A műszaki kor­szerűsítés tervezése most fo­lyik. Nehéz körülmények kö­zött működik a termelőszövet­kezet. Rosszak a talajadottsá­gaink, ráadásul az időjárás nem kedvez. Szükségünk van erre- a melléküzemágra. Ezt tudják a dolgozóink is, és en­nek megfelelően cselekednek. Csilléi Béla Valószínű, sokan emlékez­nek még a televízió sikeres természetfilm-sorozatára, ame­lyet A napsugár nyomában címmel mutattak be a képer­nyőn. A rádió adásai közül nemcsak az ifjúság körében népszerű a Magnóval a világ körül, az Expedícióval a Föld körül, az Érdekes szigetek, a Miniexpedíció és a Bioszféra­expedíció című műsor. Vala­mennyi dr. Balogh János aka­démikus, egyetemi tanár ne­véhez fűződik, mint a Biosz­féra-expedíció című könyv is, amely nemrég jelent meg az RTV—Minerva kiadásában. Ebben a kötetben az előszó­ban az alábbi bevezető soro­kat írta a szerző: „Majdnem két évtizede minden évben legalább egyszer úton voltam, hogy távoli földrészek őser­dőinek, sivatagjainak, hegy­ségeinek ismeretlen apró ta­lajállatait kutassam. A tudo­mányos munka mellett min­dig találtam rá időt, hogy jegyzeteket készítsek, fényké­pezzek, érdekes állatok hang­ját magnóra vegyem. Csodá­latos útiélményeimet így pró­báltam megosztani az ottho­niakkal: elsősorban a gyere­kekkel’’. Ez az ismeretközvetítő szán­dék vezérelte a híres kutatót a napokban Ceglédre is, ahol az MTESZ városi szervezeté­nek felkérésére tartott nagy figyelemmel kísért, diafil­mek vetítésével összekapcsolt, előadást. Az ember és a biosz­féra címmel elhangzott isme­retterjesztő összeállítás szá­mos távoli, számunkra egzo­tikus vidéket mutatott be, részletesen ismertetve a tró­pusi környezetvédelem szük­ségességét és erőfeszítéseit a megbomlott összhang helyreál­lítása érdekében, az ember és a természet pusztító és javí­tó szándékú kölcsönhatását. India, Dél-Amerika, Afrika számos államát bejárta, volt Pápua Űj-Guineában, s mind­ezeken a helyeken számos jól sikerült színes diafelvételt ké­szített, amelyek megismertet­nek az ottani tájakkal, | nö­vényzettel, állatvilággal, em­berekkel, életmóddal, népi kultúrával. Flamingók, zebuk, marabuk, fókák, pingvinek tűntek fel a képeken, a föld­művelésre kialakított sok év­százados teraszok a hegyolda­lakban, az öntözés kezdetleges módjai a vízben szegény te­rületeken. Megcsodálhatták a jelenlévők a trópusi moha­erdőket, láthatták az őserdők­ben kialakuló mezőgazdasá­gi termelést, az aranymosást, a kávétermelést, a Galapagos- szigete k kihalófélben lévő óriásteknőseit, a perui peli­kánokat és még sok más fi­gyelemre méltó érdekessé­get. Az előadás, amely felvázol­ta a természetvédelmi felada­tok nemzetközi jelentőségét, egyúttal a hazai környezetvé­delem teendőire is felhívta a figyelmet. Kár, hogy kevesen jöttek el, az érdekes téma és a kiváló előadó joggal kíván­hatott volna nagyobb közön­séget. Dr. Balogh János el­mondotta, hogy elkészült a legutóbbi útjáról forgatott, ti­zenhárom részből álló tv-film, amelyet valószínű 1982 har­madik negyedévében tűznek műsorra hazánkban. Azt kö­vetően szívesen ellátogat is­mét városunkba. Reméljük, akkor népesebb hallgatóság fogadja. A burgonya-, a kukorica-1 pelyhes és a rozsláng után újabb kenyérféle gyártását | vette tervbe a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat. Az új ter­mék a sötét színű formake­nyér lesz. Alakja hasonló a fővárosi csemegeboltokban időnként kapható, szeletelt szendvicskenyéréhez. Hasonló fajtával találkozhattak azok Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasak magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánc­melódiák. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A Gcomibay Dance Band fel­vételeiből. 17.30: Pár perc dzsessz. A békéscsabai Hat szív együttes játszik. 17.40; Óévi számvetés. (1.) Valkó Mi­hály jegyzete. 17.45: Operett- album. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Szörényi Levente éne­kel. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05. Két dal, egy előadó. 17.10: Csak egy pasztilla. 17.20: A tiszaföldvári Hajnóczy gimná­zium kórusa énekel. 17.30: Ze­nés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae ritmu­sok. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Énekegyüttesek műsorá­ból. 17.15: Nonstop építés. Ri­porter: Merza Jenő. 17.30: Részletek a Bakfark lanttrió szolnoki hangversenyéből. 17.45: Óévi számvetés (II.). Valkó Mihály jegyzete. 17.50: Könnyű hangszerszólók, gi­tárra. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: A Magyar Hírlap november 11-i száma az államigazgatás­ban dolgozó fiatalok Debre­cenben megrendezett fórumá­ról számolt be. Szebeni Fe­rencire dr., a ceglédi Városi Ta­nács munkatársa hozzászólá­sában a tanácsi és nem tanácsi szerves együttműködésével foglalkozott. ★ A Magyar Televízió decem­ber 19-én közvetítette a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza villa­mosított vasútvonal avató ün­nepségét. ★ A Kirakat decemberi száma Munkád mellé add a neved! címmel cikket közölt a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­BivÁtik a piacot A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lattal kötött megegyezés sze­rint a TSZKER vállalta, hogy a boltegységekbe burgonyát, almát szállít. 1981-ben sze retnék a piacot tovább bővi teni. Rendszeresek a látogatások Tizennégy védőnői körze; van Cegléden. A védőnők se regnyi feladatához tartozik a város bölcsődéinek, óvodáinak, iskoláinak rendszeres látogatá­sa. Rendszeresen felkeresik a kisgyermekes családokat is, különösen a veszélyeztetett környezetben élő apróságok egészségét, életük alakulását kísérik nagy figyelemmel. Karthágó koncert Január 6-án, kedden este fél nyolc órai kezdettel a ceg­lédi Művelődési Központ eme­leti nagytermében koncertet ad a Karthágó együttes. A hó­nap végére, január 29-re a Karát együttest várják, ven­dégszereplésre. Szombaton­ként 19—23 óráig diszkóm hivatalosaik a fiatalok. is, akik turista útjaik sorát szomszédos és távolabbi or­szágokban jártak: a terített asztalon, a kenyeres kosárban ugyanis szinte mindig együtt található a fehér és a jó bar­na kenyér. Itthon is bizonyá­ra elnyeri majd a vásárlók tetszését, amint megkóstolják. Az új áru címkéje készül, várhatóan az első negyedév­ben forgalomba hozzák. Hírösszefoglaló. Lap- és mű sorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05 Leltár-melódiák — mai hang szerelésben. 17.15: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor (Tavalyi sikerek — idei ter­vek. Ami a kisiparosokra há­rul. Változó körülmények. Önök mit kutatnak?) 17.45: Délutáni minikokiél. 18.00: Alföldi krónika, lü.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Kellemes hét­végét! (Hírek, információk Piaci helyzetkép. Mit ígér a meteorológia? Ritmusrodeo. Filmlevél. Programajánlat Lapszemle.) 9.00: Hírek. Szer­kesztik a hallgatók. 10.15 Vándorköszörűs. 10.26—10.30. Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Vasárnap, 9.00: Lapszemle 10.05: Brigádvasárnap. Zené., riportműsor. (Hogyan telik e1 egy állami díjas gépgyári bri­gád vasárnapja? A riporté’ nyomon követi a munkás csa­ládok pihenését, szórakozását.) 9.50—10.00: Peter Nero zon­gorázik. Az adások mindennap a 22” méteres középhullámon hang zanak el. kereskedelmi Vállalat 22. sz. mú boltja Béke és Szabadsá szocialista brigádjának újsze rű kezdeményezéséről. ★ A Sütőmunkás november 6 száma a Dél-Pest megyei Sü tőipari Vállalat új terméké röl, a kukoricapelyhes kényé megjelenéséről tájékoztaittá ol­vasóit. ★ A Népsport november 21- számában az egykori birkóz világbajnokkal, a ceglédi szár mazású Gál Józseffel készített riportot a lap munkatársa. M. E. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Heverőelemek méretre Sorozatban készülő bútorok alkatrészeit vágják pontos méretre a ceglédi Stylus Faipari' Szövetkezet központi részlegében. Tóth László kétszemélyes kolóniái heverő elemeit szabja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Különös mesterség Az abonyi csőrkurtítő Nagy iránta a kereslet T. T. Új termék lesz Tégiaforma barna kenyér A szolnoki rádió műsora Január 5-től 11-ig Cegléd a hazai lapokban \

Next

/
Thumbnails
Contents