Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
6 Kaimat* 1981. JANUAR 25., VASÄRNAP Fölriada a lélekismeref" Gondolatok a halálbüntetésről Vajon nincs-e itt az ideje, hogy megkezdjük a közvélemény hozzászoktatását a halálbüntetés fokozatos csökkentéséhez, és esetleges jövőbeli eltörléséhez.., — teszi fel a korántsem akadémikus kérdést a Valóság 1980. decemberi számában Szabó Imre akadémikus. S e nyolcoldalas tanulmánnyal, amelynél A halálbüntetésről cím a jogászkörök asztaláról egy csapásra a nyilvánosság elé került, a modern büntetőjog egyik alapvető dilemmája. Igazságos-e, célszerű-e, szükséges-e a halál- büntetés? Térképészautomata A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál munkába állították a Stcreo- mptrograph F—11 típusú, NDK gyártmányú gépet. Ez a berendezés — a hozzá kapcsolt számítógéppel — automatizálja a térképkészítést. Ezenkívül hasznosítható még a környezetvédelemben, a műemlék épületek helyreállításánál, a lakásrekonstrukcióknál Tanulságos históriák Tűzre, vízre vigyázzatok.. A mérlegen: lángok, károk, felelőtlenség Bizonyos jelekből már eddig is sejteni lehetett, hogy e végső szankció megítélése felső szakmai szinten sem egyöntetű. A halálbüntetés fenntartása vagy eltörlése a büntetőjog legvitatottabb kérdései közé tartozik — olvasható például az 1978-ban kihirdetett új Büntetőkódex miniszteri indoklásában. Hasonló szellemben nyilatkoztak már azl961. es Btk kodifikátorai is. Több mint egy évszázaddal korábban, 1841-ben, Szemere Bertalan, a majdani 48-as belügyminiszter pedig egyenesen így ír: Minden arra mutat, e büntetés ellen... a világ mind öt részeiben... megmozduld és fölriada a lelkiismeret. Néhány oldallal később még hozzáteszi: Ha apródonként elszokik tőle (ti, a halálbüntetéstől) a nép, egykor hitként gyökerezik meg lelkében, hogy e büntetés jogelleni... Az utca ítélőszékeí Mi sem látszik távolibbnak ennél ma Magyarországon. A közvélemény nagy többségében magától értetődő a halálbüntetés szükségessége. Holott a vita erről a világban már kétszáz éve tart. Időközben megszerveződött az abo- licionista mozgalom. A halál- büntetés eltörléséért küzdők a XX. század második felét alighanem legnagyobb sikereik korszakaként tartják számon. Ezzel szemben nálunk többnyire csak az utca ítélőszékei előtt jelenik meg problémaként a halálbüntetés. Ott viszont meglehetősen gyakran. Egy-egy súlyosabb bűncselekmény ítélethirdetése után, halálos ítélet híján, sokan enyhének, túlságosan kegyesnek tartják a bírói verdiktet. Olykor egyenesen az ősi elvet emlegetik: szemet szemért, fogat fogért. Néhány éve a Pest megyei Bíróság gyilkossági ügyeket tárgyaló akkori tanács elnöke, dr. Korpássy Gyula mesélte, számtalan esetben kap halálért halált követelő levelet. S ebből a szempontból Pest megye helyzete aligha provinciális. Feltehetően az ország más törvényházaiba is érkeznek hasonló küldemények. Minden jel szerint a feltétlen megtorlást követelő vélemények két okból tartják magukat oly szívósan. Egyrészt a halálbüntetéshez kapcsolódó kételyek nem váltak széles körben ismertté, másrészt a közvélemény még a legnagyobb visszhangot kiváltó bűncselekményeket is csak sematikusan ismeri. Albert Camus mondja... A halálbüntetés helyrehozhatatlan ... A tévedés áldozata soha nem támad fel... A múlt századok bírói gyilkosságai köteteket töltenének be... Korunk bölesebb és sűrűbb garantiai között kisebb a veszély, de soha nem múlik el az, mert hibázni együtt jár az emberi természettel... — írja Szemere, s a justizmordok (bírói tévedések) azóta is a legsúlyosabb érvek a halál- büntetés ellen. Voltaképpen az ítélkezés rizikófaktoraihoz kapcsolódik az az abolicionista érv is, amely kétségbe vonja, hogy az orvostudomány és pszichológia mai fejlettsége mellett minden esetben egyértelműen megkülönböztethető a bűnöző az elmebetegtől. Márpedig, ha ez kétséges, fogyatékos személy is a halálra ítéltek közé kerülhet gyógyintézet helyett. A halálbüntetést elutasító elmélet a felvilágosodás korától kezdve még egész sor megfontolásra érdemes tételt vonultat fel, úgymint: a halálbüntetés nem más, mint állami erőkkel végrehajtott primitív bosszú; az életfogytiglani szabadságvesztés legalább olyan súlyos retorzió, mint a kivégzés. A halálbüntetés-pártiak azonban e szankció elriasztó hatására hivatkoznak. S ez a visszatartó erő valóban rendkívül meggyőzően hangzik. Csakhogy a valóság nem siet igazolni e tételt. A kriminál- statisztikai elemzések többsége — így az ENSZ megbízásából kutató Marc Ancel professzor eredményei is — konokul azt igazolja, hogy a halálbüntetés eltörlése nem befolyásolja a bűnözés alakulását. A legsúlyosabb bűncselekmények aránya lényegében nem növekedett a kivégzések beszüntetése után. Tanulságos ebből a szempontból röviden beszámolni az angliai fejleményekről. A szigetországban 1965-ben felfüggesztették a halálbüntetés alkalmazását. Helyette életfogytiglani szabadságvesztést alkalmaztak. Amikor 1970- ben a kísérleti idő letelt, a brit képviselők béke idejére teljesen eltörölték a halálbün. tetést. Nem véletlenül idézi téhát Szabó Imre Albert Ca- mus-1, aki szerint a halálbüntetés és a kriminalitás között csak egy kapcsolat van és ez a kapcsolat a törvény. Ezzel magyarázható, hogy Nyugat- Európában mindössze három állam, Franciaország. Spanyol- ország és Görögország büntetőjoga ismeri még a halálbüntetést. Liberálisabb évek Magyarországon a Btk kivételes szankciónak nyilvánítja a halálbüntetést. Ezt néhány jogi rendelkezés is alátámasztja, így 20 évesnél fiatalabb tettessel szemben — feltéve, hogy nem katona —, a 39. paragrafus nem alkalmazható. A büntetőjog progresszív irányzata mintegy minimálprogram- ként javasolja, a vagyon elleni bűncselekmények szankciórendszeréből az államok iktassák ki a halálbüntetést. Magyarországon ez 1971-ben megtörtént. E kivételességet a 70-es évek közepére a bírói gyakorlat is mindinkább alátámasztotta. Ekkorra esett az a három nevezetes esztendő — 1976., 1977., 1978. —, amikor évente mindössze egy halálos ítéletet mondott ki a Legfelsőbb Bíróság. Azóta a 39. paragrafus alkalmazása gyakoribbá vált, olyannyira, hogy az 1980-as, az elmúlt nyolc év legszigorúbb esztendeje volt. Sajtóban közölt adatok szerint tavaly öt vádlottal szemben alkalmazták a törvény ultima ratioját. Ezzel együtt is a 70-es évek bírói döntései e tekintetben jóval enyhébbnek bizonyultak az azt megelőző évtizednél. Míg az 1960-as években esztendőnként átlag nyolc halálos ítéletet hirdettek ki, addig az 1970-es években hármat-hár- mat. A kivételesség persze meglehetősen relatív. Kivált ha arra gondolunk, hogy például 1888 és 1912 között a Curia évente csak egy-két halálos ítéletet hozott. Erre az időszakra esett a magyar igazságszolgáltatásnak az a hat esztendeje is (1895—1900.), amikor a bíróságok egyetlen alkalommal sem éltek a legszigorúbb büntetéssel. Életfogytiglan Éppen egy esztendővel ezelőtt az utóbbi idők egyik legkitűnőbb bűnügyi riportját közölte hat folytatásban egy képes hetilapunk. A pszichiátriai esettanulmánynak beillő írás Molnár Henrikről szólt, aki mint emlékezetes 1979. áprilisában a Hárshegyen meggyilkolt egy 15 éves lányt és életveszélyesen megsebesítette a lány pajtását. Molnár vitathatatlanul átlagon felüli intelligenciájú ember volt. Legkedvesebb íróm Dosztojevszkij. A Bűn és bünhődés a bibliám — mondta a riportban, a 31 éves gyerekgyilkos, aki betéve tudta többek között az Ember tragédiáját. A magas intellektusnak a felelősségre vonás szempontjából természetesen nincs jelentősége —Molnárt időközben kivégezték — a vallomássorozat mégis azzal az előnnyel járt, hogy a közvélemény egy része töb- bé-kevésbé a maga teljességében látta egy iszonyú gyilkosság hátterét. így a súlyos bűntett mellett Molnár életét, amelyben a gyerekkori eredetű szexuális és személyiségzavarok lassan elhatalmasodtak, aztán az évek során megszületett a hétköznapokon kifogástalan Molnárban egy másik lény, egy szörny, aki bosszút állt az életben elszenvedett sérelmekért. Ezzel egyszersmind érzékelhetővé vált, milyen nehéz megvonni a határt a torzult, személyiségű bűnöző és egy beteg ember között. Felmerül végül a kérdés, mi helyettesítheti a halálbüntetést, hiszen a társadalomnak bizonyos esetekben tartósan védekeznie kell. A megoldást számos ország az életfogytiglani szabadságvesztésben találta meg, amely kiiktatja — helyenként végérvényesen — a bűnözőt a szabad életből. Bizonyos értelemben ebbe az irányba mutat a hazai büntetőjog fejlődése is. A halál- büntetések számának a 70-es évtizedben mutatkozó csökkenése, és csak a legreménytelenebb, legelvetemültebb esetekben élve vele, mint például a rendőrgyilkosok ügyében — jelentős részben az 1971-ben visszaállított életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásával függ össze. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet ágazatvezetője munkahelyéről év közben kilépett. A szövetkezet vezetősége korábban prémiumkizáró oknak minősítette, ha a tagsági viszony év közben kilépéssel megszűnik. Ezért, ami- Kor kérte, hogy az általa megoldott feladatok alapján, részére. a prémium arányos részét fizessék ki, kérését megtagadták. A szövetkezeti döntőbizottság ugyanilyen álláspontra helyezkedett. Ezekután a volt ágazatvezető a tsz ellen pert indított. A járásbíróság elutasító ítéletet hozott, amelyet a megyei bíróság jogerőre emelt. A mindkét döntés ellen benyújtott törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket, hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A prémium az előre kitűzött Egy villamosmérnökkel esett meg tavaly: az égő olajkályhán hagyta a műanyag kannát, s pillanatok alatt lángba borult a lakás. Volt, aki ujjnyi vastag beton vassal pótolta a biztosítékot, s volt, aki csak 2 milliméteres dróttal talpalta meg ... Akadt gyerek, aki a vizes kötöttkesztyűt a hajszárítóra húzva melegítette, s volt, aki az égő cigarettát ajtójavítás közben a benzines kannába dobta, hogy elaludjon ... A gondatlanság, a felelőtlenség okozta tavaly is Pest megyében a tüzek 95 százalékát, csak a többit váltotta ki műszaki hiba. Elveszett értékek Milyen évet zártak a tűzoltók, kevesebb volt-e a dolguk, mint egy évvel korábban ? Aki válaszol. Nagy. Zsolt őrnagy, Pest megyei tűzoltóparancsnok-helyettes : — Talán az időjárás szeszélyeinek köszönhető, hogy könnyebb volt a munkánk. Az eső, a korai hó, jó néhány tüzet kizárt, például az feladatok igazolt elvégzése után válik esedékessé — hangzik a határozat. — A munka- viszony, illetve a tagsági viszony évközben történt megszüntetésének esetén a munkabér a megszűnés időpontjában, az ei'edménytől függő részesedés, valarúint a prémium arányos része a zárszámadás jóváhagyását követő 15 napon belül esedékes. A prémiumfeltételek teljesítése előtt fizetni nem lehet. A dolgozó a prémiumra akkor jogosult, ha a kitűzött feladatot a megszabott határidőre teljesítette. Kizáró tényező csak a munkával, a terv teljesítésével függhet össze. A tagsági viszony megszűnése a prémiumra jogosultat annyiban érintheti, amennyiben az olyan időpontban történt, amikor a dolgozó a kitűzött feladat megoldásához még nem fogott hozzá. Ilyen esetben a prémium azért nem erdő- és avartüzek száma tetemesen csökkent. Ám, nézzük csak a számokat, mert beszédesek: az 1979. évihez képest 20 százalékkal kevesebb Pest megyében a tűzesetek száma, tavaly összesein 856 alkalommal kígyóztak a lángok. Ezek közül 573-szor keletkezett kár, összesen 12 millió forint értékű. Perpatvar okozta — A tüzeknél 40 civil és 3 tűzoltó sebesült meg, hárommal kevesebb, mint 1979-ben, s 19-en vesztették életüket, hárommal többen, mint két éve. — Ha az okokat vizsgáljuk, azt találjuk, gyakoribb volt a dohányzás, a sugárzó hő miatti tűz, nem változott az elektromos áram miatti, s a gyermekjáték okozta tűzesetek — ez feltétlenül örvendetes — 80-roI 40-re csökkentek. Nem így a javarészt családi perpatvarok, veszekedések nyomán a gyújtogatás* amelyből 1979-ben 28, tavaly már 44 volt — Az is vitathatatlan, hogy a megye lakossága egyre akilleti meg, mert a feladatot nem teljesítette. A jogszabály a prémium kizárásának feltételéül nem írja elő, hogy a dolgozó arra csak akkor jogosult, ha tagsági viszonya a kifizetés napjáig fennáll. Ilyen feltételt kikötni nem lehet. Törvénysértő tehát a termelőszövetkezet prémiumszabályzatának az a rendelkezése, amely szerint az év közben eltávozott dolgozóknál a prémiumfeltételek értékelését- és kifizetését nem lehet alkalmazni. Ezért a bíróságnak az igényt az általános szabályok alapján kellett volna elbírálni. Téves jogi álláspontjánál fogva, az első- és másodfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a volt ágazatvezető a kitűzött célprémiumfeltételeket teljesítette-e és az összegszerűséget sem tisztázta, ezért a keresetét elutasító sértő. tívabban vállal részt az oltásból. Megnövekedett tehát a tűzbiztonság, s rövidesen érvényes lesz a tűzvédelmi előírások megújítása is. A köny- nyelmüség azonban sok tanulságot kínál. Íme, ennek illusztrálására néhány kirívó szabály talanság: A kocséri Petőfi Tsz-ben en-, gedély nélkül műanyag csempével burkolták a gépkocsimo- só-helyiséget, s amikor a hidegben a csap befagyott, nyílt lánggal — egy olajos rongy meggyújtásával — próbálták kiolvasztani. A műanyag burkolat robbanásszerűen fellángolt s 500 ezer forintos kár keletkezett. Ami még e tény- sorozathoz tartozik: az eset előtt már betiltották a műanyag csempe gyártását — éppen tűzveszélyessége miatt —, s a tsz-nél a megmaradt készletet használták el. Az utolsó cigaretta — Halált, s szokatlanul nagy kárt okozott — egy egesz ház égett le és a lángok között vesztette életét egy idős asszony — Szobon, a sugárzó hő. A tűzhelytől mindössze 20 centimétemyine állt a rekámié, s mert a hamuláda nem volt a helyén, lángot fogott a textília. Egyébként nem ritkák a hasonló esetek, azzal a különbséggel; az idős, néha magatehetetlen, vagy ittas emberek az ágyban dohányozva elalszanak és füstmérgezésben vesztik életüket. Mint például az az 51 i éves férfi, aki, miután jócs- 1 Icán felöntött a garatra, úgy gondolta, elszív még egy cigarettát. Ez volt életében az utolsó. Gyújtogatás hajlakkal Akad azonban a felelőtlenségnél is súlyosabb eset, o szándékosság. Az elmúlt esztendő legnagyobb tüzét gyújtogatás okozta: a nagykovácsi AtíC-áruház betörői, mert pénzt nem találtak, az italos palackok fenekere néztek, majd, hogy a nyomokat eltemessék, 1 hajlakkokat, spray- ket fecskendeztek szét, s meggyújtották. A kár értéke csaknem 3 millió forint volt... A tűzoltók munkájában a legveszélyesebb, még mindig a palack, legyen benne propán-bután gáz vagy a hegesztéshez szükséges anyag. Egyébként ez' ügyben is kínál tanulságot egy tavalyi ügy: Albertirsán a gázpalack sze- iepházának biztosítócsavarja hiányzott, a szelepház kicsavarodott a palack nyitásakor, így kiáramlott a gáz. Idejekorán észbekaptak, mindenki kimenekült, s csak másfél perccel később lobbant lángra az épület.., Műszaki mentésen Végezetül szóljunk arról: a tűzoltóknak nemcsak a lángokkal volt dolguk. Száz alkalommal hívták őket műszaki mentésre, hogy a balesetet szenvedőket emeljék ki az ösz- szetört kocsiból, vagy hogy kidőlt fákat távolítsanak el házakról, utakról, ötven esetben elárasztott pincékhez mentek, hogy kiszivattyúzzák a bezúdult vizet. Vasvári G. Pál Babus Endre Italos palackok pattantak el a tűzben, alaktalanná olvadtak a rekeszek, megégett minden Nagykovácsin, az ABC-áruházban Munkaügyi viták Jogellenes prémiumelvonás jogerős fielet törvény-
