Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981. JANUAR 25., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Közös dolgaink írta: dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára A z első negyedévben ül össze a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot adjon a munkáról, meghatározza a további teendőket és újjáválassza az országos vezető testületeket. A kongresszust megelőzően tavaly október 15-től kezdődően több ezer településen megválasztották a népfront helyi bizottságait, s tegnap lezárult a megyei küldöttértekezleték sora is. A népfrontválasztások jó politikai légkörben-zajlottak, szervesen kapcsolódtak a múlt esztendő kiemelkedő politikai eseményeihez. A népfrontfórumokon részt vevők kifejezték egyetértésüket az MSZMP Politikájával, azzal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tízezer felszólaló felelősen beszélt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, az országos és a helyi feladatokról, tervekről, gazdasági építőmunkánk soronlevő kérdéseiről, a munka becsületéről, a társadalmi munkaakciókról, életmódról és életkörülményekről, a közéletről, a lakóhelyi mozgalmi munkáról és sok más, életünket, jelenünket és jövőnket formáló kérdésről. Visszatértek azokra a közérdekű észrevételekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődték fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállóságát, felelősségét. gazdagodott együttműködésük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszervezetekkel. A tanácskozások nem egyszerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának A szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet eímű vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrácia alkotó műhelyeivé váltak. Egyöntetű a vélemény, hogy a demokrácia fejlesztése, a közélet gazdagítása a szocializmus teljesebbé tételét szolgálja, ezért érvényesítésén a mozgalomnak következetesebben kell munkálkodnia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. a döntések hozásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Ehhez kiala,kult a megfelelő politikai intézményrendszer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szükséges, hogy az állampolgárok nemcsak véleményt mondhassanak, hanem célszerű javaslataikat fogadják is el, vagy érdemben minősítsék. Az érdemi munka, a tényleges beleszólási és döntési lehetőség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejleszti legjobban az egyénben és a közösségben a demokrácia tiszteletét és gyakorlását. A népfront fórumai akkor és azért élők, elevenek, mert o lakosságot érdeklő, érintő témákat tűznek napirendre, és jelzéseiket, javaslataikat eljuttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelkező szervekhez, vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek megoldásukra. E megállapítás vonatkozik a testületi ülésekre, a falugyűlésekre, a városkörzeti tanácskozásokra, a tematikus vitafórumokra egyaránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre, elmélyültebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cselekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tennivalókat, terveket, s kiegészítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végrehajtás folyamatában. A népfront választási fórumai elismeréssel szóltak a törvény- tervezetek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyűlés, és ezek többsége — a társadalmi viták révén- — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a törvény- alkotás szempontjából is hasznosak voltak, és fejlesztették az állampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A népfront testületéi és aktivistái közreműködnek az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatainak erősítésében. Az országgyűlés. a tanácsok, a képviselők, a tanácstagok tevékenysége ennek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt várjuk, hogy politikusán tevékenykedjenek, ugyanakkor választóik ügyes-bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront választási programjával, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Ä népfront szervei a lakosság érdekében, a lakóhelyi demokrácia fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése kétoldalú és kölcsönös a közérdekű tennivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igények feltárásában és egyeztetésében. A nyílt város- és községpolitika is elősegítette a lakóhelvi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti vagy segítheti a lakó'-'ü- leti munka fejlesztését. E munkában számíthat a népfrontbizottsá- gok támogatására. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi és anyagi értékeket teremt. A sikeres társadalmi munkaakciók, a környezet énítése, szépítése, a fejlesztési alapok célszerű felhasználása tanúskodik erről. Az idősekkel, a fiatalokkal, az egymással való törődés is része a jó közérzetnek. Mindezért szenvedélyesen szót emeltek a községi, a városi, a megyei néofrontértekezletek. Mint ahogy szót emeltek az apró falvakban, a társközségekben élő emberek jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért és más jellegű gondok megoldásáért. A tapasztalatok alapián a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állampolgárok önmagukat, eavmást formálják igazi közösségi emberekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és emberekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt munkálkodnak a különböző foglalkozású. világnézetű és anyanyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak az alapia a szilárd osztálvszövétség és a széles politikai, társa- dalm; egység. De a nénfrontbizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelemmel ke1! kísérniük a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási seaálven levő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem, akik visszahúzódnak vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sokszor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közösség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegoolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfejlesztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előrehaladásunknak is. Lehet mondani, hogy divatba jött a kreativitás — szó, falán többször is használjuk a kelleténél. A kreativitás valami új létrehozását, alkotást jelent a nagyon szűkén értelmezett magyarítás szerint. Csakhogy a valóságban ennél sokkal többet takar, azt is, hogy egy élmény hatására, több reális lehetőség közül — vagy ezeket variálva — választ Iá egy megoldást az ember és a manuális készségét is alkalmazva létrehoz valamit. Valóban ez a mondat már felnőtt embert tételezett fel, de a kreativitáskészség fejleszthető és — mint sokminden más —, éppen gyerekkorban a legköny- nyebben, játék közben. Önként adódik a gondolat: hasonló feladatra , vállalkoznak a szakkörök. Csak hasonlóra. Például egy repülő modellező szakkörben a gép tervrajza leszűkíti a variációs lehetőségeket. Hasonló a helyzet a kosárfonóknál, a szőnyegszövőknél, sőt még a bábkészítő szakkörökben is, hiszen egy-egy meséhez, irodalmi műhöz készülnek a figurák. De az utóbbinál már nagyobb szerepet kap a fantázia, az aktív szellemi tevékenység az alkotás folyamatában. Számtalan jó ötlet jutott el a megvalósulásig, amelynek lényege, célja az volt, hogy fejlessze a gyerekek kreativitás készségét. Ide sorolhatnánk a megye művelődési házaiban már-már rendszeressé váló vasárnapi gyermekfoglalkozásokat. Ezeknek többsége túllép a passzív befogadást kívánó mesedélelőttön, filmvetítésen, vagy a hagyományos bábműsorokon. Sokkal inkább a gyerekek aktivizálására törekednek: növényekből, papírból, fából és más, egyszerű anyagokból egymás kölcsönös szórakoztatására készítenek tárgyakat. E foglalkozás-típus elterjedésében hatalmas szerepet játszott a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár módszertani osztálya. Lényegében a már hagyományossá vált Gyertek játszani Visegrádra! elnevezésű programot tekinthetjük kiindulásnak. Ez az évenkénti rendezvénysorozat tizenöt- húsz ezer gyereket, pedagógust és szülőt vonz a megyéből, sőt gyakran jönnek népművelők tapasztalatot gyűjteni az ország más tájairól is. A Gyertek játszani Visegrádra, olyan rendezvény, amely magába ötvözi a hagyományos gyermek szórakoztatási formákat — műsorokat —, ugyanakkor mindvégig cselekvésre, alkotásra ösztönzi a kis résztvevőket. Mindezek mellett az Országos Köz- művelődési Tanács támogatásával és a Népművelési Intézet módszertani felügyeletével már több mint két éve tart az úgynevezett játszóház kísérlet. Sopronban, Kecskeméten és Jászkí- séren alakították meg a játszóházakat, amelyekben a már vázolt gyer- mekfoglaíkoztatási módszereket igyekeznek tökéletesíteni és egyben gazdagítani. A kísérlet, még nem zárult le, még folynak a hatáselemzések. A forma hasznossága azonban máiyiem vitatható, bár — furcsa ellentmondás —, sokan éppen a foglalkozások tematikáját érzik túlzottan lazának, vagy inkább nehezen köthetők a gyerekek konkrét ismeretszintjéhez. Antal Teréz a megyei művelődési központ módszertani csoportvezetője kezdeményezte, hogy a játszóházak programját kapcsolják össze az általános iskolai tananyaggal. Így alakult ki a művelődéstörténeti játszóApró tenyerével alig éri át a kockákat, sután rakja egymásra és körbe. Játszik a gyerek. Közben ösztönösen érzékeli a színhatásokat, megtanulja a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét. Később a vastag vonalak mentén körbevágja a papírbabát és felöltözteti. Absztrakciókat vesz tudomásul, tapasztalatokat rögzít az ember és a környezet kapcsolatáról. Aztán megnyom egy gombot, és zümmögve elindul a villanyvasút. Játszik, utánozza a mozdonyvezetőt és az utast, felnőttszerepeket él át, s talán megtanul egy keveset az ipartörténetből, a közlekedés fejlődéséből. Aligha kell valakit meggyőzni arról, hogy a játék jelentős hatással van a gyerek személyiségének alakulására. Mert önfeledt szórakozás közben ismereteket gyűjt, tapasztalatokat szerez, s ami fontosabb: kezdi megismerni saját képességeit. Pedig az említett példák a játék folyamatának — csak idézőjelben helytálló — alacsonyabb kategóriájába tartoznak, hiszen főképpen a manualitást, a tájékozódást, az ügyességet javítják. ház koncepciója, amelynek megvalósításához tavaly ősszel kétszer kétszázezer forintot kapott Pest megye a Népművelési Intézet javaslatára az OKT-től. Lehetőség nyílt hát arra, hogy rövid időn belül két játszóházat hozzanak létre. A kísérlet előkészítésének bonyolultságához képest nagyon rövid idő alatt lett valóság a lehetőségből. Kétszer kétszázezer A művelődéstörténeti játszóház programját dr. Békey Lászióné, a több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező pedagógus dolgozta ki. A nagykőrösi ifjúsági ház vezetője, Kecskeméti István pedig vállalkozott a feltételek megteremtésére. Külön termet kapott a játszóház. Pászti De- zsőné könyvtárigazgató segítségével biztosították a szükséges kézikönyveket, térképeket, jegyzetfüzeteket, írószerszámokat vásároltak és elkészítették az induláshoz szükséges diasorozatokat. Január 15-én délután és este már két csoport is találkozhatott a játszóházban. A további tevékenységhez szükséges bútorokat, felszereléseket, anyagokat folyamatosan szerzik be. A megye második művelődéstörténeti játszóházát a következő iskolaév elején nyitják meg Szentendrén, a tervek szerint a városi ifjúsági klubban. Ekkorra már legalább részben összegezni lehet a nagykőrösi tapasztalatokat, szükség esetén módosítani a foglalkozások programját és a kipróbált módszerek is alkalmazhatók lesznek. Annál is inkább, mert Antal Teréz vezetésével már most megliez- dik Nagykőrösön a hatásvizsgálatokat, figyelemmel kísérik — ehhez a helyi pedagógusok támogatására is számíthatnak — a gyerekek iskolai eredményeit. Rcgölés cs szómágia A nagykőrösi kísérlet éppen csak elkezdődött, de az biztos, hogy a játszóház semmiképpen sem lehet valamiféle pótiskola. Itt elsősorban a formai megoldásokra gondolunk, például VADASZOK. A rajzrészlet Kovács Paul«' 13 éves albertírsaí kislány munkája a kérdezés nem is hasonlíthat a fe- leltetésre, talán még a hagyományos tanárnéni megszólítástól is meg kellene szabadulni. Igaz, program nélkül aligha létezhetnének, de-ennél a formánál nem válhat tanmenetté a foglalkozások rendje, mert ha a játszóház elveszti könnyedségét, frisse- ségé't, kötetlenségét, akkor a nebulók számára tehertétellé válik. A tartalmi munka menetét dr. Békey Lászlóné úgy állította össze, hogy állandóan előtte járnak az iskolai tananyagnak. Így a gyerekek saját élményeik alapján ismerősként fogadják majd a leckéket, természetesen csak azokat a fontos részeket, amelyek a játszóházi program sem kerülhet el. Mert ezeken a kötetlen foglalkozásokén egy-egy korszakot3a teljességében akarnak felvázolni, megismerni: történelmi, ideológiai, társadalmi, művészettörténeti, irodalmi, zenei, építészeti vonatkozásaival együtt és természetesen nem kerülhetik el a legfontosabb természettudományos eredményeket sem. A kísérlet eredetileg az ötödikes gyerekek ismeretszintjére épült, s az elképzelés szerint hetedikes korukra került volna szinkronba a játszóház a tananyaggal. Nagykőrösön azonban bővült a próbálkozás: az egyik csoportba az Arany János általános iskola negyedikes diákjait szervezték. A program lényegében mégsem változik, csak a foglalkozásokat vezető dr. Békey Lászlóné a művelődéstörténeti forrásokat igazította a kicsinyekhez. Érdekes választ adhat ez arra is, hogy a játszóházi gyerekek ezzel a többlet- tudással könnyebben vészelik-e át az alsóból a felső tagozatba lépés problémáit. Miként lehet a tekintélyesismeret- anyagot játszóházba vinni? Az írásos tervezet így fogalmaz:... a gyerekek személyiségének egészét akarjuk foglalkoztatni és alakítani. Készségeket fejlesztünk ki, munkaszokásokat alakítunk ki. És a gyakorlatban? Terepasztalt építenek majd és agyagedényeket készítenek, irodalmi műveket dramatizálnak és elő is adják a maguk alkotta díszletek között, bábokat készítenek egy-egy társadalmi forma hierarchiájának ábrázolására, lesz regölés és szómágia. Az ismereteket mindig valamilyen tárgyiasult formában kapják. Konténeres terjesztés Végül is megmarad az eredeti játszóház-forma, de itt távolról sem csupán a játékért játszanak. A kísérlet sikerében még csak bíznak a kezdeményezők, de már gondolnak a további lépésekre is: hogy esetleg a játszóház legalapvetőbb felszereléseit több példányban összeállítják, amelyeket akár konténeres rendszerben átadhatnak a megye más településeinek. Mert nem kevesebbről van szó,' mint a jövő embereinek személyiségformálásáról. Lényegében arról, amelyet az 1977. ben megjelent általános iskolai nevelési és oktatási terv így fogalmazott: a nyolcadik osztályt elvégzett tanulók ... rendelkezzenek szilárd ismeretekkel és képességekkel. A megismert művelődési anyagot lássák összefüggésben, legyenek képesek azt rendszerezni. Érvényesüljön önálló gondolkodásuk az ismeretek alkalmazásában, a problémák megoldásában ... KRISZT GYÖRGY Kísérlet Nagykőrösön Nem játék a játszóház
