Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

1981. JANUAR 25., VASÁRNAP K/lmav Mindennapos kapcsolat A ráckevei Járás lakossá ga évről évre dinamikusan gyarapodik. UdülőteriUct- Jellege nyaranta sok tíz­ezer emberrel növeli azok számát, akiknek ellátását megoldani a kereskedelem egyre nagyobb leiadata. A 19 községben a tanácsi kis­kereskedelmi és vendéglá­tóipar! vállalatok, az íté­szek és a termelőszövetke­zetek mintegy 500 boltja, vendéglátóhelye igyekszik megfelelni a mind maga­sabb követelményeknek. A járásban két Afész kér részt a feladatokból: a Ráckeve és vidéke, vala­mint a Taksony és vidéke. Működésük valamennyi községre kiterjed. A járás összes bolti forgalmának 38,8 százalékát, a vendég­látóiparinak 45 százalékát az áfészek adják. Ez éven­te csaknem egy milliárd fo­rint. Hogy ezt elérhessék, sok új boltot, vendéglőt nyitottak, egyebek között Áporkán, Szigetcsépen, Szi- getszentmiklóson, Maká­don és Taksonyban. Az új — és természete­sen a régi —, boltok sem tudnának megfelelni az igé­nyeknek, ha nem tennének meg mindent — lehetősé­geik szerint —, a megfele­lő áruk beszerzéséért. Eze­ket szállítási szerződések­kel, több csatornán keresz­tül igyekeznek biztosítani. Az országos hiánycikkek természetesen itt is gondot okoznak, és a bajokat sza­porítja, hogy néhány eset­ben a szállítók nem meg­felelő munkája miatt kép­telenek a vásártó igényeket kielégíteni. Sajnos, előfor­dul, hogy a boltvezetők túl óvatosan rendelnek, egyes cikkeket emiatt keres hiá­ba a vásárló. További ne­hézség: a könnyen romló élelmiszerek tárolására az Áfész-boltok egy része még nem rendelkezik megfelelő hűtőberendezésekkel. Mindezen gondok meg­előzésére részletes tervet dolgoztak ki, melyben sze­repel egyebek között a sok helyen ma még korszerűt­len bolthálózat felújítása; a rendelkezésre álló áruk tervszerűbb elosztása; a szakképzett eladók számá­nak növelése. Az elképzelések megvaló­sítása nemcsak kereskedel­mi kérdés. Az ellátás szín­vonala, a mindennapos kap­csolat vevő és eladó között szinte közvetlenül hat az emberek hangulatának, vé­leményének formálására. A. Gy. A SZIMFI-szimfónia Világszínvonalra hangolt kooperáció ízlik a napközi főztje SZIMFI: Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete, melynek székhelye a Pest megyei Halásztelek községben van. Az intézet létszáma: 450 dolgozó, fele-fele arányban fizikai, illetve alkalma­zotti munkakörben. Nevezetesscge: világviszonylatban elismert, magas technikai színvonalú szerszámgépek kerülnek ki szerelő- csarnokaikból. Egy-egy gép árában hat-hét nulla Is szerepel —, ezek a számjegy-vezérlésű, numerikus szerszámgépek súlyos milliókat hoznak az intézetnek, a vállalatnak és a népgazda­ságnak. * A szimfónia: általában három tételes, zenekarra komponált mű. Jellemzője, hogy a többféle hangzatnak kellemes hatású, együttes zengése harmóniát teremt. Előadására sokféle hang­szert megszólaltató együttes alkalmas. Hogy a kettőnek mi köze egymáshoz? Hogyan fér meg egy témában a három tételes zenemű és a három fő profillal ren­delkező gépipari fejlesztő intézet? A megoldás egyetlen szóban foglalható össze; ez pedig a harmónia. Ahogy a szólamok vált­ják és kiegészítik egymást, úgy fonódnak össze az intézet, a Szerszámgépipari Művek és a népgazdaság érdekei, tervei és mindennapjai. A három tétel A főűtról mór leolvadt a hó, de Halásztelek gyér forgalmú bekötő útját még mindig al­kalmi korcsolyapályának lehet használni. — Ebből a környezetből ke­rülnek ki termékeink, amelyek egy évben több mint 48 mil­lió forint bevételt jelentenek — mutat körbe az igazgató, dr. Sebesi György, a műszaki tudományok kandidátusa. Há­rom alapvető tevékenységi kör határozza meg munkánkat. Az első, a közvetlenül külső fel­használóhoz kerülő berendezé­sek gyártása, vagy ahogy mi mondjuk, az extern termelés. A második — és innen a ne­vük is — a műszaki fejlesztés területe, és végül a harmadik, a SZIM belső kooperációs fel­adatainak megoldása. De azt hiszem, helyesebb felcserélni a sorrendet, hiszen jelentőségé­ben és mennyiségében is az utóbbi a legfontosabb. így idei tervünk szerint a számítógép­vezérlésű szerszámgépek szer­szám- és készülékellátása alapvető programfeladatunk. Készt veszünk az NSZK Gilde- meister programban is. Itt az lesz a feladatunk, hogy erős­áramú illesztőszekrényeket szállítsunk, és elvégezzük a hajtóműház szerelését. Ami az önálló — extern gyártású — exporttervet illeti, a SZIMFI ebben az esztendő­ben három MC 500-as meg­munkáló központot készít, el­sősorban francia megrendelők­nek és hozzávetőlegesen 4 mil­lió forint értékben szállít nagy teljesítményű berendezé­seket a szocialista országok­nak, főleg Csehszlovákiának. Minisztériumi, OMFB és SZIM támogatással, ipari kooperáció keretében' az intézet magára vállalta az integrált gyártó- rendszer készítését is. A jövő gépei Villognak a számok, a gép kis plexiablaka mögött, kígyó­ként tekeredik a programot közvetítő lyukszalag, és a meg­munkálásra befogott darab Budapesti nagyvállalat közgazdasági szakközépiskolai képesítéssel felvesz először munkába álló dolgozókat is leltárellenőri munkakör betöltésére Bérezés: a szakmai gyakorlatnak megfelelően. „Főkönyvelőség" jeligére a kiadóba. Egy új megmunkáló központ sze­relésének eredményeit ellenőrzi Takács Rezső csoportvezető Bozsán Péter felvétele vajként engedelmeskedik a ke­mény késnek. A számítógép vezérelte ma­ró, fúró vagy eszterga már a jövőt idézi. Amit a régi tí­pusú masinával két-három hét alatt lehetett elvégezni —, itt megvan, egy óra leforgása alatt. A nagy teljesítményű meg­munkáló központtal lehetetlen felvenni a versenyt. Hogy mindennek ellenére sem vette át az egyeduralmat, annak az az oka, hogy csak ott éri meg az olcsónak éppen nem mond­ható gépberuházás, ahol ga­rantáltan kihasználják az okos berendezés valamennyi tudo- mányát és ahol folyamatosan biztosítani tudják a több mű­szakos üzemeltetést. A SZIMFI-ben és a SZIM üzemeiben gyártott értékes gé­pek üzembe helyezéséről is az intézet gondoskodik. A gép­rakománnyal együtt útra kel­nek azok a szakemberek is, akik jelen vannak a gép ki­próbálásánál és segédkeznek az első szériák legyártásában. A legfejlettebb tőkés országok is igényt tartanak arra, hogy a telepítők betanítsák a gép későbbi kezelőit, és tanácsot adjanak a gazdaságos üzemel­tetéshez. Annál érthetetlenebb, hogy a belföldi vállalatok alig- alig fordulnak segítségért az intézethez. A SZIMFI (szinte szolgáltatásszerűen) vállalja a Pest megyei vállalatoknál az NC vagy a CNC technológia bevezetését, az üzem indítását. Ezáltal körülbelül a felére rö­vidül a beruházás megtérülési ideje. Hogy mégis kevés az er­re vonatkozó igény, az való­színűleg arra utal, hogy keve­sen vannak tudatában a mil­liókban mérhető lehetőségnek. — Nagyon szeretnénk, ha munkánkat a népgazdaság mind szélesebb területe hasz­nosíthatná — folytatja az igaz­gató. — Az irányadó koncepció: hozzá kívánunk járulni a nép­gazdaság egyensúlyának meg­szilárdításához. Ezen belül vállaltuk, hogy csökkentjük az önköltséget, és azt is, hogy megvalósítjuk a SZIM gyárt­mányfejlesztési terveit. Űj gé­peket fejlesztünk — ezek kö­zül a könnyített kivitelű meg­munkáló központ és a törpe megmunkáló központ tervei már meg is fogalmazódtak. — Felajánlottuk, hogy a tervezés­ki vitelezés-fejlesztés-gyártás láncolatát még az eddigieknél is szorosabbra és rövidebbre fonjuk. Igyekszünk hasznosíta­ni a korszerű külföldi techno­lógiai kutatások eredményeit, ezáltal — a részegységgyártás honosításával — kiválthatjuk a tőkés importot vagy legalább­is javíthatunk a mostani füg­gőségi viszonyon. Megpróbál­juk tovább fejleszteni a minő­sítő munkát is: a gépek telje­sítményének, paramétereinek mérését akár szolgáltatás jel­leggel Is vállaljuk más válla­latoknál. A belső kooperációt illetően, terveink szerint a SZIM-gyárakban új gyártás­technológiai segítséget adott, a speciális műszerekkel még magasabb színvonal, moder­nebb eljárás biztosítható. És végezetül szeretnénk rövid időn belül ütőképes, hadra kész szervizhálózatot létrehoz­ni. Vezényel: a világpiac Valószínűleg a SZIMFI éle­téből, terveiből, tennivágyásá- ból az igazgató csak részlete­ket ismertethetett —, kezdeti hasonlatunknál maradva — csak dallam-foszlányokat. Az igazi melódia akkor áll össze, amikor a cselekvési program terveiből történelmi tény, az elképzelésekből valóság válik. Hogy a komvonálás nem lesz könnyű feladat — nem nehéz megjósolni. Az igények nőnek, és egyenes arányban emelke­dik a világszínvonal is. A piaci elvárásoknak eleget tenni — csak szívós munka eredménye lehet. A SZIMFI esetében ez különösen bonyolult, komplex tevékenységet kíván: a teore­tikus és gyakorlati munka összhangját. Ha úgy tetszik, harmóniáját, amelynek a SZIM is részese. Mert a vevő ezért — és csakis ezért — fizet! Mint ahogy a hangversenyterem közönsége is ezért tapsol. Láng Zsuzsa Kisorosziban — mint megírtuk —, a volt általános Iskolát át­alakították és napközi otthont rendeztek be az öregeknek. A megyei tanács háromszázezer forinttal járult hozzá, a többit társadalmi munkából biztosították a környező mezőgazdasági ipari üzemek, valamint a kö::ség dolgozói. Az otthonban jelen­leg huszonötén töltik napjaikat, ahol az étkezésen kívül egész­ségügyi ellátást is kapnak. Új’műszer a gyógyításban Elektromosság a fogban Nagy biztonsággal és pontos­sággal dolgozhat a fogorvos azzal az új foggyökérvizsgáló készülékkel, amely dr. Déry Tibor nevéhez fűződik és sza­badalmaztatás alatt áll, a tenyérnyi nagyságú, elem­mel működtethető műszerrel pontosan bemérhető a foggyökércsatorna hossza, és ezzel éppen a foggyökér keze­lésének legkényesebb szaka­szában, a csatorna előkészíté­sében hasznos segítőjé az or­vosnak. Ahhoz ugyanis, hogy a megbetegedett fog gyökér- csatornáját betömhesse a fog­orvos, ki kell tágítania magát a csatornát, egészen a gyökér­csúcsig. Ez azért fontos, mert ha nem jut el a csúcsig a tö­mőanyag, akkor a csatorna be- tömetlen üregében olyan bio­lógiai folyamat indulhat meg, melynek. eredménye krónikus gyökércsúcsi elváltozás lehet, ez pedig további panaszok ki­alakulásához és a fog elveszté­séhez is vezethet. A tágítás mélységének ellenőrzésében az orvos — ha módjában áll — a röntgenfelvételekre támasz­kodhat, de ez időigényes és a betegnek sem kellemes. Az új műszer segítségével a gyökér- csatornát tágító tű útja végig nyomon kísérhető, és amikor az eljut a gyökércsúcsig, fény- és hangjelzéssel fi­gyelmezteti az orvost. A készülék működése azon a megfigyelésen alapszik, hogy a fog gyökerében is mérhető elektromos ellenállás van, melynek értéke személytől függetlenül, azonos a gyökér- csúcs közvetlen közelében. Az új foggyökérvizsgáló műszer­nek — amely iránt külföldi ér­deklődés is mutatkozik — már elkészült a sorozatgyártást megelőző, úgynevezett nullso- rozata az Öra-Műszeripari Szövetkezetben. T essék, foglalj helyet. Mire vagy kíván­csi, kérdezz csak. Itt vannak mögöt­tem az akták, sok mindenről árulkod­nak, annak idején én is ezzel kezdtem a tanulást a tanácsban. Mondhatok számokat, de hát a számok ugyan mit mutatnak? A leg­jobb lenne, ha beülnél egy fogadónapra, vagy még inkább, ha velem jönnél a látogatásokra. Az volt az én valódi iskolám, s az ma is; igaz már nem vagyok egyedül: orvosok, nővérek, ha hallanak egy-egy esetet, fölírják a nevet. Itt gyülekeznek az asztalomon a cédulák, időnként összekapom magam és elindulok. Mert nincs annál pontosabb felmérés, mint amit az ember a saját szemével maga lát. Még ha sokszor szo­morúbb is a kép, valódibb így a segítség. Csak az a baj, hogy kevés idő jut a menésre, rengeteg a kötelező iktatás, az időre várt je­lentés. Hosszúra nyúlik egy-egy ügy elintézési ideje: mire az ember lerója a kötelező köröket, már meg is változik a helyzet, Pedig úgy len­ne jó, ha az ember azonnal segíthetne, s ha lá­tom, hogy egyetlen kis lehetőség is van erre, félreteszem az írásbeliséget. Főnökeim még so­hasem szóltak ezért, végtére is jobb az elinté­zett ügy, mint egy újabb akta. Meg aztán tud­ják azt is,, igyekszem tisztességgel dolgozni. Jól hallottad, én magam kértem ezt a helyet. Igaz, akkoriban még keveset tudtam a szociál­politika fogalmáról, arról meg aztán még sze­gényebb elképzelésem volt, mit is jelenthet fez a gyakorlatban. Olyan munkahelyen akarok dolgozni, így fogalmaztam magamban, ahol kapcsolatban lehetek az emberekkel. Nem fel­színes idealizmus volt ez, nagyon is mélyen gyökerező hit: én az emberek szeretetét a csa­ládból hoztam, öten voltunk testvérek, ötünket anyánk úg;? nevelt, hogy a család nem bezárt, hanem nyitott a többi ember felé. Itt tanultam meg, anyám példáján, az öregek tiszteletét is. Ezért mondom: döntő, mit lát a gyerek a csa­ládban és amikor az idős emberek gondjáról beszélünk, ott kéne keresni a megoldást, a ne­velésben. A család máig elkísért és ha utóbb ritkábban, azért mindig azt keresem, mikor tu­dok hazaszaladni Tamásiba. S ha sokszor már hiába is keresem mindazt, amit az otthoni kö­zösség jelentett, úgy Igyekszem alakítani a ma­gam sorsát, az emberekhez fűződő kapcsolatai­mat, ahogy otthon tanultam. Meglehet, közben változtam is. Befelé for- dulóbb, zártabb, bizalmatlanabb lettem. Elein­te félve figyeltem magam, csodálkoztam, talán És rajta ki segít? nem is én vagyok, de aztán azt gondoltam: így van ez rendjén. Azok az esetek, amiket napon­ta elhoznak hozzám, nem törték meg az embe­rek iránti szeretetemet, de reálisabbá tettek. Ahogy megkeményített a felismerés is: sokszor nagyon keveset tudunk tenni értük. A meggyő­ződés, hogy nem csupán segíthetünk, de segí­tenünk kell az embereken, különösen, azokon, akik keveset .tudnak tenni önmagukért, ma Is él bennem. Hiszen legtöbbször nem is kézzel­fogható támogatást várnak tőlem, csak azt, hogy bejöhessenek, hogy leülhessenek, hogy valakinek elbeszélhessék vélt vagy tényleges bajukat. Mert ez zakatol bennem régóta már: vajon azokkal foglalkozunk-e, akik tényleg rászorul­nak? Van egy megérzésem: akiknek valóban szükségük lenne a segítségre, azok nehezen in­dulnak el hozzánk. Vagy mert.nem is tudnak rólunk, vagy mert helyzetüket kilátástalannak látják, vagy mert meg sem fordul a fejükben, hogy más segíthet nekik. S ha van dolga a szo­ciálpolitikának, akkor az az, hogy ezeket az embereket fölkutassa, megismerje, segítse. De hát éppen erre vagyunk kevesen és hiába az orvosok, ápolónők igyekezete, erre ember kéne, szakképzett szervezet. Itt vagyok jómagam is: egyedül húszezer ember minden bajára. e hát nemcsak nekünk gond ez: ott van az általam példának tartott svéd rendszer, erről olvastam egy könyvet nemrégiben. Nem tudom, ismered-e. És rajta ki segít? — ez a címe. Szóval, az em­beri sorsok, látod mindenütt egyformák, még a könyv szociálpolitikus-főhősnőjének a nehéz­ségei is. És rajta ki segít? — ezt kérdezgeti minden mondatával az író. Pedig az embernek magán kell tudni segíteni ahhoz, hogy mások támasza lehessen. Tehát, mi érdekel? Mutathatok aktákat, mondhatok számokat, de ülj be inkább egyszer egy fogadónapomra, vagy kísérj el családláto­gatásra,és akkor majd többet megértesz belő­lem és a munkámból. Kántor Mária budaörsi szociálpolitikai elő­adó szavait lejegyezte: Major Árvácska D

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents