Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

1981. JANUAR 25., VASÄRNAP rrt W KSimtw Századidéző kékfestő A szakma uioüsó monorí mesterei Nincs szükség idő­gépre. Megteszi he­lyette húsz gyaloglás a hepehu­pás, gazos kerten át. Húsz' méter: száz esztendő, vagy még annál is több. Leg­alábbis így érzi a látogató, ha a mo- nori kékfestőüzemet keresve belöki a durva lécekből ösz- szetákolt kaput. üzem? — talán csak a cégtábla szerint az. Nem bú­gó, zakatoló mo­dern gépsorok ont­ják itt a tömegcikke­ket. Más világ ez. A fészerszerü épü­let, az előtte kato­nás rendben sorako­zó faüstök, a bér­házak porolóira em­lékeztető szárító, az elaggott masina*, az erejüket nem kí­mélő, verejtékező férfiak látványa azt sugallja: manufaktú­ra ez, mégpedig a javából. Olyan az egész, mintha évszázada itt lejtették volna. A mángorló az 1800-as évek óta szolgál. A kereszt­be futó fagerendák között faragott fo­gaskerekek, fé­nyesre kopott bőr­szíjak hozzák moz­gásba a hatalmas monstrumot. A hen­gerekre tekert tex­tíliára egy vagonnyi mészkő nehezedik. Alatta az anyag ki­simul, a mintázás­kor a pötty pötty­alakú. s nem tojás formájú lesz. Gépmatuzsálem nyomja a kelmére a mintát. Húsz esz­tendővel idősebb, mint a pápai kék­festőmúzeumban ki­állított társa. A Hummel cég készí- , tette Berlinben 1871- ben, s ma sem le­het rá panasz. Mel­lette rekeszekben so­rakoznak a mintá­kat hordozó fadú­cok. A kisebb min­tát réztüske adja ki, a nagyobbakat faragott, domborított faforma. A mintázás előtt apró, tűhegyes szerszámmal igazít­egy fé­már Helyükre kell igazítani a réztüskéket. ják helyre a tüské­ket, hogy mindenütt egyenletesen lát- szódjon a motívum. A színezőfürdő után kézzel hajtják át az anyagot a kén­savas lével teli hor­dóban. Ez mossa le végérvényesen a nyomógépet. Mosás, centrifugálás, szárí­tás és újabb mán­gorlás következik. Ettől lesz az anyag kellemes tapintású, fényes, ahogy az ér­tők mondják: ha­bos. A fény megtö­rik rajta, s csillám­ló habokra emlékez­tet. Nagyüzemi mód­szerrel ma már se­hol sem festenek kelmét. Az ország­ban már csak 34 kékfestő mester gya­korolja a szakmát. Szövetkezeti tulaj­donban pedig egyet­len műhely van, a monori. Ügy tűnik, az sem sokáig. A Monori Járási Szol­gáltató Szövetkezet gazdaságtalannak ítéli, holott évről évre többet hoz a konyhára. Pedig volna rá mód, hogy a kecske is jóllak­jon, s a káposzta is megmaradjon. Ha nem, mégis­csak szükség lesz az időgépre. Kövess László A készterméket a nap, a szél szárítja. Kénsrvas lében füröszíik az anya got. Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzeté­ben, magatartásában a társada­lom általános állapota is tükrö­ződik. Felkészültségével és tet­teivel bizonyítja, hogy lehet rá számíttani, helytáll a tanulásban: a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevé­keny a közéletben... Ügy nevel­jük a fiatalokat, hogy a szocia­lizmus rendíthetetlen hívei és lel­kes építői legyenek. (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) Pest megye fiataljairól a KISl X. kongresszusa előtt Értük és velük Megkülönböztetett figyelmet fordí­tanak a megye párt- és állami testü­letéi, szerved a felnövekvő nemzedék élet- és munkakörülményeire, az ifjú­ság nevelésére. Eredményes az együtt­működés a megyed tanács, a KISZ Pest megyei Bizottsága és a Szakszerveze­teik Pest megyei Tanácsa között. A KISZ X. kongresszusának közeled­te és az a tény, hogy a Központi Bi­zottság több mint egy évtizede tárgyal­ta átfogóan az ifjúság helyzetét, majd elfogadta az ifjúságról szóló törvényt — arra készteti a megye párt- és állami szerveit, hogy a megszokottnál is mé­lyebben, elemzőbben törődjön az ifjú­sággal. Kiváló alkalmat kínál erre az a tény is, hogy e napokban kezdtük meg a VI. ötéves terv végrehajtását, amely közvetlenül érinti a fiatalokat. Pest megye lakosságán belül a fia­talok aránya magas, az összlalkossság 44 százaléka 30 éven aluli fiatal. Már szá­mukat tekintve is fontos társadalompo­litikai feladat valamennyi párt- és ál­lami szerv számára a velük való fog- lalkpzás. Ezt nehezíti,, hogy a megyé­ben élő fiatalok fele. a .fővárosban dol­gozik, illetve a középiskolai tanulók­nak csaknem fele Budapesten tanuk Ezért'jelentős részük, főleg a szakmun­kástanulók, a megyén belüli ingázók. Mindez indokolja a lakóterületi ifjúság- politikai munka további fejlesztését, vonzóbbá tételét. Különösen a lakóte­lepeken sürgető az ifjúsággal való fog­lalkozás feltételeinek, javítása. Az if­júság körében végzendő eszmei-nevelő munka lehetőségei. kedvezőbbé váltak az elmúlt években a megyében is. A párt- és állami, valamint a tömegszer­vezetek munkájának hatására mind eredményesebben bontakozik ki s jut érvényre a párt ifjúságpolitikája. Az ál­lami és társadalmi szervek egyre jobb munkamegosztással vesznek részt eb­ben a munkában. Javultak az anyagi, tárgyi feltételek is. A társadalom reá­lis — tehát alapvetően pozitív — ké­pet alkot az ifjúságról: többségében munkájuk alapján ítélik meg a megye ifjúságának helyzetét, ideértve a ta-, nuíást is. A dolgozó fiatalság többsé­ge helytáll a munkában, részt vállal a növekvő igényű gazdasági feladatok megoldásában. A vállalatok gazdasági vezetői is ennek megfelelően értékelik, elismerik, segítik munkájukat. A szo­cialista brigádok 70 százalékában fia­talok dolgoznak. Sok hasznos kezde­ményezéssel támogatják a pályakezdő fiatalok beilleszkedését. Figyelemre méltó, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben javult az elhelyezke­dő fiatalokkal való foglalkozás. A rác­kevei Aranykalász Tsz «és dunavarsá- nyl Petőfi Tsz szintén egy éven át kü­lön figyelemmel kiséri a pályakezdő szakember tevékenységét, ezt követően á társadalmi szervek vezetőivel közös értékelést adnak munkájáról, s megha­tározzák további feladatait. Az ipari üzemek közül jó példaként említhető az MGM diósdi gyára és a Nagykőrösi Konzervgyár. Sajnos, azonban a dicsé­rendő példák nem általánosak, van, ahol a fiatal segéd- és betanított mun­kásakkal nem foglalkoznak elég körül­tekintően. A megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek többségében a kol­lektív szerződésekben rögzítették az if­júságpolitikai feladatokat. Számos he­lyen már a dokumentumok kidolgozá­sánál igénylik a KISZ-szervezetek vé­leményét. Jó példa erre a Váci Forte, Anyagkígyó az udvaron. A gép már-már műemlék. Barcza Zsolt felvételei az Ipari Szerelvény- és Gépgyár és a Mechanikái Művek kollektív szerződé­se. Sok helyen tudatosan nevelik az ar­ra rátermett fiatalokat vezetővé és a bizalmat jelzi vezető posztokra állítá­suk. Főleg a mezőgazdasági üzemek­ben van erre jó példa. De a Csepel Autógyár, a Mechanikai Művök, az ISG és a megye tanácsi vállalatai is szám­talan példával bizonyították, hogy nem indokolt e téren a bátortalanság. A fiatalok tudatának, gondolkodás- módjának alakulására jelentős hatással van, hogy milyen lehetőséget biztosí­tunk számukra a közéletben való rész­vételre. A tavalyi általános választások kapcsán, valamint az azt megelőző je­lölő gyűléseken a megye ifjúsági és kü­lönösen KISZ-tagsága nagy számban és aktivitással vett részt. Több száz első választó sok hasznos javaslatot tett, élete első ilyen jelentős közéleti fóru­mán. Az alapszervezeti vezetőségválasz­tó taggyűléseken, valamint a pártérte­kezleteken több mint ezer 30 év alatti fiatal kapott bizalmat párttisztség vi­selésére. A tanácsok különböző testü­letéiben szintén jelentősen emelkedett a fiatalok száma. Azóta bebizonyoso­dott, hogy az ifjúság jól él a bizalom­mal és megfelel a közéleti tisztségben. A megye ifjúsága közéletének jelen­tős színtereivé váltak az ifjúsági par­lamentek. Az ifjúsági törvény alapján megtartott háromévenkénti fórumokon a fiatalok nagy felelősséggel értékelték vállalatuk munkáját. Elemezték mun­kakörülményeiket. szociális helyzetüket és a szabadidő-programok lehetősé­geit. Kiemelt téma volt a vitákban a szakmai képzés, továbbképzés és a to­vábbtanulás lehetősége. Sikeres, az if­júságpolitikai munkát előrevivő parla­ment volt a többi között a Csepel Au­tógyárban, a fórt! Béke és a kocséri Űj Élet tsz-ekben. A munkára nevelés elveivel össz­" hangban az elmúlt években növekedett a diákmunkaerő foglalkoztatása. Pest megyéből évente 2200 fiatal vesz részt építőtáborban, dolgozik az ország kü­lönböző helyein iparban, mezőgazdaság­ban egyaránt. Diákjaink dicséretére vá­lik, hogy nem volt olyan táborhelyük, ahol ne teljesítették volna a kirótt normát. Évek óta kiemelkedően dolgoe- nak a nagykőrösi Arany János Gimná­zium, a ceglédi Kossuth Lajos Gimná­zium és a 203. sz. Ipari Szakmunkás- képző Iskola fiataljai. Az építőtáborok üzemeltetésére a me­gye gazdaságai sok gondot fordítanak. Az ország más tájairól hozzánk érke­ző diákok ‘ elégedetten nyilatkoztak a rendről, az ellátásról, a munkafeltéte­lekről, a szórakozási lehetőségekről és a megállapodások betartásáról. A jók között is kiemelkedő a Duna- és a dán- szentmiklósi Micsurin tsz. A mezőgazdasági üzemek és iskolák kapcsolata sokat javult az elmúlt évek­ben. Ebben jelentős szerepet játszanak az üzemek KISZ-szervezetei is. E kap­csolat eredményeként a társadalmilag hasznos tevékenységen kívül a fiata­lok megismerik korszerű mezőgazdasá­gi üzemeinket, segítséget kapnak a pá­lyaválasztáshoz is. A fiataloknak az őszi mezőgazdasági munkákban való részvétele — a nyárihoz hasónlóan — szintén nagy társadalmi hasznossággal bír. Kiemelkedően jó a környező isko­lákkal a kapcsolata a Kiskun Tsz-nek, valamint a Dunamente Tsz-nek. Az ifjúság nevelési feltételeinek ja­vítását szolgálja az a széles körű ösz- szefogás és erőfeszítés, amit a megyé­ben működő párt-, állami és helyi szer­vek tettek az alkotó, nevelő munka feltételeinek javításáért. Az V. ötéves tervben az elhatározott 480 helyett 800 általános iskolai tanterem épült meg. Eredmények vannak a szakkörellá­tottságban. Javult a felnőttoktatásban részt vevő fizikai dolgozó fiatalok ará­nya. Kiemelkedő eredményeket értek el e téren a Pestvidéki Gépgyárban és Gödöllőn a Ganz Árammérőgyárban. Nagy körültekintéssel foglalkoznak a fiatalok átképzésével, új, második szak­ma megszerzésével, a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál, a Csepel Autógyárban. Kiemelt ifjúságpolitikai tennivalónk továbbá is a családalapítás feltételei­nek javítása, elsősorban a fiatalok la­káshelyzetének megoldása. Eddig is minden módon igyekeztünk segítségük! re lenni, s mégis megyénk egyik feszí­tő szociálpolitikai gondja ez. Az elmúlt öt évben a tanácsi értékesítésű lakások felét 30 éven aluliak kapták. Érden, Százhalombattán a tanácsi lakások 80 százalékába költöztek fiatalok. Több községben, városban a tanácsok ked­vezményes áron biztosítottak családi­ház építésére telket, többnyire fiata­loknak. A vállalatok, szövetkezetek je­lentős mértékben segítik (pénzzel, fu­varral, stb.) az ifjú építkezőket. A tanácsok rendelkezésére álló ifjú­ságpolitikai célú anyagi eszközöket is koncentráltan olyan célra kell fordíta­ni, hogy lehetőség szerint az ott élők sokaságának szociális gondján segítsen (óvoda, bölcsőde, stb.). Az új létesít­mények építésénél törekedni kell arra, hogy több célúan használhassák fel azokat. Ilyen jó kezdeményezésnek te­kinthető Halásztelken a most felépülő művelődési centrum, melynek alap­funkciója általános iskola lesz, de a nagyközség művelődési igényeit is ki­szolgálja, vagy a már birtokba vett nagykovácsi iskola. Az a célunk, hogy a KISZ-alapszervezetekben, ifjúsági klubokban színvonalasan szórakozza- nakK művelődjenek a fiatalok, hiszen nemcsak munkából, tanulásból áll az élet, hanem ezekhez szorosan kapcsoló­dik a szabad idő tartalmas eltöltése. Ennek jegyében erősödött a megyében a közművelődési intézmények és a KISZ-szervezetek kapcsolata. Kiemelke­dő például a nagykátai járási könyvtár és a KISZ-szervezetek folyamatos együttműködése. KISZ-szervezeteink kulturális nevelőmunkájának keretei a Művelt ifjúságért, korszerű műveltsé­gért jelszó jegyében a Hazai tájakon, a Könyv és ifjúság, a Barátaink, vala­mint a Művészet és ifjúság akciósoro­zatok. A felsorolt rendezvények a fia­talok számára színes és gazdag prog­ramot biztosítanak. A fiatalokat érin­tő közművelődési formák közül az if­júsági klubok a legáltalánosabbak és legnépszerűbbek. A klubmozgalom a lakóterületi ifjúsági munka egyik leg­fontosabb területe. Az ifjúsági klubok munkájában nagyfokú szóródás ta­pasztalható. Jelenleg a megyében majd­nem 200 klub működik. Évek óta ma­gas színvonalú a munka a veresegy­házi, a taksonyi' és a szentmártonkátai klubokban, örvendetes, hogy nőtt a szakmunkástanuló intézetekben létre­hozott Ifjúsági klubok száma. Javult a KISZ-szervezetek és az ifjúsági klubok kapcsolata. A korábbi éveikre jellem­ző ellentétek, súrlódások már csak egyedi jelenségek. Közismert a sport közösségformáló ereje, hasznossága. Ezen a téren is ja­vultak az eredmények, mert változtak az ifjúság egészséges életmódra nevelé­sét, a testedzést és a tömegsportot elő­segítő társadalmi feltételek. Növeked­tek.. a tömegsport anyag*. bázisai. Jó példának tartjuk, hogy -a megyei szer­vek kezdeményezésére a Helyi taná­csok és iskolák vezetői hétvégeken, ün­nepnapokon biztosítják az iskolai sport- létesítmények igénybevételét a helyi fiatalok számára. Ez a kezdeményezés sikerrel járt. Rövid idő alatt már 30 Iskolában van — szervezetten — lakó­terület! tömegsport. A megyében jelen­tős lendületet kapott a beruházást nem igénylő sportolási forma, a turisztika. Különösen a középiskolások között népszerű, országos szinten elismerésre méltó ODK-mozgalmunk. Elterjesztése a dolgozó fiatalok között is indokolt. Pest megye természeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas a vízisporto­lásra. Ezt a lehetőséget jobban ki kel­lene használni. A víziúttörők munká­ját a korábbi évek magas színvonalára kell emelni. A fiatalok üdültetése, tá­boroztatása országos szinten kiemelke­dő. Évente több mint 30 ezer úttörő tá­borozik az ország különböző részein. A nemzetközi gyermekév alkalmából 1979-ben adták át a budai és a rácke­vei járási úttörőtábort. Jelenleg csak Érd, Százhalombatta és Dunakeszi vá­rosoknak nincs járási-városi úttörőtá­boruk. Rendszeressé váltak a külön­böző szervek tömegsportakciói. Az Ed­zett Ifjúságért mozgalom helyi szerve­ző bizottságainak aktivitása még nem mindenhol tapasztalható. Jó az együtt- rn üköd és a különböző rendező szervek között Gödöllőn és Vácott, valamint a váci járásban. Több mint tíz esztendeje annak, hogy az MSZMP Központi Bizottsága mély­rehatóan elemezte az ifjúság társadal­mi helyzetét, és megjelölte a további teendőket. Az eltelt tíz év sok ered­ményt hozott. Változott az ifjúság hely­zete, szerepe, társadalmi megítélése is. Ennek megfelelően jelentős eredménye­ket értünk el Pest megyében is. A si­kerekre építve kívánunk előbbre lép­ni. Az országban, így a megyében Is a KISZ X. kongresszusa előkészületének jegyében széles körű társadalmi vita indult meg az ifjúság társadalmi hely­zetéről, az ifjúságpolitika, az ifjúsági mozgalom fejlődéséről. A közös gondolkodás alapját a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi leve­le határozza meg. A pártszervezetek, az állami és az ifjúság neveléséért fele­lős valamennyi szerv feladata, hogy figyelemmel kísérje a fiatalok ezen nagy eszmecseréjét. Segítsük kibonta­kozni véleményüket és cselekvő készsé­güket szocialista céljaink eredményes elérése érdekében. DR. ARATÖ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára ••

Next

/
Thumbnails
Contents