Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

• • ülést tartott a Minisztertanács Rendelet a közúti áruszállításról A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a KGST vég­rehajtó bizottságának 98. üléséről, és megbízta a gaz­dasági bizottságot, hogy te­gye meg a szükséges intézke­déseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány rendeletet al­kotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvaro­zásra, az ehhez kapcsolódó szállítmányozásokra és a gép­járműbérletre vonatkozó, 1982. január 1-én életbe lépő szabályok a korábbinál na­gyobb önállóságot biztosítanak a fuvarozóknak és a fuvaroz­tatóknak együttműködési szer­ződéseik megkötéséhez. A közúti áruszállítási szer­ződéskötésekről szóló rendelet a húsz esztendővel ezelőtt ki­adott gépjárműfuvarozási sza­bályzat helyébe lépve korsze­Drága megértés I smét bőséges adalékok­kal szolgált az 1980-as év vége ahhoz a ta­pasztalathoz, hogy a válla­latok közötti kapcsolatok­ban sok a tisztázatlanság, keveredik az objektív és a szubjektív okok teremtet­te gond, a termelőhelyek egy része a maga mulasz­tásait mások erőfeszítéseire hivatkozva, azokat igényel­ve kívánta feledtetni, ta­karni. Aminek — sajnála­tosan — gazdag hagyomá­nyai vannak, főként a fel­dolgozóipari kooperációban. Gyanítjuk, ezeknek a ha­gyományoknak az az él­tetője, hogy valami módon nemcsak az arra érdemes, hanem az érdemtelen is hozzájut a segítséghez, tehát számíthat rá: kihúz­zák mások a bajból. Mivel szinte tervtényezőként kal­kulálhat egy-egy cég ezzel a másoktól kicsikart támo­gatással, rögvest mérséklő­dik annak jelentősége, ma. guk mit tesznek a fönn- akadások elkerüléséért. Tavaly a partnerek ko­rábbi — és gyakori — pa­naszai nyomán javult a húsipari készítmények, kü­lönféle textilruházati áru­cikkek, mezőgazdasági kis­gépek minősége. Változat­lanul, illetve újabban gond van ' több kárpitozott bú­torféle, bőrruházati termék, valamint különböző építő­anyagok minőségével. Ami figyelmet érdemel: például a bútoroknál, az építőanya­goknál nem alapanyag-el­látási és -választéki okok­ra vezethető vissza az elő­írtnál gyatrább késztermék kibocsátása, hanem tech­nológiai — megmunkálási lazaságokra, fegyelmezet­lenségekre, igénytelenségre. Mindezek ismeretében alig­ha tarthatjuk különleges­ségnek, hogy a húsipar szo­rosabbra fűzhette kapcsola­tait mind az élőállatok föl­vásárlóival, mind a kész­termékek forgalmazóival, ám az már feltűnő, hogy a sokfajta zökkenő ellené­re az építőanyagipari cé­geknél szinte változatlan maradt a kifizetett kötbé­rek összege! Ami azt sej­teti: „megértő” segítségre találtak a partnereknél. A megértésnek ez a formája sokba kerül a társadalomnak. Ta­valy ugyan valamelyest javult a termelővállala­tok szállítási fegyelme a belkereskedelem esetében, ám ne feledjük: ehhez hoz­zájárult a mérsékelt keres­let is. s magának a terme­lésnek az előző évivel meg­egyező szintje. A jelzett ja­vulás értékének viszony­lagosságát jól érzékel­hetjük két példa emlí­tésével. Az egyik: a bel­kereskedelmi törvény ki­mondja. hogy a gyártó — vagy importáló — vállala­toknak kötelessége a folya­matos alkatrész-utánpótlás­ról gondoskodnia. Ez a kö­vetelmény — eddig — meg­bukott a gyakorlati vizs­gán, mert o termelőhelyek érdekeltsége szinte kizáró­lagossá tette a készáru el­sődlegességét. A minden­napos következmény: a karbantartásra, valamint javításra vállalkozó cégek sorozatosan megszegték — alkatrész híján — szerző­déses kötelezettségeiket, ügyfeleik szemében ők vál­tak megbízhatatlanná. Csoda-e, ha ezek után gyanakvó tartózkodás fo­gadta a gyártók némelyiké­nek fölkmálkozását, segít- segkérését: a javító-kar­bantartó ipar időlegesen adjon át dolgozókat az al­katrészgyártás létszám­gondjainak enyhítéséhez?! A másik példa: körülbelül 1500 árucikket tartalmaz az a katalógus, amelyet a la­kossági fogyasztás köréből hiányzó termékekről állí­tottak össze, s juttattak el — az érintett területen te­vékenykedő — gyártócé­gekhez. A legnagyobb jó­indulattal sem állíthatjuk: tülekedni kezdtek a meg­rendelésekért a termelők. Holott a szükséges fejlesz­téshez — központi forrá­sokból — kedvezményes hitel is rendelkezésükre áll­na •..! Leírjuk, mert így van: vannak esetek, amikor tár­sadalmi szükség indbkolja az érdemtelennek adott se­gítséget, például a lakás­építésben a tervétől erősen lemaradó cégnek. Ez azon­ban a kivétel, tehát nem lehet rendszeressé, nem te­szi fölöslegessé a felelős­ségre vonást, azaz: nem vál­hat a segítség előre beter­vezhető — szinte erőfor­rás-kiegészítő — vésztarta­lékká. Az érdemesség, vagy érdemtelenség megkülön­böztetése éppen ezért nem­csak tények, hanem maga­tartásmódok függvénye is. Annak mérlegelése, aki a segítséget igényli, megtett- e mindent, ami a módjá­ban állt, avagy — s tagad­hatatlan, ez a gyakoribb, —, fölhalmozódott belső mulasztásait reméli közöm­bösíteni,. mások igyekeze­tének — mint járandósá­gának! — a maga jármá­ba fogásával?! Ismét példával élve: 3,4 milliárd forintos állami tá­mogatás járul hozzá a szol­gáltatásfejlesztéshez a ha­todik ötéves tervben. Az ötödik ötéves terv tapasz­talatai ugyanakkor arra fi­gyelmeztetnek: ez a támo­gatás nem mindenkor az érdemeseknek jut. Csurrant, cseppent belőle olyannak is, akik saját tehetetlenke- desük, nehézkességük kö­vetkezményeit kívánták az összeg segítségével eltün­tetni. s éppen ezért több esetben sor került a támo­gatás visszavonására! Ami megfogható — de ma még ritka — kritikája annak a magatartásnak, .mely külső forrásokból kívánja fölolda­ni a belső feszültségeket, azaz cégen kívüli erőkkel véli egyenesbe hozni a cég kátyúba jutott programját. E nnek a magatartásnak a képviselőit megérte­ni, támogatni annyi, mint esetlegessé tenni a kez­deményezőkészség, a kocká­zatvállalás. a felelősség fo­galmát, gyakorlatát, érté­két. Aminek pedig esetle­ges az értéke — tehát szinte a véletlenen , múlik, külön­válik-e a maguk erejéből boldogulok, s a mások vál­lára támaszkodók csoport­ja —, azért nem nyújtózik különösebben senki sem. A társadalomnak önérdeke, az arra rászolgáltak útjá­nak sok eszközű egyenge- tése. Ennek az önérdeknek az érvényesítése követeli meg az önvédelmet, azok­kal szemben, akik egy va­lamit tanultak csak meg igazán: kérni és várni — olykor már követelni és el­várni — a segítséget. Veress Tamás rüsíti a megbízók és a fuva­rozók szerződéses kapcsolatát. A szabályzat annak idején, kellő tapasztalat hiányában, a vasúti áruszállítás, üzletsza­bályzat mintájára készült, lé­nyegében azt adaptálták az autóközlekedésre. Az elmúlt két évtized alatt viszont jelentősen fejlődött a gépjárműközlekedés, változott a fuvarpiaci helyzet. A köz­lekedési munkamegosztásban növekedett a közúti közlekedés részesedése. Időközben új fu­varozási rendszerek alakultak ki, létrejött a darabáru-fuvaro­zás, az autóközlekedési válla­latok a fuvaroztatók rendel­kezésére bocsátanak gépkocsi­kat, vezetővel vagy anélkül teherautókat adnak bérbe és számos olyan munkára vállal­koznak, sok olyan új szolgál­tatást vezettek be, amelyekkel a szabályozás nem foglalkozott. A mostani kormányrendelet megteremtette az árufuvarozá­si szerződések jogi kereteit, feloldva egyben a korábbi sza­bályozás merev előírásait, megkötöttségeit. Magában foglalja a közúti járművekkel végzett árufuvarozás minden fajtáját, módszerét, de . csak néhány olyan alapvető köve­telményt rögzít, amely feltét­lenül szükséges a népgazdasá­gi érdekek védelme és a szer­ződő felek egyenlő jogainak biztosítása érdekében. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. JANUÄR 23., PÉNTEK Tyfon és phaeéBia ÉT Uj úton a növénytermesztés Válságban a takarmányter­mesztés? Az egyre növekvő állatállománynak mind több takarmány kell, de milyen módszerekkel ? A növények vetésforgója a talajban el­szaporodott kártevőik miatt egyes kultúráknál akár öt esz­tendő is lehet Ezt az időt mindenképpen csökkenteni kell, de hogyan? Ezekre a kérdéseikre a vá­lasz két, eddig a szakemberek körében is furcsán csengő név: tyfon és phacélia. Míg az előbbi a zöldtakarmány- termesztésben ígér óriási elő­relépést, az utóbbi a vetésfor­gó csökkentésére jelent meg­oldást, s még exporttermék­ként is értékesíthető. De is­merkedjünk meg e két nö­vény termesztésének eredmé­nyeivel részletesebben is. A tyfon vetőmagjának honi forgalmazója az ócsal Vörös Október Termelőszövetkezet. Kádár András, fejlesztési mérnök elöljáróban röviden SzáxhatvanmiBHó Korszerűsített utak Ebben az évben 160 millió forintot költ a Pest megyei Ta­nács a megye útjainak felújí­tására és korszerűsítésére. A tetemes összegből több mint 53 millió jut a városok­nálc, 48 millió a megye többi településeinek. Útfenntartási munkákra 50 millió forintot irányoztak elő, kisebb-nagyobb hidak korszerűsítésére 8 mil­lió forintot meghaladó össze­get terveztek. Városi utak korszerűsítésére és burkolat megerősítésére, mintegy 50 ezer négyzetméter­nyi területen kerül sor ebben az évben, a kisebb települése­ken összesen 100 ezer négyzet- méternél többet újítanak fel. A hídkoirszerűsítési program keretében, mintegy 20 hídon végeznek tervszerű karbantar­tást. Jelentősebb útépítési mun­kákra kerül sor Gödöllőn, ahol a Tessedik és Honvéd utcát korszerűsítik. Nagykőrösön a lakósság régi kérését teljesítve megújul a Szabadszállási út. A városközpontban a Rákóczi ut­ca felújítási munkáival párhu­zamosan korszerűsítik a köz­műveket; az új csapadékvíz- elvezető csatornák elhelyezésié­vel pedig eltűnnek a tócsák az úttestről és a járdákról. A kerepestarcsai kórházhoz vezető autóbuszvonal megvaló­sítása érdekében sor kerül az Eperjesi utoa szélesítésére. A szigetszentmiklósiak hu­zamosabb ideje kérik, hogy a munkáslakás-építési terüle­ten biztosítsák a tömegközle­kedés feltételeit. Az idén a Thököly utat és a Bajcsy-Zsi- linszky utat korszerűsítik, hogy erre haladhasson az autóbusz. A községek közül — egye­bek között —, Vecséaen a Köl­tői Anija utca, Alberti rsán a Kolozsvári út, Tárnokon a Rá­kóczi utca kap új aszfaltbur­kolatot. Az útfeljavítások kiviteli tervei elkészültek, s amint az időjárás lehetővé teszi, felvo­nulnak az építők, hogy meg­kezdjék a munkát. K. Z. így minősíti az új növényt: forradalmasítja a zöldtakar­mány termesztését. Aztán részletesebb tudnivalókkal is szolgál: — 1978 óta ismert ez a növény hazánkban, tavaly már 300 gazdaságban 3500 hektá­ron gazdálkodtak vele. Rend­kívül kedvező tulajdonságokkal bír. A vetéstől a betakarításig mindössze hatvan nap telik el, ötvcn-nyolcvan tonna zöldtakarmányt ad hektá­ronként. Főveteményként tavasztól ké­ső őszig folyamatosan — há­romszor kaszálható, de ha a gazdaságnak úgy kedvezőbb, le is legeltetheti a tehenek­kel. Másodvetésként is job­ban megállja a helyét, mint a ma még gyakran alkalma­zott silókukorica. Plusz 5 fokos hőmérsékletig állan­dóan növekszik, s jól bírja még a 15 fokos hideget is. A kísérletezőkedvű gazda­ságok sorába tartozik a her­nádi Március 15. Tsz is. A phacélia és a káposztarepce termesztésével a Vetőmagter­meltető Vállalat monori te­rületi központjának javaslatá­ra próbálkoztak meg, s a ta­pasztalatok azt mutatják, si­kerrel. A káposztarepcét mag­jáért s a belőle előállítható olajért érdemes termeszteni. S nem utolsó szempont, hogy kitűnő elővetemeny az őszi kalászosoknak, fő­ként a búzának. Laczkó János ágazatvezető inkább a phacélia termeszté­sében elért tapasztalataikról beszél: — Megérte a szövetkezetnek a kísérletezést. A mag elő­állításának a hazai éghajlat kedvez. Egyébként a phacé- liát mézontó fűnek is neve­zik, mert illatos, kókeslila vi­rágját a méhek különösen kedvelik. 100 hektáron vetet­tünk belőle, s azon túl, hogy a megtermett magot exportra szállítjuk, egyéb hasznot is hoz. Nevezetesen azt, külföl­dön ezért is népszerű, hogy e növény közbeiktatásával ugyanazon a területen már két év múlva vethetnek cu­korrépát az eddigi öt eszt«n" dő helyett. Tyfon, phacélia... A jövő eredményei döntik majd el, ^hogy valóban mérföldkövek-e a növénytermesztésben. Az eddigiek mindenesetre azt bizonyítják, ha nem is mér­földkövek, de a hatékony­ság és a gazdaságosság növelé­sében nagy jelentőségűek. G. M. Mcs: Túlnézni a mindennapokon Hogyan változott tíz év alatt a szentendrei járásban a nők helyzete — ezt a kérdést elem­zi Kanyó Lászlón ónak, a járási pártbizottság munkatársának a cikke a 3. oldalon; Nsm kell be’onerődítmény Az ésszerűség, takarékosság gazdaságosabbá teheti a bőví­tett sertéstelep működtetését. Ezt bizonyítja be a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­gazdaságában készült riportjá­val valkó Béla a 3. oldalon. Hiába van rá rendelet Hogyan Javulhat a ma sok helyen gondot okozó közvilá­gítás? — erre kér választ Ta­kács Géza megyei főenerge- tikustól Láng Zsuzsa 3. oldalon közölt írásában. Jövő heti rád'ó- és televizióműsor 7—8. oldal. Roxép-Runa vidék! Inléső Rixolfság alakul Az egységes fejlesztés érdekében A napokban hozták nyilvá- | területével és ,ennek megfele- nosságra a belkereskedelmi miniszter utasítását a nem ki­emelt üdülőkörzeti intéző bi­zottságodról. Ebben többek között a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Az idegenforgalom területi irányításának és tervezési rendszerének korszerűsítéséről szóló határozat alapján — a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökével egyetértésben — o belkereskedelmi miniszter el­rendelte, hogy a Ráckevei Du­na Intéző Bizottság illetékes­ségi területét a Duna-kanyar Intéző Bizottság illetékességi Épül a Köjál-székház Óbudán, a Váradi utcában épül a Pest megyei Köjál új szék- háza. A négyemeletes épület építése 100 millió forintba kerül. Bozsán Péter felvétele Iáén a két intéző bizottság — Közép-Duna vidéki Intéző Bi­zottság elnevezéssel — össze­vonta.” Hasonló szervezeti vál­tozást hajtottak végre az or­szág több más intéző bizottsá­gánál is. Dr. Ceglédi Józseftől, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjétől kértünk tájékoztatást, milyen meggon­dolás alapján döntöttek az új intéző bizottság megalakításá­ról, illetve a régiek megszün­tetéséről? — A Minisztertanács 1979- ben hozott határozatot az ide­genforgalom irányítási és fej­lesztési rendszerének korszerű­sítéséről. A cél az volt, hogy megszüntessük az intéző bi­zottságok irányításában fellel­hető párhuzamosságot, s a ko­rábbinál jobban koordináljuk a legfontosabb üdülőkörzetek fejlesztést. Az említett kor­mányhatározat négy kiemelt fontosságú üdülőkörzetet jelölt ki: a Balatont, a Dunakanyart, a Mátrát és a Velencei-tót. Az itt működő intéző bizottságok felügyelete az Országos Ide­genforgalmi Tanács elnökéhez, a belkereskedelmi miniszterhez tartozik. A testületek közvet­len irányítását a területileg il­letékes tanácsok, tehát az adott esetben a Pest megyei Tanács látja el. — A határozat szellemében alakult meg a két korábbi Du­na menti bizottság utódja, a Közép-Duna vidéki Intéző Bi­zottság. Ezt a döntést az in­dokolja, hogy a tervek szerint a Ráckevei Duna-ág is ki­emelt üdülőkörzet lesz- Az új szervezeti formában összehan­goltabb lesz a fejlesztés, s a kölcsönös tapasztalatok fel­használásával — úgy véljük — meggyorsul az említett üdü­lőkörzetek előrelépése. Említésre érdemesnek tar­tom, hogy az új testületek alakítják majd ki — együtt­működve az illetékes hatósá­gokkal és társadalmi szerveze­tekkel — szóban forgó üdülő­körzetek fejlesztési koncepció­ját, amelyekhez most már a Budapest XX., XXL, XXII. kerületében levő Duna-sza- kasz is hozzátartozik. A bizott­ságok összevonásával az érde­kelt tanácsok is egyetértettek. — Pest megye egymillió, és Budapest 2 millió lakosának kell megoldanunk összehan­goltan a hétvégi pihenését, ki- kapcsolódását, ami azért is sürgető feladat, mert a nem távoli jövőben az egész ország­ban bevezetik az ötnapos mun­kahetet. A következő hetekben ala­kulnak meg a bizottság társa­dalmi testületéi. Az intéző bi­zottság 70—90 tagú lesz, amelyben arányosan kapnak helyet a területileg illetékes négy megye képviselői. A 15 tagú végrehajtó bizottság tag­ja lesz többek között a négy megyei tanács elnökhelyettese. Cs. A. KÖZÉLET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön fogadta a Fő­városi Tanács meghívására Budapesten tartózkodó Enrique Tierno Galván madridi főpol­gármestert, a neves spanyol szocialista politikust.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents