Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1981. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK A képzeletbeli mérlegen Számadás a nehéz esztendőről Csendes a határ, zajosak a gépműhelyek Fehér hólepel takarja a végtelen határt. Csendes a táj, csak az erdei vadak sétálnak néha a földeken. Éppen elég mozgalmas volt az elmúlt őszi betakarítás szűkebb pátriánk­ban is. Ezekben a napokban a termelőszövetkezetekben az adminisztrációs részlegekben és gépműhelyekben van legna­gyobb zaj. Készül a múlt év mérlege, az agyonstrapált masi­nákat pedig a tavaszi munkálatokra készítik elő a szerelők. Nem panaszkodhatunk, a nehézségek ellenére is teljesítette tervét a mezőgazdaság. Számokkal, adatokkal, különböző ter­melési eredményekkel ezt erősítik majd meg a zárszámadó közgyűlések is. Tudja \z egész ország, hogy milyen óriási erőfeszítések húzódnak meg az élelmiszer- termelés mögött. Nemcsak az anyagi erők összpontosításá­ra volt szükség 1980-ban, ha- , nem a korszerű technika ma­radéktalan kihasználására, a szervezésre, a gépek kedvező átcsoportosítására, s nem utolsósorban az emberi helyt­állásra. Járásunk két termelőszö­vetkezetében és egy szakszö­vetkezetében azt kérdeztük, hogyan zárták az elmúlt esz­tendőt, milyen munkák foly­nak jelenleg a gazdaságok­ban? Nagyobb táblák A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezetben Virág István el­nök tájékoztatta lapunkat: — Az adminisztrációs rész­legben teljes a nagyüzem ezekben a napokban. Értéke­lik. egyeztetik a leltárt, ja­nuár 26-án tárgyalja a veze­tőség az eredményeket és az idei terveket. A nehézségek ellenére is si­keres esztendőt hagytunk magunk mögött, árbevételünk és termelési értékünk is a tervezett körül alakul. Nem tétlenkednek a töb­biek sem. Az erőgépek egy része a romos, elhagyott ta­nyákat bontja, a tuskókat szedik ki a földből. A na­gyobb táblák kialakításán fá­radozunk. Jelentős mennyisé­gű műtrágyát vásároltunk, a szállítmányok folyamatosan érkeznek a telephelyre. Feb­ruár elején hozzáfogunk a fej- trágyázáshoz is. Teljes erővel dolgoznak a melléküzemekben is. Így az élelmiszer feldolgozóban és a köleshántolóban is. Túlórázó könyvelők A gépműhelyben folyama­tosan javítják a szerelők a gépeket, az idén öt darab te­herautóval gazdagodunk. A zárszámadó közgyűlésünket egyébként február 1-én tart­juk meg. Az ország ellátásából is je­lentős részt vállal a vecsési Ferihegy Tsz, hiszen jelentős mennyiségű fejes és savanyú káposztát, valamint gyökér­zöldséget szállítanak folyama­tosan a megrendelőknek. Skultéti Imre főkönyvelő: — Nálunk még túlóráznak is a számviteli dolgozók, hogy idejében elkészüljön a fő­könyvi kivonat és a részle­tes idei terv. Közös gazdasá­gunk jó évet zárt, hiszen ter­melési mutatóink többsége a tervezett felett alakult. Ebebn az esztendőben is legnagyobb feladatunk lesz a több mint 300 millió forintba kerülő zöldségfeldolgozó üzem ütemes építése. Jelenleg is folyamatosan szállítunk savanyú és fejes káposztát elsősorban nyugat­német megrendelésre. Alkatrészhiány Az utóbbi években nagyot lépett előre a sülysápi Tápió- völgye Tsz is az eredményes gazdálkodás területén. Laczkovszki András főme­zőgazdásztól megtudtuk, hogy 100 hektáros területen folya­matosan szórják a szerves trágyát. A háztáji kukoricaföldeken a szárat silógépekkel takarít­ják be, amely a húsmarhák téli takarmányozását szolgál­ja. — Megkezdtük Üriban a halastó rekonstrukcióját, a markológépek a gát felújí­tását végzik. Folyamatosan szállítjuk a napraforgót a Növényolajgyárndk, a kukori­cát pedig a TSZKER-nek, A nehéz őszi betakarítás alaposan próbára tette az erő- és munkagépeket, így a sze­relőknek sok a dolguk mos­tanában, Sajnos a krónikus alkatrészhiány nehezíti a munkát. Különösen az E—516-os kombájnok és az IFA teher­gépkocsik javítása ütközik akadályokba. Ezekhez a gé­pekhez- nem- kapunk- futómű­veket és kormányszerkezete­ket. Az AGROKER-től min­den pillanatban várjuk az ér­tesítést, mikor mehetünk az alkatrészekért. Gér József Az eredményekről, a tennivalókról Alkalmazkodtak a változásokhoz Kibővített ülést tartott a járási pártbizottság Megtartotta idei első — kibővített ülését az MSZMP monori járási Bizottsága. A tanácskozáson megtárgyal­ták a vegreuajtobizousag jelentései a tavalyi gazdaság­politikai feladatok teijesneserol, és határozatot hoztak az idei tennivalókról. Elfogadták a járási bizottság fel- adauervet az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtására. A testület értékelte saját tavalyi mun- katervenek teljesiteset, és az ez évi munkaprogramot. A kibővített pártbizottsági ülésen — a testület tagjain túl — jelen voltak a megyei pártbizottság járásbeli tag­jai, a területen működő pártbizottságok, pártvezetőségek titkárai, az országgyűlési képviselők, a megyei tanács­tagok járási csoportjának képviselői, a gazdasági egysé­gek és a tömegszervezetek vezetői. A végrehajtó bizottság írá­sos jelentéséhez Cselényi De­zső, a pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést, amelyben az eredmények és a tanulságok értékelésén túl, bő teret szentelt az újabb lehetőségek feltárására, a bá­tor kezdeményezések buzdítá­sára. A járás ipari üzemeinek az előirányzott fejlődési ütemet az 1980. január 1-vel életbe lépett gazdasági szabályzók és árváltozások hatásaként kialakult gazdasági szférában kellett elérniük. A gazdasági egységek munkáját és az ered­ményeket vizsgálva megálla­pítható, hogy összességében teljesítették, illetve túltelje­sítették a tervezett feladato­kat. Az egységesebb, és szi­gorúbb követelmények pozi­tívan hatottak a gazdálkodá­si szemlélet racionális in­tenzív módszerekkel történő javítására. Megismerték a kialakulóban lévő mechaniz­mus közgazdasági hatását, amelyek ismerete meghatáro­zó az elkövetkezendő évék tervezésénél — állapította meg bevezetésében a végrehajtó bi­zottsági jelentés. A járás ipari üzemei a ter­vezett árbevételi tervet 106 százalékra, a termelési tervet 99—100 százalékra teljesítet­ték, ez megfelel a megyei. át­lagnak. Ez az eredmény biz­tosítja a kitűzött 4 százalékos növátedésí. Az elért 118 szá­zalékos nyereség bizonyítja, hogy a gazdálkodási alapok megteremtését — az ármecha­nizmus hatásain keresztül — takarékos költséggazdálko­dás, és a termékszerkezet át­Kábelek, zsinórok csokra Jegyzet Farkastörvény Az erősebb elpusztítja a gyengét. Ez a farkas­törvény. Megszelídített — de az erőszakra épülő — változata az emberek között is vígan él. Dicséri a tanítónő a szü­lői értekezleten az eleven fiúcsemetét: megváltozott, sokkal jobban figyel és közreműködik az órákon, mióta az első padban, szem előtt van. — Mert az anyja jól megverte! — mondja ma­gától értetődően az egyéb­ként rokonszenves apuka. A tanítónő a sok szempár tüzében — mit tehetne? — hallgat. — Itt, nyíltan szeretném elmondani — szól egy má­sik szülő —!, hogy van az osztályban egy fiú, aki az én gyermekem testi épségét veszélyezteti. L eteperi a padra, s rááll a fejére! Ha ez mégegyszer előfordul, kénytelen leszek felkeresni a szüleit. A napokban együtt mentek haza a gye­rekek, s tanúja voltam, hogy rendkívül csúnya sza­vakkal üvöltöztek az utcán. A sajátomat jól megvertem, ott a többiek előtt. De hogy azzal a gyerekkel mi lenne a teendő...? — Azt a gyereket otthon sokat ütik... — mondja valaki, s megindul mindjárt a panaszáradat is a srác vi­selt dolgainál, amiket való­ban nem lehet elnézni, hi­szen közösségben az erő­szaknak, a durvaságnak, a másik megfélemlítésének nem lehet helye. És a magánéletben? A pofozkodással rendet te­remtő szülő csemetéje va­jon nem azt a példát látja, hogy aki erősebb, az erejé­vel szerezhet tekintélyt ma­gának? S nem furcsa, ha a példázatot, ami a gyakor­latban oly gyakran érvé­nyesül, szavakkal is meg­fogalmazzuk — akkor ugyanis már úgy hangzik: jól megverlek, hogy ne ve­rekedj! /gyakran látni úton, útfé- len egymást kímélet­lenül püfölö gyerekcsopor­tokat. Szalcad a csatában a dzseki, a táskaszíj — s csattannak mindezért ott­hon a pofonok. Erős üti a gyengét. „Nevelési célból.” Leckét ad — megaláztatás­ból. Később pedig csodálko­zik — és felháborodik. K. Zs. A VISZÉK ipari szövetke­zet sülysápi telepén elsősor­ban hegesztőgépeket készíte­nek exportra. Veres Pálné és Csapó Balázsné a svájci ex­portra készülő hegesztőgépek trafóit szereli. ★ Két készreszerelt jugoszláv, illetve svájci exportra szállí­tandó hegesztőgép-páros. Kókai Ferenc felvételei f * <% A nap kulturális programja Gyömrőn: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 15.30-tól és 18-tól: a kórus próbája. Monoron, 17-től: angol nyelvtanfolyam. A motoros­klub foglalkozása (a HNF- székházban) 18 órakor kezdő­dik. Pilisen, a moziban, 17.30- tól: Tecumseh. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: művészi torna (a 6. szá­mú óvodában). A német nyelvtanfolyam, kezdőknek 17.30-kor indul. alakításának felgyorsítása biz­tosítja. A jövedelmek 4,5 százalék­kal növekedtek — állapította meg a jelentés. Az üzemek a bériéjlesztések jelentős részét a hatékonyság, a (termelés differenciált tejlesztése foko­zása érdekében használták fel. Az ipari üzemek exporttevé­kenysége a népgazdasági igé­nyekkel egyezően alakult. A járásban működő vállalatok exporttervüket szocialista re­lációban 97—98 százalékra, a tőkés piacon 114 százalékra, összességében 107 százalékra teljesítették. A feladatok teljesítésének értékelésekor azonban azt is leszögezte a jelentés: a múlt évben kialakult és megválto­zott gazdasági körülmények differenciálták az üzemeket, és a gondok, feszültségek felol­dásához további szemléletbeli változásokra, a közgazdasági szemlélet erősítésére, a taka­rékos gazdálkodás megvalósí­tására kell törekedni. hektáron termesztettek szán­tóföldi zöldséget. Az őszi mezőgazdasági és talajelókészító munkákat az üzemek igyekeztek az intéz­kedési terveknek megfelelően elvégezni, de a kukorica be­takarításában és az őszi szán­tásban voltak lemaradások. A tervezett termőterületeken időben és jó minőségben ke­rültek földbe az őszi gabona­félék magvai. Tovább foly­tatódtak tavaly az állatte­nyésztésben azok az erőfeszí­tések, amelyek a tenyésztési színvonal emelésére, az állat­fajok teljesítményének növelé­sére, a takarmányhasznosítás és az állategészségügyi hely­zet javítására irányultak. A járás szarvasmarha-állománya 8057, a szövetkezeti szektor­ban elért egyedi tej hozam 4180 liter, a Monori Állami Gazdaság tehenészetében 4805 liter. Az átfogó intézkedések ha­tására tapasztalható a ta­karmánygazdálkodásban és kedvező a fajlagos abrakfel­használásban elért 15 száza­lékos csökkenés. s E A mezőgazdasági üzemek is teljesítették a kitűzött célokat. A felkészültség és a szakmai munka színvonalának javulá­sát bizonyítja az a tény, hogy a rendkívüli és kedvezőtlen időjárási körülmények között több növényi kultúrában is. rekordtermést értek'el. A gabonafélék közül a já­rás eddigi legnagyobb átlagát (53,5 mázsát) tavaly takarítot­ták be a gazdaságok, s ez minden várakozást felülmúlt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek szakmai munkája színvonalának emelkedését jelzi, hogy a napraforgó 24,1, a kukorica pedig 57,1 mázsás hektáronkénti hozamot adott. A 680 hektáron termesztett burgonya a tervezett 200 mázsa helyett csak 185 má­zsát termett hektáronként. A lemaradás az öntözhető területi minimális voltának és a sze­szélyes időjárásnak tulajdo­nítható. Pest megye és. Buda­pest zöldségellátásában fon­tos szerepet vállalnak azok a járásbeli üzemek, amelyek együttesen egyezerháromszáz Jelentősen nőtt a háztáji gazdálkodás érdekében nyúj­tott szolgáltatások köre, ez megmutatkozott a takarmány­ellátás javításában, a szakmai továbbképzés biztosításában, a tenyésztői, termelői muhka színvonalának növelésében és a felvásárlások javulásában. A korábbi években megszer­vezett gazdasági társulások és együttműködések jó irányban fejlődnek, az üszónevelés és az erdőgazdálkodás területén igazolták életképességüket. A szőlőtermelést koordináló együttműködések viszont még nem teljesítették azt a gazda­ságpolitikai célkitűzést, amely létrehozásukkor megfogalma­zódott. Az ipari üzemekhez ha­sonlóan az eredmények ala­kulásában jelentős eltérések mutatkoznak. Ezek megkíván­ják az elmúlt gazdasági év átfogó elemzését és ahol szük­séges, a vezetés és a gazdál­kodás belső tartalmának át­értékelését. A monori járás községeiben tavaly 93 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre. A fejlődés ütemét növelte a já­rás lakossága, a gazdasági egységek által felajánlott és elvégzett, körülbelül 25 mil­lió forint értékű társadalmi munka. A pártbizottsági ülésen el­hangzott hozzászólásokra, kér­désekre, javaslatokra lapunk későbbi számaiban még visz- sza térünk. A címerező gépekről A hibridkukorica-vetőmag termesztésének egyik igen munkaigényes művelete a cí- merezés. Az anyanövények cí­merének eltávolítása nálunk még úgyszólván teljesen kézi erővel történik, csupán né­hány gazdaság alkalmaz cí­merezőgépet, ezek azonban a vetésterület alig néhány szá­zalékának t kezelését teszik le­hetővé. Ezért a MÉM Műszaki In­tézet az elmúlt években kí­sérletezett öt külföldi gépúj­donsággal, amelyek közül megpróbál­ták kiválasztani a legjob­bakat. A kutatásokat legutóbb a szekszárdi KSZE megbízásá­ból folytatták a Dalmandi Ál­lami Gazdaságban. Többféle rendszerű, eltérő működésű gépeket vontak be a kísérle­tekbe, amelyek közül az úgy­nevezett állványos gépek lé­nyegében a hagyományos kézi címerezést valósítják meg, hozzájuk jelentékeny személy­zet kell. Előnyt talán az jelent, hogy az embereknek nem kell annyit gyalogolniuk munka közben, mint korábban. Ezek a masinák körülbelül egy ki­lométeres óránkénti sebesség­gel üzemeltethetők. A haladá­si sebesség, így a területtelje­sítmény is, elsősorban a cí- merezők ügyességétől, gyakor­lottságától függ. A kutatók ezt a gépet alkalmasnak ta­lálták arra, hogy rá mechani­kus egységet szereljenek. Vannak úgynevezett tépőhen­geres és | forgókéses címerezők is, az előbbiek kíméleteseb­ben dolgoznak, kevesebb levelet távolítanak el a kukoricáról. Mindkét típusra jellemző,, hogy beruházási igényük nagy és a műveleti költségük is magas. A költségek csökken­tése érdekében az látszik elő­nyösnek, állapították meg az intézet munkatársai, ha az alapgépet szocialista reláció­ból szerezzük be, vagy ráté­rünk a címerezők hazai gyár­tására. A szükség mindenkép­pen azt diktálja, hogy a jö­vőben ebből a gépféleségből is legyen elegendő, mert kevés a munkára vállalkozó személy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Vasutasok közgyűlése A nyugdíjas vasutasok szak- szervezete gyömrői csoportja idei első közgyűlését 1981. január 31-én tartja a Táncsics Mihály úti,székházban, a szo­kásos időpontban. A vezetőség mindenkit szeretettel vár a fontos eseményre. A következő közgyűlés jú­lius utolsó szombatján lesz. ISSN 0133 — 2851 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents