Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

VÁCI x^cítia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1981. JANUÁR 21., SZERDA A szakszervezetek területi képviselői Testület szerep, felelősség Politikai partnerként Jegyzet Gyermeköröm, téli gond A múlt év októberében je­lentés készült a szakszerveze­tek szakközi bizottságainak tevékenységéről, melyet októ­ber 27-én tárgyalt meg a SZOT elnöksége. A dolgozók legnagyobb tömegszervezeté­nek országos vezető szerve határozatilag erősítette meg mindazt a fontos területi, po­litikai és érdekvédelmi szere­pet, melyet e városi testületek betöltenek. Vácott 11 tagú a Szakszer­vezetek Szakmaközi Bizottsá­gának városi vezetősége, amely bizonyos vonatkozásban, pél­dául a munkavédelem terüle­tén járási feladatokat is ellát. Funkcionáriusai, albizottságai­nk vezetői nem függetlenített munkatársak, hanem önzetlen társadalmi munkások, jórészt nyugdíjas aktivisták. — Ml a testület feladata? — A határozat egy bekez­dése szerint a szakszervezeti mozgalom városi, területi szervei, a szakszervezeti ha­tározatok megvalósításának elősegítői, s bizonyos jelző- rendszer szerepét is betöltik. Véleményt alkotnak, hangoz­tatják a szakszervezeti mozga­lom álláspontját, képviselik a tagságot minden üzemen kí­vüli területi kérdésben, amely a bérből és fizetésből élő la- losságot érinti. Képviselik a dolgozókat, érdekvédelmi kér­désekkel foglalkoznak az olyan munkahelyeken, ahol szakszer­vezeti szerv nem jött létre. — Hogy sikerül megfelel­ni a követelményeknek Vácott? A kérdésre Simák István tit­kár válaszol, aki maga is nyugdíjas, s tiszteletdíjas ve­zető. — Úgy vélem — elég széles körű a tevékenységünk. Bi­zottságunk minden két hónap­ban összeül, hogy átfogó napi­rendi kérdéseket tárgyaljon, Márciusban például éppen az új SZOT-határozatból eredő feladatokat és a tömegsportot tűzitük napirendre. *Kereske­delmi ellenőreink a városban és a járásban tavaly 50 ellen­őrzést folytattak, s jelentősen hozzájárultak a hibák kijaví­tásához. Munkájukat minősíti az is, hogy a köizeljövőtoen 10 ellen­őr részesül megyei jutalom­ban, így más településekről csak egy-két aktivistát hívtak meg oda, ahol ezt átveszik. Szociálpolitikai tevékenysé­günk részeként rendszeresen látogatjuk az idős embereket, a betegeket, s ahol lehet, segí­tünk. Aktivistáink kapcsolat­ban állnak a szociális otthon lakóival, s beleszólhatunk a városi tanács egészségügyi osz­tályán sorra kerülő idevonat­kozó kérdésekbe is. A tanács­Az alakuló közgyűlés óta először hívták össze az újon­nan szervezett Váci Múzeum Egyesület tagságát, melynek létszáma már megközelíti a kétszázat. Sok a fiatal, főként középiskolás diák, de helyet foglalnak a felnőttek között fizikai dolgozók, gazdasági, társadalmi szervezetek vezetői, pedagógusok, mérnökök, hiva tásos kutatók, nyugdíjasok. Az egyesület tagjai a váci levéltárban találkoztak, ahol dr. Lakos János, a Pest me­gyei Levéltár osztályvezetője »zínes, érdekes, szemléltető csal együtt tavaly 7 nagyon is rászoruló idős embernek ad­tunk 300-tól 1500 forintig ter­jedő segélyt. — Miért, s minek alapján foglalkozik ezzel a szak­szervezet? — Tulajdonképpen ez a jel­zőrendszeri szerep, de a tag­ság képviselete is megnyilvá­nul ebben, hiszen havi 3 fo­rintért a nyugdíjasok egy ré­sze nem az üzemben, hanem nálunk él szervezeti életet, is­merjük gondjaikat, bajaikat. Kovencz Antal, a sportbi­zottság vezetője hosszú listát tudna felsorolni arról, mi min­den • történik a kezdeményezé­sükre kint a sportpályákon. A deákvári klub melletti kispá­lya felől nyári estéken fel­hangzó szurkolói biztatás, a gólt kiáltó hangorkán a szak- szervezeti kispályás labdarú- bajnokság szurkolóitól szár­mazik. Az elmúlt évben új színnel is gazdagodott a tö­megsport. A sportfelügyelő­séggel, a KISZ-szel, az MHSZ- szel együtt megszerveztek a munkahelyi olimpiát. — A kulturális élet tényei között legjelentősebb a kétszer 24 órás szabás-varrás tanfo­lyam sikere, népszerűsége. Szakszervezeti könyvtár is működik a párt- és tömeg­szervezeti székház épületében, ám Simáik István nem tekinti magukénak ennek eredmé­nyeit. mivel azt az SZMT váci munkatársai kezelik. — Igaz — konstatáljuk a beszél­getés alkalmával, de hát ez is szakszervezeti intézmény. — A tények helyett gon­dolom, pontosabb az át­fogó területi politika ki­alakítása. Ez hogy sike­rült? — Munkabizottságaink ve­zetői politikai partnerként jó kapcsolatokat alakítottak ki a város társadalmi szervezetei­vel, s itt rendszeresen állást foglalnak — mondja a titkár. Én például, minden két hét­ben részt veszek a városi párt- bizottság koordinációs megbe­szélésén, ahol a társadalmi- politikai élet képviselőivel együtt kölcsönösen tájékoztat­juk egymást. Hivatalból min­den alkalommal részt veszek, s tanácskozási jogom van a városi tanács végrehajtó bi­zottsági ülésein. Rendszeresen tájékoztatjuk egymást az üze­mek szakszervezeti vezetőivel, akik jelzik a dolgozók város- politikával kapcsolatos észre­vételeit, igényeit. — Van-e most valamilyen tervük, kialakult állás­pontjuk? — Pillanatnyilag élénken foglalkoztat bennünket, s ész­revételezni fogjuk a tüzelő­éi gázellátás periodikus zava­rait. Szeretnénk végre megöl­előadást tartott a levéltárak szervezetéről, feladatairól és a váci úgynevezett „nyitott” le­véltár céljairól, további ter­veiről. A nagy tetszést aratott elő­adás után a megjelentek meg­tekintették a Duna szabályo­zása és Vác története című kiállításokat, s bepillanthat­tak oda is, ahová egyébként idegeneknek tilos a belépés. Megszemlélték a raktárakat, a munkatermeket, ahol a több száz éves fóliánsokat, okleve­leket őrzik, rendezik. M. Gy. dani nyugdíjas tagjaink régi gondját, hogy 'nekik is legyen klubjuk, ahol találkozgathat- nak egymással, értelmesen tölthetik el szabad idejüket. Erre a legalkalmasabb a KIQSZ székháza lenne, amit évente legfeljebb két közgyű­lésre használnak, de megyei vezetőségük már többször olyan kifogásokat támasztott, amit nehéz megérteni. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy ez feszítő gond, hiszen Vácott öt­ezer 222 nyugdíjas él. Kovács T. István — A zeneiskolák oktató-ne­velő munkája nagyon sok te­kintetben különbözik az álta­lános iskoláéktól. Hosszas fel­sorolást mellőzve, röviden: más tantárgyakat tanítunk, általá­ban egyenként foglalkozunk a növendékeinkkel, kamaracso­portok esetén is csak három­négy gyerek van egy időben je­len. Már ez is magyarázza, hogy a zenetanároknak sajá­tosak a feladatai és a lehető­ségei. Voltaképpen ezek azok a körülmények, amelyek meg­határozzák tennivalóinkat és óhatatlanul felvetnek olyan kérdéseket, amelyekre csak kí­sérletező. kutatómunka alap­ján lehet választ adni. Ennek keretében eddig három pálya­munka készült el az MTA Ze­netudományi Intézetének 1979- bm meghirdetett pályázatára, melyre a hazai zeneiskolák és zenei intézmények történetét feldolgozó munkákat kérték. A Musica Humana zenekar, a dunakeszi és a váci zeneisko­láik történetét dolgoztuk fel. Magam, ugyancsak a Zenetu­dományi Intézet megbízása­Farsasigi hangulat A Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ és a Hajós Alfréd úttörőház közös rendezésében jelmez­készítő versenyt rendeztek Iványi Károly íeiivéíele A Volán közleménye 1981. január 119-től hétfőtől kezdődően az autóbuszállomás —Gombás—Sejce helyijárati vonalon az 52-es és az 57-es számú járatok naponta közle­kednek. (Indul: 8.00 órakor.) Ezzel szemben a 62 és a 67-es számú járatok közlekedtetését szüneteltetjük. (Indul: 6.55 óra­kor.) A 64-es és az 58-as szá­mú - járatokat 10—10 perccel később közlekedtetjük. A 64- es számú járat autóbuszállo­másról 13.15 órakor indul, az 58-as számú járat pedig 21.15 órakor. bői, nagyobb lélegzetű tanul­mányt készítettem: A vonós­hangszerek értékmeghatározá­sának módszerei címmel. Ügy tudom, ennek végén ön közöl egy olyan „Vio- lográfiát", mely címszó alatt az eddigi legteljesebb irodalomjegyzéket adja, benne a világszerte megje­lent írásokkal, melyek a különböző vonós hangsze­rekkel. történetükkel, ké­szítésükkel, akusztikai prob­lémájukkal, oktatásuk mód­szertani kérdéseivel stb. foglalkoznak. Két másik dolgozatában — levéltári búvárkodás nyomán —, a magyarországi hegedűké­szítés kezdeteiről, minde­nekelőtt a pozsonyi és eper­jesi műhelyekről, az itt ké­szített hangszerekről, mes­terekről közöl új ismerete­ket. — A történeti kutatások a tanár munkájának csak kisebb részét képezhetik. Tavaly mun­kánk középpontjában a zene­iskolai tantervek kidolgozása szerepelt. Eközben tanulmá­— Esik. — Állapította meg az ablak elé ailva, kissé bosszúsan minapi vendégünk, ani pár perccel koráboan érkezett Trabant­jával Budapestről. — Erre nem számítottam, vissza kell fordulnom — jegyezte meg később, amint egyre kövérebbek lettek a nó- pelyhek, s vastagodott a fehér takaró a háztetőkön, a fák ágain, s már a távoli domboldal horizontja is fe­héren rajzolódott. — Ké­sőbb ugyanis nem lesz az a lóerő, ami leküzdje a fe­hér puhaságot — állapítot­ta meg vendégünk, és el­köszönve indult a kocsijá­hoz. Magam is indultam hazat mert jöttek elém a gye­rekkel, aki szánkózni és hógolyozözni akart. Téli öröm, de gond is a hóesés, amely töobletkólt- séget okoz a köztisztaság és közbiztonság, s nem utolsó­sorban a közlekedés felelő­seinek. Több fogy ilyenkor a fűtőolajból, és a szénből is, időnként pedig akado­zik az ellátás. Ezért mi­közben a meleg szobából gyönyörködünk a természet alkotta szép látványban, ezekre is gondolnunk kell, s régi, ma már csak a máit ködéből felbukkanó téli gondjaink is az eszünkbe jutnak. Amikor a vékony kabát helyett mele­gebb kellett volna, s a ci­pő megbomlott varrásán keresztül beszivárgott a nedvesség. Az emlékképek ellentétei az elegáns szőr­mebundák, a jó meleg szö­vetkabátok, prémsapkák, a narancsillat, amely a vas­úti fülkében száll. Ottho­nok meleg fénye villan a vasút menti házak abla­kain át, cukorsüveghez ha­sonlít a visegrádi hegyki- szögellés, óraszemeikkel A városi sportfelügyelőség tájékoztatása szerint az el­múlt hét végén hagyományos sí-, szánkóversenyt rendeztek, melyen száz induló közül a sífutás úttörő fiú verseny­számban a nagymarosi Mak­nyoztuk az általános iskolák ■tantérveit, *a az ezekben ic lelhető pedagógiai elveknek megfelelően igyekeznünk meg­kísérelni az integrált oktatási rendszer bevezetését a hang­szeres tanításban is. Minden tanár jogosan büszke tehetséges növendé­keire. A zenetanároknak milyen lehetőségeik vannak a tehetségek felkutatásáfa? — Ez a gond rendszeresen visszatér. Kísérletezünk új módszerek kidolgozásával, en­nek körében képzett pszicho­lógusok bevonásával igyek­szünk választ kapni arra, mi­lyen jegyei vannak a kivételes hangszeres tehetségeknek, illet­ve, hogy a kivételes tehetsé­gek az élet más területén, mi­ként mutatkoznak meg? Hallottuk, hogy a Peda­gógiai Társaság megyei ta­gozatának egyik kutatócso­portjában legújabban arra vonatkozóan vizsgálódnak, mi segítheti elő egy. az ön­művelődésre képes, sokol­dalúan fejlett és fejleszthető nyitottabb embertípus ki­alakítását, illetve, hogyan lehet már a gyermek- és serdülőkorban megalapoz­ni ezt? — Mi ezektől a vizsgálatok­tól azt várjuk, hogy elfogad­hatóan igazolják a hangszer- és zenetanulás hatását a gyerme­kek és kamaszok fejlődésére, hosszabb távon pedig szerét- nénk ezzel hozzájárulni az előbb említett embertípus ne­velésének módszertani meg­alapozásához. B. H. fázósan kémlelik a vidéket a táj fölé magasodó falu­tornyok. Tél van. Tudomásul kell venni, hogy időnként visz- sza-visszatér a hideg, a hó, s ez olyan időszak, melyre sokkal korábban, ha úgy tetszik, legalább is pénz­ügyileg, még nyáron kell felkészülni. Munkába jövet a Sövény utca és Csikós József utca sarkán találkoztam egy hó­kotró teherautóval. Most kanyarodott fel a gyalog­járdára, s tolja maga előtt a vastag hótakarót. Ez már haladás, hiszen évekig gaz­dátlan volt ez az útsza­kasz. Igen ám, de a leta­karított felület helyén ott­marad egy vékony legya­lult réteg, amely, ha rö­vid átmeneti olvadás után megfágy, sok bajt, balese­tet okozhat. Vagy másod­szor is végigfut az a gép­kocsi és az ellenkező irányban? Ez annál is in­kább indokolt lenne, mert az öntejénél az alagútig még takarítatlan az út. Re­méljük, így lesz — gondo­lom útközben. Természetes dolognak kell tartanunk, hogy akik­nek ez a feladata felké­szültek, biztosítják a za­vartalan közlekedést, taka­rítják az utakat, tartalékol­tak béralapot az alkalmi hómunkások fizetésére. A városban most mindenütt hómunkásokkal találko­zunk, igaz nem sokkal, csak amennyien vállalkoz­nak erre, s ritka ember le­het manapság, akit a napi filléres gondjai ösztönöznek erre. Jó lenne, ha ez az al­kalmi munkaerőgond akár örökké tartana. Ez egy ki­csit a külpolitikai időjárás­tól is függ. K. T. I. rat Ferenc lett a verseny győztese. A sílesiklás eredmé­nye, kisdobos leány: Haláti Gabriella Nagymaros, kisdo­bos fiú: Kalapács Zsolt Vác. Űttörő fiú: Füle János Nagy­maros, ifjúsági fiú: Makrai Ferenc Nagymaros. Felnőtt férfi: Molnár László Verőce­maros. A szánkóverseny eredmé­nyei, kisdobos fiú páros: Sán­dor István—Rab Csaba Göd. Kisdobos leány, egyéni: Szent­irmai Szilvia Vác. Űttörő fiú egyéni: Varjú László Zebe- gény. Űttörő fiú páros: Jfí száros András—Gál ás Göd. Űttörő leány egyéni: Miskovics Ildikó ^Vác. Űttörő leány páros: Pátzay Nóra— Hervai Adrien Nagymaros. Serdülő fiú egyéni: Nieberl Vilmos Nagymaros. Serdülő leány páros: Endrődi Noémi— Pitz Ildikó Vác. Felnőtt férfi egyéni: Szentirmai Tibor Vác. Felnőtt férfi páros: Szentirmay Tibor—ifj. Szent- irmay Tibor. Csütörtökön temetik Kótai Ferencet Életének 54. évében, rövid szenvedés után elhunyt Kótai Ferenc, akit a város lakossá­ga s az ideérkező turisták, mint a Pokol csárda, s a Kő­kapu vendéglő népi muzsiku­sát ismerték. Negyedszázada volt a párt tagja és a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége tisztségviselőjeként lel­kiismeretesen, felelősségtu­dattal intézte muzsikus tár­sai ügyes-bajos dolgait. Kótai Ferenc temetése január 22-cn délután fél kettőkor lesz a vá­ci alsóvárosi temetőben. ISSN Cl33— 275» IVSot Hírlap) Már kétszázan vannak Készül a fogadószinf A Pest megyei Allccni Építőipari Vállalat dolgozói készítik Vácott, a Földvári téren a 66 lakásos lakóépület fogadószlntjét. Jelenleg a betonozó panelek összeállításán dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele Kutató zenepedagógusok Muzsika és emberré válás r Pedagógia Zsámbéktól Abonyig címet viseli az Esz- 1 tergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tá­ji gozatának kézirat gyanánt terjesztett tájékoztatója, mely- íj. nek szerzői a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei 1 tagozatának tagjaihoz szólnak. Ennek második számában, | mely a napokban jelent meg Erdélyi Sándor, a dunakeszi | és váci zeneiskola tanárának tollából, dolgozat látott nap- I világot e két zeneiskolában folyó kutatómunkáról. 1 A szerzőt, aki pedagógiai munkája mellett a Musica | Humana kamarazenekar hangversenymestere és a hazai | vonóshangszer-kutatás külföldön is számon tartott szak- | értője, azért kerestük fel, hogy megkérjük, beszéljén ol- 1 vasúinknak az iskolában folyó kutatómunka céljáról és 1 feladatairól. Száz versenyzői örökmezőn Egyéniben és párosban indultak

Next

/
Thumbnails
Contents