Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK Korszerű kenyérgyárat avattak Tavaly, az év utolsó hónap­jában, felépült Százhalombat­tán a Nyugat-Pest megyei Sü­tőipari Vállalat új kenyér­gyára. A próbasütések már decemberben elkezdődtek, az üzem ünnepélyes átadására azonban tegnap került sor a délelőtti órákban. Az avatóün,népségét Balázs Gézáné, az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg, majd dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke méltatta azt a munkát, melynek eredménye­ként, mindössze tíz hónap leforgása alatt, a városban fölépült a környék egyik leg­korszerűbb kenyérgyára. Kü­lön is szólt a munkálatokban részt vett hét kivitelező vál­lalat, illetve szövetkezet pél­dásan összehangolt tevékeny­ségéről, ami lehetővé tette hogy az új létesítmény a ki­tűzött határidő előtt elkészül­jön. Ezután Polgárdi Mihály, a sütőipari vállalat igazgatója kitüntetéseket adott át az épí­tésben kimagasló teljesít­ményt. nyújtó dolgozóknak; így többek között Horváth Lászlónak, Pákozdi György­nek és Tollár Lászlónak a kiváló dolgozó elismerő címet. Az avatóünnepség második Az avatóünnepség vendégei a kenyérgyár korszerű technológiájával ismerkednek. Balról jobbra: Szekeres József városi tanácselnök, dr. Mondok Pál, Balázs Gézáné, Polgárdi Mihály, Tóth István Koppány György felvétele felében a résztvevők az üzem­mel ismerkedtek; a mintegy 26 millió forintos költséggel felépült kenyérgyár Százha- halombatta mellett a környék településeit is ellátja friss ke­Pártolók A z Egyesült Nemzetei " Szervezete — mint is. meretes — 1981-et a rokkantak évének nyilvá­nította. S mielőtt ezt egy­szerűen tudomásul ven­nénk, s ezzel könnyen na­pirendre térnénk a dolog felett, gondoljuk csak el: mi célja lehet ezeknek a már-már hagyományosan különböző elnevezést kapó éveknek? S nem kell sok realitásérzék ahhoz, hogy belássuk: maguk az elgon­dolok sem várhatták — s bizonyára nem is várták —, hogy évtizedek elmara­dását egyetlen kampányév pótolhatja. Figyelemfelkel­tés — ennyi lehet csupán e nevesített évek célja. Már maga ez a szó is: rokkant, ne is tagadjuk, szánalmat kelt bennünk, ahogy egy tolókocsis ember láttán, sokan elfordítják fejüket. A szó annyira riasztó, hogy szebben hang­zóval próbálták helyettesí­teni: mozgássérült. S ha a televízió Küszöbök című filmjének bemondónője szeretettel nem követeli ki tőlünk, hogy ne zárjuk le a készülékeket, többen hajla­mosak lettünk volna erre. Erre való hát ez az év: ha nem is háromszázhatvanöt napon át, de időről időre fel-felráz bennünket. Az ötvenes évek gyer1 mekbetegságénék áldozatai ma felnőttként élnek kö­zöttünk, s az ő számukat sokszorozzák tovább a köz­lekedési- és munkahelyi balesetek és betegségek, sokszor maga a születés ... Hányán lehetnek? Még megközelítő adatunk sincs, Magyarországon ugyanis még soha nem mérték föl a rokkantak számát. A megyei hozzávetőleges adat mintegy húszezer rokkant ember létezéséről tudósít. Nem mintha eddig sem­miféle próbálkozás nem tör­tént volna, hiszen nemré­giben létrejött a Mozgás­sérüllek Budapesti Egyesü­lete, amelyen belül éppen V ________________ Pe st megyében: Cegléden alakult meg helyi csoport, a sajátján kívül a dabasi, a monori és a nagykátai já­rás rokkantjainak támoga­tására. A ceglédi közössé­get a Rokkantak Váci Egye­sületének megalakulása követte, s ezzel az ország­ban hatra nőtt a mozgás- szervi sérültek tömörítő egyesületek száma. Csak­hogy e szervezetek eleddig minden irányítás nélkül, elszórtan, a maguk erejére támaszkodva dolgoztak. Ezt az elkülönültséget kívánta feloldani az a megállapo­dás, amelyet a hat egyesü­let éppen Vácott kötött 1979-ben. Ez sem változtat azonban azon, hogy hiány­zik egy, az egész országot átfogó szervezet. A rokkan­tak országos szövetségének létrehozása az év másik nn-jy feladata. "L1 z a szervezet lesz hi­■*-J vatva arra, hogy el­kezdje és az ENSZ-év vé­gezetével folytassa ezt a nemes, ugyanakkor mérhe­tetlen terheket és felelős­séget adó munkát. Hiszen nem egyedi segítségről — sőt: ez az éves figyelem­keltés jó alkalom lehet an­nak felismerésére, hogy leg­kevésbé arról van szó! —, hanem egy komplex, a rok­kant emberek életének minden pillanatára figyelő és kiható támogatásról. Ami támogatásban éppúgy meg­van a szerepe az orvosnak, mint a tanács szociálpoliti­kai előadójának: a munka­helyi vezetőknek és a ta­nároknak; az épületek (utak. járdák, lépcsők, lif­tek) tervezőinek és e léte­sítmények kivitelezőinek; a kultúra irányítóinak és a sportélet szervezőinek. A mozgássérültek egye­sületei ismerik ezt a fo- ga’mat: pártoló tag. Az ENSZ éve jó alkalmat ad arra, hogy munkánkkal, elkötelezettségünkkel, igye­kezetünkkel valamennyien a rokkantak oártolói legyünk. Major Árvácska nyírrel és a különböző pék­sütemények és -készítmények tucatjaival. Megközelíitően 35 ezer lakos számára készítenek nap nap után 4—5-féIe ke­nyeret. s 25—30 féle egyéb pékárut. köztük számos új- T donságot, így például szójás pogácsát, sajtos góliiát 'kiflit, s.ajrós itai'ikás‘kiflii, búzacsí­rád süteményt, illetve bakonyi barna, valamint lemmagos ke­nyeret. T. I. Pest megyei építők résxvétetéwei Híd alatt a gázvezeték Mint arról már hírt adtunk, elkezdődött az Árpád-híd új­jáépítése. A munka nagyságát jó] szemlélteti, hogy jelenlegi méreteihez képest háromszoro­sára szélesedik a pálya, s az építkezés lényegesen többe ke­rül, mintha egy új Erzsébet- hidat emelnének. A magyará­zat: az Árpád-híd Közáp- Európa leghosszabb víz fölött átívelő pályája, így a költsé­gek is tetemesebbek, mint más, hasonló beruházásoknál. Az 1985-re elkészülő híd je­lentősen javítja a Pest megyé­ből bejárók közlekedését is, hiszen a pesti oldalon o Váci úti közlekedési csomópontnál lesz a váci és a fóti autóbu­szok végállomása. Ugyancsak ide, a metróállomáshoz futnak be a szentendrei járási s rész­ben a budai járásból közleke­dő buszok. A Volán 20-as Vál­lalat tervei szerint a hídavatóra elkészül az új, minden igényt kielégí­tő autóbusz-pályaudvar is. De Pest megye nemcsak az új híd hasznából része­sedik, részt veszünk annak építésében is. Mint a generál- kivitelező Hídépítő Vállalat műszála igazgatója, Pajkos István elmondta, igen fontos feladattal bízták meg a Pest megyei Közúti Építő Vállala­tot, akik már tavaly óta ezen a területén dolgoznak. Az ő feladatuk az építkezés meg­kezdésének előfeltételét jelen­tő gázvezeték áthelyezése, új­jáépítése. A Pest megyei KEV- et a legfontosabb kivitelezők között tartják számon, de fontos feladatokat kapott a Volán 1-es Vállalat is. Teher­autóikkal ők végzik el a szál­lítás javát. Az igazgató tájé­koztatása szerint minden bi­zonnyal felkérnek a munka során más Pest megyei kivi­telezőket is a közreműködésre. A Pest megyei Közúti Épí­tő yállalat főmérnökétől, Sági Andortól arról érdeklődtünk, hogyan haladnak az építkezést előkészítő munkákkal? — Szeptember óta szakadat­lanul, tehát a hétvégeken is dolgoztunk. A munka lényege, hogy a híd déli, tehát a Mar­gitsziget felé eső oldalán levő gázvezeték helyett a híd közepéig egy mási­kat kell felszerelni, hogy A margitszigeti bejárónál az útburkolatot készítik eió a későbbi munkálatokhoz Bozsán Péter felvétele ne akadályozza az építést, illetve a bontást. — Az első ütemben a Mar­gitsziget és a pesti hídfő kö­zötti szakaszt kellett kicserél­nünk. Tulajdonképpen már végeztünk is a feladattal, hi­szen annak ellenére, hogy decemberben érkeztek meg az utolsó csőszállítmányok, már folynak a nyomáspróbák. Ha a Gázművek átvette a 600 milliméteres vezetéket, lebont­juk a régit, majd elkezdjük a Margitsziget csúcsán a hi­dat megkerülő vezeték építé­sét. Cs. A. Kisiparosak a szoBgáliaiáséri Gyűjiőládi a kisközségeién Nincs annál 'bosszantóbb, mint amikor elromlik, meghi­básodik valami. Szakember keze után kiált a hasznavehe­tetlen jármű, a pihenőre kény­szerült háztartási gép, az el- feslett cipő, szabóra vár a szép ruhának álmodott anyag, s mindhiába. Mert nincs elér­hető közelségben az a szak­ember, aki ezeken a kisebb- nagyobb gondoikon enyhíteni tudna. Magyarán szólva: a szé­pen fejlődő szolgáltatóháló­zatban itt-ott fehér foltok ék­telenkednek, órákat kell utaz­ni a szakemberek után vagy kontárok kezére adni a mun­kát. Pest megyében a szolgálta^ tások ellátásában, a lakossá­gi igényék kielégítésében, az állami és a szövetkezeti szek­tor mellett nem kis szerep jut a kisiparosoknak. Különösen Iígabb vevők az arab országokból Keresett cikk a húsgalamb Keresett cikk a galamb. Hú­sa, afféle ínyencfalatnak, va­sárnapi csemegének számít a tőkésországok fogyasztóinak asztalán is. Idehaza sokáig két­kedéssel fogadták tenyészté­sének hírét, gazdaságosságának sem jósoltak nagy jövőt. Azóta alaposan megváltozott a ta- máskodók véleménye. Minden­kit meggyőzött a külkereske­delmi siker. — Tavaly mintegy 3 millió dollárért adtunk el húsgalam­bot, elsősorban Nyugat-Euró- pában. Legnagyobb vevőnk Olaszország. Ide szállítottuk az élő’galamb teljes mennyiségét, a vágottna.k pedig kétharma­dát — tájékoztatott bennünket Szilassi István, a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat osz- tálvvezetője. Egyebek között elmondta, újabo piacokat is szereztek Szaúd-Arábiában és Kuwait- ban, ahol az elmúlt esztendő­ben már 100—110 tonna árut értékesítettek. Az exportnöve­kedésre jellemző, hogy míg 1979-ben csupán 592 tonna ga­lambot vettek meg külföldi partnereink, addig 1980-ban már 2840 tonnát. S ami a leg­fontosabb, számunkra kedvező áron kelt el a portéka. A pia­con jelenleg, és a felmérések szerint még jó ideig, a keres­let lesz a jellemző. A mostani- nál tehát lényegesen többet is exportálh atn ánk. Ehhez azonban a termelői kapacitást kell bővíteni. Hogy ez megtörténik-e, min­den bizonnyal az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezeten is múlik, mint olyan gazdasá­gon, amelyik nemcsak az üze­men belül, hanem az integrált háztáji gazdaságok, szakcso­portok és más szövetkezetek révén is meghatározó szerepet tölt be a galambprogram vég­rehajtásában. Simor György, a Vörös Ok­tóber Tsz szakcsoport-vezetője mondja: — A Columba Gazdasági Társasághoz, amelynek geszto­ri teendőit az ócsai tsz látja el, 37 tag tartozik, és több mint 80 tsz-szel és ÁFÉSZ-szel ál­lunk termelési kapcsolatban. Ez a szám az idén is gyarapod­ni fog. Simor Györgytől azt is meg­tudtuk: az ócsai szövetkezet galambtenyésztési tevékenysé­gének termelési rendszerként való elismerése — ez' tavaly történt meg — a fejlődés szem­pontjából nagy jelentőségű. Az eredményeket ismertetve és a tervekről szólva elmondta, tavaly a szakcsoportokkal együtt 238 tonna vágott galambot értékesítettek a baromfiipari vállalatok köz- beiktatásával. A dinamikus fejlődés íve az idén sem törik meg: 300 tonna húsgalambot kívánnak eladni és az utánpót­lás biztosítására 35 ezer pár te­nyészállatot juttatnak a kister­melőknek. A galambtenyésztés jövedel­mezőségéről — ez a szám a megfelelő szakértelem, elhelye­zési lehetőség és jó minőségű takarmány esetén igaz —, jól tájékoztat a közös gazdaság ál­tal megadott átlagösszeg: te- nyészpáronként 3—400 forint haszna marad a kistermelőnek. A Columba társaság, illetőleg a szakcsoportok igyekeznek a jövőben még több segítséget adni háztáji gazdaságoknak, hiszen ebben a szférában beru­házás nélkül hizlalható a szár­nyasjószág. A gazdaságosság szempont­ját tartja szem előtt az ország­szerte ismert nagyüzem a fej­lesztési kérdéseket illetően is: mielőbb szeretné megteremteni a teljes galambvertikumot. Ezért vágóüzem és takarmány­keverő építését határozták el. | A tartás így biztonságosabbá I tehető és a feldolgozás révén több haszonnal is jár. I V. B. Ma: Nem baj, ha gáz van Minden tíz családból nyolc gázzal főz — szinte mindenkit érintenek a palackos- és veze- tékesgáz-ellátás területéji mu­tatkozó gondok. Ezeket elem­zi, a tennivalókra hívja fel a figyelmet Mészáros Ottó cikke a 3. oldalon. Drukkolok, mint a hal gatók Milyen feladatok elé állítja a vizsgaidőszak a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem diákjait és oktatóit? Erről számol be Vasvári G. Pál riportja a 4. oldalon. Nem mindenki részeg „Oivassák”-e (s ha igen, ho­gyan?) a vásárlók könyvét a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat illetékesei? — erre a kérdésre keres választ telefon- interjúnk a 3. oldalon. azokon a területeken — kis- községekben, városoktól távol, ahol még jócskán akadnak kiaknázatlan lehetőségek a szolgáltatás fejlesztés-ében. Urban László, a Kisiparosok Országos Szövetségének Pest megyei titkára jól ismeri eze­ket a gondokat, s azokat a célkitűzéseket is, amelyek megvalósításával az 1981-es esztendőben a már említett gondok tovább mérséklődhet­nek. — A megyében jelenleg XI ezer 125 kisiparos van, s ez szép eredmény a korábbá 8 ezer 900-hoz képest Különö­sen annak örülünk, hogy a 27 helyi csoportban mind maga­sabb számban vannak olyanok, akik munkaviszony mellett vállalkoznak a szolgáltató tevé­kenységre. így a lakosság is jól jár, s legális mellékjövede­lem megszerzésére is módja nyílik annak, aki nem sajnál­ja ezért a munkát — adja rö­viden a helyzet értékelését a megyei titkár. Az idei évre szóló elképzelé­sek e tevékenység továbbfej­lesztését is szolgálják, s rövi­den így foglalhatók össze: első a lakosság érdeke. A kis településeik esetéber nem' is a szolgáltatás milyen­sége, hanem egyáltalán a léte okoz fejtörést. A megoldás, egyik módja lehet a gyűjtőid- dás, vagy átjárásos rendszer. Lényege az, hogy szolgáltatá­sokkal kapcsolatos igényeit ki ki elhelyezi a község központ jában lévő ládában, s néhán . nap múlva a kisiparos szál ember — a szomszédos var még távolabbi településről — felkeresi a megrendelőt s or vasalja a bajt. A KISZÖV lakáskarbantarl szervizével való szoros együtt működés is azt célozza, hog: minél hamarabb kielégítsék ; szép számmal jelentkező la kossági igényt. Természetesen az idén i folytatják azt a már jól bevál módszert, amellyel saját ere bői, a tanácsok támogatásává egy-egy településen szolgálta- t 'házat építenek a kisiparosok. Vecsésen és Monoron már épül, s a tervek között szere­pel a szigetszentmiklósi, a ceg­lédi. a halásztelki, a nagykőrö­si, hogy csak néhányat említ­sünk. G. M. KÖZELET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte dr. Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellárt 70. születés­napja alkalmából. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az elnöki tanács elnöke, Lázár son fogadta Nguyen Phu Soait. a Vietnami Szocialista Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta György, a Minisztertanács el- t Ismail Hammoudi Hussaint, az nöke és, Apró Antal, az ország- Iraki Köztársaság rendkívüli ó- gyűlés elnöke búcsúlátogatá- * meghatalmazott nagykövetét.

Next

/
Thumbnails
Contents