Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
iiiiiiifiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiitiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiatiiiiiiiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii lll•lllm■l«■■•■l■llllllllll■lll*lllllll>l••*■l(l>| Jelentés az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről látott programot és el kell kezdeni a végrehajtást. Enél- kül nem oldódnak meg a gondok, de segíteni sem lehet a területi pártszervek, vagy az allami irányítás részéről. Az építőipari vállalatok alapvető feladata: a munka szervezettségének, a termelékenységnek, a minőségnek, a gazdaságosságnak a lényeges megjavítása. Illúzió volna olyan szabályozókban reménykedni, amelyek a jelenlegi színvonal mellett jelentős nyereséget biztosítanak. Hiszen csak a dolgozók szállítására 10—20 ezer forintot fordítanak személyenként egy évben a vállalataink, de ez a KKMV- nél ez az összeg eléri a 28 ezer, a PETÉV-nél pedig a 30 ezer forintot. A PAÉV a betont Délegyházán keveri és onnan szállítja különleges jármüveken Érdre — vagy Vác- róí Kerepestarcsára. Azért, mert nincs együttműködés a vállalatok között. Sok az elöregedett tehergépjármű, nagy az üzemanyag-fogyasztásuk és a javítási igényük, ugyanakkor a szállítás szervezése sok építőipari vállalatnál nem megfelelő. Nem soroljuk tovább a munkában leiieineto hiányosságokat. Csupán azt szeretnénk hangsúlyozni: annyira nem emeiKednotnek az e^no- ipari árak, hogy még ezeket is el lehessen viseiru. Sajnos, így is túlságosan gyorsain nőnek az arak. . Azon kellene az állami irányító szerveiknek gondoikoum, illetve aoban segíteni, hogy a termelékenység, a hatékonyság javulását követnessék a bérek is, ezzel is segítenék az agazatban megtartani a dolgozókat. A megye helyzetét tekintve indokoltnak tartjuk az állami vállalataink ilyen preferálását. Igényeljük az ÉVM-től, hogy a bejejezó munkákhoz az eddiginél nagyobb segítséget adjon. A PAtíV pedig segítsen az országos szakipari vállalatok bedolgozó egysegeinek a munkafeltételek, a munkaterület biztosításával. örvendetes, hogy ma már a minisztérium vezetőivel egy véleményen vagyunk abban, hogy a Pest megyei építőipari szervezeteknek elsősorban a Pest megyei feladatokat kell elvégezni. Ez vonatkozik minisztériumi és tanácsi irányítású vállalatokra, az építőipari szövetkezetekre, a tsz-ek építőipari szervezeteire és a tsz- közi vállalatokra is. Reméljük, hogy a jövőben a politikai eszközök mellett hatósági rendszabályokat is fognak alkalmazni a végrehajtás erősítésére. Szükség van a szemlélet és vezetői magatartás fejlődésére, hiszen most már az építőipari társaság keretein belül megvannak a feltételek arra, hogy az együttműködés minden területen gyorsabban fejlődjön. Mai ismereteink szerint ezek lehetnek az építőipar továbbfejlődésének a fő módjai, feladatai. Reméljük, hogy a vállalati kollektívák és a lakosság erőfeszítésével sikerül jól végrehajtani a határozati javaslatban leírt feladatokat. Ez a munkafeltételek javításának és az életkörülmények fejlesztésének egyik fontos asgazdaságok rendszere, a fóliás kisüzemi zöldségtermelés. A magunk részéről azért dolgozunk, hogy a budapesti és a megyei Zöldért minél kevesebb áttétellel értékesítse a zöldséget, korrekt kapcsolatokat alakítsanak ki a termelőkkel. Ösztönözzük a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat a közvetlen értékesítés fokozására, esetleg összefogva isi És folytatjuk a megyei zöldségtároló és feldolgozó program végrehajtását. Átadták a megyei Zöldért 400 vagonos burgonya- és zöldségtárolóját, a Duna Tsz zöldségivólé-vonalát, a Soroksári Állami Gazdaság hagymatárolóját, az érdi gyümölcs- feldolgozó nektár üzemet. ' A tervezett ütem szerint építik a vecsési zöldségfeldolgozót és -tárolót, valamint a ráckevei hűtőházat. A gyümölcstermelés eredményei jobbak, mint 1979-ben. A megye gazdaságai ebben az évben 1100 ha gyümölcsös és 270 ha szőlő telepítését tervezték. Ebben annyi módosulást hozott a rendkívüli időjárás,. hogy az őszi telepítések jelentős része áthúzódik idén tavaszra. Az állattenyésztés tavaly is dinamikusan fejlődött. Nőtt az állatlétszám, emelkedtek a hozamok. Javult a tenyésztői és állategészségügyi munka. Továbbra is kiemelkedő a tejtermelés színvonala. A nagyüzemek átlagos tejtermelése 4300 liter körül van, a fajlagos abrakfelhasználás 36 dkg/l-re csökkent. A vágómarha-értékesítés a kisüzemek létszámcsökkentése és a hizlalási súly leszállítása miatt 5—6 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. Kismértékben javult a hizlalás gazdaságossága. A kisüzemi szarvasmarhatartás tovább csökken. Sokszor volt már erről szó a pártbizottság ülésein, a főbb okokat — kiöregedés, urbanizációs folyamat — mindenki ismeri. Ehhez most hozzájött a tejtermelés és hizlalás jövedelmezőségének 10—15 százalékos romlása. Ellensúlyozására, az abrakfelhasználás csökkentésére a megoldás a nagyüzemek kezében van. Mint a tápiógyörgyei, a nagykátai tsz- ek és mások teszik, meg kell szervezni a háztáji és kisüzemek ellátását tömegtakarmánnyal. A kisüzemi integrációban új vonás, hogy a nagyüzemek a tehénállomány és még inkább a hízómarha-alap- anyag egy részét kihelyezik a háztájiba, például Ócsán, Pilisen, Érden, Vecsésen a tsz-ek, valamint a Felsőbabádi Allami Gazdaság. A sertéstenyésztés változatlanul magas színvonalú. Figyelembe véve, hogy Pest megyében a sertéshústermelés több mint felét jelenleg is a kisüzemek adják, erre különös figyelmet fordítunk. Az év első felében gondot okozott az átvételi súlyhatár csökkentése, a leadási időpontok előrejelzésének merev, adminisztratív szabaiyozasa, a tapos Deroartalmi értekének csökkenése. Ezek ellen fel is léptünk, a rossz intézkedéseket korrigálták. A kormányzat január 1- től 2 Ft-os alapárnövekedést határozott el. A nagyüzemek szervezzék és segítsék tovább a kisüzemi sertéstartást. Számolnunk kell azzal, hogy megyénkben hagyományosan nagyarányú a vásárolt alapanyagra alapozott hizlalás — ami különösen érzékeny a közgazdasági viszonyok változásaira és a malacellátásra. Dicséretes, hogy a Penomah rugalmasan reagál a kisüzemi koealétszám folyamatos csökkenéséi-e. A tenyászsüldő-ki- helyezési akciót állandóan bővíti. A korábbi 1500r—2000 helyett 1980-ban 2300, 1981-ben pedig 2500 tenyészanyagot biztosít a háztáji részére. A juhászat rendkívül erőteljesen fejlődik a nagyüzemekben és a háztájibán egyaránt. A termelés múlt évben 10 százalékkal, az export 13 százalékkal nőtt, értéke megközelíti a 4 millió dollárt. Olcsóbb takarmánnyal több bús A baromfiágazat termelése a jövedelmezőségi körülményektől függően, differenciáltan fejlődött. Mennyiségben és gazdaságosságban is kiemelkedő eredményeket értek el a hernádi és a gödi termelőszövetkezetek. A baromfiexport a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően 50 százalékkal nőtt. A kisállattenyésztés tovább fejlődött. A nagyüzemek és az áfészek sokat tettek a háztáji szervezésében. A kisállattenyésztés exportbevétele csaknem 10 millió dollár, egy év alatt 25 százalékkal nőtt. Több mint 3000 tonna nyúl, 200 tonna galamb, 2000 csincsilla- prém került tőkés piacra. A dunavarsányi termelőszövetkezetben nyúltenyésztési, az ócsai termelőszövetkezetben galambhústermelési rendszer alakult. Az állattenyésztés erőteljes fejlődésének az egyik alapvető feltétele volt, hogy az elmúlt években előrehaladtunk a takarmány termesztésében és a hasznosításában. Sok minden történt a megyei pártbizottság 1977. szeptemberi határozata óta és annak szellemében. Csak az elmúlt évet említve: az üzemek kevesebb állami támogatással kétszeresére növelték a gyeptelepítést és felújítást, a korszerű silótér 20 százalékkal bővült, a melléktermékek hasznosítása másfél- szeresére növekedett. Általánossá vált a tömegtakarmányok laboratóriumi vizsgálata, ésszerűsödött a felhasználásuk. A nagyüzemek többségében összekapcsolták a takarmány- termelés és az állattenyésztés érdekeltségi rendszerét. Mindez még mindig nem jelent magas színvonalú takarmánygazdálkodást. A legtöbb Az új pilisi könyvesházban kedvükre válogathatnak az olvasni vágyók A könnyűipari üzemekben ellentmondásos tendencia érvényesült. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat lényegében azonos mennyiségű terméket értékesített, így a minőség, a választék, a kikészítés javításával növelte a termelés nyereségességét, fokozta az exportképességét. A kötszövő- iparban mód nyílott az értékesített mennyiség növelésére itthon és a külföldi piacokon is. A Váci Kötöttáru- gyárban a termelői árak 10 százalékkal csökkentek, mégis növelni tudta a vállalat a termelését, a tőkés export pedig az 1979. évi 2,6 millió dollárról 1980-ban 4,5 millió dollárra nőtt. Az 1980. évi gazdasági munka tapasztalatai alapján kapott a határozati javaslatban nagy hangsúlyt a piaci munka javítása. Az ipari termelés növekedése csak a tényleges, fizetőképes igényeknek megfelelően lehetséges.- És a pipe nagyon gyorsan változik. Tapasztalhatjuk a gyakorlat- bán, hogy itthon is több jó terméket el lehetne adni, ha a választékot javítani tudnánk, ha a termelő és a fogyasztó között kevesebb áttétel, gyorsabb egymásra hatás valósulna meg. Életszínvonal- politikai kérdés, tehát igényeljük és segítjük a termelők és a kereskedők kapcsolatának az erősítését — ebben a vonatkozásban egyébként Pest megyében már eddig is nagyon sok történt. Legalább ennyire fontos a külkereskedelmi munka további fejlesztése. Végre néhány vállalatunk megkapta az önálló külkereskedelmi jogot. Más vállalatok társulást vagy közös irodát létesítettek kül- kereskedelemi vállalatokkal. A gazdasági vezetők, a pártszervezetek mindent tegyenek meg, hogy az új formák és a hagyományos kapcsolatok is minél eredményesebbek legyenek. Mert termelésnövekedés elsősorban az export, valamint az importot helyettesítő termékek mennyiségének a növelésével lehetséges. Ehhez az eddiginél lényegesen több, pontosabb információra, jobb piaci munkára van szükség. Az ipari üzemekben a tervezés még folyik. Az előzetes vállalati tervszámok azt jelzik, hogy a népgazdasági tervnek megfelelő tendencia alakul ki, Pest megyében is növelni kívánják a hazai és az exportértékesítést. A lehetőségek továbbra is nagyon különbözőek. A Pestvidéki Gépgyár, a DKV, a Forte, a PEMÜ, a PEFEM, valamint a Lenfonó- és Szövőipart Vállalat 7—12 százalékkal tervezi növelni az árbevételt, mások kisebb volumenű értékesítést terveznek a múlt évinél. A vállalatok többsége növelni kívánja az exportot, azon belül is főleg a tőkés' exportot. Ez az ütem azonban, még így is csak 9 százalék, vagyis kisebb, mint 1975 —80. között bármelyik évben. A Csepel Autógyár, az ISG 10—12 százalékkal kevesebb dollár árbevételre számít, mint tavaly. Viszont a Mechanikai Művek, a PEMÜ, a Lenfonó és a DKV tovább növeli a tőkés exportját. Továbbra is gond: Tavaly az építőipar helyzete és teljesítménye az általánosnál kedvezőtlenebbül alakult. Ügy látjuk, hogy több komoly probléma egyidejű hatásáról van szó. Onnan indult el a dolog (amit mi évekig bíráltunk), hogy a fővárosban lakást építő vállalatok a dolgozóink számára külön bérpreferenciát kaptak az államtól. Ezt a mi vállalataink nem kapták meg. Ezzel eleve hátrányos helyzetbe kerültek, hiszen a munkaerőt úgy a fővárosi, mint a Pest megyei vállalat zömmel a megyénkből biztosította. Most a beruházások visszafogása miatt a kapacitáshiány országosan lecsökkent, sok helyen még többlet is keletkezett. A szabályozórendszer és a termelői árváltozás ennék megfelelően kényszerítve az építő szervezeteket a hatékonyabb, szervezettebb munkára. Pest megyében azonban továbbra is kapacitáshiány van, ami nemcsak a területi szervek régi gondjait konzerválja, akadálya annak, hogy javuljon a kivitelező munkák szervezettsége. Továbbra is sok a határidő- csúszás, változatlanul gond van a minőséggel, sok munkaterületen laza a fegyelem. És végül: az építőipari tevékenységben a befejező munkák aránya erőteljesen megnőtt, ez pedig sokkal munkaigényesebb. A lakásépítésnél például 100 óra szerkezet- építésnek mintegy 300 óra befejezőmunka vonzata van. Ennyi ember pedig nem volt. Sőt, a dolgozók száma az építőiparban gyorsan, a az építőipar PÁÉV-nál és a KÉV-nél pedig rohamosan essökkent. összességében a megyei építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 1980-ban körülbelül $—7 százalékkal kevesebb, mint 1979-ben. Több szervezet gazdálkodási problémákkal küzd, a PÁÉV-nál veszteség várható. / Miután a probléma összetett, a tennivalók is sokoldalúak. Az építőipari vállalatok vezetése, pártszervezetei mindenesetre a saját sürgető feladataikra koncentráljanak. A különböző problémák megölHqoqmo H toll alnlsá+nni n míl» Miként Gödöllön, a megy« számos településén is új Iskolákban tanulhatnak a gyerekek. A Gödölló és Budapest között felépített M S-as autópályával gyorsabb és kényelmesebb lett az Rekord a búza- es a tejtermelésben A megye mezőgazdasága ezúttal is sikeres évet zár. Az alaptevékenység árbevétele 15 százalékkal nőtt, ennek több mint egyharmada a termelés tényleges emelkedése. A múlt évihez hasonló nagyságú beruházás valósult meg, az állóeszközök értéke mintegy 8 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelésben felhasznált eszközök hatékonysága és az élőmunka termelékenysége tovább javult. Felgyorsult a földcsere, erősödött a termőföldek védelmét, a termőképesség növelését célzó tevékenység. A növénytermesztés eredményei kiemelkedőek. Rekordtermést értünk el a gabonából. A cukorrépa és a napraforgó termésátlaga is tovább emelkedett. A melegigényes zöldségekből a tervezettnél kevesebbet takarítottak be. A káposzta- félék, gyökérzöldségek számára az időjárás kedvező volt, magasak az átlagtermések. Burgonyából a felvásárló szervek igényeinek megfelelően 7 százalékkal csökkent a vetés- terület, a termés azonban ennek ellenére mintegy 15 ezer tonnával nőtt. Tavaly romlott a zöldségtermesztés jövedelmezősége, a felvásárlási ár nem követte a felhasznált eszközök árának az emelkedését. Több bázisgazdaságunkbam veszteséges lett ez az ágazat. Nem javult lényegesen a felvásárlás sem, értékesítési gondok ez évben is voltak. Ezekkel a nehézségekkel sürgősen szembe kell nézni, mert a zöldségtermesztésben elért eredményeket nem adhatjuk fel, a főváros körül pedig különösen nagy érték az, ami eddig kialakult: a bá-
