Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

iiiiiiifiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiitiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiatiiiiiiiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii lll•lllm■l«■■•■l■llllllllll■lll*lllllll>l••*■l(l>| Jelentés az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről látott programot és el kell kezdeni a végrehajtást. Enél- kül nem oldódnak meg a gondok, de segíteni sem lehet a területi pártszervek, vagy az allami irányítás részéről. Az építőipari vállalatok alapvető feladata: a munka szervezettségének, a termelé­kenységnek, a minőségnek, a gazdaságosságnak a lényeges megjavítása. Illúzió volna olyan szabályozókban remény­kedni, amelyek a jelenlegi színvonal mellett jelentős nye­reséget biztosítanak. Hiszen csak a dolgozók szállítására 10—20 ezer forintot fordítanak személyenként egy évben a vállalataink, de ez a KKMV- nél ez az összeg eléri a 28 ezer, a PETÉV-nél pedig a 30 ezer forintot. A PAÉV a be­tont Délegyházán keveri és onnan szállítja különleges jár­müveken Érdre — vagy Vác- róí Kerepestarcsára. Azért, mert nincs együttműködés a vállalatok között. Sok az el­öregedett tehergépjármű, nagy az üzemanyag-fogyasztásuk és a javítási igényük, ugyanak­kor a szállítás szervezése sok építőipari vállalatnál nem megfelelő. Nem soroljuk tovább a munkában leiieineto hiányos­ságokat. Csupán azt szeret­nénk hangsúlyozni: annyira nem emeiKednotnek az e^no- ipari árak, hogy még ezeket is el lehessen viseiru. Sajnos, így is túlságosan gyorsain nő­nek az arak. . Azon kellene az állami irá­nyító szerveiknek gondoikoum, illetve aoban segíteni, hogy a termelékenység, a hatékony­ság javulását követnessék a bérek is, ezzel is segítenék az agazatban megtartani a dolgozókat. A megye helyze­tét tekintve indokoltnak tart­juk az állami vállalataink ilyen preferálását. Igényeljük az ÉVM-től, hogy a bejejezó munkákhoz az eddiginél nagyobb segítsé­get adjon. A PAtíV pedig se­gítsen az országos szakipari vállalatok bedolgozó egysegei­nek a munkafeltételek, a munkaterület biztosításával. örvendetes, hogy ma már a minisztérium vezetőivel egy véleményen vagyunk abban, hogy a Pest megyei építőipari szervezeteknek elsősorban a Pest megyei feladatokat kell elvégezni. Ez vonatkozik mi­nisztériumi és tanácsi irányí­tású vállalatokra, az építőipari szövetkezetekre, a tsz-ek épí­tőipari szervezeteire és a tsz- közi vállalatokra is. Remél­jük, hogy a jövőben a politi­kai eszközök mellett hatósági rendszabályokat is fognak al­kalmazni a végrehajtás erősí­tésére. Szükség van a szem­lélet és vezetői magatartás fejlődésére, hiszen most már az építőipari társaság keretein belül megvannak a feltételek arra, hogy az együttműködés minden területen gyorsabban fejlődjön. Mai ismereteink szerint ezek lehetnek az építőipar to­vábbfejlődésének a fő módjai, feladatai. Reméljük, hogy a vállalati kollektívák és a la­kosság erőfeszítésével sikerül jól végrehajtani a határozati javaslatban leírt feladatokat. Ez a munkafeltételek javítá­sának és az életkörülmények fejlesztésének egyik fontos asgazdaságok rendszere, a fó­liás kisüzemi zöldségtermelés. A magunk részéről azért dol­gozunk, hogy a budapesti és a megyei Zöldért minél ke­vesebb áttétellel értékesítse a zöldséget, korrekt kapcsolato­kat alakítsanak ki a terme­lőkkel. Ösztönözzük a terme­lőszövetkezeteket és állami gazdaságokat a közvetlen ér­tékesítés fokozására, esetleg összefogva isi És folytatjuk a megyei zöldségtároló és fel­dolgozó program végrehajtá­sát. Átadták a megyei Zöldért 400 vagonos burgonya- és zöldségtárolóját, a Duna Tsz zöldségivólé-vonalát, a So­roksári Állami Gazdaság hagy­matárolóját, az érdi gyümölcs- feldolgozó nektár üzemet. ' A tervezett ütem szerint építik a vecsési zöldségfeldolgozót és -tárolót, valamint a ráckevei hűtőházat. A gyümölcstermelés ered­ményei jobbak, mint 1979-ben. A megye gazdaságai ebben az évben 1100 ha gyümölcsös és 270 ha szőlő telepítését ter­vezték. Ebben annyi módosu­lást hozott a rendkívüli időjá­rás,. hogy az őszi telepítések jelentős része áthúzódik idén tavaszra. Az állattenyésztés tavaly is dinamikusan fejlődött. Nőtt az állatlétszám, emelkedtek a hozamok. Javult a tenyész­tői és állategészségügyi mun­ka. Továbbra is kiemelkedő a tejtermelés színvonala. A nagyüzemek átlagos tejterme­lése 4300 liter körül van, a fajlagos abrakfelhasználás 36 dkg/l-re csökkent. A vágómarha-értékesítés a kisüzemek létszámcsökkentése és a hizlalási súly leszállítása miatt 5—6 százalékkal alacso­nyabb a múlt évinél. Kismér­tékben javult a hizlalás gaz­daságossága. A kisüzemi szarvasmarha­tartás tovább csökken. Sok­szor volt már erről szó a pártbizottság ülésein, a főbb okokat — kiöregedés, urbani­zációs folyamat — mindenki ismeri. Ehhez most hozzájött a tejtermelés és hizlalás jöve­delmezőségének 10—15 száza­lékos romlása. Ellensúlyozásá­ra, az abrakfelhasználás csök­kentésére a megoldás a nagy­üzemek kezében van. Mint a tápiógyörgyei, a nagykátai tsz- ek és mások teszik, meg kell szervezni a háztáji és kisüze­mek ellátását tömegtakar­mánnyal. A kisüzemi integrá­cióban új vonás, hogy a nagy­üzemek a tehénállomány és még inkább a hízómarha-alap- anyag egy részét kihelyezik a háztájiba, például Ócsán, Pili­sen, Érden, Vecsésen a tsz-ek, valamint a Felsőbabádi Alla­mi Gazdaság. A sertéstenyésztés változat­lanul magas színvonalú. Fi­gyelembe véve, hogy Pest me­gyében a sertéshústermelés több mint felét jelenleg is a kis­üzemek adják, erre különös figyelmet fordítunk. Az év el­ső felében gondot okozott az átvételi súlyhatár csökkentése, a leadási időpontok előrejel­zésének merev, adminisztratív szabaiyozasa, a tapos Deroar­talmi értekének csökkenése. Ezek ellen fel is léptünk, a rossz intézkedéseket korrigál­ták. A kormányzat január 1- től 2 Ft-os alapárnövekedést határozott el. A nagyüzemek szervezzék és segítsék tovább a kisüzemi sertéstartást. Szá­molnunk kell azzal, hogy me­gyénkben hagyományosan nagyarányú a vásárolt alap­anyagra alapozott hizlalás — ami különösen érzékeny a közgazdasági viszonyok válto­zásaira és a malacellátásra. Dicséretes, hogy a Penomah rugalmasan reagál a kisüzemi koealétszám folyamatos csök­kenéséi-e. A tenyászsüldő-ki- helyezési akciót állandóan bő­víti. A korábbi 1500r—2000 he­lyett 1980-ban 2300, 1981-ben pedig 2500 tenyészanyagot biz­tosít a háztáji részére. A juhászat rendkívül erőtel­jesen fejlődik a nagyüzemek­ben és a háztájibán egyaránt. A termelés múlt évben 10 százalékkal, az export 13 szá­zalékkal nőtt, értéke megkö­zelíti a 4 millió dollárt. Olcsóbb takarmánnyal több bús A baromfiágazat termelése a jövedelmezőségi körülmé­nyektől függően, differenciál­tan fejlődött. Mennyiségben és gazdaságosságban is kiemelke­dő eredményeket értek el a her­nádi és a gödi termelőszövet­kezetek. A baromfiexport a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően 50 százalékkal nőtt. A kisállattenyésztés tovább fejlődött. A nagyüzemek és az áfészek sokat tettek a ház­táji szervezésében. A kisállat­tenyésztés exportbevétele csak­nem 10 millió dollár, egy év alatt 25 százalékkal nőtt. Több mint 3000 tonna nyúl, 200 tonna galamb, 2000 csincsilla- prém került tőkés piacra. A dunavarsányi termelőszövet­kezetben nyúltenyésztési, az ócsai termelőszövetkezetben galambhústermelési rendszer alakult. Az állattenyésztés erőteljes fejlődésének az egyik alapvető feltétele volt, hogy az elmúlt években előrehaladtunk a ta­karmány termesztésében és a hasznosításában. Sok minden történt a megyei pártbizottság 1977. szeptemberi határozata óta és annak szellemében. Csak az elmúlt évet említve: az üzemek kevesebb állami támogatással kétszeresére nö­velték a gyeptelepítést és fel­újítást, a korszerű silótér 20 százalékkal bővült, a mellék­termékek hasznosítása másfél- szeresére növekedett. Általá­nossá vált a tömegtakarmá­nyok laboratóriumi vizsgálata, ésszerűsödött a felhasználásuk. A nagyüzemek többségében összekapcsolták a takarmány- termelés és az állattenyésztés érdekeltségi rendszerét. Mindez még mindig nem je­lent magas színvonalú takar­mánygazdálkodást. A legtöbb Az új pilisi könyvesházban kedvükre válogathatnak az olvasni vágyók A könnyűipari üzemekben ellentmondásos tendencia ér­vényesült. A Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat lényegében azonos mennyiségű terméket értékesített, így a minőség, a választék, a kikészítés javítá­sával növelte a termelés nye­reségességét, fokozta az ex­portképességét. A kötszövő- iparban mód nyílott az érté­kesített mennyiség növelésé­re itthon és a külföldi piaco­kon is. A Váci Kötöttáru- gyárban a termelői árak 10 százalékkal csökkentek, mégis növelni tudta a vállalat a ter­melését, a tőkés export pedig az 1979. évi 2,6 millió dollár­ról 1980-ban 4,5 millió dollár­ra nőtt. Az 1980. évi gazdasági mun­ka tapasztalatai alapján ka­pott a határozati javaslatban nagy hangsúlyt a piaci mun­ka javítása. Az ipari terme­lés növekedése csak a tényle­ges, fizetőképes igényeknek megfelelően lehetséges.- És a pipe nagyon gyorsan változik. Tapasztalhatjuk a gyakorlat- bán, hogy itthon is több jó terméket el lehetne adni, ha a választékot javítani tud­nánk, ha a termelő és a fo­gyasztó között kevesebb átté­tel, gyorsabb egymásra hatás valósulna meg. Életszínvonal- politikai kérdés, tehát igé­nyeljük és segítjük a terme­lők és a kereskedők kapcso­latának az erősítését — ebben a vonatkozásban egyébként Pest megyében már eddig is nagyon sok történt. Legalább ennyire fontos a külkereskedelmi munka to­vábbi fejlesztése. Végre né­hány vállalatunk megkapta az önálló külkereskedelmi jogot. Más vállalatok társulást vagy közös irodát létesítettek kül- kereskedelemi vállalatokkal. A gazdasági vezetők, a pártszer­vezetek mindent tegyenek meg, hogy az új formák és a hagyományos kapcsolatok is minél eredményesebbek legye­nek. Mert termelésnövekedés elsősorban az export, vala­mint az importot helyettesítő termékek mennyiségének a növelésével lehetséges. Ehhez az eddiginél lényegesen több, pontosabb információra, jobb piaci munkára van szükség. Az ipari üzemekben a ter­vezés még folyik. Az előzetes vállalati tervszámok azt jel­zik, hogy a népgazdasági terv­nek megfelelő tendencia ala­kul ki, Pest megyében is nö­velni kívánják a hazai és az exportértékesítést. A lehetősé­gek továbbra is nagyon külön­bözőek. A Pestvidéki Gépgyár, a DKV, a Forte, a PEMÜ, a PEFEM, valamint a Lenfonó- és Szövőipart Vállalat 7—12 százalékkal tervezi növelni az árbevételt, mások kisebb vo­lumenű értékesítést terveznek a múlt évinél. A vállalatok többsége nö­velni kívánja az exportot, azon belül is főleg a tőkés' exportot. Ez az ütem azon­ban, még így is csak 9 száza­lék, vagyis kisebb, mint 1975 —80. között bármelyik évben. A Csepel Autógyár, az ISG 10—12 százalékkal kevesebb dollár árbevételre számít, mint tavaly. Viszont a Mecha­nikai Művek, a PEMÜ, a Lenfonó és a DKV tovább nö­veli a tőkés exportját. Továbbra is gond: Tavaly az építőipar helyzete és teljesítménye az általános­nál kedvezőtlenebbül alakult. Ügy látjuk, hogy több ko­moly probléma egyidejű ha­tásáról van szó. Onnan indult el a dolog (amit mi évekig bí­ráltunk), hogy a fővárosban lakást építő vállalatok a dol­gozóink számára külön bér­preferenciát kaptak az állam­tól. Ezt a mi vállalataink nem kapták meg. Ezzel eleve hát­rányos helyzetbe kerültek, hi­szen a munkaerőt úgy a fő­városi, mint a Pest megyei vállalat zömmel a megyénk­ből biztosította. Most a beru­házások visszafogása miatt a kapacitáshiány országosan le­csökkent, sok helyen még többlet is keletkezett. A sza­bályozórendszer és a termelői árváltozás ennék megfelelően kényszerítve az építő szerve­zeteket a hatékonyabb, szer­vezettebb munkára. Pest me­gyében azonban továbbra is kapacitáshiány van, ami nem­csak a területi szervek régi gondjait konzerválja, akadálya annak, hogy javuljon a kivi­telező munkák szervezettsége. Továbbra is sok a határidő- csúszás, változatlanul gond van a minőséggel, sok mun­katerületen laza a fegyelem. És végül: az építőipari tevé­kenységben a befejező mun­kák aránya erőteljesen meg­nőtt, ez pedig sokkal mun­kaigényesebb. A lakásépítés­nél például 100 óra szerkezet- építésnek mintegy 300 óra be­fejezőmunka vonzata van. Ennyi ember pedig nem volt. Sőt, a dolgozók száma az építőiparban gyorsan, a az építőipar PÁÉV-nál és a KÉV-nél pedig rohamosan essökkent. összességében a megyei épí­tőipari vállalatok és szövetke­zetek termelése 1980-ban kö­rülbelül $—7 százalékkal ke­vesebb, mint 1979-ben. Több szervezet gazdálkodási prob­lémákkal küzd, a PÁÉV-nál veszteség várható. / Miután a probléma össze­tett, a tennivalók is sokolda­lúak. Az építőipari vállalatok vezetése, pártszervezetei min­denesetre a saját sürgető fel­adataikra koncentráljanak. A különböző problémák megöl­Hqoqmo H toll alnlsá+nni n míl­» Miként Gödöllön, a megy« számos településén is új Iskolákban tanulhatnak a gyerekek. A Gödölló és Budapest között felépített M S-as autópályával gyorsabb és kényelmesebb lett az Rekord a búza- es a tejtermelésben A megye mezőgazdasága ez­úttal is sikeres évet zár. Az alaptevékenység árbevétele 15 százalékkal nőtt, ennek több mint egyharmada a termelés tényleges emelkedése. A múlt évihez hasonló nagyságú be­ruházás valósult meg, az ál­lóeszközök értéke mintegy 8 százalékkal nőtt. A mezőgaz­dasági termelésben felhasznált eszközök hatékonysága és az élőmunka termelékenysége to­vább javult. Felgyorsult a földcsere, erősödött a termő­földek védelmét, a termőké­pesség növelését célzó tevé­kenység. A növénytermesztés ered­ményei kiemelkedőek. Re­kordtermést értünk el a ga­bonából. A cukorrépa és a napraforgó termésátlaga is to­vább emelkedett. A melegigényes zöldségek­ből a tervezettnél kevesebbet takarítottak be. A káposzta- félék, gyökérzöldségek számá­ra az időjárás kedvező volt, magasak az átlagtermések. Burgonyából a felvásárló szer­vek igényeinek megfelelően 7 százalékkal csökkent a vetés- terület, a termés azonban en­nek ellenére mintegy 15 ezer tonnával nőtt. Tavaly romlott a zöldségtermesztés jövedel­mezősége, a felvásárlási ár nem követte a felhasznált esz­közök árának az emelkedését. Több bázisgazdaságunkbam veszteséges lett ez az ágazat. Nem javult lényegesen a fel­vásárlás sem, értékesítési gon­dok ez évben is voltak. Ezekkel a nehézségekkel sürgősen szembe kell nézni, mert a zöldségtermesztésben elért eredményeket nem ad­hatjuk fel, a főváros körül pedig különösen nagy érték az, ami eddig kialakult: a bá-

Next

/
Thumbnails
Contents