Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Ma: Ifi olilal [ VILÁG PROLETÁRJAI, LlY< ÍiÜíi£K> alatt telel a vetés Gépjavítás kisebb zökkenőkkel A kemény hidegek után vég- | szóró helikopterük, hanem vár­•AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára 1,80 forini 1981. JANUÄR 18., VASÁRNAP. Körvonalak Ma: Közöljük a Pest megyei párt- végrchajtóblzottság jelentését a tavalyi gazdaságpolitikai fel­adatok teljesítéséről és a me. gyei pártbizottság határozatát az idei tennivalókról. 3—6. oldal: 7. oldal: Nemcsak a munka fáraszt! (Weyer Béla) 8. oldal: Túl a látványos sikereken (Kriszt György) 10. oldal: Hosszú lista kerekedett (Gáspár Mária) 11. oldal: Nem is a pénz miatt (Furucz Zoltán) ÍZ. oldal: Hatvan éve a város krónikása (Khim Antal) re megérkezett a vetéseket a fagytól megóvó hó a téli ha­tárba. Az őszi kalászosok, amelyeknek kétharmada meg­felelően fejlett, tehát megme­nekült a jelentősebb károso­dástól. 'Az állomány 25 szá­zaléka azonban a későbbi idő­szakban a szokásosnál inten­zívebb ápolásra, műtrágyázás­ra szorul. Ezt a munkát már számos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban megkezd­ték a megyében, a teherautók­ra szerelt adapterek működé­sét ugyanis nem zavarja a lehullott csapadék. Más a helyzet a még hátralevő mély­szántásai. Ezzel a munkamű­velettel még jócskán akad gondja az érintett üzemek­nek. A becslések szerint a te­rületnek 75 százalékán végezték el a talaj for­gatását. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának szakfelügyeleti csoportjától kapott tájékoztató szerint egyébként a műtrágyázásnak 8—10, a szőlőmetszésnek ugyancsak 10 százalékát vé­gezték el. A gépjavítás a* idén időben és nagy tempó­ban kezdődött meg, mert az őszi betakarítás nagyon igény­be vette a gépeket az átla­gosnál több berendezés, esz­köz megrongálódott. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben nem mondható éppen zökkenőmentesnek a gépek reparálása. Gyakran előfor­dul, hogy hiányzik egy-egy fontos alkatrész, az NDK szálas takarmányt betakarító gépsorok, vagy az Ifa teher­autó helyrehozásához. Ezért aztán azt a gyakorlatot vezet­ték be, hogy éppen azt a masinát ja­vítják, amelyikhez rendel­kezésükre áll a szükséges műszaki cikk. A közös gazdaságban a hava­zást követően leállították a műtrágyázást, tartva attól, hogy olvadáskor a viz elmos­sa az értékes és főként drága tápanyagot. Ez az oka annak is, hogy hétfőn nem emelke­dik a levegőbe a műtrágya­hatóan csak január végén kezd munkához. A légi mű­trágyázás egyébként 10—12- szer hatékonyabb a hagyomá­nyos módszernél, egy nap alatt akár 5—600 hektár terü­letet is részesíthetnek mester­séges tápanyagban. Ami az őszi mélyszántások állását illeti, nincs okuk külö­nösebb panaszra, hiszen a 2 ezer 700 hektárnyi területből már csak 180 hektár művelet­len még. A Lenin Tsz-ben, ahol a gyümölcs zömét az al­ma és az őszibarack adja, a 42 hektárnyi ültetvényből 5 hektáron metszették meg a fá­kat, s most, hogy az időjárás megenyhült, jobban rákapcsol­nak a metszőollók kezelői. A zöldségtermesztéséről is­mert abonyi Új Világ Tsz-ben a pasztinák, a sárga-répa tisz­títása ad munkát ezekben, a napokban. A zárszámadásra készülő szövetkezetben más gazdasá­gokhoz hasonlóan, a javító- műhelyekben folyik lázas munka. Szerelik, újra műkö­dőképessé teszik az ágyás ké­szítő, palántázó és zöldség­mag vető gépeket, hogy a tavaszi ' idényre valamennyi berendezés, masina startra ké­szen álljon. A kapott tájékoztatás sze­rint ebben az üzemben nincs különösebb gond az alkatrészellátással. A közös gazdaság, az eddig beérkezett jelentések szerint, elsőként tartja meg majd idei zárszámadó közgyűlését Pest megyében. A tavalyi paradi­csomtermesztési problémák ellenére jó közepes esztendőt hagynak maguk mögött. Az idén az 1980-as tapasztalatok alapján jelentősen, csökken­tik a zöldségtermesztő terüle­tet, és a paradicsom helyett inkább a gyökérfélékkel fog­lalkoznak majd a biztosabb értékesítés miatt. A megyei tanácson kaptuk a hírt, hogy a megye vala-bj mennyi gazdaságában betaka­rították a még kin.tlevő kuko­ricát, gondot most már csak a nagy mennyiségű szár le­vágása, felaprózása, illetve a talajba történő beforgatása okoz. V. B. NDK-miniszter Budakalászon Dr. Rudi Georgi (középen) az üzemben Koppány György felvétele Szombaton a kora reggeli órákban a BUDAFLAX Len­fonó- és Szövőipari Vállalat Megalapozott indítás Túlteljesített tőkés export Eredmények, tervek a Mezőgépnél A közelmúltban egyeztették a Mezőgép Tröszt 14 válla­latának és fejlesztő intézeté­nek idei terveit, s ennek so­rán olyan kép alakult ki, hogy 1980-hoz képest a VI. ötéves terv első esztendejét megalapozottabb célok figye­lembe vételével indíthatják. Az 1981-es tervek elkészítésé­nek legfontosabb vezérlő el­ve minden esetben a piaci helyzet részletes elemzése, az eladási lehetőségek vizsgálata volt. A most zárult tervidőszak eredményei — melyek közül különösen az 1979-es év ho­zott sikereket a trösztnek — megfelelő bázist adnak a következő öt év indítá­sához. Az V. ötéves terv főbb elő­irányzatait a Mezőgép Tröszt ugyanis teljesítette, s egyes esetekben meg is haladta. Bár az 1980-as gazdasági mérleg el­készültéig végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az előzetes számítások sze­rint teljes termelési értékük összehasonlítható áron szá­molva mintegy 7 százalékkal haladja meg a tervezettet, s Húszmillió kondenzátor Húszmillió darab kondenzátor készül idén a Mechanikai Mű­vekben. Ezek túlnyomó része az Orion és a Videoton színes televíziók fontos alkatrésze. Felhasználás előtt minden egyes darabot kipróbálnak az elektrolitkondcnzátor-üzemben Rozsán Péter felvétele az időközben bekövetkezett ár- és árfolyamváltozások fi­gyelembe vételével — tehát folyóáron — is 99 százalék fölött lesz. Ugyancsak meghaladja a tervezettet oz öt év árbevéte­le, mely folyóáron számolva 102 százalékot ér el. A bel­földi értékesítés 6 százalékkal volt több az eredeti előirány­zatnál. Mivel a tröszt szé­les körű nemzetközi kereske­delmi kapcsolatai teremtik meg a magyar mezőgazdaság számára vásárolt korszerű gépek beszerzésének egyik feltételét, különösen jelentős eredménynek számít az öt évre tervezett tőkés export tervezettet meghaladó, 27 százalékos túlteljesítése. Szocialista országokba irá­nyuló kivitelük 1 száza­lékkal volt több az öt év­vel ezelőtti elképzelésnél. Ezeket az eredményeket a tervezettnél kisebb létszám­mal érte el a Mezőgép Tröszt: 1980-b.an 7 százalékkal dol­goztak kevesebben, mint azt a tervidőszak indításánál szá­mításba vették. Ugyanakkor a bérfejlesztési célokat is sike­rült túlteljesíteni, s így a tavalyi évben az 1 főre jutó átlagkereset 5 százalékkal haladta meg a tervszámot. A várható eredmények és a lehetőségek számbavételével került sor a tröszt VI. öt­éves tervének előkészítésére, s a több variációs javaslat zsű­rizésére. Ennek alapján azt a változatot fogadták el, mely a következő öt évre 51,4 mil­liárd forintos belföldi értéke­sítést tűz célul, a szocialista országokba irányuló exportot 1 milliárd rubelben, a tőkés exportot pedig 300 millió dol­lárban határozza meg. W. B. budakalászi központjába láto­gatott a Magyarországon tar­tózkodó dr. Rudi Georgi, az NDK szerszám- és feldolgozó­gép-ipari minisztere, valamint Werner Frohburg miniszterhe­lyettes és több más magas ran­gú vendég. Az NDK-beli de­legációt elkísérte Gábor And­rás, ipari miniszterhelyettes, valamint Heinz Neumann, az NDK nagykövetségének ta­nácsosa. A vendégeket Beck Tamás vezérigazgató és Zsupán Fe­renc, a Budakalászi Szövő­gyár igazgatója fogadta, majd megtekintették a filmnyomó üzem szárítótermében az ép­pen szerelés alatt álló NDK- beli Textima szövetszárító, hő­rögzítő berendezést, amelyet február végén helyeznek üzem­be, s a gyár különféle nyomott és festett, szintetikus szövetek gyártását kezdheti meg, va­lamint bevezetheti a pvc ré­tegező szövótkenési technoló­giát. A szerelést négy NDK- beli szakember végzi magyar segítőkkel. Az új berendezés a gyár teljes szövetszárító ka­pacitásának több mint ötven százalékát oldja meg. Ezután a vendégek Szent­endrére látogattak, ahol Ko­vács Margit múzeumát láto­gatták meg, majd innen Esz­tergomba utaztak. KOZELET Horváth István belügymL niszter, aki hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban, ahol időszerű kérdések­ről megbeszéléseket folytatott J. V. Andropovval, az SZKP Politikai Bizottsága tagjával, az állambiztonsági bizottság elnökével és N. A. Scsolokov hadseregtábornofc, belügymi­niszterrel, hazaérkezett. \ H ajiunk arra, s nemcsak a szűkén értelmezett gazdasági tevékeny­ségben, hogy mindent szá­mokba foglaljunk, ám gyakran megválaszolatlanul marad a kérdés: mit kezdünk ezekkel az összesűrített adatokkal? Esetek sokasága bizonyítja ugyanis, hogy megelégszünk magával a számmal, s nem kutatjuk, ad-e, s ha igfcn, akkor mi­lyen következtetésekre nyújt alapot, módot? Vala­hogy így vagyunk azzal a számokba is foglalható ténnyel, hogy a megyében a lakásépítésen belül évek óta erőteljesen növekszik a három- vagy több szobás otthonok aránya. Elköny­veljük: örvendetes irány­zat. Valóban az. A tága­sabb otthon az emberebb életkörülményeknek fontos részterepe, lehetőséget kí­nál arra, hogy a család tagjai kedvük szerint együtt lehessenek vagy el­különülhessenek, házasság- kötés után a gyermekek Is a szülői házban maradhas­sanak. A megelőző mondat­ban szereplőket azonban valahogy nem tudjuk, nem akarjuk végiggondolni,' ta­lán a'zért, mert kényelmet­lenül szembe állítanak ben­nünket rendelkezésekkel, elfogadott szabályokkal. Egy-egy esztendőben húsz, huszonkét új otthon kerül tető alá Pilisboros je­nön. A község nem tarto­zik a «agyon fölkapott he­lyek közé, bár természete­sen, mint az agglomerációs övezet része, színtere a fo­lyamatos bevándorlásnak. A Budai úton, a Dózsa György úton, az Ürömi úton friss és régi ad talál­kát ,a portákop, az öreg, hagyományos parasztházak mellett ott sorakoznak a tágas újak, legtöbbször há­rom vagy több lakószobá­val. Tíz esztendeje a köz­ség lakásállományának még mindössze 10,6 százalékát tették ki a három- és több szobás otthonok, napjaink­ra ez az arány huszonöt százalékra módosult! Egy évtized alatt az ilyen házak száma megháromszorozó­dott, s ma ha három lakás épül, akkor abból kettő bi­zonyos, hogy háromszobás, vagy még nagyobb lesz. R ögtön itt az első buk­tató. A sematikus föl­fogás szerint ugyanis nagy, tágas családi házakat a gazdag mezőgazdasági vidékeken építenek, ám Pilisborosjenő lakossága aligha sorolható ide, lévén vegyes összetételű, a nagy­üzemi munkás éppúgy megtalálható, mint az ér­telmiségi, a mezőgazdasági kenyérkereső, az adminiszt­ratív alkalmazott. Termé­szetes, hogy az építkezők tábora is ugyanilyen ve­gyes, azaz nem lehet ki­mondani, nagy házakat — tehát: három vagy több lakószobás otthonokat — ezek vagy azok hoznak te­tő alá. Van közöttük hajó­gyári munkás éppúgy, mint helyben oktató tanár, kül­kereskedelmi üzletkötő, ter­melőszövetkezeti tag, gép­kocsivezető, segédmunkás. A második buktató: a se­matikus vélekedés szerint az emberek egy része azért építi a nagy házat, hogy azzal üzleteljen, legálisan vagv illegálisan bérbe adja, s ebből busás jövedelme legyen. Ami igaz szűk kör­ben — az építkezők egy '-----------------------------------­kicsiny hányadára, illetve a fölkapott üdülőhelyeken —, az nem igaz automatikusan az átlagra. A községben az ágy- és albérlők, szoba­bérlők túlnyomó részét nem a háromszobás házak fogadják falai közé, hanem a két- meg az egyszobá­sak ...! Megdől tehát az az érvelés, hogy csúf szán­dékú üzérek azok, akik tá­gasabb házat emelnek vagy emeltetnek. Veszélyes elsietettség lenne egyetlen község adataiból levonni a követ­keztetéseket, ám ugyanezt a tájékozódást lebonyolí­tottuk másutt is — egyebek között Öcsön, Aszódon —, s az említett, leírt körvo­nalak rajzolódtak ki előt­tünk szinte változatlanul. Erre támaszkodva már nyugodtan kimondhatjuk, hogy a valamikor helyes­nek tartott elvek, megítélé­sek, hitelezési föltételek már sok részletükben anakronisztizmusként hat­nak a megváltozott társa­dalmi, gazdasági közegben. Ez a közeg ugyanis azt sugallja — s ésszerűt su­gall —, hogyha a család már nagy költségbe veri magát, ha eladósodik —, mert hiszen az építési költ­ségekből tekintélyes a hi­tel részesedése —, akkor legyen annak hosszú távon is értelme, s ne pusztán ideiglenes megoldássá ki- csinyedjék az eredmény. M ostanában sok panasz hangzik el amiatt, hogy fölbomlanak a nagy családok, a gyerme­kek nem maradnak otthon, a kívánatosnál gyorsabban csökken a község népessé­ge. Nem kizárólagos oka, de lényeges tényezője en­nek a folyamatnak, hogy a korábban épült családi házakban egész egyszerűen nincs hol megmaradnia a fiataloknak, irány tehát a város, az a település, ahol van állami lakásépítés ... Erősítette ezt a törekvést, hogy mind az adózási, mind a hitelezési feltételek több­letterheket róttak azokra, akik nem csupán építettek egy házacskát, hanem olyan otthon falait magasították, amelyben évtizedekre együtt maradhat a család. Ha valamikor, akkor a hatodik ötéves tervben igazán nagy súlya lesz annak, mi történik, s ami történik, az hogyan megy végbe a magánlakás-építés­ben. A Minisztertanács ha­tározata alapján a lakás­építés. -elosztás, -gazdálko­dás egésze korszerűsítésre szorul — fölismerése ez a megváltozott helyzetnek —, ám korszerűsíteni kell az építés, az otthonteremtés teljes és tág környezetét, a hitelezést éppúgy, mint _ a helyi hatóságok fölfogását, s az abból származó gya­korlatot. Aki maga épít, építtet, az a társadalom válláról vesz le hatalmas terheket. Ezt az alapállást félreérthetetlenné kell ten­ni a következő években, átfogó rendelkezésekkel éppúgy, mint az apró helyi cselekedetekben. A körvo­nalakból következtetni a holnap szükségesre: az idő­ben történő cselekvés lehe­tőségét kínálja fel. Várni arra, míg a körvonalakból végleges jellemzők lesznek: egyenlő a késedelmes köz- beavatkozással. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents