Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Afganisztán Amnesztia Az afganisztáni fővárosban közlemény jelent meg arról, hogy szabadon bocsátanak 265 politikai foglyot — jelenti a TASZSZ hírügynökség. A forradalmi tanács elnök­sége és a rendkívüli forradal­mi törvényszék határozatának értelmében a politikai foglyok ügyét gondosan kivizsgálták; a foglyok, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda, őszinte megbánást tanúsítot­tak. Az amnesztiára a nagy mu­zulmán vallási ünnep, Moha­med próféta születésnapja al­kalmából kerül sor. A túszok ugye Még tart az alkudozás Az Egyesült Államok és Irán között megszületett az „elvi megállapodás” a túszok szabadon bocsátásáról és an­nak feltételeiről — jelentette ki Washingtoniban Lloyd Cut­ler, a Fehér Ház jogi tanács­adója. Ronald Reagan meg­választott amerikai elnök tá­mogatásáról biztosította a je­lenlegi tervezetet. Korábban Washingtonban a pénzügyminisztérium és a legfontosabb tizenkét amerikai bank vezetői egész napos ta­nácskozást folytattak az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén túszul ejtett Ráma D’Urso sajtóértekezlete D’Urso főbíró szombaton sajtókonferenciát tartott A nagy érdeklődéssel várt saj­tókonferencián azonban a bí­ró nem tért ki a 34 napos túszdráma részleteire, elrab­lásának körülményeire és annak hivatalos értékelésére, az újságírók ezzel kapcsola­tos kérdéseire nem volt haj­landó válaszolni. Mint mon­dotta, nem akarja veszélybe sodorni a vizsgálatok kimene­telét A jövőjéről feltett kérdésre csupán annyit mondott hogy „bíró vagyok”. Köszönetét mondott mindenkinek a vele vállalt szolidaritásért. Az olasz rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz D’Urso elrab­lói után. Rómában és környé­kén öt konspirativ lakást fe­deztek fel, amelyek a hatósá­gok közlései szerint két hó­nappal ezelőtt a „Vörös Bri­gádok” elnevezésű terrorszer­vezet rejtekhelyéül szolgált. Egyesült Államok Carter hamis képet lest Jimmy Carter, az Egyesült Államok hamarosan leköszö­nő elnöke az amerikai kong­resszus elé terjesztette „az úndó helyzetéről” szóló üzene­tét. Az elnök az amerikai po­litika szokásos évi áttekinté­sében önelégült felsorolást ad : kormányának bel- éis külpoli­tikai sikereiről. Keveset tö­rődve azzal a valóságos , hely­zettel, amely miatt néhány nap múlva búcsút kell mon­dania a Fehér Háztól, kije­lenti: országa „erősebb, gaz­dagabb, könyörületesebb és szabadabb, mint négy évvel ezelőtt volt”. „Az infláció és a munka­nélküliség elfogadhatatlanul magas” — állapítja meg Car­ter, de az amerikai gazdasá­gi és szociális bajok szinte diplomaták és alkalmazottak ügyéről. Az iráni PARS hírügynök­ség szombati jelentése szerint Irán fölkérte az algériai kor­mányt: küldjön egy repülőgé­pen orvosokat Teheránba, hogy az amerikai túszok sza­badon bocsátása esetén azon­nal megvizsgálhassák azok egészségi állapotát, s így el­kerülhető legyen az időveszte­ség. A túszok föltehetőleg az algériai repülőgépen hagynák el — több mint 14 hónapi fogság után — Iránt. A DPA. az Iráni miniszter- elnöki hivatal egyik szóvivőjét idézi, aki szombat délelőtt — az amerikai kormány végső válaszára utalva — kijelentet­te: „az ügyet elintéztük. Ma még történni fog egy s más”. A szóvivő nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy a kor­mány még szombaton hivata­los nyilatkozatot tesz közzé s szabadon bocsátják a túszo­kat. A legújabb teheráni fejle­mények azonban mégis arra utalnak, hogy a túszügy meg­oldásának időpontja változat­lanul bizonytalan. Radzsai kor­mányfő váratlanul lemondta szombat délutánra összehívott sajtóértekezletét csakúgy, mint az iráni fővárosban akk­reditált diplomatáikkal terve­zett találkozóját. A várakozá­sok szerint Radzsái mindkét alkalommal a túszügy megol­dását jelentette volna be. Behzad Nabavi államminisz­ter, a túszügyben folyó tár­gyalások iráni megbízottja kö­zölte: az amerikai kormány csak az iráni követelések egy részének átutalására hozott döntést; nem felelnek meg a valóságnak a korábbi jelen­tések, hogy minden iráni kö­vetelést felszabadítanak. Na­bavi kijelentéseit az iráni PARS hírügynökség jelentet­te. Az amerikai külügyminisz­térium .nem .tekinti „aggasz­tó jelnek” mindazokat a hí­reszteléseket,' amelyek az el­múlt néháfty órában árra utál­tak, hogy az amerikai túszok szabadon bocsátása előtt ko­rántsem hárultak még el az akadályok. Cannon Washingtonban ki­jelentette: nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget Na­bavi kijelentésének, /sem pe­dig a Radzsai-nyilatkozat el­maradásának. A szóvivő nyo­matékosan hangsúlyozta: az Egyesült Államok hivatalos iráni válaszra vár. Ugyancsak eigy külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok és Irán — Algéria közvetítésével — írásban bonyolítja le a tár­gyalásokat, következésképpen csakis ezen a csatornán érke­ző hivatalos üzenetekre vá­laszol. Az AP legújabb jelentése szerint Teheránban Mohamed Ali Radzsai kormányfő ma­gasrangú kormánytisztviselők­kel, köztük az iráni központi bank kormányzójával vitatja meg a legutóbbi amerikai ja­vaslatokat. A tanácskozás szombat délután kezdődött, és teheráni diplomáciai körök szerint „még mindig tart”. Iraki-iráni háború Ellentmondó hadijelentések Az iraki—iráni háború ma­gában hordozza a veszélyt, hogy átterjed a térség más országaira is, ennek pedig további következményei lehet­nek — hangsúlyozta Tehe­ránban Olof Palme svéd po­litikus, az ENSZ-főtitkár kü­lönmegbízott ja, aki Bagdadból pénteken érkezett az iráni fővárosba. Mint ismeretes, Palme közvetíteni igyekszik a harcban álló felek között. Az AFP hírügynökség „rend­kívül megbízható” bejrúti for­rásokra hivatkozva közli, hog5 Irak a korábban Franciaor­szágtól megrendelt Mirage F—1 típusú repülőgépek első néhány példányát szétszerelt állapotban még decemberben megkapta. A jelentés rámu­tat, hogy Franciaország folya­matosan szállít Iraknak egyéb hadifelszereléseket is. A hét kérdései Diplomácia ­Beiktatási előkészületek - Offenzíva Salvadorban Franciaország és Líbia ellentéte Carter, az elmúlt héten még teljes jogú elnökként tevé­kenykedett a washingtoni Fe­hér Házban. Beterjesztette pél­dául a kongresszusnak költ­ségvetés-tervezést, az idén ok­tóberben kezdődő pénzügyi év­re. Ebben 180 milliárd dollárt javasolt hadicélokra, s ez az inflációt nem számítva 4,4 szá­zalékos1 növekedés az előző év­hez képest! Ez azonban jellem­ző módon már azután történt, hogy búcsúbeszédét is elmond­ta a televízió kamerái előtt. Hiszen január 20-a után, új lakója lesz a washingtoni Fe­hér Háznak, a republikánus­párti Ronald Reagan, aki a ta­valy novemberi választáson győzelmet aratott. így tehát a carteri cselekedet a költség- vetés előterjesztésére inkább csak formális volt. Hiszen olyan törvényhozás elé kerül majd, ahol a szenátusban a Reagant támogató erőknek többségük lesz, s emellett az^új elnök hi- vatalbalépése után tetszése szerint módosíthatja a szám­oszlopokat ... Reagan táborá­ból máris jelezték, hogy per­sze „kő kövön nem marad" abból, amit Carter előterjesz­tett. Jelentősen csökkenteni kívánják a szociális célokra szánt Összegeket, s még a Car­ter által megemeltnél is jóval feljebb kívánják tomásztatni a hadikiadásokat. Várakozó álláspontra he­lyezkedtek természetesen a világ fővárosaiban is, hiszen érdeklődéssel várják, hogy mi lesz Reagan mondanivalója a beiktatási ceremónián, milyen programot hirdet meg eljö­vendő elnökségére. Érthető te­hát, hogy ebben a helyzetiben a diplomáciai mozgás ugyan­csal: lelassult, s mint egyes kommentátorok találóan meg­fogalmazták amolyan „taka­réklángra” került. MIÉRT ÉPPEN MOST IN­DULT MEG A SALVADORI OFFENZÍV A?______________ A baloldali erők, amikor ál­talános támadásukat megkezd­ték, a véresi jobboldali junta ellen, nem is titkolták, hogy még Reagan beiktatása előtt katonai, sikereket akarnak el­érni. Arra számítanak ugyanis, hogy az elnök új kormányzata Lahn-Amerika irányában ke­ményebb politikát folytat majd. A Reagan környezetéből szár­mazó hírek szerint a. Fehér Ház legelső feladatai közé tar­tozónak tekinti, hogy az „Egye­sült Államok hátsó udvarában” — ahogyan Latin-Amerikát előszeretettel nevezik —, meg­szilárdítsa a washingtoni befo­lyást. Ezért bizonyos, hogy nö­velni fogják a katonai segít­séget a salvadori jobboldali juntának. A baloldali erők éppen ezért minél nagyobb összefüggő te­rületet akarnák gyorsan ellen­őrzésük alá venni, hogy így megmutassák az ország népé­nek: képesek nemcsak gerilla- akciókra, hanem reguláris Kedden lép hivatalba Ronald Reagan. Képünkön: Washingtonban már készítik az emelvényeket az új elnök beiktatási ünnepségéhez Bérköveteiö sztrájkba lépett több tízezer brit tengerész. Képünkön t a doveri kompkikötőben veszteglő hajúk hadviselésre Is, s hogy olyan szervezett erőik vannak, ame­lyek harci cselekményei már azt jelentik, hogy Salvadorban polgárháború folyik. Ennek egyrészt belső hatása van: bi­zonyára tömegesebb csatlako­zásra bírja a szabadságharco­sokhoz a fegyverforgató kor­ban levő fiataloliat, másrészt a junta csapataiból való átál­lásra is jobb feltételeket tá­maszt a közlegényeknek, a jobboldali terrort elítélő tisz­teknek. Nemzetközileg t>edig mindez azt jelenti, hogy ha bármely állam segítséget ad a juntának, ezentúl már úgy te­kinthető. hogy egy polgárhá­borúba avatkozik be. MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI LÍBIA ÉS FRANCIAORSZÁG ELLENTÉTE? _____________ Fra nciaország sók egykori afrikai gyarmati területén megőrizte befolyását A pári­zsi uralkodó körök különösen a közép-afrikai térségben igye­keznek növelni ellenőrzésüket a kormányzatok felett. Csád- ban például hosszú időn át francia katonai egységek állo­másoztak. így tehát nem oö nélkül hangzott el a vád, hogy a háttérből Párizs, mozgatja a szálakat, amikor erőszakos változások zajlottak le egy- szer-egyszer az ország vezető testületéiben. Amikor pedig a kirobbant polgárháború Csád* ban szűnni nem akaró véron­tássá fajult, több afrikai ál-» lám fellépésére a francia ka­tonaságnak távoznia kellett cl országból. Líbiai segítséggel sikerült végül is törékeny tűzszünetet elérni, s ez nehezen tartós fegyvemyugvássá változott. Ezt követte azután az a beje­lentés, hogy Líbia és Csád egyesül. Franciaország csapat- szállításokkal válaszolt erre, a tengerészgyalogosok és ejtőer­nyősök érkeztek a francia be­folyás. alatti közép-afrikai or­szágokba. Líbia pedig újabb egységeket küldött Csádba, g megerősítette határain a biz­tonsági erőket. Mindezt éle« szópárbaj követi Franciaor­szág és Líbia között, s a fe­szültség természetesen élező­dik a térségben. A. L Abol Hasszán Baniszadr Iráni államfő visszaérkezett Teheránba. Baniszadr több mint egy hónapja megszakítás nélkül a fronton tartózkodott. A pénteki iráni hadijelen­tések arról számolnak be, hogy a front különböző sza­kaszain mintegy 150 iraki ka­tona esett el, négy pedig az Irániak fogságába esett. Tehe­ráni bejelentés szerint Dizful városát pénteken támadta az Iraki tüzérség és ennek követ­keztében hat polgári személy életét vesztette. Az iraki főparancsnokság hadijelentése ugyanakkor ar­ról számol be, hogy a nap fo­lyamán harminc iráni katona vesztette életét a harcokban. Bagdadban azt közölték, hogy az iraki csapatok számos gép­járművét, csapatszállító jár­művet és ágyút ejtettek zsák­mányul. Ez a közlemény ar­ról is beszámol, hogy iraki csa­patok pénteken Ahwaztól északnyugatra, illetve Dizful térségében elfoglaltak két ki­sebb iráni települést. Lengyelország ♦ Párbeszéd a szakszervezetekkel A lengyel népgazdaságot négymilliárd zloty értékű vesz­teség érte a január 10-i szom­baton, amely hivatalosan mun­kanap volt, de a dolgozóknak csak kétharmada tekintette annak. Ezt mondotta a többi között Janusz Obodowski, munka-, bér- és szociálisügyi, miniszter, a lengyel televízió­nak adott nyilatkozatában. Ugyanakkor rámutatott: nein fenyegeti büntető szankció azokat, akik az említett na­pon nem jelentek meg mun­kahelyükön, bért azonban — a munkatörvénykönyv ren­delkezései értelmében — arra a napra nem kaphatnak. Obodowski emlékeztetett ar­ra, hogy a kormány a szak- szervezetekkel való együttmű­ködés érdekében miniszteri rangú különmegbízottakat je­lölt ki azzal a feladattal, hogy felügyeletet gyakoroljanak d gdanski, a szczecini és ajastr­zabiai megállapodás végre­hajtása fölött. A kormány kép­viselői számos alkalommal tárgyaltak és a jövőben is tárgyalni szándékoznak a „szo­lidaritással”, és az ágazati szakszervezetekkel. Janusz Obodowski pénte­ken találkozott a sem az ága­zati szakszervezetekhez, sem pedig a „Szolidarítás”-hoz nem csatlakozott, úgynevezett au­tonóm szakszervezetek ideig­lenes együttrhűködési bizott­ságának képviselőivel. Átte­kintették az ország társadal­mi-gazdasági problémáit, ezen belül a munkaidő kérdését. — A szocialista megújulás csak akkor lehet eredményes, ha erős az állam. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vállalta a nehéz feladatot, hogy kive­zeti az országot a válságból. A feladatot türelemmel, fele­lősséggel igyekszik megoldani, ami azonban nem jelentheti a különféle anarchista meg­nyilvánulások eltűrését — írja a Trybuna Ludu. ★ Lehetőség nyílik kompro­misszumos megoldásra Len­gyelországban a szabad szóin- oatok és a negyven órás mun­kahét bevezetésének kérdésé­ben, jelentette ki szombati római ?aj tóértekezletén Lech Walesa, a lengyel „Szolidari­tás” szakszervezet vezetője. „Tárgyalni fogunk a kor­mánnyal s ez kompromisz- szumhoz fog vezetni” — jelen­tette ki Walesa. A szakszer­vezeti vezető ismételten alá­húzta: a „Szolidaritás” támo­gatja a szocializmus fejlődé­sét Lengyelországban. A pápánál csütörtökön tett másfél órás látogatásáról Wa­lesa annyit mondott, hogy elégedett a megbeszélések eredményeivel. Szovjetunió Cáfolat egy rágalomra Koholmánynak nevezi a TASZSZ politikai szemleírója az „Al-Akhbar" című egyip­tomi lapnak azt az állítását, hogy Líbia és Csád egyesü­lési szándéka valamiféle szov­jet cselszövény lenne, olyan, amely nemcsak Csád, hanem számos más afrikai állam el­len is irányul. A kommentá­tor badarságnak minősíti az egyiptomi újságnak azt a má­sik állítását, hogy Csádban működő szovjet és NDK-beli szakemberek a líbiai csapatok katonai tevékenységének irá­nyítói lennének. — A Szovjetunió sem az afrikai, sem pedig más tér­ségbeli országokkal kapcsolat­ban sem követ önös célokat. A Szovjetunió elvi alapokon ellenzi a külföldi beavatkozást akár Csád, akár más orszá­gok belügyeibe. A Szovjet­unió normális diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn Csáddal a békésebb időkben, A harci cselekmények kezde­tén a Szovjetunió visszahívta Csádból a szovjet szakembe­reket és egész diplomáciai személyzetét. — Az egész világ jól tud'« ja, hogy a Szovjetunió soha­sem állított fel „gyorshadtes­tet” vagy idegenlégiót a hatá­rain túli tevékenységre. 8- mS3I CSAK RÖVIDEN.. A HÁZTÁJI GAZDASAGOK fejlesztéséről hozott határoza­tot a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormány. FELAVATTAK MADRID­BAN a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának új székházát. A hatemeletes székház Madrid egyik közpon­ti kerületében fekszik. i veivel L CLZi J £AI.CIV.J V Ol" tozásokban véli felfedezni. Car­ter még egyszer, utoljára, sza­vakban állást foglal a SALT— II. szerződés ratifikálása mel­lett, de az amerikai érdekek kizárólagossága jegyében. A túszválság megoldása utá­ni amerikai elgondolásokat tükrözi .Carter kijelentése ar­ról, hogy gz Egyesült Államok­nak‘Vün csenek alapvető ellen­tétei Iránnal. A magyarázat ismét a megszokott, neveze­tesen, hogy az iráni népet és forradalmat nem az Egyesült Államok, hanem szerinte a Szovjetunió fenyegeti”. Carter szerint az amerikai —szovjet kapcsolatok az együttműködés és a versen­gés elemeit ötvözték az el­múlt évtizedekben.

Next

/
Thumbnails
Contents