Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1 1981. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP A NÉPGAZDASÁG IDEI TERVE A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az öteves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1989. évi eredményeire alapoznak, és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen beiül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályzó rendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi fel- használás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jöyedelem a tervezett 3— 3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis ' mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az építőipar termelése a beruházások , mérséklésével összhangban csökkent. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasán alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö- zelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldségéi gyümölcsféléik termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkediések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami. mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bélapátfalvi Cementgyár, Magyar Visoosa Pan II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria Kőolajvezeték, Vörösmarty Kulturális Központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb^ munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a te'jesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. ' A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre juitó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint , az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat A lakosság . fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igény- bevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött Az előirányzottnál több, 85— 86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai helyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi fel- használás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. , A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgáljad Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és a felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogyaz anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. AZ 1981, ÉVI NÉPGAZDASAGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1980 — 100 Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 102,0—102,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Orsiágos épíiés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélok!-:al összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsult a termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak központi fejlesztési programok. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A* mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Üj beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. A termelő ágazatokban csak a nép- gazdasági energia- és, nyersanyellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. » A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. A népgazdaságban foglalkoztatottak 6záma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4-5 5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresletek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A pénzbeli társadalmi Juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke— az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1930. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javult. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. Állami és magánerőből 76—78 ezer lakás épül. Az egészségügyi ellátás javítására, mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig B2-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000— 3500 új létesítése szolgálja. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai . osztályterem épül. Javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a_ Marx Károly Közgazdaságtudományi ‘ Egyetem rekonstrukciója. Ä jelentősebb közművelődést fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődött a Magyar Állami Operaház rekonstrukciój a. A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen. a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékká), a behozatal kismértékben emelkedik. * A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást) a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. A letkési szikesek nyomában Arany helyett málna A műszerüzem, ahol az új típusú torold-transzformátorok Is készülnek, szép nyereséget hoz a szövetkezetnek Barcza Zsolt felvétel« A Börzsöny Tsz ma 3 falu határának gazdája. Sokan úgy vélekednek, hogy most jobban gazdálkodnak, mint valaha is történetükben. Sbár néha-néha szóba kerül Nagy- börzsönyben és Ipolytölgyesen, hogy elvesztettük önállóságunkat — gyarmatosítottak bennünket a letkésiek!? — azt mindenki elismeri, jobb így közösen. Az eredményekben, úgy hírlik, a tagság szorgalmán kívül, a mostani új elnöknek, Légrádi Jánosnak is szerepe van. Rá várunk az egykori aranybányászattal foglalkozó település, Nagybörzsöny művelődési ’ házának udvarán. Az öregek napján adtak itt találkozót az időseknek, nyugdíjasoknak. — Szép erre maguk felé — szólítok meg egy fiatalembert, az opálosan kéklő hegyek felé mutatva. — Szép, de aratni annál nehezebb — válaszol, s aratáson feltehetően tágabb fogalmat is ért. Azt, hogy ezekben az Ipoly menti falvakban a hitvány földeken bizony keserves lehet a szántás-vetés, s a termés sincs biztonságban a folyó és az erdős hegyek közé szorult vadállománytól. A kérdésre — ml pótolja, pótolhatja-e egyáltalán? — a hegyek sárga érceit, találnak-e új, másfajta kincseket a letkési Börzsöny Tsz gazdái a 80-as évek elején — Légrádi Jánostól kértünk választ Silány földeken — Elég keservesen Indult meg a kincskeresés, 1977-ben mindössze 2,5 millió forint nyereséget értünk el. Ráadásul örököltünk a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellé egy olyan szarvasmarha-ágazatot, amely az eszközök, épületek hiánya miatt eleve ráfizetéses volt. Az idén ennek ellenére hét és fél millió a tsz haszna — mondja Légrádi János elnök, amikor a szövetkezet gazdálkodása felől kérdezem. — Ügy lehet, csoda történt a letkési tsz-ben? — Nem csodáról van szó. A mostani eredményeket lényegében két évvel ezelőtt alapoztak meg. Akkor határoztuk el, hogy részint a hagyományos tevékenység — málna-, ribiz- litermesztés Irányába fejlesztünk, korszerűsítünk, részint pedig az ipari ágazat termelését fokozzuk. Piros és fekete — Mit jelentett ez a gyakorlatban? — Beléptünk a Bernecebaráti Bogyósgyümölcs-termelési Rendszerbe, biztosítva ezzel a gazdaság számára a legújabb technológiát, kitűnő szaporítóanyagot és kedvezőbb értékesítési lehetőséget. Jelenleg húszhektárnyi málnasarjjal, 21 hektárnyi termőre fordult ribizlivel rendelkezünk. Jövőre újabb húsz hektár málnát akarunk telepíteni és terveink között szerepel 30 hektár piros és 20 hektár feketeribizli ültetése is. A tagság határozott — Igazság szerint Sohasem akartam tsz-elnök lenni. Két esztendővel ezelőtt főagronó- musként kerültem a termelőszövetkezetbe, és minden bizonnyal sohasem váltam volna meg ettől a munkától, ha nem következik be az a februári közgyűlés. — Az elnök, akivel együtt kezdtünk itt dolgozni, lemondott. S mint ilyenkor lenni szokott, javasoltak e tisztségbe valakit, olyan embert, aki szakmailag megfelelt az elnöki teendők ellátására. A tagság azonban más véleményen volt. Azt mondták, akad a gazdaságban is olyan vezető, aki megfelel erre a funkcióra, nem kell az idegen. Rám gondoltak. Sokáig töprengtem a közgyűlést követően — amely végül eredménytelenül végződött —, vállaljam-e az elnöki megbízatást. — Nézze, egy főagronómus talán többet dolgozik, mint egy elnök, de más a munka minősége. Ha például úgy adódott, hogy vasárnap is dolgozni kellett, megmagyaráztam az embereknek, mekkora veszteség származna ebből, ha nem használnánk ki a jó időt. Az elnök másképpen van. Utasításokat ad a vezetőknek, több a feszültség az életében. Végül mégis úgy döntöttem, vállalom az elnöki posztot. Márciusban választottak meg. Megszolgált bizalom A hagyományos parasztközösség, de a mai falu sem fogadja be egykönnyen áz idegent. Hogyan sikerülhetett ez alig két esztendő alatt Légrádi Jánosnak? — erről faggatom Kosár Jánosnét, a tsz dolgozóját. — A munkája után kedveltük meg. S azért mert mind- annyiam éreztük, törődik az emberek ügyes-bajos dolgaival — állítja Kosámé. S hogy a tagságnak a márciusi közgyűlésen kinyilvánított bizalma, elhatározása, hogy a tavalyinál jobban, keményebben dolgozik, többnek bizonyult, szalmaláng lelkesedésnél. A tapasztaltak azt mutatták, hogy a Börzsöny Tsz sikereiben az ésszerű, okos gazdálkodáson kívül az emberi tényezőknek döntő szerep jutott. Fiatalok, idősek egyaránt felelősséget éreznek a közös gazdaság dolgaiért. . Amikor az elnök elköszönt a nyugdíjasoktól a nagybörzsönyi találkozón, valaki az asz- szonyok közül megjegyezte: — Aztán.ha majd a málna- sarjat kell szedni, csak üzenjenek, szívesen jövünk. Valkó Béla
