Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Az új esztendő küszöbén Munkánk minősége a mérlegen líúcsúzik az 1980-as eszten­dő, és vele együtt befe­jeződik az az ötéves tervcik­lus, mely minden korábbi terv időszakot meghaladó fejlődést hozott, úgy a gazdálkodás, mint az állami fejlesztés terü­letén. Ez a fejlődés azonban különböző mértékben jelentke­zik népgazdasági ágazatonként, üzemeket, vállalatokat egymás- viszonyítva méginkább differenciál, ce más-más érzé­seket váltott ki községenként, településenként Eltérő véle­mények hangzanak el annak függvényében, hogy kinek-ki- nek a személyes életében mi­lyen változás következett be. Vannak elvitathatatlan ered­mények, melyekre joggal büsz­kék lehetünk, és vannak meg­oldásra váró problémáink, melyeket okosan, az itt élő és dolgozó lakossággal egyetér­tésben rangsorolni kell és azon munkálkodni hogy szá­muk, nagyságrendjük mérsék­lődjön. Nagy hibába esnénk ha az élet különböző területén elért eredményeinket önmagunk ko­rábbi teljesítőképességéhez ha­sonlítanánk és elkerülné fi­gyelmünket, hogy országunk­ban és a bennünket körülve­vő világban is jelentős válto­zások következtek be. Ha az összehasonlítást nemzetközi mércével próbáljuk vizsgálni — különösen az ipar és a me­zőgazdaság területén — más következtetéseket és új érték­rendet kell munkánkkal szem­ben méghatározni, célul kitűz­ni. Járásunk ipari tevékenysé­gének teljesítőképessége a tervidőszak kezdetén 1,2 mil- liárdot képviselt. A monorl MEZŐGÉP, az ISG maglódi gyára, a Ferroelektrika Ipari Szövetkezet, a Monori Kefe- é$' Játékgyár profiltisztítással, új, versenyképes termékek meghonosításával, exporttevé­kenységük fokozásával, im­portrészegységek és berende­zések' gyártásával sikeres tel­jesítményt, eredményes idő­szakot zárnak, és ezzel nagy­mértékben járultak hozzá a járás ipari termelése fejlődé­séhez, ahhoz, hogy a teljesí­tőképesség 1980-ra meghalad­ta együttesen a 3 milliárd fo­rintot. Vannak üzemeink, amelyek stagnálnak, az egyik évről a másik évre élés, az életben maradás a fő perspektívájuk, a jövő érdekében még nem érzékelhető a határozott el­mozdulási szándék, saját munkájuk alapos elemzése, az új útkeresés. Építőipari vállalataink sokat tettek a járás kommunális be­ruházásainak megvalósításáért, új programok teljesítésén dol­goznak, de a kibontakozást még hátráltatják a múltból visszamaradt és csak lassan felszámolható bekövesedett szokások, mint a határidő ^ko­molytalanul vétele, a minőség elhanyagolása, a szervezetlen­ség. Többre lennének képesek, ha bátran nyúlnának az akut problémák felszámolásá­hoz és az új iránti vágyuk konkrét cselekedetekben Is megnyilvánulna. Ha á két ágazat fejlődését önmagában vizsgáljuk, je­lentősnek ítélhető meg előre- . haladásuk, de az elérhető lehe­tőségek ismeretében megálla­pítható, hogy tartalékaik szá­mottevőek, jobban kell élni azokkal a mások által már ki­próbált és jól bevált szervezési, irányítási, a gazdálkodás ered­ményességét pozitívan befo­lyásoló tényezőkkel, melyek a kis- és középüzemi nagyság­rendben követendők és meg- valósítandók. T árásunk mezőgazdasági ** üzemei 42 ezer 816 hektár földterületen évről évre ered­ményesebben gazdálkodnak és mindinkább kiállják az orszá­gos és nemzetközi összehason­lítás próbáját. A hektáronkén­ti 54 mázsa búzatermés, a ku­korica 60 mázsát közelítő át­lagtermése, a tehenenkénti 4 ezer 500 literes fejési átlag azt fémjelzik, hogy az ott dolgo­zók értik és érzik a megnöve­kedett igényekből rájuk háru­ló felelősséget Az eredményéle mellett azon­ban indokolatlanul nagyok még az üzemek közötti különb­ségek, melyek nem a termő­helyi adottságokra, nem az el­térő területi és időjárási vi­szonyokra, hanem a vezetés, az igényes munkavégzés hiá­nyára vezethetők vissza. Sem­mi sem indpkolja ma már.ter- melési méretekben és a gaz­dálkodás eredményességében meglevő differenciáltságok kü­lönösen akkor, ha figyelembe vesszük mindazokat a kedve­ző változásokat, melvek a kor­szerű gazdálkodás feltételeinek kialakításához létrejöttek a tervidőszak kezdetekor aj terü­let- és tőkekoncentráció vég­rehajtásával. Jelentős és több helyen sikeresen feltárt tar­talékok vannak szinte vala­mennyi ágazatban. Elsősorban bem újólag beruházott mil­lióikra. hanem takarékos gaz­dálkodásra — ésszerű munka­erő-. anyag-, készletgazdálko­dásra — fegyelmezett munka­végzésre, a termelési szerke­zet, korszerűsítésére, magasabb Sizínvonalú közgazdasági elem­zőmunkára van szükség. A/mostoha, embert és gépet egyaránt próbára tevő időjá­rás nem letargiát váltott ki, hanem új erőket szabadított fel, és az itt tapasztalt helyt­állás, önfeláldozó munka, az üzemek egymás iránti segitő- készsége további biztosíték a megkezdett felelősségteljes munka továbbviteléhez, az át­gondolt fejlesztési feladatok végrehajásához. A z eredeti 280 milliós fej- lesztési előirányzattal szemben 432 millió forint ér­tékkel gazdagodtunk az el­múlt öt évben, és ha a lakos­ság 140 millió forintot érő társadalmi munka értékével ezt növeljük, akkor mintegy 620 millió az új létesítmények, beruházások értéke. Hetvenhat iskolai tanterem épült, több mint a korábbi tervidőszako­kat együttvéve — 1 ezer 275 óvodai hellyel gazdagodtunk. Gyömrő, Üllő, Monor, Gom­ba, Bénye községek lakossá­ga — közel 50 ezer fő — ve­zetékes ivóvizet kapott. 4 ezer négyzetméter alapterüle­ten új ABC-áruház épült Ve- csés, Üllő, Maglód, Sülysáp, Gomba, Nyáregyháza, Csévha- raszt községekben. Sok-sok ki­lométernyi út, járda, elektro­mos vezeték igazolja, hogy a községi tanácsok jól sáfárkod­tak a rájuk bízott fejlesztési eszközökkel, a lakosság pedig példamutató módon segítette a célkitűzések, megvalósítását. A nagyarányú fejlesztést megvalósító munka mellett gondjaink is szaporodtak, sok helyen a problémák újrater­melődtek, egyes községekben a gondok feszítőek. Maglód, Sülysáp, Pilis községek ve­zetékes vízellátása, a gyermek- orvosi körzetek számának nö­velése, új iskola és óvodai fé­rőhelyek kialakítása, a napkö­zis ellátás további fejlesztése mind-mind olyan feladat, me­lyek megvalósításáról nem szabad lemondanunk, keresni kell a lehetőséget, szervezni, agitálni kell a lakosság köré­ben is. Az a bizalom, amely meg­nyilvánul pártunk politi­kája iránt, bátorítást, fokozott felelősségérzetet és következe­tes feladat-végrehajtást keli, hogy kiváltson minden kom­munistából. Ezzel a bizalom­mal itt a monori járásban úgy kívánunk élni, hogy arra méltók legyünk a jövőben is, soha nem feledve, hogy szű- kebb pátriánkban több mint százezer ember kíséri figye­lemmel és alkot véleményt munkánkról, rajtunk keresztül a politikai megvalósításáról, a kongresszuson megfogalmazott nemzeti programok teljesítésé­ről, az ott hozott határozatok végrehajtásáról. Az új esztendő küszöbén egy új ötéves terv indulása, új célkitűzések, elképzelések kö­zéptávú programja is megfo­galmazódik. Terveink készen állnak, a pontosításokat köve­tően a lakosság széles köré­ben ismertetjük. Ezek a cél­kitűzések bízvást reméljük, hogy az elmúlt tervidőszakhoz hasonlóan lelkesedést, a prog­rammal való azonosulást, cse­lekvőkészséget fognak kiváltaid* a járás lakosságának többségé­ből. Új iskolák, lakóházak, áru­ház építése, villany-, vízháló­zat bővítése, nagyarányú kor­szerűsítési programok jelzik, hogy a jövőben is a lakosság életkörülményeiek javításáért dolgozunk, de az elmúlt évek­ben kialakult jó kapcsolatra alapozva együtt az itt élők tízezreivel, valamennyi mun­kahely, vállalat, intézmény, szövetkezet javára, valameny- nyi család boldogulásáért. • izekkel az őszinte, nyílt, tiszta emberi érzésekkel kívánok boldog yj esztendőt, jó egészséget, családi boldog­ságot, közösségi és egyéni si­kereket. ■ Cselényi Dezső, Az MSZMP Monori Járási Bizottságának első titkára Mim A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1981. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK A legjobb egység Tervszerű, tudatos kiválasztás Nem a ruha teszi az embert. A mondás igazságát az idő múlása s az emberi tapasztalát csiszolja, kristá­lyosítja. Talán túl merésznek tűnő ötlet fonákjára for­dítani az ilyen állítást, ám az elmélet próbája, a gyakor­lat: vajon maga az ember kölcsönözhet-e rangot, te­kintélyt o ruhának? Az acélszürke öltöny, mikádó, a munkásőrök egyen- viselete. E fegyveres önvédelmi testület létrejöttének történelmi körülményei ismertek, a 24 évvel ezelőtti ese­ményeket ma már a tankönyvek lapjai idézik. Az évti­zedek természetesen nem múlnak el nyomtalanul, a változások csak növelik a munkásőr-egyenruha s vise­lőinek tekintélyét, rangját. — Ma még öten teljesítenek rendszeresen szolgálatot az alapító tagjaink közül — mondja Rágyánszki Pál, a Ba­ta Ferenc nevét viselő mono­ri járási önálló egység pa­rancsnoka, aki maga viszont á fiatalabb korosztályt képvi­seli. — A szolgálati időt te­kintve, az egészen fiatal mun­kásőrtől a 24 szolgálati évvel rendelkezőig mindenki megta­lálható a soraikban. Az utóbbi evekben egyre több fiatal em­ber kérte, s érdemelte ki a felvételét, s a foglalkozás sze­rinti megoszlás is rendkívül széles. Tevékenységünk járási bázisra épül, számíthatunk mindazokra az ipari és mező- gazdasági üzemekre, amelyek meghatározzák a járás gazda­ságpolitikai arculatát. Egyre inkább úgy érezzük, hogy amint korosodik a testület, úgy alakulnak ki azok a ha­gyományok, elvárások, lehető­ségek, amellyel számolnia kell a közénk kívánkozónak. Az életből adódóan, nálunk is nagyobbak már az igények, a feladatok. A közösség ereje Az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1968-ban hozott ha­tározata, valamint a Minisz­tertanács 1978-ban született rendelete egyértelműen meg­határozza a munkásőrség fel­adatát, helyzetét, a társadalom politikai életében. Épp ezért rendkívül fontos a tervszerű, tudatos kiválasztás, a már összekovácsolódott testület és az érintett pártbizottságok, pártvezetőségek jó együttmű­ködése. — Természetesen nem szük­ségszerű, hogy aki felvételét kéri közénk, az párttag lesyen — mondja Rágyánszki Pál. — Azok a fiatalok azonban, akik jelentkeznek nálunk, vagy akiket a környezetük ajánl, olyan közösségbe kerülnek, amely képes párttaggá, kép­zett politikai munkássá ne­velni őket. A korábbi évek során már eljütottunk odáig, hogy minden eddiginél maga­sabbra emeltük a mércét. A munkásőr-egyenruiia senki számára nem biztosít előnyt, kiváltságokat, sőt példamutató magatartást, életmódot köve­tel. Akivel a munkahelyén elégedetlenek, az a testület­ben sem sokáig tudja megáll­ni a helyét. A monori járási Bata Ferenc munkásőregység 1978-ban ki­érdemelte a Monori járásért kitüntető emlékplakettet. 1979- ben pedig az illetékes terü­leti parancsnokság oklevéllel ismerte el színvonalas tevé­kenységüket. Jó alap A járási párt-vegrehaj főbi­zottság nemrégiben értékelte az egység tavalyi eredményeit. E fórumon Rágyánszki Pál el­mondta többek között, hogy áz elmúlt esztendőre meghatá­rozott feladatokat az érintett pártbizottságok sokoldalú se­gítségével sikerült megvalósí­taniuk. Tervszerűbb volt a parancsnoki kar felkészítése, amely a színvonalas munka alapfeltétele. A kiképzési tervben figyelembe vették a 'XII. kongresszus határozatá­ból adódó feladatokat, s a já­rás gazdasági egységeinek, munkahelyeinek érdekeit is. Az év közben végrehajtott megyei szintű, parancsnoki és szakági ellenőrzés megállapí­tásai alapján az egység kiváló, jó értékelést kapott. A módszertani és tovább­képzési foglalkozások jól szol­gálták az állomány kiképzési színvonalának növelését. Az állomány erkölcsi, politikai magatartása az előző évekhez képest tovább fejlődött. A Ba­ta Ferenc munkásőregység tagjai 198Q-ban 380 társadalmi munkaórát dolgoztak például a nyáregyházi tornacsarnok, a gyömrői óvoda és a maglód- nyaralói iskola építkezésén. Ugyanakkor a kisebb kollektí­vák azokat a társaikat is ki­segítették, akik lakásépítéshez fogtak, hogy be tudják pótolni a szolgálat miatti kiesést. Egy pozitív rendkívüli esemény is történt év közben. Üllőn, a körzeti megbízott rendőrrel együtt egy munkásőr is részt vett a visszajáró betörő tet­tenérésében és elfogásában. Az alegységparancsnokok 1979 októbere óta háromszor számoltak' be munkájukról. , Ez, mint bebizonyosodott, jó alaoot teremtett a feladatok végrehajtásához. Újabb elismerés A megyei parancsnokság megállapításaiból: A monori járási önálló egy­ség az 1980-ra meghatározott feladatokat az irányító párt- bizottság sokoldalú segítségé­vel a követelményeknek meg­felelően összességében kiváló eredménnyel hajtotta végre. Több éve egyenletes fejlődés tapasztalható munkájukban, amelyet az év során végrehaj­tott parancsnoki ellenőrzés is igazolt, összességében kiváló­ra és példamutatóra értékel­jük az egységparancsnokság, valamint az irányító pártbi­zottság és az alegységbázisok segítségével kifejtett munká­ját. A monori Bata Ferenc .munkásőregység tavalyi mun­kájával kiérdemelte a Pest megyei parancsnokság legjobb egysége kitüntető címet és vándorserleget, amelyek át­adására a .január 16-i évnyitó egységgyűlésen kerül sor. Hosszú téli estéken Hasznos, érdekes, fontos Hozamokban s .tapasztala­tokban gazdag esztendőt tud­hatnak maguk mpgött a ve- csési kertbarátkor tagjai. A hat évvei ezelőtt újjá­Mit várunk? Minél többet $ jobbat teremteni A kívánságokhoz illően békés, boldog legyen Egy év tulajdonképpen nem hosszú idő. Azaz ... viszonyi- .tás kérdése ez is, mert végül is tizenkét hónap számtalan változást hozhat emberek és közösségek életében. Decem­ber 31-én megállni egy pilla­natra, visszanézni — s azután folytatni vagy újrakezdeni — az évzárás hagyománya. Kér­désünk ezúttal csupán annyi volt: mit vár' az új esztendő­től? Mégis, minden válasz tartalmazza valamiképpen azt is, hogy az elköszönő évben történtek érdemelnek-e folyta­tást? o Dr. Zimányi Gyula, a mono^ rí nagyközségi közös tanács elnöke: — Az új esztendőtől azt vá­rom, hogy a nagyközség la­kóinak szükségleteit, igényeit legalább úgy tudjuk teljesíte­ni. mint az elmúlt ötéves tervben. Elsősorban a keres­kedelmi hálózatfejlesztésre gondolok, konkrétan az új nagyáruház építésének meg­kezdésére. — Negyven lakás építését is szeretnénk befejezni, s meg­kezdeni a Pozsonyi úti lakó­telep építési munkálatait. Nem kisebb kívánság és feladat a gyermekintézmények helyei­nek számát növelni... — Soroljam még? Inkább összegezném a kívánságokat: az igényeket és lehetőségeket összeigazítva minél többet te­remteni a járási székhelyen. Szirtes Istvánná, az OTP monori fiókjának vezetője: — Sok új ifjúsági takarék­betét-tulajdonost várok! Is­mert már, hogy január else­jétől 35 év az a korhatár, amíg ifjúsági betéttulajdonos lehet valaki. Eddig is volt bő­ven igény, még a tizennégy éven aluliak köréiben is arra, hogy ilyen jellegű betétet nyittassanak, csak éppen a lehetőség hiányzott... Szeret­ném azt is, ha ügyfélforgal­munkat az eddiginél is zöik- kenőmentesebben, mindenki megelégedésére bonyolíthat­nánk. © Szabd Bertalanná, a monori bölcsőde vezetője: — Mit várok? Inkább kí­vánság, mint várakozás: na- gyon-nagyon ráférne- már az Intézményünkre egy általános korszerűsítés. Az éves karban­tartási összeg meglehetősen kicsi, állandó gondjainkat sem enyhíti. A bővítésről nem be­szélek, arra egyelőre nemigen adódik lehetőség, pedig a je­lentkezők hatvan százalékát kell hely hiányában elutasí­tanunk ... Spenger István, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének munkaügyi és személyzeti ve­zetője: — Jobb időjárást kívánnék jövőre, ami nem hátráltatja munkánkat, inkább segíti, hi­szen lesz dolgunk bőven ... — Meg kell kezdenünk a monori Pozsonyi úti lakótelep építését, s mindannyian druk­kolunk, hogy a 16 tantermes vecsési iskola építése is idő­ben befejeződjék. Nem utol­sósorban pedig elegendő, jó szakembert kívánnék és vá­rok — belőlük elkelne még jó néhány szövetkezetünkben. Dr. Muka Jánosné, a mono­ri postahivatal helyettes veze­tője: — Jó lenne, ha jövőre a ná­lunk megforduló emberek tü­relmesebbek megértőbbek len­nének. Rengeteg a munkánk, mégis igyekszünk úgy bonyo­lítani a forgalmat, hogy min­denki elégedetten távozzék — ám mi ritkábban tapaszta­lunk jóindulatot. Különösen a nyugdíjfizetések napjai „zű­rösek” nálunk, s bár megért­jük, hogy az idős embereknek mihamarabb szükségük van a pénzre, mégis azt kérjük: le­gyenek türelmesek, egyetlen nap alatt nem tudunk min­den nyugdíjat kifizetni. © S mit vár vajon az utca embere, az. állampolgár, a já­rókelő? Hogy átadásra kerüljenek a ma még állványerdő borította építkezések Lakótömbjei, hogy megszépülve ajtót nyisson vendégeinek a Hangulat eszp­resszó, s legyen végre egy kulturált vendéglátóhely a járási székhelyen, hogy újjá­varázsolt üzletébe költözhes­sen vissza a könyvesbolt. Le­gyen áruház, út, járda és este világosság minden utcán, s várja az új esztandőtől, hogy a kívánságokhoz illően békés és boldog legyen, K. Zs. alakult kis közösségnek jelen­leg negyven tagja van, zöm­mel nyugdíjasok. Akad közöt­tük, aki gyümölcs, szőlő, zöld­ség, laskagomba vagy dísz­növény termesztésével, gondo­zásával foglalatoskodik. Szá­mukra aligha unalmasak a 'hosszú téli esték. A kertészeti 'egyetem tanárainak és a Fe­rihegy Termelőszövetkezet ágaaatvezetőinek segítségével hasznos szakmai előadássoro­zatot hallgathatnak végig, s •természetesen mód nyílik a 'tapasztalatcserékre is. Tavalyi nagy sikerüknek tu­lajdonítják, hogy részt vehet­tek a 69. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állításon, ahol egy bronzér­met, valamint a Vetőmagter- ’meltető és Értékesítő Vállalat 'külömdíját is elnyerték. Január 12. Időszerű témák Január 12-én a járási hiva­talban megtartandó hivatal­vezetői értekezleten fontos és időszerű témák kerülnek a napirendre. Értékelik a tava­lyi fejlesztési és felújítási fel­adatok végrehajtását, majd az 1981. évi tennivalókat tárgyal­ják meg. Mindkét témáról Kozák Sándorné, a járási hivatal el­nöke ad tájékoztatást. ISSN 0133 — 2651 (Monerl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents