Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

1980. DECEMBER 10., SZERDA s> y/> > vftnop /I TOT-eínökség Több gabona A tsz-ek termelése az utób­bi öt évben 40 százalékkal nö­vekedett — állapította meg a TOT elnöksége keddi ülésén, amelyen Szabó István elnökle­tével, egyebek között, a közös gazdaságok ötévi fejlődését elemezte. A tsz-ek a vetéste­rület csökkenése ellenére 50 százalékkal fokozták a kalá­szos gabona termelését. Az el­múlt öt évben a nagyüzemi kukoricatermesztés is fellen­dült, a hektáronkénti hozam tartósan öt tonna körül alakul. Ingadozó volt viszont a zöld­ség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az állat- tenyésztés hozamai egyenlete­sen emelkedtek, de a termelés nem nőtt olyan mértékben, hogy megváltozott volna a ter­melőszövetkezetekben a nö­vénytermesztés, illetve az ál­lattenyésztés hat a négyhez — számított aránya. Az ülésen rámutattak: ösz- szességében a termelés csak­nem teljes többlete az átlag feletti földminőséggel és jö­vedelmi körülményekkel ren­delkező üzemekből származott. Csaknem egyharmaduk — 350 gazdaság — nehéz helyzetben van már hosszú évek óta. Miután ezek a gazdaságok 1,3 millió hektár földdel ren­delkeznek. szerepük nem le­becsülendő, s ezért fokozott gondoskodást érdemelnek. Országgyűlési bizottságok ülése Az V. ötéves tervidőszak eredményeit nagyra értékeli, a VI. ötéves terv elgondolásai­val pedig egyetért lakossá­gunk — e megállapítás több képviselő felszólalásában is elhangzott, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságának keddi ülé­sén. A Parlamentben megtar­tott tanácskozáson az 1981— 85-ös időszakra szóló nép- gazdasági terv törvényjavas­latát, valamint az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bí­róság, valamint a tanácsok 1981. évi költségvetését vi­tatták meg. A képviselőknek átnyújtott írásos tájékoztatót szóban ki­egészítve, Bíró Ferenc, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese kiemelte, hogy a gazdasági mechanizmus re­formja kapcsán alakult ki •a tanácsok középtávú pénzügyi tervezésének rendszere. Most tehát, immár harmadszor, a tervidőszak kezdetén az or­szággyűlés határozna meg a költségvetési szabályzókat, a bevételi forrásokat, azokból a részesedés mértékét és az ál­lami hozzájárulás összegét. En­nek megfelelően foglalt állást ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, elfogad­va, hogy 1981-től módosuljon a tanácsok szabályozási és gazdálkodási rendszere. Olyan ösztönzők épülnek be, amelyek révén például a megyei taná­csok — saját tartalékaik ter­hére — elősegíthetik a helyi kezdeményezéseket, a felada­tok hatékonyabb, takaréko­sabb megoldását és a kisebb települések kommunális hely­zetének javítását. A vitában — többek közt — felszólalt S. Hegedűs László, Pest inegye 24. vk. képviselője, aki az ésszerű­ség, az elodázhatatlan orszá­gos érdekekre apellálva szor­galmazta az apró települések nagyobb támogatását, hang­súlyozva: a központi milliók a falusi lakosság társadalmi munkájával megsokszorozód­nak. E'Zt az elmúlt évek is kétségbevonhatatlanra bizo­nyították. Kedden a Parlamentben Pap Jánosnak, a bizottság el­nökének vezetésével ülést tartott az országgyűlés hon­védelmi bizottsága. A kép­viselők Czincge Lajos had- seregtábomok. honvédelmi mi­niszter és Pál Antal rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter­helyettes előterjesztésében megvitatták és elfogadták a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1981. évi költségvetés-tervezetét és a hatodik ötéves tery törvény- javaslatát. A tanácskozáson rés^t vett Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Szakszervezeti mozgatom a fsz-ben Statisztika vagy valóság ? Bizalmiak saját munkaruhában A mezőgazdaság fejlődése, fejlesztése furcsa paradoxont eredményezett: a tulajdonosok (szövetkezeti tagok) mint mun. kavállalók, tehát önmaguk al- kalmazottaiként jelentek meg a termelőszövetkezetekben. Ér­dekvédelmük, legalábbis a gyakorlatban, kettős hatáskör­be került. Jogaikra a szakszer­vezet és a közös gazdaságok in­tézményes bizottságai ügyel­nek. Lehet-e valaki egy időben tsz- és szakszervezeti tag? Hol tart a szövetkezetek szakszer­vezeti munkája? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szigetcsépi Lenin Tsz-ben. A meglevő helyzetet kívántuk feltérképezni, a teljesség igé­nye nélkül. Pályakorrekció? Az aprócska műhely, ahová belépünk, az illatoktól vagy inkább a szagoktól nehezen el­viselhető levegőjű. Zeíei Já­nosáét keressük, a szigetcsépi tsz szakszervezeti bizottságá­nak volt titkárát, aki tavaly vált meg a termelőszövetke­zettől, és már korábban le­mondott funkciójáról. — Miért ment el a szövetke­zetből, hagyott fel társadalmi munkájával? — tettük fel a kérdést a fiatalasszonynak, aki­re meglehetősen nehezen talál­tunk rá a Duna melletti tele­pülés húsfeldolgozó üzemében. — Könnyű kitalálni, a tsz-t a magasabb fizetés miatt hagy­tam ott: építettünk, és itt meg­van a 7 ezer forint havi átla­gom. A szakszervezeti titkár­ság? — Eljöttem, mert nem tudtam együtt dolgozni az el­nökkel. Talán túl komolyan vettem ezt a feladatot, igy na­gyon sok vitám volt a gazda­ság vezetőivel. De erről nem beszélek szívesen. Egy biztos, számtalanszor fordult elő, hogy elégedetlenkedtek munkatár­saim, de amikor véleményüket elmondhatták volna, inkább hallgattak — így Zelei János- né, akivel arról is szót váltot­tunk, hogy a termelőszövetke­zeti szakszervezeti munka bi­zony gyermekcipőben jár. A tagok szinte alig ismerik jo­gaikat, és sokszor a kereset, a helyi munka reményében még egészségükkel sem törődnek. E megállapításban jócskán van igazság. Amikor a gumiüzem .műhelyeit jártuk végig, szinte természetesnek tartották az ott tevékenykedők, hogy nem mű­ködik a káros gázokat elszívó berendezés, mer£ úgymond, nyitva az ajtó. s télidőben is meleget sugároznak a gépék. Szó, ami szó, a szűkszavúság valóban jellemezte a közös gazdaság szervezett munkásait. Furcsa szervezés — Nem, nem igaz, hosy kü­lönösebb problémáink (enné­nek — bizonygatja Kalicka Ferencné, a palacküzem bizal­mija. Elmondhatjuk vélemé­nyünket a fizetésemelésekről, gyakran jár közénk a szakszer­vezeti bizottság titkára. Amit a dolgozók egyedül sérelmes­nek tartanak: túl hosszú időt szabtak a munkaruha kihordá­sának, s hát látja, a sajátunkat vagyunk kénytelenek viselni — mondja kissé feszélyezetten a szikár termetű asszony a tit­kárra pillantva, vajon jól be­szél-e. Boros György szb-titkár idő­közönként segít neki a fogal­mazásban. S van mivel dicse­kednie, hiszen amint tudtunk­ra adja, 89 százalékos a szer­vezettsúg. S ez nem csekély eredmény a mezőgazdasági szakszervezeti mozgalomban. Tényleg ilyen sikeres a sziget­csépiek szervező munkája? — A szakszervezeti tagság létszáma 250. Persze, mi nem teszünk kivételt tsz-tagok és alkalmazottak között. — Vagyis a statisztikában a tulajdonosok is szerepelnek? — Igen. — ön is tsz-tag? — Meglehetősen régen va­gyok az — jelenti ki nem kis büszkeséggel a titkár. Nos, áll­junk meg egy pillanatra ennél a kérdésnél. Szeretjük a pozi­tív előjelű statisztikákat. Ami­kor mezőgazdasági szövetkeze­teinkben a szervezettséget mu­tatjuk ki, előfordul, hogy bá­zisként az alkalmazotti létszá­mot vesszük figyelembe, ugyan­akkor a tagsági könyvvel ren­delkezők harmada, fele tsz-tag. Szabálytalanul. A termelőszö­vetkezeti tagok ugyanis csak jogfenntartókként érvényesít­hetik szakszervezeti bejegy­zettségüket, rájuk a termelő­szövetkezeti törvény paragra­fusai vonatkoznak. Egy kis kozmetika Járjuk a szigetcsépi tsz ki­egészítő tevékenységének ipa­ri üzemeit. Boros György a sé­ta közben megemlíti, bőven van teendő a közös gazdaság­ban. Szeretnék, ha a vasipari ágazat dolgozói nem a szabad­ban töltenék a műszakot, vég­re elkészülne a műhely. Ám, a soron levő feladatokat kár lenne ilyen prakticista mó­don összegezni, és a problé­mákkal megmaradni Csépen, A termelőszövetkezeti moz­galom legújabb kori változásai feltétlenül azt igényelnék, kap­jon nagyobb súlyt, fontosságot adjon a szakszervezet a közös gazdaságoknak. A többnyire az iparból a szövetkezetekbe átáramló képzett munkások érdekvédelmének szervezése mindenesetre szükségessé te­szi az álláspontok átértékelését. A termelőszövetkezeti tagok szakszervezeti tevékenységéről célszerű lenne mielőbb a min­dennapi munkában is intézke­déseket foganatosítani. A je­lenlegi statisztikai kozmetika ugyanis sem a mozgalom ön­zetlen munkásainak, sem a névleges tulajdonosoknak nem válik hasznára. V. B. Ösztönzőbb ösztönzést Kulcsszerepben a boltvezetők Előfordul, sőt nem is ritka, hogy két egyforma nagyságú, rendeltetésű bolt áruválaszté­ka különbözik. Még akkor is„ ha ugyanahhoz a vállalathoz vagy Áfészhoz tartoznak. De még arra is akad példa, hogy a kisebb alapterületű üzlet a jobb, mint a nagyobb. Vajon miért? A szállítók­ként emlegetett nagykereske­delmi vállalatok vagy a ter­melők netán kivételt tesznek? Utánajár az árunak Igen. S az is igaz, hogy en­nek szubjektív okai is vannak. De nehogy visszaélésre, sza­bálytalanságra gondoljanak. Az ügyes boltvezetőn múlik, aki nem rest utánajárni az árunak és ha módja van rá, még alkuszik is a termelővel. A boltvezetők ugyanis az üz­let árubeszerzési, készletgaz­dálkodási és értékesítési mun­káját önállóan irányíthatják. A boltvezetők tehát kulcssze­repet töltenek be. S nem mindegy, különösen a vásár­lók szemszögéből nézve, hogy milyenek a boltvezetők. Mi­lyen lehetőségeket kaptak kulcsszerepük betöltésére, ho­gyan élnek vele, s hogyan ér­zik magukat pozíciójukban. A KPVDSZ Pest megyei bi­zottságának közgazdasági, szervező- és bérbizottságai három tanácsi kiskereskedel­mi vállalatnál és öt áfésznél vizsgálták a boltvezetők hely­zetét. A felmérés együttvéve 871 kiskereskedelmi egységre terjedt ki. Ennek tapasztala­tait nemrégiben megyebizott- sági ülésen vitatták meg. Csak a számokat nézve: a boltvezetők 80—85, helyette­seik 50 százaléka szakképzett. A szükségés gyakorlattal ren­delkeznek. bár többségük ezt más vállalatnál vagy szövet­kezetnél szerezte meg. A fluk­tuáció tavaly és az idén 8— 12 százalékos volt, ami a mai munkaerőhelyzetben — a szakszervezeti megyebizottság értékelése szerint — nem rossz. Hiába a túratenr A gondjukra bízott üzlete­ket önállóan irányíthatják. Az úgynevezett termelői kapcso­latuk, vagyis a közvetlen áru- beszerzés azonban csupán az élelmiszerszakma egyes szállí­tóira és a zöldség-gyümölcs felvásárlásra korlátozódik. A vállalatok és a szövetkezetek a szállítási szerződések meg­kötésének előkészítésében alig támaszkodnak rájuk. A boltvezetők gondjainak többsége a rendszertelen áru- szállításból és a gyakori ár­módosítás miatti többlet­adminisztrációból származik. Hiába a túraterv, a nagyke­reskedelmi vállalatok jármű­vei többször érkeznek ebéd­időben, szabadnapon vagy egyszerre. S az árut persze át kell venni, majd az árazás következik. Az utóbbi miatt sokszor előfordul, hogy a raktárban van, a pultokon vi­szont nincs eladnivaló. Ebből következik, hogy szá­mos boltvezető csak napi 10— 12 órás munkával tudja el­látni a feladatát. Igaz, hogy a többletmunkáért a vezetők évente 6, a helyetteseik 3 nap pótszabadságot kapnak, de a munkaerőhiány miatt általá­ban csak a bolt ideiglenes be­zárásakor tudják kivenni. A kiskereskedelemben rá­adásul a dolgozók többsége nő. Sokan még az egy műsza­kos nyitvatartással sem tud­ják időben hazavinni gyerme­küket a bölcsődéből vagy az óvodából. Ahol pedig az üzlet osztott időben, tehát reggel, délelőtt és késő délután tart nyitva, s nincs, aki a kisgyer­mekekre vigyázna, ott szinte megoldhatatlan a probléma. Ptémium, jutalék De legalább honorálják a vállalatok és a szövetkezetek a többletmunkát? — Erre is kíváncsi volt a vizsgálatot el­rendelő szakszervezeti megye­bizottság. A tanácsi vállala­tok boltvezetői múlt évben 66 480, a Gödöllő és Vidéke Áfészei 55 560, a Galgavidéke Áfészei- 50 220, a Nagykátai Áfészek 31 055 forintot keres­tek. A vállalati, illetve szövet- Rézéti átlagkeresetnél úgyan- ebben a sorrendben nézve 61.7, 31,4, 21,1 százalékkal többet, a nagykátaiak pedig ugyanannyit kaptak* „Amíg az állami vállalatok az anyagi erőforrásaikat a döntő' gazdasági célok, terv­feladatok elérésére, a forga­lom, a készlet és költség ala­kulásától függő premizálásra fordítják, ugyanakkor a szö­vetkezeti kereskedelemben mindez csak szórványosan ta­pasztalható.” — állapította meg a KPVDSZ megyebizott­sága. De még kirívóbb hibákra is bukkantak. Az 1980. január 1-én bevezetett bérszabályozá­si rendszert néhány helyen rosszul értelmezve olyan ju­talékkulcsokat állapítottak meg, hogy a boltvezetők és a beosztottak keresete csökkent. Ezzel a szakszervezet megye­bizottsága természetesen nem ért egyet. Határozatában fel­szólította a helyi szakszerve­zeti bizottságokat, hogy kez­deményezzék a jutalékkul­csok módosítását. S, mivel ez visszamenő hatállyal megva­lósíthatatlan, az indokolatlan keresetkiesést más módon kell pótolni. A megyebizottság továbbá javasolta a boltvezetők anya­gi ösztönzési rendszerének megreformálását is. Ügy, hogy a több munkát, a nagyobb teljesítményt és az ellátás ja­vítását a fizetés és forgalmi jutalék mellett prémium vagy egyéb formában is honorálják. Ugyancsak javasolták — te­kintettel a kisgyermekes nő­dolgozókra — a boltok nyit- vatartásának felülvizsgálatát, és lehetőség szerinti módosí­tását. _________ Sz. P. Új építési rendszer A Fémmunkás—Filíod épí­tési rendszer egyaránt alkal-, más földszintes és emeletes közösségi épületek — konyhák, éttermek, óvodák, iskolák, ABC-áruházak, irodaépületek, tornatermek — létesítésére. Nagy előnye: az ily módon készített épületek igen rövid idő alatt szerelhetők össze, to­vábbá azok rendkívül sokol­dalúan felhasználhatók, sőt az igények változása szerint menet közben alakíthatók — a belső válaszfalak elmozdí­tásával különböző funkciókra alkalmassá tehetők. Mindeze­ken túl a létrehozott építmé­nyek — mivel tartós felület­védelemről gondoskodtak — hosszú évekig nem igényel­nek karbantartást, felújítást — ez jelentős költségmegtaka­rítást eredményez. A Fémmunkás Vállalat a népgazdaság igényeinek fel­mérésével párhuzamosan fo­kozatosan növeli a szerkezeti elemek termelését. így 1981- ben 15 ezer, 1983-ban pedig már 100 ezer négyzetméter ilyen jellegű közösségi épü­let gyártása válik lehetővé. Javaslat és a háttere Egy jegyzőkönyv margójára (Batha Márta 1957. május 29-én, Budapesten születeti; anyja neve Wéber Teréz; is­kolai végzettsége: felsőfokú óvónőképző, foglalkozása; óvó­nő, munkahelye: 3. sz. napkö­zi otthonos óvoda, Százhalom­batta. Szülei több mint 30 éve tagjai a pártnak, édesanyja a Dunai Kőolajipari Vállalat óvodájának vezetője, édesapja nyugdíjas. Részlet az írásos javaslatból.) — Nem volt kire hagyni engem gyerekkoromban, hát magukkal vittek anyámék ér­tekezletre, megbeszélésre, igen, még taggyűlésre is. Természe­tes volt és ma is az, hogy po­litizálunk otthon. Nem min­dig direktste, de ha óvodai gondokról beszélgetünk anyám­mal, az Is ilyesmi: például nálunk 140 százalékos a ki­használtság, hogy a 11 óvónő közül valakit mindig helyette­síteni kell, hogy sokat kell foglalkoznunk a veszélyezte­tett helyzetű gyerekekkel — mind ide tartozik. ★ (1971 és 75 között az érdi Vörösmarty gimnáziumban folytatta tanulmányait és telt sikeres érettségi vizsgát. 1975 és 78 között a Du.iamcnti Hő­erőműben dolgozott, admi­nisztrátorként, közben az ELTE állam- és jogtudományi karának hallgatója volf.) — Abbahagytam, kész. Min­dig indulatba jövök, ha ezen lovagolnak. Nem volt nekem való, tévedtem, rájöttem, dön­töttem, változtattam. Pedagó­gusnak érzem magam. Mi­lyennek? Inkább azt tudom, milyennek kellene lennem. Nagy, igen nagy a felelőssé­günk. Sokoldalúság, türelem, kitartás — nagyon fontos. Nem 8 órát dolgozunk. Egy átlag napom: bejövök hétre, nagy­csoportom van. két foglalko­zás, itt vagyok négyig, fél ötig. utána családlátogatás vagy fogadónap, hat körül vagyok otthon, akkor még eszközké- szítés. felkészülés a másnapi foglalkozásokra. De majd' min­dig van egyéb munka, társa­dalmi, közéleti. — Nem érzem mindezt fá­rasztónak, terhesnek. Még ak­kor sem, ha fejemhez vágták: miért csinálod. Erre nem le­het válaszolni, magyarázkodni fölösleges. Csinálni kell to­vább. Társaim, akikkel jól ér­zem magam, ugyanígy gondol­koznak. Ez segít. Erőt ad és fenntartja az azonos mentali- tásúak társaságát, barátságát. A színpadosok többségének van valamilyen KlSZ-funkció- ja. sokan párttagok, a heti két próba nemcsak program, üsz- szejön egy igazi közösség, me­lyet olyan nehéz találni. Be­szélgetünk mindenről. Politi­zálunk. Ha a városban vala­milyen érdekes vitakör, elő­adás, klubfoglalkozás van. né­hány színpadost biztos ott ta­lál. Ezért is bánt, hogy látók embereket — sokat, túl so­kat —. akik munka után be- gubóznak. maszekolnak, haj­tanak az újabb és újabb tár­gyakra és nem mozdulnak ki sehova, semmire. Ez érthetet­len és gyötrő. (Munkahelyén szakmai munkája lelkiismeretes és eredményes, mint vezetővel mindenkor elégedettek.) Török Kálmánné, az óvoda vezetője: — Nemrégiben a járásbeli iskolaelőkészítőket, pedagógu­soknak bemutató foglalkozást tartott Márti — nagy sikerrel. Sokat segít, nemcsak szakmai­lag, ketten vagyunk most már párttagok itt. Kitalál újabb és újabb dolgokat, most színpad­dal Télapó-műsort csinálnak a kicsiknek. Vétek lett volna, ha nem erre a pályára jön. ★ (Politikai munkáját céltu­datosan, nagy lelkesedéssel és aktivitással végzi. A pedagó­gus I. pártalapszervezet tag­gyűlésén tagfelvételi kérelmét megtárgyalta és elfogadta.) — Változás? Talán annyi, hogy felvételem óta még tu­datosabban élek, többet dol­gozom. Lelkesedő voltam min­dig. de túl hamar letörök, ha nem megy minden simán. Ilyenkor csak belül keresem a hibát, igényes vagyok ma­gammal szemben. Meg türel­metlen, és másoktól is túl so­kat, túl gyorsan követelek. Ne­hezen látom be: nem várható mindenkitől egyforma lelke­sedés, tudás, tapasztalat, meg­értés. Ügy kellene türelmet­lenségemen változtatni, hogy tudjam: hol a vége a kompro­misszumnak és hol kezdődik az elvtelenség. Ehhez idő kell, meg tanulás. Nemcsak iskolá­ban. de mindennap. Párttag lettem, és ez számomra termé­szetes. Nem nagyképűség és nem frázis: nem lehetett más­képp. (Batha Márta tagfelvételi kérelmét az írásbeli javaslat alapján — a jegyzőkönyv sze­rint — az MSZMP százha­lombattai Bizottságának vég­rehajtó bizottsága megtárgyal­ta és elfogadta.) A Gy. (A középiskolában a K1SZ- 'sucsvezetőség tagjaként dol- lozott. Ezalatt Százhalombat­tán az úttörőcsapatnál ifive­tet óként is lelkes, jó munkát végzett. Mindezekért 1973-ban CISZ KB dicsérő oklevél, 1975- }en kiváló ifivezető kitünte­tésben részesült, 1979—80-ban íz 1—3. óvodák KlSZ-alap- izervczctének titkára volt, 1980 nyara óta a KISZ vá­rosi bizottságának kulturális munkabizottságában, és mun­kahelye közművelődési felelő­iéként dolgozik. Középiskoz ás kora óta tagja a Villon Irodalmi Színpadnak.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents