Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

I Móka, játék, ajándék Jutalom a rajzokért Ceglédbercelen, a Dózsa György Művelődési Házban Télapó-ünnepséget rendeztek, szó szerint a falu aprajának, vagyis az óvodásoknak, kis­dobosoknak, úttörőknek. Né- .pes volt a művelődési ház és vidám a rendezvény. Erről írt levelében a hetedik osztályos Tóth Éva: — Délután gyülekeztünk, nagy izgalommal, zsibongással. Már a belépés meglepetést okozott, mert mindenki aján­dékot kapott. A népes hallga­tóságot a művelődési ház igaz­gatója, Gimesi János köszön­tötte. Ekkor hallhattuk meg a rajzpályázat eredményhir­detését is, amelyen sokan nyertek díjat, érdemes volt ceruzát, ecsetet fogni. Ezután az iskola úttörőzenekara szó­rakoztatta a közönséget, majd óvodások és kisdobosok adtak műsort, volt vetélkedő, tombo­la, diszkó. Igen jól szórakoz­tunk, köszönjük a felnőttek­nek, hogy ilyen délutánnal leptek meg minket. Kemény táblák közé kötik Folyóiratokat, könyveket kötnek be a Dél-Pest megyei Szol­gáltató Szövetkezet ceglédi könyvkötő részlegében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem részére — a képen — 150 kötet készül Apáti-Tóth Sándor felvétele Munkaügy - presztízs nélkül Kedvező változások jelei Az ismert elmélet szerint, az új munkahelyek . létszám­szükséglete — a szabad mun­kaerőforrások elapadása miatt —, inkább csak átcsoportosí­tással oldható meg. Kérdés: . honnan és hogyan történjék ez a bizonyos, átcsoportosítás. S még nagyobb kérdés: hogyan tervezik az új munkahelyek munkaerő-szükségletét, s egy­általán tervezik-e valahol, va­lakik? Ésszerűen A kérdésekre voltaképpen rövid és egyszerű válasz ad­ható: a beruházások munka­ügyi koordinációja legjobb esetben is az esetlegesség ha­tárát súrolja. A Munkaügyi Minisztérium munkatársai nemrégiben 17 állami nagy- beruházást vizsgáltak ebből a szempontból, s megállapítot­ták: a beruházási javaslatok általában nem tartalmazták a munkaerő-szükséiglettel kap­csolatos munkaerőmérleget. Elvileg persze mindenki tudja, hogy a munkaerő ra­cionális felhasználása szorosan összefügg a foglalkoztatáspoli­tikával. A foglalkoztatáspoli­tika pedig összefügg a beruhá­záspolitikával. Mellőzte már a technológiai tervező is, akinek szorosan együtt kellett volna — és kel­lene —, működnie az üzem­szervezővel. Valamiféle „együttműködés” persze felfe­dezhető, ám hogy milyen, an­nak jellemzésére példák tu­catjait sorolhatnám. Olyan példákat, amelyekből rendre kiderül, hogy az új vagy a rekonstrukción átesett üzemek munkaerő-szükséglete rend­szerint sokkal nagyobb, mint a hasonló körülmények között dolgozó régi üzemeké. Vagy hogy az importált termelőbe­rendezések üzemeltetéséhez, a hazai viszonyok között, jó esetben Is kétszer-háromszor annyi ember kellett, mint amennyit az exportáló előirt. Igaz: mit tehet a legjobb és legszorosabb kapcsolatban együtt dolgozó tervező és szer­vező, ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapján kell a beruházások munkaügyi terveit elkészíte­niük; ha például úgy tudják, hogy a szóban forgó beruházás tető alá hozásáért minden ál­dozatra kész helyi tanács — nem minden célzatosság nél­kül —. megnyugtató válaszo­kat ad a munkaerővel kapcso­latos kérdésekre, s aztán ké­sőbb kiderül, hogy e tanácsi információk enyhén szólva is pontatlanok, a szabad lét­számot illetően túlzottak? Szervezetileg Ám, mit tegyen az a tanács, amely a beruházás tervezésé­nek idején még okkal, joggal ígérhette a szükséges munka­erőt, csak éppen a számításba jöhető emberek nem tisztel­ték a beruházások megvalósu­lási idejét és a tervezéstől az üzembehelyezésig eltelt öt-hat év alatt szépen elvándoroltak más, már működő munkahe­lyekre? Ne beszéljünk most az álla­mi nagyberuházásokról. Egy­szerűbb példa a vállalati be­ruházás. termelésbővítés, me­lyek esetében a vállalaton be­lül, illetve a tanácsoktól is összegyűjthetők a szükséges munkaügyi információk. Ha összegyűjthetők... Ha lenne mit összegyűjteni. Mert a vál­lalatok munkaügyi apparátusai — azonkívül, hogy „nincs em­ber ..aligha adhatnak ér­demleges segítséget a beruhá­zásokkal foglalkozó szakem­berek és a vezetők számára. Végképp nem szolgálják a munkaügyi terveket, iLetve a vállalat valóságos munkaügyi helyzetét az egyes személyek­kel kapcsolatos úgynevezett karrier-tervek. Ma sincs szer­ves kapcsolat a belső munka­erőmozgások tervezése, az ok­tatási-képzési tervek és a „káderfejlesztési” elképzelések között. Nemcsak a munkaügyi és a személyzeti tevékenység elszigetelődése miatt, hanem többek között azért sem, mert a belső munkaerőmozgások tervezése is rendkívül kezdet­leges. Igaz: a munkaügy hosszú ma is szervezetileg meglehető sen szétziláltak, és a komp­lex munkaügyi tevékenység­ben —, az ennek megfelelő apparátusokban — való gon­dolkodás lényegében a mai napig is csak nyomokban fe­dezhető fel. Kutatás Ám mindezért aligha lehet csakis a vállalatokat felelős­sé tenni. A munka-tudomány, a kutatás és az oktatás hosz- szú ideig való mellőzése is érezteti a hatását. S ha nincs kutatás, akkor nehéz az okta­tás; s ha nincs kutatás és ok­tatás, akkor a gyakorlati mun­ka sem lehet eléggé szerve­zett és szakszerű. Igaz, a tétel fordítva is igaz: ha a gyakor­lati munka nem eléggé szer­vezett és szakszerű, akkor ne­hézkes a kutatás, s ha nincs presztízse a, mindennapi mun­kának, akkor nem tanulják a szakmát. Az utóbbi években kedvező változások tanúi lé­idéig mellőzött, alárendelt sze-i hetünk, ám a gyökeres fordu- repet játszott — sókan és sok- ‘ ‘ ' ' 'e- ~ 1 szór írtak, s beszéltek már er­ről. A munkaügyi apparátusok lat feltételeit még a jövőben kell megteremteni. V. Cs. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 28S. SZÁM 1980. DECEMBEIR 9„ KEDD Cigánygyerekek klubja Kitörni a visszahúzó világból Ősszel múlt két éve, hogy a ceglédi Csengeri-szél vi­szonylag' zárt közösségben élő cigánycsaládjait végijárták az egészségügyi osztály munka­társai és a pedagógusok. Gye­rekeket toboroztak a Kossuth Művelődési Központban indí­tandó cigányklubba, amelyet a tanácson kívül a Vöröskereszt és a népfront is támogatott. Le kellett győzni a szülők gya­nakvását, a gyerekek idegen­kedését, megnyerni őket a cél érdekében. A klubot azóta is általáhan húszán látogatják a hetenkénti foglalkozások al­kalmával. Nem lebecsülendő vonzerő számukra, hogy a klubtagok a művelődési köz­pont valamennyi, gyerekeknek szóló rendezvényére ingyen bemehetnek. Az egészség- ügyiek apró ajándékokkal, fő­leg tisztálkodási szerekkel próbálják becsalogatni az ösz- szejövetelekre az ifjúságot. Kevés jár óvodába Azt remélik, hogy ennek a kis közösségnek az összeko­vácsolásával sikerül a gyere­kekkel meigsmertetni az alap­vető erkölcsi normákat, a vi­selkedési szokásokat, az egész­séges életmód egyszeregyét. A pedagógusok szerint már zsen­ge gyermekkorban kell kez­deni a nevelést, ezért fontos, hogy a legkisebbek is az ott­honinál jobb környezetbe ke­rüljenek. A bölcsődei és az óvodai felvételt támogatnák, ám a szülők nem szívesen ve­szik igénybe ezeket a lehető­ségeket, s ez megnehezíti az előrelépést. 1979-ben 18-at, 1980-ban 13-at vettek fel közü­lük óvodába. A tanköteles ko­Túljutottak a nehezén Jövőre készül a közös gazdaság Szerencsének vagy a gondos, tervszerűen előkészített mun­kának köszönhető az ered­mény, amelyet az Árpád Ter­melőszövetkezet, Jászkarajenő és Kőröstetétlen községek kö­zös gazdasága ért el a beta­karítással. A jövő évi kenye­rünk alapja és a takarmány­féleségek a magtárakban pi­hennek, a mindent betakaró hó már csak a tarlóra hullott. A földben megbújó őszi bú­za örül egyedül ennek a korán jött égi ajándéknak. Csak cukorrépa — Mindössze a cukorrépá­nak két százaléka maradt a földben, négy hektáron. Mi­helyt enyhül az idő, felszedjük ezt a termést is — mondja dr. Lakos László a termelőszövet­kezet elnöke. — összességé­ben azonban minden termény itt fedél alá került. Termelő- szövetkezetünk elég rossz ta­lajadottságokkal rendelkezik, mégis néhány eredményt, ki­ugró termésátlagot elkönyvel­hetünk magunknak. Mintegy nyolcezerötszáz hek­táron gazdálkodunk, a föld termőképessége azonban nem egyforma. A kedvezőbb adott­ságokkal rendelkező gazdasá­gok kevesebb ráfordítással ér­nek el jobb átlagokat. Idén, emellett a szélsőséges időjá­rás mellett mégis sikerült megfelelni előzetes terveink­nek. Igaz, ehhez nagyobb elő­készítés, gondosság szükséges, de most saját magunk tapasz­talhattuk, hogy érdemes. — Melyek azok a területek, ahol ezek az eredmények meg­mutatkoznak? — A hat évvel ezelőtti egyesüléskor úgy véltük, ru­galmasabban kell gazdálkod­nunk. Két-három évig kísérle­teztünk egy-egy növényfajtá­val, rendszeresen figyeltük a jövedelmezőségét, és számol­gattunk. Amelyik nem vált be, azt csökkentettük, a jól ter­mőkkel foglalkoztunk, ame­lyek a mi földünkön is szép termést adtak. Búzából oly sok termett, hogy magunk is alig akartuk elhinni: ötven­négy mázsa hektáronként. Ez több millió forint hasznot hoz a termelőszövetkezetnek. Szük­ség is van rá, mert nem ál­lunk mindenből ilyen jól. Eredményként említeném még a rekord lucerna és réti­széna termést. Ez háromszor annyit adott, mint előző évek­ben. Az egyesülés óta nem volt ilyen sok a cukorrépa és szép sikerünk van a tejtermelésben is. A 4440 literes tehenenkén- ti átlagunk igen előkelő he­lyezést jelent a járásban. A napraforgó is igazolta a szá­mításunkat. közel 18 mázsás termést takarítottunk be hek­táronként. Céltudatos munkálatok — Igen jó, kezdeményező és hozzáértő kollektívánk van. Nemrég fejeztük be 300 hektár legelő újratelepítését, feljaví­tását. Lazítás, trágyázás, ön­tözés készítette fel a talajt. A befektetett költség, amely há­roméves munka összege, az idei rekord szénaterméssel egy­szerre megtérült. Ezért tovább növeljük majd az intenzíven művelt legelők nagyságát. Az emberek magukénak érzik a gazdaságot, becsülettel dolgoz­nak. Ebben az igen rossz idő­ben is helytálltak. Szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka, esőben, sárban sem volt megállás. Ennek köszön­hető, hogy időben végeztünk. Elégedettek vagyunk az ered­ményeinkkel. — Van-e olyan nehézség, amivel mégsem sikerül meg­birkózni? Kukorica, apróban — Amíg az ország az árvíz­zel küzdött, többek közt a kö­zeli Tiszával, nálunk aszály volt. A kukorica sem vizet sem napfényt nem kapott ele­get. Így aztán a csövek kicsik, rövidek, a szemek fejletlenek. Amit pedig betakarítottunk, abban sem volt köszönet. Mint már évek óta, idén sem bír­tuk teljesíteni az előirányzott tervet. Sok bajunk van ezzel a növénnyel. Tavasszal elve­tettük, kikelt. Néhány nap múlva erősen szeles idő lett, betemetett homokkal vagy két­száz hektárt. Újra kellett ül­tetni. A betakarítás idejére meg­jött az eső. Tengelyig érő sár lett mindenütt. Magam is ta­núja voltam, amint a pótko­csis vontatót — a segítségül elé kötött százötven lóerős erő­géppel együtt — végül is egy Rába-Steiger húzta ki. Fogyott az üzemanyag, koptak az al­katrészek, elfáradtak az em­berek. Egyszóval, nem volt valami könnyű. De túl va­gyunk rajta, végeztünk és ez a lényeg. Magtáraink tele, a mélyszántás egy része is kész. Mind a hatszáz dolgozónk nyugodt, készülünk a jövő év­re. Csilléi Béla rúakat általában hiánytalanul beíratják az iskolába, s ott már számon tartják őket a gyermekvédelmi felelősök.' A napközi otthonba minden ci­gány tanulót felvettek. Az úttörőmozgalom is törődik ve­lük, ám elsősorban csak azo­kat lehet sikerrel bevonni, akiknek a szülei már otthon is eleve rendezettebb körül­mények között élnek. Még mindig gond, hogy vannak, akik nem fejezik be az álta­lános iskolát, kimaradnak, s később nehéz rávenni őket ta­nulmányaik folytatására. A családtervezésről A könyvtár érdeklődésüknek megfelelő előadásokkal, kiállí- jásokkal, író—olvasó találko­zókkal próbálja felkelteni az érdeklődésüket, és megkedvel­tein! velük a könyveket. A cigányság egészségügyi hely­zetének, higiénés kultúrájának javítása alapvető fontosságú. A tanács egészségügyi osztá­lya széles körű tevékenységet fejt ki az anya- és gyermek- védelem területén, a Vöröske­reszttel karöltve. Ennek az erőfeszítésnek vannak ered­ményei. A terhestanácsadáson általában megjelennek, a vé­dőnők otthonukban adnak fel­világosítást, megismertetik ve­lük a családtervezés jelentő­ségét, a tisztaság fontosságát. A szülők kisgyermekeiket a kötelező védőoltásokra szinte kivétel nélkül elviszik. Sajnos, a tetvesség még mindig fel­felbukkan, holott megfelelő elővigyázatossággal megelőzhe­tő lenne. A helytelen táplál­kozás, a régi szokások rögző- dése egyoldalúvá teszi étkezé­süket, s ezen ugyancsak vál­toztatniuk kellene. Munka és lakás A tanács munkaügyi cso­portja lelkiismeretesen figye­lemmel kíséri a munkaképes cigány lakosság elhelyezését. Az asszonyok közül kevesen mennek dolgozni. A férfiakat részben az építőiparba, rész­ben a városgazdálkodási vál­lalathoz irányítják. Az iskolát abbahagyó fiatalok általában gyenge fizikumúak, őket első­sorban a mezőgazdaságba kül­dik. A munkaadók szerint ezeknek az embereknek egy részénél súlyos bajok vannak a munkafegyelemmel. Gyak­ran mulasztanak, rendszertele­nül járnak dolgozni, sűrűn vál­toztatják helyüket, bár mind­inkább azt tapasztalhatják, hogy egyre több helyen ajtót mutatnak a teleírt munka­könyvvel jelentkezőknek. A városi tanács — lehetősé­geihez mérten — támogatja a cigánycsaládok lakáshoz jut­tatását. Főleg azokról gondos­kodnak, ahol legalább a férj állandó munkaviszonnyal ren­delkezik. Anyagi körülményei­ket figyelembe véve általában a kis lakbérű lakásokat utal­ják ki. Az előző két évben heten tanácsi bérlakást kap­tak, egy család tanácsi érté- kesítésű, egy másik OTP-la- kást vásárolt. Az idén két fa­mília jutott bérlakáshoz. A városban 1978-ban meg­alakult a cigányok helyzeté­nek javításával foglalkozó koordinációs bizottság, amely több évre szóló terv szerint dolgozik. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén eddigi tevékenységével foglalkozott, és meghatározta a további teendőit. A jövőben mindinkább azon kell lenni, hogy a társadalom hasznos tagjai, a közösségbe beépülő emberek váljanak a cigány­ságból. T. T. Zeneiskolai hangversenyek Folytatódik a félévi növen­dékhangversenyek sora a ceg­lédi Erkel Ferenc Állami Ze­neiskolában. Ma, december 9- én, kedden délután 18 órai kezdettel Soltész L ászióné cselló szakos növendékei sze­repelnek. Csütörtökön, decem­ber 11-én, ugyanebben az idő­pontban dr.' Perneczky János- né zongora szakosait hallhat­ja a közönség. Az előadások nyilvánosak, szívesen látnak minden érdeklődőt. Kupaforduló Cegléden a Vasutas sportte­lepen december 10-én, szerdán délután egy órától labdarúgó­mérkőzés lesz a Ceglédi VSE és a Csepel ifjúsági csapatai között. A ceglédiek a megyei selejtezőből továbbjutva játsz­hatnak most az Országos Ifjú- ( sági Kupa döntőjének első for­dulójában a legjobb 32 közé jutásért. Az NB I-es Csepel ifjúsági együttese most kap­csolódik be a versenysorozat­ba. Külpolitikai előadás. Ma, kedden délután két órakor Cegléden, a konzervgyárban Firon András újságíró Az Amerikai Egyesült Államok az elnökválasztás után címmel tart előadást CEGLÉDI APROHIRDETESEK Állást keres 57 éves felsőkereskedelmi érettségivel raktárve­zető. szállításvezető, forg. irányító munka­körbe. Cím: öregszőlő 144. Pf.: 51/5084. Eladó jó állapotban levő 3 részből álló világos szekrénysor. Érdeklődni lehet: Cegléd, Kozma Sán­dor u. 5. szám, VII. em. 2. ajtó. _____ El adók 250 kilogram­mos hízók. Érdek­lődni lehet: Cegléd. Téglagyár dűlő 56. szám. Jansik Mihály- nál. __________________ Eg y műszakban járó józan életű dolgozó férfi részére külön bejáratú bútorozott szoba, fürdőszoba- használattal kiadó. Cegléd. Kozma Sán­dor út 5/a. C. lépcső­ház, I. em. 5. ajtó. Eladó 872 négyzetméter építési telek a kenderföldön. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Arany utca 10. szám. A Ceglédi Allatkórház állatápolót keres fel­vételre. Jelentkezés Ceglédi Allatkórháznál naponta 8—16 óráig személyesen __________ Ce gléd Kép utca 6. szám alatti ház. be­költözhetően eladó. Ér­deklődni lehet egész­nap: Cegléd. Akasztó­szél 13. szám vagy Gé­za utca 36 szám. _____ Fi atal házaspár egy gyermekkel üres kü­lön bejáratú szoba, konyhás albérletet, vagy házat bérelne. Címet kérem Cegléd. Etelka utca 3 számra. 200 kg hízott sertés eladó. Cegléd. Belső- Nagykátai út 29. szám alatt. TYÜK eladó kicsiben és nagyban. Cegléd, Bezerédi utca 42. Eladó tanya hozzá­tartozó melléképüle­tekkel, 800 négyszög­öl területtel. Lebontás­ra is. Értekezni: Ceg­léd. XI.. kerület Ugyer (Gerje-szél) 1193. Tar Jánosnál Cegléd, Besnyő utca 8. szám alatt 110 négy­szögöl porta eladó. Ér­deklődni lehet: este 17 óra után ______________ Fi atal, fehér hízott- sertés (nem tápos) el­adó. Cegléd. BelsG- Nagykátai • út sí. szám. Eladó tanya hozzá­tartozó melléképüle­tekkel. 800 négyszög­öl területtel. Lebon­tásra is. Értekezni: Cegléd XI. kerület Ugyer, (Gerje-szél) 1193. Tar Jánosnál. ISSN 0M»- 2600 lOglCdl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents