Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
1980. DECEMBER 9., KEDD íyfiHan 3 A felsőfordatakí dűlőben Karácsonyig learatnak... Nem állhattunk tétlenül! 5 Mi lesz a még szedetlen kukorica sorsa? Ugye, több | milliárd forint értékű termény van hó alatt? — kérde- I zik kollégáim, ismerőseim nap mint nap. Az avatotlab- 5 bak azt is tudni vélik, hiba volt az olajtüzelésre ala- | pozott — a szükségesnél jelenleg is kisebb kapacitású — 5 szárítóberendezések bevezetése a mezőgazdasági nagy- | üzemekben. (Szerintük még mindig a góréban, csövestül | kellene tárolni a tengerit!) Mi több, egyes gazdaságok- | ból hírül vehettük, hóban aratják a törökbúzát. 1 Mi az igazság a kukoricabetakarítás, az őszi munkák | körül? E kérdésre kerestük a választ a hét végén a kosdi 1 Lenin Tsz-ben. * Az első benyomások nem túl kedvezőek: a Kösd irányába futó autóbusz ablakából kitekintve, árván fagyos- kodó kukoricatáblák, halott határ tűnik fel. A falusi postamester kényszeredetten ad vonalat — egy forint ellenében tárcsázhatom a 10-677-et, a gazdaság cselőtepusztai központját — s léphetek be az üvegkalitkába érdeklődni, vajon tényleg olyan vehemenciával dolgoznak-e a szövetkezetben, mint azt feltételezni lehetne. — Nem, az elnök elvtárs nincs bent, és senki a vezető szakemberek közül. Én sem maradok tovább tíz percnél, mert lejár a munkaidőm — mondja a vonal másik végén valaki — adminisztrátor, távbeszélőkezelő, titkárnő? —, s még megígéri, körülnéz a majorban, hátha segíthet. De az újabb hívásra csak a csönd felel. Elindulunk hát kombáj- nos keresőbe a hosszú-hosszú, Naszály alatti községben a hóhullásban. Egy kucsmás parasztember Babka D ánielék- hez küld. A faluszéli tekintélyes házban fiatal asszony nyit ajtót, karján sírós kisgyerekkel. Havas határ — Jön a foga — pillant aZ apróságra az anya, tudomásomra 'hozva, hogy férje Vácott vizsgázik a technikumban. S folyvást bizalmatlankodik, mondja, mi/ ne írjak meg. Ígérem neki a hallgatást — ugyan miről? — s elmenőben felleltározom egy vadász trófeáit, bőröket, agancsokat. Babka Jánosék háza még messzebb; kijjebb épült unoka- testvéréénél. A gazda, a traktorosok brigadérosa, éppen szabadságon van, a helyi szeszfőzdében foglalatoskodik. Tőle tudom meg, előbb lakásán, majd az említett helyen keresve, hogy a főagro- nómus és a gyakorló kombáj- nosok közül néhányan Rádon találhatók. Késő délután, szürkületkor érkeZik meg a sárga színű Volánbusz. Nincs szerencsénk, Pápai Györgyöt hiába keressük otthonában. A vaskarácsonyfákat összekötő traverzek furcsa zenét szolgáltatnak a hóesésben. A muzsika zenekari hangzását hitelesíti a. messziről idénang- zó gepek baritonja: kezdem hinni, mégiscsak létezik decemberi aratás. Alulról ha- lovany sárga lámpákkal világítva szíovjet MTZ-traktor kapaszkodik. Egyszemélyes. Rácz Antal gépész hellyel alig, inkább csak olajos üléssel tud kínálni. Lassan döcögünk a kukoricatorzzsal szaggatott, fehér mezőn. Szinte, megváltásnak tűnik a landolás; egy olajzöld műhelykocsi, egy behavazott kombájn, s szentségeié szerelők között találjuk magunkat. Mezei intermezzo: az SZK—5 arató-cséplő gép sebességváltó műve szétszakadt. Láncot, csavart igazgatnak. Molnár János, Tányéros Dániel szerelők reggel hat óta teljesítik szolgálatukat, javítják a hó és kukorica keverékét nehezen szokó kombájnokat. Kétszáz hektár szedetlen — Szépen haladnak — tréfálkozom kissé erőltetettem — Nem panaszkodhatunk — szólal meg valaki, ellenőrt sejtve a riporterben. Ám hamarosan segítenek optimizmusom eloszlatásában. A Naszály bal felén emelkedő dombra mutatnak. — Látja azt a sötétbarna tengert? — hívja fel figyelmemet Molnár János. — Az még a miéűk. — Szó ami szó, hatalmas terület. És a veszteség? — Nézze meg ezt a csövet, vizsgáljon át minden négyzetmétert. Akár hiszi, akár nem, kevesebb kukoricát szórnak el a gépek ebben a hóban, mint a két-három héttel ezelőtti esős időjárásban. Hallgatom, figyelem az okos magyarázatokat arról, hogy ilyenkor szombaton késő délután sem több a bér mint máskor, teát, forrót ugyan kapnak a határban fagyosko- dók. S hogy értsem meg, ez ! a kukorica szárazabb, az olaj- I tüzelésű tornyokban kevesebb energiát fordítanak a víz elpárologtatósára ... — Szóval önök feltalálták egy majdnem trópusi növény betakarításának kosdi—rádi új módszerét? — kérdezem Pápai György főmezőgazdászt, akivel sötétedés előtt találkoztunk össze a felsőtordalaki dűlőben, hivatalos nevén a B—2-es táblán. — Így is mondhatnánk — válaszolja magabiztosan a vezető szakember. — És az álmai? Milyen érzés kétszáz hektár szedetlen tengeri gondját a nyakába venni december elején? „Csak" dolgoznak — Döntse el! Kereken hatszáz hektár kukoricát vetettünk az idén. Korai, illetve közép-korai fajtákat ültettünk, a szeptember közepi kezdés az időjárás miatt áttolódott október második felére. Az első havazás után mindenki, a szomszédos gazdaságok is megijedtek, a szerződésben rögzített bérszárító-kapacitást nem kaptuk meg, s hát ehhez igazodott a betakarítás tempója. S ez nem volt elég, bekövetkezett az ítéletidő. Várakozásra kényszerültünk. Egy-két napig valahogy győztük türelemmel, reméltük elolvad a hó. Történik valami. Csalatkoztunk. Aztán nem bírtuk tovább a tétlenséget. Szerdán elhatároztuk, kipróbáljuk az egyik SZK—5-ös gépünket. Ügy mondják, próbált ember a főagromómus. Bár nem idevalósi, harmad emberöltő, 21 esztendeje járja a rádi — később kosdi, penci — határt. Három nap alatt a hó alól mentett ki munkatársaival. középvezetőkkel, traktorosokkal, szerelőkkel, kom- bájnosokkal 1 millió forintot. Még 3 millió a betakarítatlan kukorica értéke... — Hiszek az emberekben és a munkámban. Szeretem őket. Nem tudnék mást csinálni. S aZt sem hiszem, hogy sok köze lenne a nagy szavaknak, az érzelmeknek az itt folyó munkákhoz!. Talán a pénznek sem sokkal több. Az emberek tudják, nem szervezési, vezetési hiba történt, nem okolják a főagronómust. az elnököt a szedetlen kukoricáért. Csupán dolgoznak... ★ Nem hősök és nem névtelenek az idei decemberi aratók. A fehérre foltozott SZK— 5-ösök fülkéiben a fagyos huzatban Szégncr Gyula, Cser- nai Tibor, Rákóczi István. Aczél Gusztáv 30 év körüli kombájnotok, a szállító járművekben Tamás Mihály, Lázár József ülnek. Itt a kosdi Lenin Tsz-ben. Másutt mások. Mondják, bevégzik karácsonyig. Valkó Béla Egy éjjel a mentőállomáson HIRTELEN dobta rá az este a sötétség takaróját a tájra. Künn a határban fény sem pislákol, a hóval borított mo- nori utcákon viszont szikráznak a fehér kristályok. Kevés járókelő mozdul ki otthonról ilyenkor, bármennyire 'egészséges is a séta, most épp annyira veszélyes. Egy-egy járdaszakaszt az óvatosabbak nagy ívben elkerülnek, még ha latyakban cuppog is a cipő, a kockáztatók bár nekivágnak. szinte csak pipisked- ve, csúszkálva jutnak át rajta. Egy sarokkal odébb, a Vörös Hadsereg utcai mentőállomáson az éjszakai szolgálat tagjai mit sem sejtenek arról. hogy a váltás után azonnal csaknem dolguk akad. — öten állunk készenlétben este 7-től reggel 7 óráig. Napközben hat, éjszaka kettő mentőautó teljesít szolgálatot. Kaldenekker András szolgálatvezető : — Aki ideges, vagy fegyelmezetlen. nem sok időt tölt nálunk. Itt nincs helye a hebehurgya'ágnak. úgyis eléggé zaklatottak általában a betegek, vagy a sérült hozzátartozói, nekünk rájuk is tekintettel kell lennünk. Ahogy halad előre az óramutató, úgy váltogatjuk a témákat. Kint az udvaron készenlétben állnak a járművek, s bent sem pihennek még az emberek. A mentősök mind fiatalok. — Ez véletlen? — kérdezem. — Egyáltalán nem — mondja Kaldenekker András. — Az idén ment nyugdíjba a mentőállomás első nyugdíjasa, a legrégibb kollégánk, altit já- rásszerte csak a mentős Sze- nyán bácsinak ismernek az emberek. BAJTÁRSAK. Valóban, ha elindul szirénázva, esetleg piros zászlóval a célja felé a mentőautó, a bent ülő két ember egymásrautaltsága csak fokozódik. A szolgálatban lévő személyzet magatartását, kötelmeit szigorú szabályzat írja elő. Mentésnél, bajban azonban többre van szükség, mint az írott szó betartására. Csak két egyformán jól felkészült ember képes az életmentő együttműködésre. Megcsörren a telefon. Önkéntelenül a falon lévő órára pillantok, de Kaldenekker András szolgálatvezető már mondja is a pontos időt: — Huszonkettő óra tíz perc. Halló, központ? Egy szót sem háltok. Honnan keresnek? Maglód? Kérem közvetítsen — mondja rezzenetlen arccal. — Hová kérik a mentőautót? A toll sebesen szalad a papíron. Akárcsak a segítség, ha szükség van rá. Kiderül, Ecserről. a Gagarin utcából kell egy szülő nőt a kerepes- tarcsai kórházba szállítani. — Azonnal indulunk — mondja Kaldenekker András, s miután letette a telefont, az URH-rádió mikrofonját veszi kézbe. — Mentő kettő, mentő kettő, jelentkezzék. Mentő 13/6 hívja mentő kettőt. Szülő nőhöz kémek mentőautót Ecserre. a Gagarin utcába. Mondom az adatokat. Miután a megyei irányító közpoftt nyugtázta a vételt, a szolgálatvezető az újságírót is felvilágosítja. — Ecserről a kerepestar- csai kórházba valamelyik budapesti állomásról küldenek A magyar sajtó napját köszöntve Ünnepség Zsámbékon Országgyűlési bizottságok ülése A VI. ötéves népgazdasági terv törvényjavaslata, továbDá a -bel-, illetve a külkereskedelmi minisztérium jövő évi költségvetése jól jelzi azt az irányt, amelyen haladva a nép, az ország javára tenni lehet — állapították meg az országgyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői ülésén. Juhar Zoltán belkereskedelmi államtitkár az írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy — az év eleji zökkenőktől eltekintve — 1980-ban kiegyensúlyozott volt az áruellátás. Az áremelkedés okozta megtorpanást követően differenciált árpolitikában, kedvezményekben és kezdeményezésekbe n testet öltő kezdő lépések tapasztalhatók a vendéglátásban. Tetemesen gyarapodott a kiskereskedelmi üzlethálózat. Török István külkereskedelmi államtitkár hangsúlyosan szólt az egyre nehezebbé váló külgazdasági feltételekről, köztük a tőkésországok erősödő protekcionizmusáról. A textil-, a vaskohászati és a juhhúskorlátozások 1980-ban 250—300 millió dolláros kárt okoztak Magyarországnak. Nehéz körülmények között — s e^ek várhatóan 1981-ben sem változnak — kell megoldani az alapvető feladatot, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A vitában. többek közt, felszólalt Kovács Istvánná, Pest megye 1. vk. képviselője is. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság előtt álló alapvető feladat a továbbiakban is a termelés hatékonyságának növelése, amivel is a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez kell hozzájárulni — hangoztatta bevezető előadásában az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának — dr. Cselőtei László (Pest m. 2. vk. képviselőjének) elnökletével megtartott — hétfői ülésén Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügvi miniszterhelyettes. A bizottsági ülésen — amelynek a Parlament adott otthont — a képviselők a hatodik ötéves terv törvényjavaslata és a jövő évi költségvetés tervezetének ágazati teendőit vitatták meg. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a nagyüzemi gazdaságoknak a világpiac igényeihez folyamatosan igazodva kell megtermelniük a legfontosabb élelmiszereket, nagy gondot kell fordítaniok a földvédelemre, hiszen az utóbbi fél évtized során 250 000 hektár földterület esett ki a termelésből, ami — mutatott rá később a vitában Cselőtei László — csaknem felér egy kisebb megye területével. A vitában felszólalt, többek között, dr. Varga János, Pest megye 11. vk. képviselője is. kocsit. Amint látja, a mi közvetítésünk semmi késedelmet nem jelent. Hirtelen újabb csengőszó szakítja félbe a beszélgetést. Ezúttal Maglódról dr. Pápes Tibor körzeti orvos hív azonnali segítséget az egyik beteghez. Megismétlődik az előző jelenet. Azután csönd, hosszú csönd szerencsére reggelig. — Mi történik, ha ilyenkor egy mentőautó elakad? — Számos példa volt már erre — mondja Bojik István. — A személyzet lélekjelenlétén, helyzetfelismerésén nagyon sok múlik. Már úgy tűnt, hogy a monon éjszakai szolgálat tagjainak nem akad dolguk reggelig. Hajnali fél öt tájban azonban épp helyből érkezett a segélykérés. Egy fiatal emberrel indult a kocsi a kere- pestarcsai belgyógyászatra. A beteg vért hányt, az oka ismeretlen. LASSAN VILÁGOSODOTT. A hajnali pára glóriát font az utcai égők tányérja köré. Csönd volt szerte a járási székhelyen, talán még aludt mindenki. A mentőállomáson azonban készenlétben álltak továbbra is, a szolgálat utolsó percéig. V. J. Szép hagyomány, hogy a magyar sajtó napja, december 7. alkalmából minden évben Pest megye más és más települése látja vendégül a megyei lap munkatársait, az újság előállításában, terjesztésében cselekvő részt vállalókat. A magyar sajtó napja Pect megyei ünnepségére — mclj/et a megyei pártbizottság és a tanács rendezett — tegnap délután Zsámbékon, az esztergomi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozatának aulájában került sor. Az eseményen részt vett Barinkai Oszkárné, a megyei • pártbizottság titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnök- helyettese, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, Krasz- nai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára, dr. Husti István, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint a városi-járási pártbizottságok agitációs és propagandaosztályainak képviselői, a zsámbéki nagyközség, a Zsámbéki Medence Tsz párt- és gazdasági vezetői. A zsámbéki főiskola aranykoszorús énekkara adott rövid, színvonalas műsort Gerendái Ágnes tanársegéd vezetésével, Somorai Mária tanársegéd zongorakíséretével. Majd dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Hargitai Károly, a zsámbéki főiskoTegnap délután rendezték meg Gödöllőn a Hazafias Népfront városi küldöttértekezletét. A tanácskozáson részt vett Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Sipos Árpád, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkáriie- lyetease, Plutzer Miklós, a Gödöllő városi, Bállá János, a Gödöllő járású pártbizottság első titkára, Benedek János, a városi tanács és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. A beszámoló, amelyet Földi Sándor, a HNF városi bizottságának titkára terjesztett elő, tartalmazta mindazokat az eredményeket & gondokat, amelyek a mozgalom tevékenységét jellemezték a legutóbbi népfrontkongresszus óta eltelt időben. Gazdagodott, erősödött a kapcsolat a párt-, az állami és társadalmi szervezetekkel, javult a körzeti bizottságok munlmstilusa, s a mozgalom aktivistái hasznosan közreműködtek a népfront vállalt feladataiban. A többi között a városfejlesztési politika és tevékenység kapott sok segítséget a mozgalomtól: ismeretes, hogy a társadalmi munkaakciókban, amelyeket elsősorban a népfront szervezett, megyei tekintetben is kiemelkedő eredmények születtek. Ugyanez mondható el a tájékoztatásról, a tanácstagi beszámolók előkészítéséről. A beszámoló részletesen ismertette a Hazafias Népfront helyi bizottságának, aktivistáinak azt a folyamatos munkáját, amely a nődolgozók helyzetének javítását, a hatásos környezetvédelmet, a szülői munkaközösségek támogatását célozta. Hallhattak a küldöttek azokról a feladatokról is. amelyeket az elkövetkező években kell megoldaniuk a la igazgatója méltatta december 7., a Vörös Űjság, az első legális kommunista napilap megjelenésének hatvankettedik évfordulóját. Szólt azokról a követelméryekről is, melyeket a Pest megyei Hírlappal szemben támasztanak olvasói. Itt adták át a központi lap, a Népszabadság terjesztésében kiemelkedő munkát végzők jutalmát is. A Lapkiadó Vállalat ugyanakkor itt köszönte meg a magyar nyelvű, szovjet lapok terjesztőinek tevékenységét is. ★ A magyar sajtó napján a i Pest megyei Hírlap több munkatársát részesítették .elismerésben. A Hírlapkiadó Vállalat nívódíjával tüntették ki Mészáros Ottó főmunkatársat és Tamasi Tamást, a ceglédi különkiadás szerkesztőjét. A Pest megyei Hírlap szerkesztősége, a hagyományokhoz híven, idén is nívódíjjal jutalmazta a megye politikai, gazdasági és kulturális életét legjobban bemutató, a közélet fejlődését leginkább segítő írások szerzőit. Elismerésben részesült: Babus Endre, Bálint ibolya, Furucz Zoltán, Hegyi Iván, Koffán Éva, Kriszt György, Major Árvácska, Tamási István, Varga Edit, Vasvári G. Pál, Vereszki János. A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek gazdasági, társadalmi feladatairól szóló írásaiért a SZÖ- VOSZ elnöksége által alapított nívódíj második fokozatát nyerte el a Pest megyei Hírlap szerkesztősége, illetve két munkatársa, Szente Pál és Valkó Béla.. Szenté Pálnak ítélték az OTP sajtópályázatának második díját is. népfrontosoknak. Gödöllőn nagyszerű lehetőségeket kínál az önálló kezdeményezés: a szocialista lakóközösségi mozgalom, amelynek szervezeti keretei hiánytalanok, s jó együttműködési terepet kínál a tanácstagoknak, a pártösszekö- lőknek, a lakóbizottságok, a Vöröskereszt és a KISZ képviselőinek. Most az a cél, hogy a formát tartalommal töltsék meg. s ebben sokat jelenthet a küldöttértekezlet előtt megválasztott körzeti népfrontbizottságok igyekezete. Valamennyi hozzászóló fontos témákat érintett. Benedek János, a városi tanács elnöke méltatta a tanácsi szervek és a népfrontosok tartalmas, a város fejlesztését, az ellátás, az úthálózat, a gyermekintézmények helyzetének javítását eredményező kapcsolatát. Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese a Hazafias Népfront kongresszusi vitaanyagát városi vonatkozásban egészítette ki. Kiss József kanonok arról a lehetőségről beszélt, amelyet a népfront kínál a hivő emberek számára. Kiss Éva, a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatóhelyettese a szülői munka- közösségek, Köteles 1 mréné, a Gödöllői Háziipari Szövetkezet elnöke, a nőbizottság munkájáról adott számot, ók, s valamennyi hozzászóló hitet tett amellett, hogy a jövőben a mozgalom még eredményesebben tevékenykedhet a város közéletében. A vitát követően a küldöttértekezlet megválasztotta a Hazafias Népfront 47 tagú városi bizottságát, 13 tagú elnökségét s a hét küldöttet, akik a megyei értekezleten képviselik a várost. A városi bizottság el. nöke ismét Németh Sándor, titkára Földi Sándor lett. A magyar sajtó napja alkalmából rendezett Pést megyei ünnepségen, a képen balról jobbra: dr. Csicsay Iván. a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Barinkai Oszkárné, az IVISZIVIP Pest megyei Bizottságának titkára, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára és Hargitai Károly, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozatának igazgatója Barcza Zsolt felvétele HNF-k ü/cföítérte kéziét Hatásos környezetvédelem 1
