Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. DECEMBER 7., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Ami ismeri, s ami kevésbé A sokarcú, nevezetes Zsámbék A Zsámbéki-medence egykor mocsaras, náda­sokkal teli lapály volt. Már a legrégibb időkben is letelepedésre csábította az embert. Tök határában Árpád-kori templomrom áll. Zsámbék többi nevezetességét is megszámlálhat­juk ujjainkon: ott a várkastély — hajdanán Aynard lovag építtetett itt várat, amely a Hunyadiaké is volt, s a helyén épült kastély a Zichyek birtoka egykor, majd apácakolostor, ma főiskola. A híres románkori templomrom méltó párja a jakinak. Akad itt még a park mellett török kút, a XV. századi Pálos-kolostor maradványai is látha­tók, s az újabb időkből az általános iskola és az új templom XVIII. századi épülete az említésre méltó. Ennyit nyújtana csupán Zsámbék az érdeklődők­nek? Az útikalauz ugyanis a zsámbéki nevezetes­ségek közül ezeket említi... Külföldről is jönnek Szűcs István, a nagyközségi közös tanács elnöke és Szabó János, az itteni pártbizottság titkára sorolják: 3693 lakos, közülük 273 óvodás, 540 általános iskolás, 800 idős ember. A többiek javarészt helyben és Bu­dapesten dolgoznak. Persze jönnek ide is az ingázók, mert három me­gye határán, Zsámbékon találnak árut a falu 18 üzletében, a 26 kis­iparos szolgáltatásait is/ keresik, s 11 környező településről jó néhá- nyan is ide járnak. Víz, villany van, épül a csatornahálózat, 16 egészség­ügyi dolgozó vigyázza a gyerekek és felnőttek testi épségét. Az emberek? A felszabadulás után csupán 30 család maradt, s az Alföld 11 falvából, még Szlovákiából és Ro­mániából is jöttek az újak.. Nem volt mindig egységes a falu, nehezen szoktak össze az őslakók és a telepe­sek. Ma már a közös munka, ered­mények, a házasságok, a barátságok összefonták a szálakat... Hanem az már igaz: Zsámbék jó­val több, mint aminek sokan, hin­nék. Csak az utóbbi időkből több olyan nevezetessége is akad, amely a budai járásban, Pest megyében, Magyarországon, de még széles e világon is ismertté teheti Zsámbék nevét. Például Borús Ferenc lámpa- múzeuma, ahol a 600 világítási esz­közt esztendőnként 15 ezrem jönnek, megnézni, még Japánból, Indiából is. Nevezetessége a két római kori mécses, s a 300 esztendős kínai vá­zából készült lámpa. Azután ott a többi, amit az itteni emberek munkája tesz nevezetessé. Az első mindjárt a PEMU zsámbéki gyára. A felszabadulás előtt a helyi­ipar egyetlen nagyobb üzeme volt, a 20 alkalmazottat foglalkoztató fa- és csontgombkászítő. Ma ugyanott 800-an vannak, s 350 millió forintos értéket termelnek. Sokan nem is tudják: itt készül a cipők talpa,'sar­ka, s a műanyag kapta is, amire a cipőt húzzák, a műanyag vödrök, az építés, a háztartás rengeteg kelléke. Olasz és NSZK-beli cégekkel állnak kapcsolatban, nem csoda, ha kül­honban is ismertek. Szövetkezei mint sakkhatalom Döme Béla, a Zsámbéki-medence Termelőszövetkezet pártbizottságá­nak titkára: — A szövetkezet földjeinek egy- harmada Zsámbék határában talál­ható, gyümölcsöt — főtag őszibarac­kot —, kukoricát, cukorrépát, búzát termesztünk rajta. Itt a legelőterü­letünk egytizede is. A szövetkezet 300 üszőt nevel Zsámbék mellett, 350 anyakocát és 1250 anyajuhot tartunk ezen a vidéken. A háztáji­ban állandóan 100 körüli a tejelő te­hénállomány, s évente 1500 sertést vásárolunk fel. — Tény, hogy tagjaink harmada is zsámbéki, s nekik is részük van abban, hogy öt éve az OMÉK-on harmadik helyezést értünk el a bú­zatermés mennyiségével, aminthogy abban is: 1976-ban elnyertük a ki­váló szövetkezet címet. Munkájuk nyomán pedig nemcsak a járásba jutnak el termékeink. Hogy más példát ne is említsek: a tejet a Bu- datejnek adjuk, át, s ebből is készül a Leo jégkrém. Zsámbéki lakatos­üzemünk a romhányi csempegyár­nak szállít berendezéseket, s a csem­pék külföldre is elkerülnek. Zsám­béki sóderbányánkból az Ml-es autó­pálya építéséhez szállítják az anya­got, a juhaink egy része is export­ra kerül... — A Zsámbéki-medence Vegyes­ipari Szövetkezet ugyancsak ismert. Méghozzá mint sakkhatalom. Vitat­hatatlan: a magyar sakk nemcsak azért nevezetes, mert nagymeste­reink világszerte sikereket aratnak. Itt készül ugyanis a faesztergályos üzemben évente 15 ezer garnitúra sakkjáték, a legmodernebb fajtából, háromféle is, s ezeket Ausztriától, Franciaországig, Hollandiától Kubáig­Épül már az új gyakorlóiskola, állnak már a főfalak sokfelé vásárolják. Elektromos csat­lakozókat is készítenek dán megren­delésre, s az asztalosüzem bútorvá­zai, miután kész bútorrá válnak, az ország minden zugába eljutnak, akárcsak a fogasok — fából eszter­gáltak ezek is, s még az NDK-ban is keresett cikkek. Ahogy Balázs Jó­zsef, a szövetkezet elnöke mondja; esztendőnként 45 ezer transzformá­tort tekercselnek, s ezek a híradás- technikai eszközökkel, barkácsgépek- kel ugyancsak „világgá Mennek”. Végül ez a szövetkezet gyártja a fémhálót a Rába-MAN program ke­retében a légszűrőkhöz. Ezek talál­hatók az Ikarus-buszokban is. A há­ló maradékából pedig a közkedvelt dörzsi-szivacs készül... a mesének Tanítójelöltek oroszórán a nyelvi laboratóriumban Zsámbék az elmúlt években _ ag- rárszakember-fcépzóséről vált híres­sé az. országban, s amióta az itteni „egyetemen” a mezőgazdasági okta­tást felváltotta a pedagógiai — négy éve létesült a kastélyban az Eszter­gomi Tanítóképző Főiskola tagozata — úgy tűnilv a nevelők neveléséről, lesz isimért. Arányosabb teherviselést ealitásokkal számolni kell Pest megye VI. ötéves tervén ezekben a napokban dolgoznak a szakemberek. Most veszik számba az elmúlt esztendők eredmé­nyeit és tapasztalatait is. A legfontosabbak között tartják számon a lakáskérdést. Erről tájékoztatta az érdekelteket Vágvöigyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese Ráckevén, a lakás­szövetkezetek tisztségviselőinek tanácskozásán. — Az elmúlt öt esztendőről még nem készült végleges mérleg — mondta elöljáróban Vágvöigyi Jó­zsef. — A lakásépítésről és fenn­tartásról, valamint az egyre inkább hasonló rangot kaipó karbantartás­ról és felújításról így is számot ad­hatunk. Az előzetes felmérések, ösz- szasításek szerint á tanácsok az V. ötéves tervidőszakot általában jó eredményekkel zárják, de néhány területen lemaradás tapasztalható. Ezek közé tartozik a lakásépítés is. Pest megye az V. ötéves tervidő­szak alatt: 9.4 milliárd forint fejlesz­tési alappal gazdálkodhatott Ez 23 százalékkal nagyobb az eredetileg tervezettnél. 1980. végéig 42 600 la­kást, • többségében családi házat kel­lett volna felépíteni. Az év végéig várhatóan 41 200 készül el. Ennek 12,6 százaléka úgynevezett célcso­portos, vagyis tanácsi rendeltetésű ház. A tervezettnél kevesebb A tanácsoknak 5770 lakást kel­keit felépíttetniük, s ezzel szem­ben 5100-at sikerült tető alá hoz­ni. Miért csak ennyit? Nemcsax az építőanyagok árában kell a magya­rázatot keresni — hiszen a pénz szolgáltatás idsig-óráig nélkülözhe­tő. Mégis az a helyes, ha mindez a lakóházakkal egy időben nyílik meg. Nos, az utóbbiakból Pest megye egyes településein — az országos ál­lapotokhoz hasonlóan — a szüksé­gesnél kevesebb volt, s van még mindig. Ennek tudatában a taná­csok a rendelkezésükre álló pénz egy részét a sok konfliktust okozó lemaradás csökkentésére fordították. 316 ezer otthon elegendő volt hanem abban. Iíornyik Zoltán fassztergályos királynő­figurát készít a sakkjátékhoz hogy a korábbiaknál most többet fordítottak a kiegészítő létesítmé­nyekre: iskoláikra, .óvodákra, üzle­tekre, utakra stb. Bár nagyon sokan csak azt tartják fontosnak, hogy minél több lakás épüljön, tudomá­sul kell venni: nem teljes értékű az a lakótelep, amelyik kapcsolódó létesítmények nélkül készül el. Igaz, az üzletek, bölcsődék és a többi A több mint 40 ezer otthonból mintegy 30 ezer saját erőből épí­tett családi ház. (Ezzel az országban az elsők vagyunk, ahogy a megyék között Pest megye lakossága is leg­nagyobb.) Természetesen a saját erőből építkezők többsége is igény­li és indokolt esetben megkapja az allam, a társadalom segítségét, pél­dául kedvezményes munkahelyi vagy OTP-kölrsön formájában. Az OTP Pest megyei Igazgatósá­ga az V. ötéves tervidőszak alatt, 1980. végiéig csaknem 4900 telepsze­rű lakást építtetett fel. Ebből közel 2 ezer az úgynevezett munkáslakás. Az OTP-lakások közül a munkás- lakásokkal jár a legtöbb kedvez­mény; ezekhez a népgazdaság visz- sza nem térítendő állami támoga­tást is ad. A következő forma az építőszö- vetkezetek által tető alá hozott há­zaké. így 1250 lakás készült ed öt év alatt. A kivitelezési nehézségeik, határ­időcsúszások ellenére — hangsú­lyozta a megyei tanács általános el­nökhelyettese — a lakásépítés ered­ményeivel elégedettek lehetünk. Hargitai Károly főigazgató-helyet­tes, tagozatvezető mondja: — Máris félszáz olyan pedagógus tanít Pest ■ megye általános iskoláiban, aki ná­lunk szerezte a dipdomát a nappali tagozaton. Most 250 a már katedrán álló, képesítés nélküli tanító levele­ző hallgatónk. A három évfolyamon 240-en kapnak jelenleg pedagógiai ismereteket, s bizton mondhatom: ők is szinte kivétel nélkül Pest me­gye iskoláiban találnak majd mun­kahelyet. Megváltoztatta a főiskola Zsámbé- kot. Hiszen 20 ezer kötetes szak- könyvtár létesült itt, 1300 hangle­mezzel is szolgál, modern nyelvok­tatási ' laboratóriumunk készült, és a technika tantárgy oktatásához külön szaktantermek. Most épül a zártláncú televíziós hálózat. A szű­kös, ódon általános iskolában éven­te 4 ezer órán át folytatnak megfi­gyeléseket, tanítási gyakorlatokat a jövő nevelői, s hogy valamelyest eny­hüljön a gond, 70 millió forintos be­ruházással épül az új, 16 termes gya­korlóiskola. Egyetlen község élete — mint cseppben a tenger — fejlődésünk tÜi;:c‘ vasvAri g. pál Pest megye a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetőségeket maradékta­lanul kihasználta. A lakásfenntartásra, felújításra az építéshez hasonlóan, az V. ötéves tervidőszakban az előzőnél több pénzt fordítottunk. A tanácsi laká­sok felújítására, karbantartására például 345 millió forintot, amiből 230 millió volt az állami támogatás. (A többi a lakbérekből gyűlt össze.) Igaz ugyan, hogy ez tisztes summa, és sok munkára nyújtott fedeze­tet, de sajnos nem annyira, ameny- nyire reális igény volt, illetve van. A jelenlegi lakáshelyzetről még három adat: Pest megyében 316 ezer lakás van, ebből az ingatlan- kezelő szervek kezelésébe tartozik 12100. Értékük mintegy 3 és fél milliárd forint. A VI. ötéves tervidőszakról szól­va, Vágvöigyi József emlékeztetett arra, hogy a fejlődés üteme mérsé­keltebb lesz. Még körültekintőbb, ésszerűbb gazdálkodásra van szük­ség. Meglevő feszültségek — Az elmúlt öt év során a lakás- helyzet és a szükségesnél kevesebb kommunális létesítmény okozta fe­szültségből sokat felszámoltunk. Ér- •zekelhetőeii enyhültek az óvodai, is­kolai, egészségügyi intézményekkel kapcsolatos gondjaink. Enyhültek, de nem szűntek meg, s ezért ezt a kérdést továbbra is napirenden kell tartani. A realitásokkal azonban számol­ni kell. így például azzal, hogy a népgazdaság az 500—600, sőt 700 ezer forintos állami lakások építé­si költségeiből a? eddigieknél csak kisebb arányt képes magára vállal­ni. Mindenképpen indokolt tehát az arányosabb teherviselés. Az eddigieknél is nagyobb teret kap a magánerős lakásépítés. Ehhez kell biztosítani a közművesített telkeket, az építőanyagot, s az ösztönzőbb hi­telformákat. Igaz, hogy az OTP eddig is kivet­te részét, az építkezésből, de most újabb feladat vár rá. Nevezetesen az, hogy előlegezze meg a tanácsok­nak a családiház-építéshez szüksé­ges telkek előközművesítését. A tanácsi, OTP- és építőszövetke­zeti lakások nagyságáról a VI. öt­éves tervre vonatkozó irányelvek kimondják, hogy az átlagos alapte­rületet tartani kell. De igények és szükségletek szerint kisebb és na­gyobb lakásokra egyaránt szükség van. A lakótelepeken legyen több nagyméretű lakás a nagycsaládosok­nak, s kisebb a nyugdíjasoknak, az egy- vagy kétgyermekes családok­nak. Folyamatos karbantartás ■ Az új építkezések mellett a, meg­levő létesítményekre, tehát a laká­sok és intézmények folyamatos kar­bantartására és szükség szerinti fel­újítására az eddigieknél is több gon­dot kell fordítani. Ez természetesen nemcsak a tanácsi rendelkezésű épü­letekre, hanem például a fenntartó szövetkezetek és a társasházi közös­ségek lakásaira is vonatkozik. A lakásszövetkezetek jogszabály meghatározta pénzalapot képeznek a folyamatos fenntartásra, illetve szükség szerint a teljes tatarozásra, felújításra. (Ehhez némi MÉSZÖV-, SZÖVOSZ-, illetve állami támoga­tást is kapnak.) A társasházaknál azonban más a helyzet. A közüze­mi díjakat kötelező kifizetniük, de hogy ezek mellett még mennyi pénzt gyűjtenek, mennyit tesznek félre, az már a lakóközösségtől függ. Ha előrelátóak, akkor hónapról hónap­ra _ befizetnek számlájukra az előbb- utóbb elkerülhetetlen felújításra is. De sajnos nem mindenütt gon­dolkodnak így. Emiatt is jobb, de a lakások tulajdonosainak is kifi­zetődőbb — hangsúlyozta Vágvöl- gyi József —, ha a társasházak is Lakásfenntartó szövetkezeteket ala­kítanak. SZENTE PÄL I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents