Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
Mi történt a Göböly-tanyán? Villával támadt segítőjére íszprávnik József 1942-ben született Rákoscsabán. Mindvégig a fővárosban élt, dolgozott. Legutóbb a Főspednél, gépkocsivezetőként. Kétszer nősült, aztán elvált. Első házasságából született 12 éves lányának eltartásáról nem gondoskodik. Kisebb-nagyobb — többnyire erőszakos —, bűncselekmények miatt többször elítélték. Legutóbb 1977- ben, garázdaság és kétrendbeli súlyos testi sértés miatt, 3 év 6 havi börtönre. (Édesanyját, öccsét, volt feleségét bántalmazta.) Amikor kijött a fegyintézetből, talán komolyan gondolta, hogy új életet kezd. Nagy elhatározás született benne: szakít barátaival, addigi életével, s elvonul csendes vidéki magányba. 1979. szeptember 30-án szabadult. Nem sokkal utána megvette Tatárszentgyörgy határában a Göböly járás 7. számú tanyát. Január 10-én éjjeliőr lett az Örkényi Béke Tsz- ben. A szomszéd tanyában éjszakázó juhokat vigyázta. A munkahelyi véleményezés szerint szerény, tisztelettudó dolgozó volt. S most életveszélyt okozó testi sértéssel vádolják. Mi történt április 26-án, azon a bizonyos szombati napon? Miért került előzetes letartóztatásba, mire beindult volna a sokat ígérő gazdaság? Trágyahordás közben Az előzmények február 16- ig nyúlnak vissza. Akkor egyezett meg íszprávnik József, a sértettel, Ulicska Sándor 42 éves férfival, hogy nála lakhat albérletben, s ennek fejében a kisebb, ház körüli mun- ikákat ellátja. Április elsején azonban Ulicska éjjeliőrként helyezkedett el a Béke Tsz- ben, s nem volt tovább szűk-, sége a szállásra. Április 25- én íszprávnik felkereste a tanyán, s' kérte:-' másnap segítsen neki trágyát hordani. Reggel Ulicska, a megállapodás szerint megjelent a Göböly járás 7-ben. Mindketten .bementek előbb a faluba kenyérért, közben egy bögrecsárdában emelgették a poharat — s csak dél körül kezdték a trágyahordást. Mosóteknőben vitték az istállóból 40—50 méternyire, a dombra. Néhány forduló után Ulicska javasolta, hogy kér kölcsön lovas fogatot, azzal jobban haladnak ... Erre íszprávnik megdühö- dött: nem akarsz dolgozni? A kezében lévő vas villát vállmagasságba emelte, és Ulicska bal derekára sújtott. A férfi földre esett. íszprávnik újból ütött. Ulicska vizet kért. Kapott egy itatóvödörrel. Amit meghagyott, íszprávnik ráön- tötte. Ulicska felült a kerékpárjára, hazament, lefeküdt. Délután 3 óra körül kérte: vigyék orvoshoz. A tatár- szentgyörgyi tanácsházáról telefonáltak mentőért, rendőrért. Ulicskát a kórházban megműtötték — megmentették életét. A kilencedik és tizedik bordája eltörött, lépe megrepedt, meilűri és hasi vérömleny keletkezett ... Kis híján elvérzett. Több mint egy hónapig volt kórházban. Lápét eltávolították. Iveit a sértett? A tárylás csütörtökön reggel 9-kor kezdődött volna a Pest megyei Bíróságon, dr. Kárpáti Piroska tanácsa előtt. A tanúk azonban csak 10 körül kezdtek szállingózni — másodszori idézésre, 500 forintos pénzbírság megfizetése után. Vallomásukkal alátámasztják azt, ami a vádiratban áll. Végül megérkezik Ulicska, a sértett. — Miért nem jött az előző tárgyalásra? — kérdezi á bírónő. — Nem tudtam. Egyedül voltam 2500 birkára. — Ivott most valamit? — Fél pálinkát — Tudja, hogy a bíróságra józanul kell menni? — Igen. Többször voltam. — Most miért ivott? — Jólesett. — Nem érzi magát ittasnak? — Nem. — Ha ittasnak bizonyul, vért vetetek magától és elnapolom a tárgyalást. Az egyik tanú állítja, hogy Ulicskát még nem látta józanul. Amikor kérte, hogy vigyék- orvoshoz, azt hitte: részeg. Megéri a pénzét Dehát: most mégiscsak ő a sértett. Vad átkozódásba kezd. Senkinek nem kíván annyi szenvedést, amennyit ő átélt. Ha Iszprávnikot lecsukják, tíz évig nem fog annyit szenvedni, mint ő. Ne zárják be! ö — Ulicska —, majd elintézi: kiszúrja a vádlott szemét, ráteszi két mankóra, hadd menjen világgá. — Ne beszéljen így! uta-. sítja rendre a bírónő. — Én azt mondom, csókolom ... — Nem csókolom, hanem tisztelt bíróság! íszprávnik felugrik a fegy- őr mellől: — Tisztelt bíróság, szeretném meggyorsítani a tárgyalást... — Üljön le! Nem piac ez! Bizony, néha nem is olyan könnyű levezetni a tárgyalást, korlátozni az indulatkitöréseket. — Arra válaszoljon — szól a bírónő Ulicskához —, menynyit ivott aznap reggel a bögrecsárdában? A vádlott ártatlan? — Három decit legalább. — Tiszta pálinkából? — A fele víz volt, csókolom. — Nem dülöngéltek a biciklivel? — Én nem. ö nagyon dülöngélt. Ulicska fölöttébb életszerűen adja elő a történetet, íszprávnik tagadja. Most az egyszer nem követett el bűn- cselekményt. Szerinte Ulicska leesett a létráról vagy a bicikliről, s úgy sérült meg. A kerékpárt annak idején megvizsgálták. Nem találtak rajta nyomot, amely arra utalt volna, hogy Ulicska elesett vele. Az orvoaszakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy kemény tárggyal nagy erejű ütést mértek oldalára. A lép ugyan nem életfontosságú szerv — vérgyűjtő és raktározó szerepe van, részt vesz a szervezet betegségek elleni védekezésében —, de az adott esetben hamarosan bekövetkezett volna a halál, ha nincs sebészi beavatkozás. Az ügyész enyhítő körül-, «lényt nem talál. A védő sem kéri a vádlott vallomásának elfogadását, miszerint: ő ártatlan. A vádlott, az utolsó szó jogán: — Bűncselekményt nem követtem el. Kérem, azonnali szabadlábra helyezésemet. A bíróság hosszasan tanácskozik; mi — a vádlott, a /fegyőr ési az újságíró — a folyosón várakozunk, cigarettázunk. íszprávnik, a bosszú .módozatait ecseteli á fegyőr- nek: ha kiszabadul, végképp leszámol. Ulicskával. Közben az újságíró eltűnődhet, vajon lesz-e visszatartó ereje az e .percekben születendő ítéletnek? ítélet: fegyház Mindannyian állunk a teremben; hallgatjuk az ítélethirdetést: íszprávnik József bűnös, életveszélyt okozó testi sértésben. Ezért a bíróság 5 évi szabadságvesztésre ítéli, melyet f egyházban kell letölteni. Mellékbüntetésként a közügyektől 4 évre eltiltják. Leülünk, következik az indoklás. Aztán az ügyész háromnapi gondolkodási • időt kér. Forró a hangulat. A vádlott felmentésért fellebbez, kéri szabadlábra helyezését. Ez utóbbit a bíróság nem engedélyezi. ‘Á védő felmentésért, illetve enyhítésért fellebbez; s amiatt, hogy börtön helyett a .szigorúbb fegyházbüntetésre ítélték a vádlottat. Déli egy óra. Mindenki siet. A vártnál hosszabbra nyúlt a tárgyalás. Milyen kár, hogy sor került rá. Iszprávniktól is 9 forintért vásárolták fel a .tejet, amiért a boltban 6 forintot fizetünk; az állam .húszezer forinttal támogatta .volna az üszőtartást, szépen íelvirágozhatott volna a gazdaság. Ha... Palád! József Az ízlelés A szakszerű ízlelés fortélyainak elsajátítására szervez tanfo.yamo'.iat egy éve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézete élelmiszeripari üzemek, ellenőrző intézetek dolgozói számára. A tanfolyam hallgatói nemcsak kóstolgatják az ízlelés tudományát, de szigorú vizsgát is kell tenniük az alkalmassági bizonyítvány , megszerzéséhez, amely dokumentálja: biztonsággal eligazodnak az ezernyi íz, illat útvesztőjében. A tanfolyamok szakmai irányítását a MÉM Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Központja végzi Molnár Pál irányításával. Tőle értesültünk a kóstoló-mestereik feladatairól, az ízlelés- tudomány titkairól. Nemcsak műszerek Egy-egy új élelmiszer sajátos ízének megkomponálásá- hoz vagy a már meglévő karakterének állandósításához bonyolult műszerek egész sorára van szükség. De a legtökéletesebb műszerek sem helyettesíthetik az emberi érzékszervek próbáját. Az élelmi- szeripari üzemekben és a minőségellenőrző állomásokon, mintegy kétezren vannak olyan emberek, akik élő műszerként rendszeresen részt vesznek az izvizsgálatokban. A nehézség abban van, hogy az ízlelőnek nem csupán egyszerűen szubjektív benyomásairól kell száHőlégballonok bemutatója A Budapesten megrendezett angol napokra érdekes reklámfogással hívták fel a pestiek figyelmét a szervezők. A két ország légitársasága sportklubjának hőlégballonosai az I. kerületben, a Tabánban magasba engedik „légi járműveiket”. A MALÉV és a British Airways bemutatójának mindig sok nézője akad Fűszerpaprika A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomásán évente húsz tonna szu- perclit fűszerpaprika-vetőmagot állítanak elő. Hazánkban jelenleg tizenötfajta fűszerpaprikát termesztenek. Az in- ' tézet feladata a fajta előállítás. a fajtaíenntartás és a vetőmagvak előállítása. Egy vizsgálat tanulságai Fogyókúráznak a kenyerek? Népi ellenőrök a sütőiparnál A kétkilós kenyér elhagya- | tottan hever a mérlegen. Bár- I mennyire igyekszik is, hogy j nevéhez méltón valóban két kiló legyen, a mérleg kérlelhetetlenül mutatja: csak egy kiló 74 deka. A többi is, mintha fogyókúrázna; négy-öt, esetleg több daliával köny- nyebbek a kelleténéL Küllemük sem a legmegnyerőbb, sápadtak, szállítás, vagy tárolás közben alaposan megnyomódtak. Ha ilyen példányokkal találkozik a vásárló a mindennapi kenyér beszerzése közben, bizony jogosan elégedetlen. reklamál. De nem hagyják szó nélkül a tapasztaltakat a gödöllői járási-városi népi ellenőrzési bizottság munkatársai sem. A megállapítások jegyzőkönyvbe kerülnek, majd az okok után kutatva felkeresik az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat gödöllői, aszódi, kerepestarcsai, .péceli üzemeit. Kis helyen... Változó technikai feltételek mellett, s ebből következőéi) változó eredménnyel teszik dolgukat ezek az üzemek. A tapasztalatok sokrétűek — összegezhetnénk tömören a néhány napos vizsgálódást, mégis akad egyetlen olyan közös vonás, amely alapvetően és nem is pozitív irányban határozza meg a kenyérgyárakban a termelést, mindennapi I kenyerünk minőségét. Ez pe- I mesterei mot adnia, hanem az átlagos ételközízlést kell képviselniük. A legmegfelelőbb íz „eltalálása” ugyanis mind fontosabb az élelmiszeriparban, nemcsak, a fokozódó piaci verseny miatt, hanem azért is, mert a termelés koncentrálódásával a fogyasztó és a gyártó könnyen eltávolodhat egymástól. Nehezebben követhetők a vásárlók igényei, mint korábban' az egy-egy kisüzem körül kialakult viszonylag szűk vevőkörnél. A szakképzett ízlelők ob- jektív bírálatukkal éppen a termelők és a fogyasztók közötti állandó kapcsolatot biztosítják. Édesszájúak Az egyhetes íztanfolyam résztvevőinek első feladatként n négy alapíz, a sós, az édes, a savanyú és a keserű különböző árnyalatait kell felismerniük vizes oldatú koncentrá- tumokban. Ez nem is olyan egyszerű feladat. Gyakori ugyanis, hogy valaki érzékeny bizonyos ízekre, például a keserűre, másokra viszont kevésbé reagál, még ízvakok is előfordulnak. A tanfolyamok eddigi tapasztalata szerint, a fiatalok és közülük is főként a nők képesek legérzékenyebben megkülönböztetni az ízeket. Érdekes tapasztalat, hogy mi, magyarok általában kevésbé vagyunk érzékenyek az édes és a keserű ízekre. Amíg a nemzetközi átlag például a 0,3 ] dig nem más. mint a zsúfolt- I ság. a helyhiány. A tárolóhe- j lyek, a raktárak szűkösek, nem mindig a célnak megfelelőek. Így aztán érthető, ha kényszermegoldáshoz folyamodnak: például Gödöllőn, a Vadász utcai üzemben felvonulási épületben tárolják a sót, amely tömbökké összeáll- va keseríti meg a pékek munkáját. Kevés a tárolókocsi, meg a tárolóhely is az üzemekben — élére állítva, vagy egymás tetején várnak a kenyerek kiszállításra, s további adalék, a sütés után előírt négyórás pihentetési időt sem tudják betartani. Frissen, melegen, utazik, pontosabban: nyomódik a kenyér az üzletekig ... Kétségkívül a zsúfoltság az oka annak is. hogy bár a helyiségek -rendjére* tisztaságára, a higiéTtttrt^'íííŐftásoik betartására ügyelnek az üzemeltben, jócskán akadnak szépségfoltok. Például a gödöllői sütödékben, ahol a falak, az ajtók, ablakok festék után kiáltanak, vagy Aszódon, ahol a kel e.sz tőszaka j tők — penészesek. A malomban Könnyű lenne persze ismét elverni a port a sütőipar hátán, csakhogy.. Olyan alapanyagból kénytelenek dolgozni, milyet a malmok szállítanak. S hát, meg kell vallani, I a liszt minősége korántsem százalékos cükoroldatot már felismeri, addig a nazai ízlelők általában csak 0,4 százalékos koncentrátum kóstolásánál tudják eldönteni, hogy cukoroldatról van szó. Más szóval édesszájúak vagyunk, ugyanakkor sós ízekre általában érzékenyebbek nálunk, mint más országokban. Ennek a felismerésnek komoly gazdasági jelentősége lehet az exportüzleteknél. Az amerikaiak például sósabban kedvelik a sonkát, mint mi, így a nagy tételben exportált dobozos sonka ízesítésénél,' ezt figyelembe veszik az íz- meósok. Színárnyalatok A tanfolyamon az ízlés mellett az illatok és a színárnyalatok megkülönböztetésében is gyakorlatot szereznek a hallgatók, mert ezek nem kevésbé fontosak az élelmiszeripari termékeknél. Az egyhetes tanulás és tre- nirozás után, termékpróbán dől el véglegesen, sikerült-e elsajátítani a tanulást. Ez abból áll, hogy egyazon élelmiszer mintáihoz más-más adalékot kevernek. így például a meggyléhez kis mennyiségben citromsavat adagolunk, s a vizsgázónak fel kell ismernie, melyik minta tér el az eredetitől, és mit tartalmaz. Az íylelő-meósok a képzés nyomán megbízható bírálókká válnak, s munkájúkkal nagyban elősegitik, hogy az élelmiszerek egyenletesen jó minőségűek legyenek. Kruppa Géza egyenletes. Az aszódi, a törökszentmiklósi.* s olykor-olykor a tiszakécskei, a mezőtúri és a dunaföldvári malmokból szállítják az alapanyagot a vizsgált sütőüzemekbe. S gyakran megtörténik, hogy itt sem várják meg a nyolcnapos •pihentetési időt, frissen őrölt, •henger-meleg lisztből sütik a kenyeret a gyárak, ez pedig a minőséget is károsan befolyásolja. (Az aszódi malomból kapott lisztből, az őrlés után három nappal, már sütöttek.) S arra is akad példa, amikor gyenge sikértartalmú lisztet küld a malom ... Mindezt természetesen szóvá tehetnék, hivatalos úton kifogásolhatnák a sütőüzemek. Eddig nem tették, talán majd a jövőben... Nyolcvan és ötezer A minőség azonban végül .megiscsák a kemencék meHett dől el. A tíz-tizenöt órás műszakok fárasztó voltát, izom- •gyöngitő próbáját felesleges lenne vitatni, s azt is: nehéz munkáskezet találni, mi több szakmunkást megnyerni erre a foglalatosságra. Gödöllőn például a Dózsa György úti üzemben ketten állnak nap mint nan a tervezett 5 helvett a gépek mellé. Az aszódi kenyérgyárban csak a dolgozók 70 százaléka törzsgárda- tag, a többiek gyakran változnak. és sok a betegség miatti mulasztás is. Ilyen helyzetben sem adta feí a vállalat a harcot a jobb minőségért. Ezt szolgálja a minőségi bérezés kiterjesztése, a pontozási rendszer bevezetése. Csakhogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a havi 80—160 forintos minőségi prémium, egy szakmunkás havi ötezer forintos keresete mellett, nem ösztönöz a jobb teljesítményre. Így a minőségi prémium esetleges megvonása sem okoz különösebb megrázkódtatást, kevésbé bánja a dolgozó zsebe... Akit illet Igazságtalanok lennénk, ha csak a dolgok visszájáról ejtenénk szót. Az utóbbi években az új üzemek létesítésével.a rekonstrukciókkal nemcsak a munkakörülmények lettek jobbak, hanem a gyártott termékek minősége is. Kevesebbet reklamál a kereskedelem is: a késedelmes szállítások ugyanis csökkentek. Mégis akad jócskán tennivalója az ügyben érintetteknek — sütőipar, kereskedelem, helyi tanácsok —. annak érdekében, hogy a vizsgálatban feltárt problémákat megszüntessék. A vásárló, a fogyasztó szerencséje, hogy akiket illet kedvezően, a változtatás szándékával dolgoznak a népi ellenőrök látogatása óta. Körlevelek, intézkedési tervek tanúskodnak arról, mit szándékoznak tenni a közeljövőben a kenyér és a péksütemény minőségének javításáért, a választék gyarapításáért, a gödöllői járás lakóinak jobb ellátásáért. Gáspár Mária
