Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

Mi történt a Göböly-tanyán? Villával támadt segítőjére íszprávnik József 1942-ben született Rákoscsabán. Mind­végig a fővárosban élt, dolgo­zott. Legutóbb a Főspednél, gépkocsivezetőként. Kétszer nősült, aztán elvált. Első há­zasságából született 12 éves lányának eltartásáról nem gondoskodik. Kisebb-nagyobb — többnyire erőszakos —, bűncselekmények miatt több­ször elítélték. Legutóbb 1977- ben, garázdaság és kétrend­beli súlyos testi sértés miatt, 3 év 6 havi börtönre. (Édes­anyját, öccsét, volt feleségét bántalmazta.) Amikor kijött a fegyintézetből, talán komolyan gondolta, hogy új életet kezd. Nagy elhatározás született benne: szakít barátaival, ad­digi életével, s elvonul csen­des vidéki magányba. 1979. szeptember 30-án sza­badult. Nem sokkal utána megvette Tatárszentgyörgy ha­tárában a Göböly járás 7. szá­mú tanyát. Január 10-én éjje­liőr lett az Örkényi Béke Tsz- ben. A szomszéd tanyában éj­szakázó juhokat vigyázta. A munkahelyi véleményezés sze­rint szerény, tisztelettudó dol­gozó volt. S most életveszélyt okozó testi sértéssel vádolják. Mi történt április 26-án, azon a bizonyos szombati napon? Miért került előzetes letartóz­tatásba, mire beindult volna a sokat ígérő gazdaság? Trágyahordás közben Az előzmények február 16- ig nyúlnak vissza. Akkor egye­zett meg íszprávnik József, a sértettel, Ulicska Sándor 42 éves férfival, hogy nála lak­hat albérletben, s ennek fe­jében a kisebb, ház körüli mun- ikákat ellátja. Április elsején azonban Ulicska éjjeliőrként helyezkedett el a Béke Tsz- ben, s nem volt tovább szűk-, sége a szállásra. Április 25- én íszprávnik felkereste a ta­nyán, s' kérte:-' másnap segít­sen neki trágyát hordani. Reggel Ulicska, a megálla­podás szerint megjelent a Gö­böly járás 7-ben. Mindketten .bementek előbb a faluba ke­nyérért, közben egy bögrecsár­dában emelgették a poharat — s csak dél körül kezdték a trágyahordást. Mosóteknőben vitték az istállóból 40—50 mé­ternyire, a dombra. Néhány forduló után Ulicska javasol­ta, hogy kér kölcsön lovas fo­gatot, azzal jobban halad­nak ... Erre íszprávnik megdühö- dött: nem akarsz dolgozni? A kezében lévő vas villát vállma­gasságba emelte, és Ulicska bal derekára sújtott. A férfi földre esett. íszprávnik újból ütött. Ulicska vizet kért. Ka­pott egy itatóvödörrel. Amit meghagyott, íszprávnik ráön- tötte. Ulicska felült a kerék­párjára, hazament, lefeküdt. Délután 3 óra körül kérte: vigyék orvoshoz. A tatár- szentgyörgyi tanácsházáról te­lefonáltak mentőért, rendő­rért. Ulicskát a kórházban meg­műtötték — megmentették életét. A kilencedik és tizedik bor­dája eltörött, lépe megrepedt, meilűri és hasi vérömleny ke­letkezett ... Kis híján elvér­zett. Több mint egy hónapig volt kórházban. Lápét eltávo­lították. Iveit a sértett? A tárylás csütörtökön reggel 9-kor kezdődött volna a Pest megyei Bíróságon, dr. Kárpáti Piroska tanácsa előtt. A tanúk azonban csak 10 kö­rül kezdtek szállingózni — másodszori idézésre, 500 fo­rintos pénzbírság megfizetése után. Vallomásukkal alátá­masztják azt, ami a vádirat­ban áll. Végül megérkezik Ulicska, a sértett. — Miért nem jött az előző tárgyalásra? — kérdezi á bíró­nő. — Nem tudtam. Egyedül voltam 2500 birkára. — Ivott most valamit? — Fél pálinkát — Tudja, hogy a bíróságra józanul kell menni? — Igen. Többször voltam. — Most miért ivott? — Jólesett. — Nem érzi magát ittasnak? — Nem. — Ha ittasnak bizonyul, vért vetetek magától és elna­polom a tárgyalást. Az egyik tanú állítja, hogy Ulicskát még nem látta józa­nul. Amikor kérte, hogy vi­gyék- orvoshoz, azt hitte: ré­szeg. Megéri a pénzét Dehát: most mégiscsak ő a sértett. Vad átkozódásba kezd. Sen­kinek nem kíván annyi szen­vedést, amennyit ő átélt. Ha Iszprávnikot lecsukják, tíz évig nem fog annyit szenved­ni, mint ő. Ne zárják be! ö — Ulicska —, majd elintézi: ki­szúrja a vádlott szemét, rá­teszi két mankóra, hadd men­jen világgá. — Ne beszéljen így! uta-. sítja rendre a bírónő. — Én azt mondom, csóko­lom ... — Nem csókolom, hanem tisztelt bíróság! íszprávnik felugrik a fegy- őr mellől: — Tisztelt bíróság, szeretném meggyorsítani a tárgyalást... — Üljön le! Nem piac ez! Bizony, néha nem is olyan könnyű levezetni a tárgyalást, korlátozni az indulatkitörése­ket. — Arra válaszoljon — szól a bírónő Ulicskához —, meny­nyit ivott aznap reggel a bög­recsárdában? A vádlott ártatlan? — Három decit legalább. — Tiszta pálinkából? — A fele víz volt, csókolom. — Nem dülöngéltek a bi­ciklivel? — Én nem. ö nagyon dü­löngélt. Ulicska fölöttébb életsze­rűen adja elő a történetet, íszprávnik tagadja. Most az egyszer nem követett el bűn- cselekményt. Szerinte Ulicska leesett a létráról vagy a bi­cikliről, s úgy sérült meg. A kerékpárt annak idején megvizsgálták. Nem találtak rajta nyomot, amely arra utalt volna, hogy Ulicska elesett ve­le. Az orvoaszakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy kemény tárggyal nagy erejű ütést mértek oldalára. A lép ugyan nem életfontossá­gú szerv — vérgyűjtő és raktározó szerepe van, részt vesz a szervezet betegségek elleni védekezésében —, de az adott esetben hamarosan be­következett volna a halál, ha nincs sebészi beavatkozás. Az ügyész enyhítő körül-, «lényt nem talál. A védő sem kéri a vádlott vallomásának elfogadását, miszerint: ő ár­tatlan. A vádlott, az utolsó szó jogán: — Bűncselekményt nem kö­vettem el. Kérem, azonnali szabadlábra helyezésemet. A bíróság hosszasan tanács­kozik; mi — a vádlott, a /fegyőr ési az újságíró — a fo­lyosón várakozunk, cigarettá­zunk. íszprávnik, a bosszú .módozatait ecseteli á fegyőr- nek: ha kiszabadul, végképp leszámol. Ulicskával. Közben az újságíró eltűnődhet, vajon lesz-e visszatartó ereje az e .percekben születendő ítélet­nek? ítélet: fegyház Mindannyian állunk a terem­ben; hallgatjuk az ítélethirde­tést: íszprávnik József bűnös, életveszélyt okozó testi sér­tésben. Ezért a bíróság 5 évi szabadságvesztésre ítéli, me­lyet f egyházban kell letölte­ni. Mellékbüntetésként a köz­ügyektől 4 évre eltiltják. Leülünk, következik az in­doklás. Aztán az ügyész há­romnapi gondolkodási • időt kér. Forró a hangulat. A vád­lott felmentésért fellebbez, ké­ri szabadlábra helyezését. Ez utóbbit a bíróság nem enge­délyezi. ‘Á védő felmentésért, illetve enyhítésért fellebbez; s amiatt, hogy börtön helyett a .szigorúbb fegyházbüntetésre ítélték a vádlottat. Déli egy óra. Mindenki siet. A vártnál hosszabbra nyúlt a tárgyalás. Milyen kár, hogy sor került rá. Iszprávniktól is 9 forintért vásárolták fel a .tejet, amiért a boltban 6 fo­rintot fizetünk; az állam .húszezer forinttal támogatta .volna az üszőtartást, szépen íelvirágozhatott volna a gaz­daság. Ha... Palád! József Az ízlelés A szakszerű ízlelés forté­lyainak elsajátítására szervez tanfo.yamo'.iat egy éve a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök és Ve­zetőtovábbképző Intézete élel­miszeripari üzemek, ellenőrző intézetek dolgozói számára. A tanfolyam hallgatói nemcsak kóstolgatják az ízlelés tudomá­nyát, de szigorú vizsgát is kell tenniük az alkalmassági bizo­nyítvány , megszerzéséhez, amely dokumentálja: bizton­sággal eligazodnak az ezernyi íz, illat útvesztőjében. A tan­folyamok szakmai irányítását a MÉM Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Központja végzi Molnár Pál irányításával. Tő­le értesültünk a kóstoló-mes­tereik feladatairól, az ízlelés- tudomány titkairól. Nemcsak műszerek Egy-egy új élelmiszer sajá­tos ízének megkomponálásá- hoz vagy a már meglévő ka­rakterének állandósításához bonyolult műszerek egész so­rára van szükség. De a legtö­kéletesebb műszerek sem he­lyettesíthetik az emberi érzék­szervek próbáját. Az élelmi- szeripari üzemekben és a mi­nőségellenőrző állomásokon, mintegy kétezren vannak olyan emberek, akik élő műszerként rendszeresen részt vesznek az izvizsgálatokban. A nehézség abban van, hogy az ízlelőnek nem csupán egyszerűen szub­jektív benyomásairól kell szá­Hőlégballonok bemutatója A Budapesten megrendezett angol napokra érdekes reklám­fogással hívták fel a pestiek figyelmét a szervezők. A két or­szág légitársasága sportklubjának hőlégballonosai az I. kerü­letben, a Tabánban magasba engedik „légi járműveiket”. A MALÉV és a British Airways bemutatójának mindig sok nézője akad Fűszer­paprika A Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fűszer­paprika Kutató Állomásán évente húsz tonna szu- perclit fűszer­paprika-vetőmagot állítanak elő. Hazánkban je­lenleg tizenötfajta fűszerpaprikát ter­mesztenek. Az in- ' tézet feladata a fajta előállítás. a fajtaíenntartás és a vetőmagvak elő­állítása. Egy vizsgálat tanulságai Fogyókúráznak a kenyerek? Népi ellenőrök a sütőiparnál A kétkilós kenyér elhagya- | tottan hever a mérlegen. Bár- I mennyire igyekszik is, hogy j nevéhez méltón valóban két kiló legyen, a mérleg kérlel­hetetlenül mutatja: csak egy kiló 74 deka. A többi is, mint­ha fogyókúrázna; négy-öt, esetleg több daliával köny- nyebbek a kelleténéL Külle­mük sem a legmegnyerőbb, sápadtak, szállítás, vagy táro­lás közben alaposan megnyo­módtak. Ha ilyen példányok­kal találkozik a vásárló a mindennapi kenyér beszerzése közben, bizony jogosan elége­detlen. reklamál. De nem hagyják szó nélkül a tapasz­taltakat a gödöllői járási-vá­rosi népi ellenőrzési bizottság munkatársai sem. A megálla­pítások jegyzőkönyvbe kerül­nek, majd az okok után ku­tatva felkeresik az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat gö­döllői, aszódi, kerepestarcsai, .péceli üzemeit. Kis helyen... Változó technikai feltételek mellett, s ebből következőéi) változó eredménnyel teszik dolgukat ezek az üzemek. A tapasztalatok sokrétűek — összegezhetnénk tömören a néhány napos vizsgálódást, mégis akad egyetlen olyan kö­zös vonás, amely alapvetően és nem is pozitív irányban ha­tározza meg a kenyérgyárak­ban a termelést, mindennapi I kenyerünk minőségét. Ez pe- I mesterei mot adnia, hanem az átlagos ételközízlést kell képviselniük. A legmegfelelőbb íz „eltalálá­sa” ugyanis mind fontosabb az élelmiszeriparban, nemcsak, a fokozódó piaci verseny miatt, hanem azért is, mert a termelés koncentrálódásával a fogyasztó és a gyártó könnyen eltávolodhat egymástól. Nehe­zebben követhetők a vásárlók igényei, mint korábban' az egy-egy kisüzem körül kiala­kult viszonylag szűk vevőkör­nél. A szakképzett ízlelők ob- jektív bírálatukkal éppen a termelők és a fogyasztók kö­zötti állandó kapcsolatot biz­tosítják. Édesszájúak Az egyhetes íztanfolyam résztvevőinek első feladatként n négy alapíz, a sós, az édes, a savanyú és a keserű különbö­ző árnyalatait kell felismer­niük vizes oldatú koncentrá- tumokban. Ez nem is olyan egyszerű feladat. Gyakori ugyanis, hogy valaki érzékeny bizonyos ízekre, például a ke­serűre, másokra viszont ke­vésbé reagál, még ízvakok is előfordulnak. A tanfolyamok eddigi tapasztalata szerint, a fiatalok és közülük is főként a nők képesek legérzékenyebben megkülönböztetni az ízeket. Érdekes tapasztalat, hogy mi, magyarok általában kevésbé vagyunk érzékenyek az édes és a keserű ízekre. Amíg a nemzetközi átlag például a 0,3 ] dig nem más. mint a zsúfolt- I ság. a helyhiány. A tárolóhe- j lyek, a raktárak szűkösek, nem mindig a célnak megfe­lelőek. Így aztán érthető, ha kényszermegoldáshoz folya­modnak: például Gödöllőn, a Vadász utcai üzemben felvo­nulási épületben tárolják a sót, amely tömbökké összeáll- va keseríti meg a pékek mun­káját. Kevés a tárolókocsi, meg a tárolóhely is az üzemek­ben — élére állítva, vagy egy­más tetején várnak a kenye­rek kiszállításra, s további adalék, a sütés után előírt négyórás pihentetési időt sem tudják betartani. Frissen, me­legen, utazik, pontosabban: nyomódik a kenyér az üzle­tekig ... Kétségkívül a zsúfoltság az oka annak is. hogy bár a he­lyiségek -rendjére* tisztaságá­ra, a higiéTtttrt^'íííŐftásoik be­tartására ügyelnek az üzemelt­ben, jócskán akadnak szépség­foltok. Például a gödöllői sü­tödékben, ahol a falak, az aj­tók, ablakok festék után kiál­tanak, vagy Aszódon, ahol a kel e.sz tőszaka j tők — pené­szesek. A malomban Könnyű lenne persze ismét elverni a port a sütőipar há­tán, csakhogy.. Olyan alap­anyagból kénytelenek dolgoz­ni, milyet a malmok szállíta­nak. S hát, meg kell vallani, I a liszt minősége korántsem százalékos cükoroldatot már felismeri, addig a nazai ízle­lők általában csak 0,4 száza­lékos koncentrátum kóstolásá­nál tudják eldönteni, hogy cu­koroldatról van szó. Más szó­val édesszájúak vagyunk, ugyanakkor sós ízekre általá­ban érzékenyebbek nálunk, mint más országokban. Ennek a felismerésnek komoly gaz­dasági jelentősége lehet az exportüzleteknél. Az ameri­kaiak például sósabban ked­velik a sonkát, mint mi, így a nagy tételben exportált do­bozos sonka ízesítésénél,' ezt figyelembe veszik az íz- meósok. Színárnyalatok A tanfolyamon az ízlés mel­lett az illatok és a színárnya­latok megkülönböztetésében is gyakorlatot szereznek a hall­gatók, mert ezek nem kevés­bé fontosak az élelmiszeripari termékeknél. Az egyhetes tanulás és tre- nirozás után, termékpróbán dől el véglegesen, sikerült-e elsajátítani a tanulást. Ez ab­ból áll, hogy egyazon élelmi­szer mintáihoz más-más adalé­kot kevernek. így például a meggyléhez kis mennyiségben citromsavat adagolunk, s a vizsgázónak fel kell ismernie, melyik minta tér el az erede­titől, és mit tartalmaz. Az íylelő-meósok a képzés nyomán megbízható bírálókká válnak, s munkájúkkal nagy­ban elősegitik, hogy az élel­miszerek egyenletesen jó mi­nőségűek legyenek. Kruppa Géza egyenletes. Az aszódi, a török­szentmiklósi.* s olykor-olykor a tiszakécskei, a mezőtúri és a dunaföldvári malmokból szállítják az alapanyagot a vizsgált sütőüzemekbe. S gyakran megtörténik, hogy itt sem várják meg a nyolcnapos •pihentetési időt, frissen őrölt, •henger-meleg lisztből sütik a kenyeret a gyárak, ez pedig a minőséget is károsan befolyá­solja. (Az aszódi malomból kapott lisztből, az őrlés után három nappal, már sütöttek.) S arra is akad példa, amikor gyenge sikértartalmú lisztet küld a malom ... Mindezt ter­mészetesen szóvá tehetnék, hivatalos úton kifogásolhatnák a sütőüzemek. Eddig nem tet­ték, talán majd a jövőben... Nyolcvan és ötezer A minőség azonban végül .megiscsák a kemencék meHett dől el. A tíz-tizenöt órás mű­szakok fárasztó voltát, izom- •gyöngitő próbáját felesleges lenne vitatni, s azt is: nehéz munkáskezet találni, mi több szakmunkást megnyerni erre a foglalatosságra. Gödöllőn például a Dózsa György úti üzemben ketten állnak nap mint nan a tervezett 5 he­lvett a gépek mellé. Az aszódi kenyérgyárban csak a dolgo­zók 70 százaléka törzsgárda- tag, a többiek gyakran változ­nak. és sok a betegség miatti mulasztás is. Ilyen helyzetben sem adta feí a vállalat a harcot a jobb minőségért. Ezt szolgálja a minőségi bérezés kiterjesz­tése, a pontozási rendszer be­vezetése. Csakhogy nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket: a havi 80—160 forin­tos minőségi prémium, egy szakmunkás havi ötezer forin­tos keresete mellett, nem ösz­tönöz a jobb teljesítményre. Így a minőségi prémium eset­leges megvonása sem okoz különösebb megrázkódtatást, kevésbé bánja a dolgozó zse­be... Akit illet Igazságtalanok lennénk, ha csak a dolgok visszájáról ejte­nénk szót. Az utóbbi években az új üzemek létesítésével.a re­konstrukciókkal nemcsak a munkakörülmények lettek job­bak, hanem a gyártott termé­kek minősége is. Kevesebbet reklamál a kereskedelem is: a késedelmes szállítások ugyanis csökkentek. Mégis akad jócskán tenniva­lója az ügyben érintetteknek — sütőipar, kereskedelem, he­lyi tanácsok —. annak érde­kében, hogy a vizsgálatban feltárt problémákat megszün­tessék. A vásárló, a fogyasz­tó szerencséje, hogy akiket il­let kedvezően, a változtatás szándékával dolgoznak a né­pi ellenőrök látogatása óta. Körlevelek, intézkedési tervek tanúskodnak arról, mit szán­dékoznak tenni a közeljövő­ben a kenyér és a péksüte­mény minőségének javításáért, a választék gyarapításáért, a gödöllői járás lakóinak jobb ellátásáért. Gáspár Mária

Next

/
Thumbnails
Contents