Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. DECEMBER 7., VASÁRNAP SSn * xMdav 3 Vízügyi tárgyalások , Budapesten szombaton jegy­zőkönyv aláírásával befejező­dött a magyar—csehszlovák ha­tárvízi bizottság 41. ülésszaka. A tárgyalásokon áttekintették és egyeztették a Dunán, a Ti­szán. a Bodrogon, á Sajón és a Hennádon végzett folyósza­bályozási és árvízvédelmi mun­kálatokat és meghatározták a további feladatokat. Megálla­pították, hogy a Duna Rajka és Gönyű közötti szakaszán ered­ményesen folytatták az egy­séges főmeder kialakítását. A közös munkák során 55 ezer köbméter követ építettek be. Az ülésen megállapodást ír­tak alá arról, hogy a két or­szág vízügyi szervei együttmű­ködnek az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezésben. Elhatározták, hogy a vízmi­nőség-vizsgálatokat továbbra is közösen folytatják a határ­vizek kijelölt szelvényeiben és rendkívüli szennyezés esetén azonnal tájékoztatják egymást. A csehszlovák vízügyi küldött­ség szombaton elutazott ha­zánkból. Felhívás Ifjúsági otthon Foton A Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége felhívja szervezeteit, tagságát és megyénk lakosságát, hogy csat­lakozzanak a , \ PEST MEGYE A FÓTI GYERMEKVAROS FIATALJAIÉRT társadalmi akcióhoz, melyet a Magyar Vöröskereszt meg­alakulásának 100. évfordulója alkalmából hirdet meg. Az akció célja: Foton egy ifjúsági otthon felépítése és berendezése, mely a Gyermekvárosból felnőttként kike­rülő fiataloknak ad otthont, s nyújt átmeneti segítséget önálló életük elindításához. Az ifjúsági otthon céljaira felajánlott összeget az OTP Pest megyei Igazgatóságánál nyitott 2014—760 sz. számla javára lehet befizetni. A befizetéshez csekket a Vöröskereszt járási-városi ve­zetőségeinél és az alapszervezetek titkárainál lehet igé­nyelni. A befizetés ideje 1981. január 1-től december 31-ig tart. A megyei vezetőség Pest megye lakosainak, dolgozói­nak segítőkészségének hagyományaira építve bízik ab­ban, hogy a humánus cél megvalósítását segíti önzetlen támogatásával. MAGYAR VÖRÖSKERESZT PEST MEGYEI VEZETŐSÉGE Ne&y@c£száxttffos gubsisunn A közrend szolgálatában Az önkéntes rendőri cso­portok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ta­nácskozást tartottak tegnap délelőtt Pest megye önkéntes rendőrei Budapesten, a Kere­pesi úton, a BM forradalmi rendőri ezredének kultúrter­mében. A tanácskozáson meg­jelent dr. Ilcsik Sándor, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, Nagy Jó­zsef rendőr ezredes, a forra­dalmi rendőri ezred parancs­nokának helyettese, dr. Major Miklós, a Pest megyei Ügyész­ség vezetője, dr. Csernoch Gyula, a megyei bíróság elnö­ke, Újvári András tűzoltó ez­redes, a Pest megyei Tűzoltó­ság parancsnoka, dr. Ágoston Zoltán, a Pest megyei Tanács osztályvezetője és Sipos Ár­pád, a Hazafias Népfront me­gyei titkárának helyettese. Aktívak, segítőkészek A tanácskozást dr. Rácz Ferenc ezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság helyet­tes vezetője nyitotta meg. Ezt követően dr. Honti János ve­zérőrnagy, a Pest megyei Rendőr-fókapitányság vezetője tartott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy Pest megyé­nek sajátos helyzete van: kö­rülöleli az ország fővárosát, ahonnan főútvonalak és vasút­vonalak kiindulnak; s itt ta­lálhatók — a Balaton környé­két nem tekintve — a legna­gyobb üdülőterületek. Ez a földrajzi adottság szinte meg­határozza a rendőrség munká­ját, beleértve az önkéntes rendőrök tevékenységét is. Az, önkéntes rendőröknek széles körű helyismerettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy feladatukat kellően el­láthassák. Nem egy esetben éppen az ő segítségük, helyt­állásuk révén vált lehetővé, hogy a társadalmi érdeklődés által kísért, különösen veszé­lyes elemek bíróság elé ke­rülhettek. Az eddigi tapaszta­latok szerint az önkéntes rendőrök igen aktívak, segítő­készek, bizton lehet rájuk számítani. Környezetismeret Dr. Honti János vezérőrnagy felhívta a figyelmet a meg­előzés fontosságára. Sajnos az utóbbi években a megyében is növekedett az erőszakos, garázda jellegű, így a testi ép­ség elleni bűncselekmények és a rablások száma. Ezek csökkentése érdekében min­dent el kell követni. Különö­sen sokat tehetnek a megelő­zés érdekében az önkéntes rendőrök. Ők ugyanis a leg­teljesebbem ismerik környeze­tüket, a lakóhelyükön élő em­bereket, s a példaadáson túl, beszélgetésekkel, meggyőzéssel is elejét vehetik a nagyobb bajnak. Pest megyében 447 csoport­ban több mint 5 ezer önkéntes rendőr tevékenykedik. Megbe­csülésüket nem csupán a ta­nácsi és a társadalmi szervek részéről érzékelhetik; hanem élvezik a lakosság nagy többségének — o becsületes, tisztességes embereknek — tiszteletét is. Az utóbbi évek­ben fokról fokra nőtt az ön­kéntes rendőrök szerepe a tár­sadalmi életben, s ezzel együtt társadalmi rangjuk is. Ugyanígy Amikor sorra vesszük, ho; mi az, ami a váci járásban : idén készült el, hosszúra nyi lik a lista. A legfontosabbal Gödön a Németh László ált; Alvázak az Ikarusnak A Csepel Autógyár termelésének túlnyomó részében a következő években is az Ikarus autóbuszokhoz gyártja az alvázakat. az önkéntes tűzoltók, a KISZ ifjúgárdistái és az úttörőgár­disták szerepe is egyre inkább ismertebb és elismertebb lett. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az önkéntes rendőrök, tűzoltók és ifjúgárdisták 1976- ban tartott első országos ér­tekezlete után 1981 januárjá­ban ismét országos értekezle­tet tartanak és értékelik az el­telt időszak eredményeit, meg­beszélik a további teendőket, hogyan lehet emelni tevé­kenységük színvonalát. Dr. Honti János vezérőr­nagy beszéde után megválasz­tották azt a nyolc küldöttet, akik a januári értekezleten képviselik majd Pest megyét. Az önkéntes rendőrök közül hatan kerültek be a küldött­ségbe, s mellettük egy ifjúgár­dista és egy úttörővezető vesz majd részt a tanácskozáson. Kitüntetések Nagy József rendőr ezredes hozzászólásában a Pest me­gyei önkéntes rendőrök mun­káját méltatta. Utána Honti János vezérőrnagy reflektált a hozzászólásokra, majd ki­tüntetéseket és pénzjutalma­kat adott át. A 25 éves önkéntes rendőri szolgálatért 29-en részesültek kitüntetésben. A kiváló társa­dalmi munkáért 18-an kaptak kitüntetést, illetve jelvényt; főkapitányi dicséretben és ju­talomban 25-en részesültek. P. J. lános iskola hat új tanterem­mel gyarapodott. Foton, erede­tileg százszemélyesre tervezték az óvodát, de nyáron, amikor elkészült, már százötven kis­gyermeket tudott fogadni. To­vább folytatódott a járásban az ivóvízprogram. Letkésen, Szokolyán és Sződligeten ké­szült el a vezetékrendszer. Javult a kereskedelmi ellá­tás. Ácsa tavasszal gazdagodott új ABC-áruházzal, de üzlet épült Kóspallagon és Vácrátó- ton is. Idén tizenegy célcsopor­tos lakás építését határozták el a tanácsok, ezek közül kettő­kettő készült el Szokolyán és Sződligeten. egy pedig Vácrá- tóton. A további hat lakásnak Nagymaroson kellett, volna fel­épülnie, ezek átadására azon­ban csak jövőre kerül sor. A tanácsok a korábbiaknál jobban szervezték meg a tár­sadalmi munkákat. A községek lakói önzetlenül segítettek a járdák, az utak, a vízelvezető árkok, az óvodák és az iskolák építésében, A nyolcvanezer lakosú já­rásban ugyancsak társadalmi összefogással jövőre Zebegény- ben és Kosdon az elavult is­kolák helyett új forfa-tanter- meket adnak át. Szeptember­ben már ezekben tanulnak a gyerekek. Szembe olló változások Pest megyében Nem ingyenes az egészség Égy Bát§a dr. Juszt lúgos egészségügyi miniszterhelyettes Mércéje egy társadalom fej­lettségének, hogy a szociális, egészségügyi szolgáltatások, juttatások mennyire hozzáfér­hetőek. E tekintetben aligha érheti szó házunk elejét: 1972 óta — ekkor jelent meg az egészségügyi törvény — min­den magyarnak állampolgári jogosan jár az ingyenes gyó­gyítás. De vajon ingyen van-e ez? Aki válaszol: dr. Juszt La­jos egészségügyi miniszterhe­lyettes. Költségrobbanás — Természetesen nem, s több okból sem. Az egészség­ügy — mint minden szolgál­tatás — nagyon sokba kerül. Ha csak azt tekintjük is, hogy ehhez épületekből, gépekből, felszerelésekből álló hálózatra van szükség — nyilvánvaló, hogy sok pénzt emészt fel. A hálózatot működtetni is kell, ez utóbbira pedig az a jellem­ző, hogy az egészségügy világ­szerte egyre drágul. Míg a termelő gazdasági ágazatokban a gépesítés munkaerőt szaba­dít fel, itt csak költségnöveke­dést, s ennek eredményeként gyorsabb, pontosabb diagnó­zist, magasabb gyógyítási színvonalat, korábbi gyógyu­lást tesz lehetővé. — Mennyibe kerül ez? — Míg 1970-ben hazánkban az egészségügyi és szociális kiadások 8,8 milliárd forintot tettek ki, idén tíz év után ez az összeg 21 milliárd. Nyu­godtan beszélhetünk tehát az egészségügy költségrobbanásá­ról is. Ami érdekesség, s ép­pen erre az ágazatra jellemző, hogy az összes kiadás mintegy fele a bér. Az egészségügynek ugyanis nagy az élőmunka­igénye. Ezt, is példázhatjuk számokkal. Ha el is tekintünk a gyógyításért munkálkodók fizetésének rendszeres emelé­sétől, azt találjuk, hogy míg 10 esztendeje Í46 ezer, idén már 208 ezer az egészségügyi dolgozók száma. Érthető, hi­szen az ágy mellett három műszakban kell a nővér, az orvos, a bölcsődében, a szociá­lis otthonban két műszakban a gondozó. — Hasonlóan növekednek a dologi kiadások is? — Igen. Az egészségügyi ágazat helyzete itt is sajátos: közvetlenül érzi a bőrén az állampolgár, s közvetlenül használja fel ezeket az össze­geket. A szociális otthonban, a kórházban, a bölcsődében fűteni kell, világítani, s ellát­ni az embereket. Csak ezek után eshet szó a tényleges gyógyítás költségeiről, a gyógyszerektől a laboratóriu­mi vizsgálatokig. Épp emiatt szokatlannak tűnhet, hogy az egy kórházi ágyra jutó pénz­nek alig több mint negyedét a közvetlen gyógyításra hasz­náljuk fel. Ezen belül azonban nagy különbségek lehetnek. Százhetven-száznyolcvan ezer forintba kerül egy szívműtét, ugyanakkor egy körzeti orvosi rendelő egész évi fenntartása nem éri el ennek az összeg­nek a kétszeresét. Sok és kevés — S mi a helyzet a beruhá­zásokkal? — Az V. ötéves tervidőszak végéhez közeledünk. Az egész­ségügyi és szociális» ágazat ez idő alatt 17 milliárd forintot használt fel a fejlesztésre. Az ország gazdasági lehetősé­geihez képest sokat, az igé­nyekhez viszonyítva keveset. A gondot éppen az okozta, hogy ki kellett építeni az egészségügyi hálózatot, az 1972-es törvény után pedig az a cél, hogy teljessé tegyük. A felszabadulás idején például Budapesttől és az egyetemi városoktól eltekintve, csak a megyeszékhelyeken voltak kórházak, a nagyobb városok némelyikében akadt szakorvosi rendelő, s javarészt magukra hagyatva dolgoztak a körzeti orvosok. Annak feltétele, hogy az egész országban egységes és megközelítően egyforma színvonalú gyógyítást biztosít­sunk, éppen ennek a hálózat­nak a kiteljesítésétől függ. — Hol tartunk most ennek megközelítésében ? — Vannak a gyógyászatnak területei, ahol már csaknem elértük az optimumot, vagy a következő években elérjük — ha alapul a nemzetközi' ada­tokat vesszük. Példának okáért jelenleg 4200 körzeti orvos dolgozik Magyarorszá­gon, s a következő öt eszten­dőben mindössze 150 új orvo­si körzet létesül, hiszen egy körzetre manapság már alig 2500 beteg jut. Ez ugyan az átlag — mert sok helyütt a körzethatárok módosulása nem tartott lépést a települé­sek fejlődésével, s helyenként nagyobb eltérések is előfor­dulhatnak. Ami már nehezeb­ben hihető: a következő terv­időszakban tízezer lakosra száz kórházi ágy jut. A gya­korlat alapján ez mennyiségi­leg már optimális megoldást jelent, sajnos minőségileg nem, ugyanis a kórházak állapota, felszereltsége távol áll még az ideálisnak nevezhetőtől. Ami pedig végképp sok tennivalót kíván: a szociális otthonok, a betegotthonok számának gya­rapítása. Ma ugyanis akara­tuktól függetlenül nagyon sok kórházi ágyat olyanok fog­lalnak le, akiknek nem kór­házban, hanem ilyen ottho­nokban kellene helyet adni. A komplex fejlesztés tehát még hosszú távú feladat. A gyógyszer fogyasztása — Ha nem ajándék, ha nem ingyenes az- egészségügy, hon­nan ered a pénz, amit ráfor­dítunk? — Leegyszerűsítve a választ, úgy fogalmazhatunk, hogy mindannyiunktól, pontosabban pedig úgy: a vaiiaiatok, a szö­vetkezetek, a lakosság adóbe­fizetései a forrásai az állami költségvetésnek, ez utóbbinak kiadásai közül pedig megkö­zelítőleg 5 százalékot tesz ki az egészségügyi. szociális ága­zat. Ami ezen az összegen túli, annak egy része szintén a költségvetésből származik. Ezért tűnhet úgy, hogy ingyen van az „egészség”. Talán a legjellemzőbb példa, a gyógy­szeré. Köztudott, hogy egy rendszeresen orvosságot sze­dő idős ember háztartási ki­adásai között számottevő a gyógyszerköltség. Mégis igaz: az évi gyógyszerfogyasztást az állami költségvetés megköze­lítően 6 milliárd forinttal tá­mogatja, s ez a 6 milliárd nem szerepel az egészségügy 21 milliárdos költségvetésé­ben, mert fogyasztói ártámo­gatás. Hasonló a helyzet a gyógyászati segédeszközökkel. A társadalombiztosítás költ­ségvetéséből félmilliárd forin­tot emészt fel a támogatás, fürdőjegyre, tolókocsira, fű­zőre, gumiharisnyára s ha­sonlókra. Például a lúdtalpbe­tét előállítása négyszer any- nyiba kerül, mint amennyi az ára. — A bölcsőde sem ingyenes, a szociális otthoni gondozás sem. Miért? — Valóban, ezekért is térí­tési díjat kell fizetni, még­hozzá a valóságos költségnek körülbelül egyharmadát. El­engedhetetlen tehát itt is az állami támogatás. A térítést elhagyni viszont nem lehet, mert társadalmi igazságtalan­sághoz vezetne. Játsszunk csak el a gondolattal? Az idős em­ber nyugdíjat kap, a megélhe­tés költségeire. Ha a szociális otthoni ellátása ingyenes len­ne, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények közé kerül­ne, mint az az idős, aki ott­honában tényleg a megélhetés­re fordítja a nyugdíjat. Az az édesanya, aki otthon marad gyesen egy gyermekével, 1160 forintot kap havonta. Aki dol­gozni megy, a család jövedel­métől függően néhány száz fo­rintot fizet a bölcsődéért, s ennek fejében leveszik a vállá­ról a gyermeknevelés gondját, a többi keresete az övé marad. A betegek beutalása — Még mindig közszájon forog: szó sincs ingyenesség­ről, hiszen a beteg az orvos zsebébe csúsztatja a öorítékot, a műtősnek, a nővérnek pénzt ad... — A közeljövőben várható az Egészségügyi Minisztérium új rendele te, ameiyneK nyo­mán a rendtartást minden be­teg a kezébe veheti majd. Eb- oen is szerepel az egészség- agyi törvény megállapítása, nogy az állampolgár a meg­különböztetett egészségügyi el­látásért az orvosnak vagy a többi egészségügyi dolgozónak anyagi előnyt nem nyújthat,- s azt a gyógyító nem fogad­hatja el. A hálapénzzel — ami utólagos — pedig az a hely­zet: kettőn áll a vásár, s e te­kintetben a társadalom tuda­ti változására van szükség. Vitathatatlan azonban az a tény, hogy az orvosok s a nő­vérek nagyobbik része ma sem fogad el hálapénzt. — Nincs tehát ingyen az egészségügy, s nem is lesz. Pest megyében mire kell még sokat költeni? — Nem vitás: még az or­szágos átlaghoz képest is nagy hátránnyal indult Pest megye az egészségügyi hálózat gya­rapításában. A főváros kör­nyezetében kevés önálló gyó­gyító intézmény alakult ki, s a legutóbbi tíz évben váltak csak szembeötlővé a változá­sok. Gondoljunk csak a váci kórház bővítésére, az új 580 ágyas kerepestarcsai kórház elkészültére, az újonnan épült szakrendelők sorára, nem is szólva a korszerűsítésekről, bővítésekről. Igaz ma is, hogy nincs könnyű helyzetben Pest megye. Lakosságának egy je­lentős része Budapestre jár szakorvoshoz, a fővárosban kap kórházi ellátást. Ez sem minden esetben rossz, hiszen néhány településről könnyeb­ben elérhető a főváros, mint a járási székhely. Tény, hogy a központi körzet — Budapest és az agglomeráció — egész­ségügyi szempontból is egysé­gesnek tekinthető. Ezt a szem­léletet tükrözi majd az új be- tegbeutalási rend is, amely most készül. Ennek értelmé­ben a SOTE klinikái és az or­szágos intézetek ágyainak egy része továbbra is Pest megyei betegek rendelkezésé­re áll majd. Új körzetek — Melyek lesznek még a lényegesebb változások? — A következő esztendőre rendezni kell a szakorvosi rendelőintézeti háttér ügyét is, s természetesen meg kell erősíteni a mentőszolgálatot. Ezzel együtt tovább folytató­dik a VI. ötéves tervidőszak­ban Pest megyében is a háló­zat bővítése Kerepestarcsán újabb 300 ágyat adnak át, korszerűsítik a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházát, pavilonnal, szakrendelővel bő­vítik, önállósítják annak Tá­rogató úti részlegét, 400 új szociális otthoni hely és 440 egészségügyi gyermekotthoni hely létesül. A megye sajátos helyzetére való tekintette] az országban itt szervezik a leg­több új orvosi s gyermekor­vosi körzetet is. Ami még ide tartozik: az alapfokú ellá­tást hatékonyabbá kell tenni: az egészségházaké a jövő, ahol teljes körű alapellátást kaphat a beteg, ahol egy he­lyütt rendel a körzeti orvos, a fogorvos, a gyermekgyó­gyász, a védőnő. V. G. P. Teí®piiMsf®gjfesB$és Iskeia, óvoda, víz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents