Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

XMttan 1980. DECEMBER 7., VASÁRNAP kérdései Az együttműködés fejlesztéséért Viták a madridi értekezleten - Létszámplémia Bécsben Carter kormányzata, amely­nek hivatali napjai már erő­sen „meg vannak számlálva” Reagan januári beiktatása előtt, nyilatkozatok egész sorát teszi. Újra meg újra kinyilvá­nítják: az elnök egyelőre még a Fehér Házban van, s teljes jogköre van a cselekvésre, az alkotmány előírásai szerint. Alig telik el nap, hogy ne hangozna el több kormány­zati állásfoglalás az időszerű nemzetközi kérdésekben. Élénk tevékenység folyik Algéria közvetítésével a túszügyben is. Valójában persze a világ­sajtó már alig figyel a lelépő elnök megnyilatkozásaira. Sok­kal jobban érdekli a hírma­gyarázókat, milyen lesz Rea­gan eljövendő kormányának összetétele, hiszen a névsorból következtetéseket vonhatnak le a tőkés világ első számú ha­talmának elkövetkező politikai vonaláról is. A január 20-a utáni elnöknek nincs könnyű dolga a kormánylista összeál­lításánál. A hírek szerint sok politikus vonakodik elfogadni ajánlatát a miniszteri tárcára. Ezért eddig — a sajtóértesülé­sek szerint — a tizenhárom­ból csak hat miniszteri poszt­ban történt megállapodás. A legtöbb gondot a külügy­miniszter személyének kivá­lasztása okozza. Már pusztán az a kiszivárgott hír, hogy Reagan Haig nyugalmazott tá­bornoknak szánta ezt a fontos tisztséget, az amerikai sajtó egy részében heves tiltakozást keltett. A New York Times feleleveníti Haig szerinte „nem túlságosan hízelgő múlt­ját”, s típuskarrieristának ne­vezi a nyugalmazott táborno­kot Emlékeztet arra, hogy Haig Nixon elnöksége idején Hanoi bombázásának legfőbb szószólója volt, s hogy áruló­nak nevezte Fulbright volt szenátort amiért azokban a napokban a befolyásos poli­tikus bírálta a Vietnammal kapcsolatos amerikai politikát. A New York Times azt is megírja, hogy Haig a Water- gate-ügy idején Fehér Ház­beli hadállását kihasználva, mindent megtett a Nixonra terhelő anyagok eltüntetése végett. A New York-i lap sze­rint „minden hibája ellenére” Kissinger a legalkalmasabb jelölt az Egyesült Államok külügyeinek vezetésére. MI TÖRTÉNT A HÉTEN A MADRIDI ÉRTEKEZLETEN? ‘A helsinki záróokmány vég­rehajtását áttekintő és az európai biztonság megszilár­dítását célzó további javaslatok megtárgyalására hivatott ta­nácskozáson mind az öt mun­kabizottságban ülések egész sora zajlott le. Ugyanúgy, ahogyan ez már a plenáris ülésen korábban megnyilvá­nult, az egyes bizottsági ta­nácskozáson is két egy­mással ellentétes törekvés ta­núi lehettünk. A szocialista közösség képviselői mindent megtettek, hogy a megbeszé­léseken tárgyszerű és alkotó munka körülményei alakulja­nak ki. Több NATO-ország delegátusa viszont olyan hangnemet választott ■ meg, amely csak a madridi találko­zó légkörének elmérgesítésére lehet alkalmas, és olyan té­mákra is ki akarta terjeszteni a tanácskozást, amelyeknek semmi köze sincs a madridi értekezlethez. Az ilyesfajta magatartás károsan hat a ta­nácskozás további menetére. Hiszen egy későbbi időszakban az értekezletnek közös nevező­re kell jutnia abban, hogy milyen további intézkedések szükségesek az európai biz­tonság megszilárdítására. S ha pedig most az egyes mun­kabizottságokban ideológiai összecsapásokat provokálnak ki, ez megnehezíti, hogy ké­sőbb egyetértésre jussanak a katonai enyhülés égető kérdé­seiben. Pedig az idő — mint a szocialista közösség képviselői rámutattak — elérkezett a to­vábblépéshez, s éppen a hel­sinki záróokmány megvalósu­lása teremtette meg ehhez a feltételeket. MI A TOVÄBBHALADÄS GÁTJA A BÉCSI TÁRGYA­LÁSON? Bécsben a héten már a 256. ülést tartották meg a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről zajló tárgyalássorozat keretében. Annak ellenére, hogy nemrég,a-Varsói Szerző­dés tárgyalódelegációi számos korábbi NATO-javaslatot fo­gadtak el. az értekezlet mun­kája egy helyben topog. A vita változatlanul a had­erők létszáma körül zajlik. Pedig a több esztendeje tartó tanácskozás egy korábbi sza­kaszában, mind a NATO, mind a Varsói Szerződés kö­zölte, hogy milyen létszámú fegyveres alakulatai állomá­soznak azon a közép-európai területen, amelyre a csökken­tés vonatkozik majd. Ügy tűnt, hogy ez év elején kölcsönösen elfogadták kiindulási pontnak ezeket az adatokat. Most pedig egyszerre az tör­ténik, hogy a Bécsben tár­gyaló NATO-delegációk olyan adatokat is számon kérnek a Varsói Szerződéstől, amelyek nem tartoznak a bécsi tanács­kozások témakörébe. Azt fir­tatják ugyanis, hogy a Varsói Szerződés országaiban, a csa­patcsökkentés területén kívül, mekkora egységek állomásoz­nak. Nyilvánvaló, hogy ez csak hátráltatja az előrehaladást Bécsben. Hiszen annak idején, még a tárgyalások bevehető szakaszában létrejött a meg­állapodás arról, hogy a meg­beszéléseken olyan egyezmény megkötésére törekednek, amely Közép-Európa meghatározott területére vonatkozik. HOGYAN ALAKÜL SZÍRIA ÉS JORDÁNIA VISZONYA? A feszültség több okból ke­letkezett. Egyrészt azért, mert Irak és Jordánia mind szoro­sabb szálakkal kapcsolódik egymáshoz, s damaszkuszi ér­tékelés szerint o többi állam rovására is vezető szerepet akar kivívni a térségben. Más­részt — szintén damaszkuszi vélemény szerint — Jordánia meg akarja változtatni a ra­batt arab csúcsértekezletnek azt a döntését, amely a Pa­lesztin Felszabadítási Szer­vezetet tette jogosulttá, hogy Ciszjordániában és Gázai-öve- zetben (amely területeket Iz­rael az 1967-es háború óta ille­gálisan megszállva tart) az arab lakosok nevében és kép­viseletében fellépjen. Jordánia most a damaszkuszi értékelés szerint olyan döntést akar ki­csikarni, hogy maga léphessen fel e lakosok képviseletében. Ez nem kevesebbet jelentene, mint a palesztinok önrendel­kezési és államalakítási jogá­nak megkérdőjelezését. Szíria túl ezen azzal is vádolja az ammani kormányt, hogy Asz- szad rendszerének megdönté­sére törekszik, amennyiben támogatást nyújt a szélsőjobb- oldali Muzulmán Testvériség Szíriában tevékenykedő ügy­nökeinek. A feszültség a hét elején annyira kiéleződött, hogy mindkét ország csapatösszevo- násokat hajtott végre határain. Szaúd-Arábia vezetői azonban színreléptek, s közvetítés zaj­lott le a két ország között. Más lépések is történtek, s a hét végére enyhült a feszült­ség a szíriai—jordániai hatá­ron. Ezt üdvözölni lehet, hi­szen olyan helyzetben, amikor Irak és Irán háborút folytat, csak veszélyezteti az egész térség békéjét, ha az arab vi­lág két olyan jelentős országa, mint Szíria és Jordánia között viszály robban ki. A. L Ausztria Tanácskozik a pártkongresszus Erwin Scharfnak, a politi­kai bizottság tagjának, a köz­ponti bizottság titkárának üd­vözlő szavaival szombaton megnyílt Bécsben az Osztrák Kommunista Párt XXIV. kongresszusa. A háromnaposra tervezett kongresszuson, mely­nek középpontjába a békéért és a társadalmi haladásért ví­vott harcot állították, közel 400 küldött vesz részt. Jelen van 13 testvérpárt, köztük az SZKP delegációja is. Az MSZMP küldöttségét Benke Valéria, a Politikai Bi­zottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője vezeti. Franz Muhrinak, az Osztrák KP elnökének a központi bi­zottság beszámoló jelentését ismertető beszédével a kong­resszus megkezdte munkáját. Brezsnyev Indiába indul Nagy érdeklődés a holnap kezdődő látogatás iráni Nagy érdeklődéssel várják Indiában Leonyid Brezsnyev hétfőn kezdődő hivatalos lá­togatását. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke az indiai államfő és a kormány­fő meghívására tesz hivata­los látogatást az Indiai Köz­társaságban. Az indiai sajtó már a hét végén nagy terjedelemben fog­lalkozik a küszöbönálló meg­beszélésekkel, amelyeket ala­pok, szinte pártállásra való te­kintet nélkül, nagy jelentősé­gűnek és reményt keltőnek minősítenek. A közvélemény érdeklődé­sét mutatja, hogy a szovjet ál lamfő ünnepélyes fogadtatásá­ra tízezreket várnak. Brezs­nyev hétfőn délelőtt érkezik Delhi nemzetközi repülőteré­re s még aznap találkozik Ked­di köztársasági elnökkel és Indira Gandhi miniszterelnök kel. A szovjet államfő kísére­tében lesz többek között Gro miko külügyminiszter és Ar­hipov miniszterelnök-helyet­tes is. Bővülő kétoldalú kapcsolatok Közleményt adtok ki a nicaraguai póri- és korirány- küldöttség magyarországi megbeszéléseiről Felhívás a lengyel dolgozókhoz A felelőtlen sztrájkok ellen Szombaton több varsói köz­ponti lapban, így a Trybuna Luduban is megjelent az a nyi­latkozat, amelyet pénteken jut­tatott el a szerkesztőségekhez a „Szolidaritás" szakszervezet országos egyeztető bizottságá­nak sajtószóvivője. A nyilatko­zat hangoztatja, hogy olyan sztrájkot, amelynek hatóköre egy adott körzet határain túl terjed, csakis az országos bi­zottság döntése alapján lehet kezdeni. Az ágazati és az üze­mi szekcióknak nincs joguk ahhoz, hogy az országos bi­zottság hozzájárulása nélkül munka beszüntetési akcióról szóló döntést hozzanak. A Szolidaritás Országos Egyeztető Bizottsága ezenkí­vül hangsúlyozza, hogy „a je­lenlegi feszült társadalmi hely­zetben a szakszervezet ügyét veszélyezteti minden olyan munkabeszüntetási akció, ame­lyet nem egyeztetnek az ille­tékes szakszervezeti vezetők­kel”. A nyilatkozat „óva int a felelőtlen sztrájkoktól”, és ki­látásba helyezi, hogyha mégis lennének az alapszabálynak meg nem felelő munkabe- szüntetési akciók, azoktól a „Szolidaritás” „kénytelen lesz a nyilvánosság előtt elhatárol­ni magát”. Varsói megfigyelők emlé­keztetnek arra, hogy alig két nappal ezelőtt jelent meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának vala­mennyi lengyel állampolgár­hoz intézett felhívása. A doku­mentum a többi között rámu­tatott, hogy csak a jó munka vezetheti ki az országot „a je­lenlegi veszélyes helyzetből”. „Egy órát se több kárt okozó sztrájkokra — hangsúlyozta a felhívásban a központi bizott­ság — egész energiánkat, min­den erőnket fordítsuk a nép- köztársaság javát szolgáló munkára.” Miközben a Szolidaritás első ízben fordult határozottan szembe a felelőtlen sztrájkak­ciókkal, további változásokra került sor a lengyel szakszer­vezeti mozgalomban. A Len­gyel Szakszervezetek Szövet­ségének Központi Tanácsa úgy döntött, hogy a tanács és a vajdasági (megyei) szakszer­vezeti tanácsok ez év végével megszüntetik működésüket. Romuald Jankowski, a Köz­ponti Tanács elnökségének el­nöke a PAP hírügynökség je­lentése szerint kifejezte meg­győződését, hogy az ágazati szakszervezetek, osztályhagyo­mányaikhoz hűen, mindent megtesznek a lengyel szakszer­vezeti mozgalom egységéért s nem engedik meg. hogy az új szakszervezeteket idegen célok szolgálatában használják fel. Jaime Wheelocknak, a Ni­caraguái Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége Politikai Bizottsá­ga tagjának, mezőgazdasági miniszternek vezetésével 1980. december 3—6. között nicara- guai párt- és kormányküldött­ség tartózkodott Magyarorszá­gon. A nicaraguai küldöttséget fogadta Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Óvári Miklóssal, az MSZMP PB tagjával, a KB titkárával és Veress Péter külkereskedel­mi miniszterrel. A szívélyes és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott megbeszéléseken megvitatták az MSZMP és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front közötti együttműködés, a Ma­gyar Népköztársaság és a Ni­caraguai Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének kér­déseit, valamint a két felet ér­deklő nemzetközi problémá­kat. Kifejezték kölcsönös szán­dékukat, hogy sokoldalúan fej­lesztik a két párt és a két or­szág közötti kapcsolatokat, az egyenjogúság, a szuverenitás, a kölcsönös tisztelet és egy­más belügyeibe történő be nem avatkozás elveinek és gyakorlatának tiszteletben tar­tásával. Aláírták az MSZMP és SNFF közötti együttműködés két évre szóló tervét. A két or­szág lehetőségeinek és szük­ségleteinek figyelembevételé­vel megállapodtak a gazdasá­gi, a kereskedelmi és a mű­szaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésében. A nemzetközi problémákat érintve, kifejezték aggodal­mukat amiatt, hogy a nemzet­közi imperializmus legagresz- szívebb körei a feszültség nö­velésére törekszenek a világ­ban. Hangsúlyozták a helsinki zá­róokmány történelmi fontos­ságát. Rámutattak, hogy a madridi értekezlet eredményes lebonyolítása hatékonyan hoz­zájárulhat a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez és a kölcsönös bizalom erősí­téséhez. Kiemelték, hogy a szocialis­ta országok kezdeményezése az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglal­kozó konferencia összehívásá­ra jól szolgálja a világ béké­jének és biztonságának ügyét. A leszerelés kérdésével ösz- szefüggésben nagy fontossá­gúnak ítélik, hogy az atom­fegyverrel nem rendelkező or­szágok számára növeljék a biztonsági garanciákat és azt, hogy ne helyezzenek el atom­fegyvereket ezen országok te­rületén. Síkraszálltak azért, hogy Latin-Amerikában is megszilárduljanak az állama közi kapcsolatok olyan alap­elvei, mint az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sért­hetetlenség tiszteletben tartá­sa, az erőszak alkalmazásáról, illetve az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás. A Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság hatá­rozottan elítéli azokat a kato­nai diktatúrákat, amelyek el­nyomják a latin-amerikai né­peket. Hangsúlyozták, hogy támogatják a salvadori nép hősi küzdelmét. Kifejezték aggodalmukat az­zal kapcsolatban, hogy impe­rialista beavatkozás fenyegeti Nicaraguát, s általában Közép- Amerikát és a Karib-térség or­szágait. Megállapították, hogy az el nem kötelezettek mozgalma fontos szerepet tölt be a né­pek függetlenségéért és sza­badságáért. a gyarmatosítás és a fajgyűlölet ellen folyó küz­delemben. Síkraszálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazsá­gos átalakításáért, valameny- nyi ország gazdasági függet­lenségének biztosításáért, és azért, hogy minden nép szaba­don rendelkezhessen termé­szeti kincsei felett. Egyetér­tettek abban, hogy meg kell szüntetni a transznacionális monopóliumok gátlástalan te­vékenységét és a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott minden mesterséges akadályt. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a látoga­tás során lefolytatott gyümöl­csöző tárgyalások és az aláírt megállapodások fontos hozzá­járulást jelentenek a két nárt, a két nép baráti egvfittműkö- désének továhbfeilődéséhez. a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Amerikai sajtóvisszhang A moszkvai találkozóról A szombat reggeli amerikai lapok címoldalon, nagy terje­delemben ismertetik a Var­sói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó testületének moszkvai üléséről kiadott köz­leményt. Ma választ Portugália Szombaton délben a lissza­boni Jeronimos-kolostor műem­léktemplomában tartották meg a hivatalos gyászszertar­tást, a repülőgép-szerencsét­lenség következtében elhunyt Francisco Sá Carneiro portu­gál miniszterelnök és Andelino Camaro da Costa hadügymi­niszter búcsúztatására. A gyászszertartáson ott volt Antonio Ramalho Eanes köz- társasági elnök, Freitas do Amaral, ideiglenes miniszter- elnök, valamint számos kül­földi küldöttség. A Magyar Népköztársaságot a gyászszertartáson Gazdik Ede lisszaboni nagykövet kép­viselte. Francisco Sá Carneiro mi­niszterelnök halála ellenére is megtartják vasárnap a portu­gál elnökválasztások első for­dulóját. A központi választási bizottság pénteken megerősí­tette Ramalho Eanes elnök döntését, amivel a kormány­koalíció jelöltje, Soares Car­neiro tábornok is egyetértett, miszerint nincs törvényes alap a választások elhalasztására, így a választásokat vasárnap a kijelölt időpontban megtart­ják és a második fordulóra, ha szükség van rá, december 21-én kerül sor. A Washington Post, a New York Times és a Christian Science Monitor egyaránt ki­emeli, hogy a csúcsértekezlet elítélte a fenyegetőzés és az erőszak módszereinek alkal­mazását a nemzetközi élet­ben. Idézik a moszkvai do­kumentum állásfoglalásait a nemzetközi feszültség éleződé­séről és a szocialista közösség eltökélt szándékáról az eny­hülés útján való továbbhala­dásra, valamint a szocialista országok készségéről az új amerikai kormányzattal való együttműködésre. A washingtoni ismertetések ugyanakkor igyekeznek olyan benyomást kelteni, mintha a „rendkívüli” tanácskozásnak jóformán egyetlen célja lett volna: a „lengyel kérdés” megvitatása. Ebben a vonat­kozásban elismerik viszont, hogy a szocialista közösség meggyőződése: a lengyel kom­munisták és az orsZág dolgo­zói képesek megbirkózni a je­lenlegi nehézségek!;-1. Cipő-, konfekció-, kötöttáru-, fehérnemű- és mél A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT OLCSÓ ÁRUK BOLTJA DECEMBER S-A ÉS 1 3-A KÖZÖTT VECSÉSEN, í nIÍv! a művelődési házban ^ 30—40—50%-0S ÁRENGEDMÉNY. eráruvásárt rendez Nyitás: december 8-án 14 órakor. Nyitva: mindennap 8-tól 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents