Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
1980. DECEMBER 30., KEDD x/limm 3 Elhunyt Somogyi Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somogyi Miklós elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége december 28-án elhunyt. Somogyi Miklós elvtárs temetése 1981. január 7-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR PARTIZÁN SZÖVETSÉG Somogyi Miklós 1896. szép- kitüntetés: a Magyar Népköz- timber 14-én született, Adony- társaság rubinokkal ékesített ban, kubikos családból. Acs- Zászlórendje. szakmát tanult, majd külföldön gyarapította szakmai tudását, hazatérte után pedig — mivel kitört az első világháború — bevonult katonának. A legkegyetlenebb ellenforradalmi időszakban, 1920-ban lett párttag, szakszervezeti munkássága is ettől számítható. Következetes, alkut, félelmet nem ismerő ember lévén, a munkásmozgalomba való bekapcsolódása pillanatától a leghatározottabb baloldali politika híve volt mind a szociáldemokrata pártban, mind a szakszervezetben. A felszabadulás után mint az MKP tagja továbbra is szakszervezetében dolgozott, Az ellenforradalmi harcok idején újra tanújelét adta bátorságának, a párt iránti töretlen hűségének. Részt vett a rend helyreállításában. A lázadás leverésével egy- időben részt vett a párt újjászervezésében is. Évekig a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke volt, s kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, és éveken át a Politikai Bizottságnak, valamint az ország- gyűlésnek. Mint a SZOT elnöke 1965- ben nyugdíjba ment, de továbbra is több magas tisztséget viselt és tagja volt a párt Központi Bizottságának. NyolcvanadikíszUleíéslBjapjÉú. egész népünk szeretetét, megbecsülését fejezte ki a magas Exportszerződések Több külkereskedelmi vállalat még az év utolsó napjaiban is szerződéskötésekkel realizálta korábbi tárgyalásait, A Mogürt külkereskedelmi vállalat, miután a közelmúltban legnagyobb szocialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari kooperációkat és az autóbusz-exportszerződéseket, most a görög főváros, Athén közlekedési vállalatának vezetőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállítására. A 12 millió dollárt is meghaladó megállapodás alapján pótalkatrészeket és garázsipari felszereléseket is exportálnak jövőre Görögországba. Felmentés és kinevezés Dr. Ildik Sándor Pást motjys áj rendőrfőkapitánya Tegnap délután a Pest megyei Rendőrfőkapitányság parancsnoki állománya előtt tájékoztatót tartott dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter. Az eseményen megjelent dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára, Gál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Csernok Gyula, a megyei bíróság elnöke, dr. Major Miklós megyei főügyész és Kis Lajos rendőrezredes, BM-esoportfő- nök. A belügyminiszter dr. Honti János vezérőrnagynak, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjének eredményes munkássága el ismeréséül aranytőrt adományozott. A leköszönő főkapitányt az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. Pest megye új rendőrfőkapitányává a. belügyminiszter tír. Ilcsik Sándort, a megyei pártbizottság eddigi osztályvezető-helyettesét nevezte ki, ezredesi rendfokozatban. A Pest megyei pártbizottság nevében dr. Arató András köszönt el dr. Honti Jánostól, majd a távozó és a leendő rendőrfőkapitány mondott rövid beszédet. R r._Borv.ttt». fctván .belügyminiszter köszönti a távozó és a hivatalba po iíj“íen’SorfoüahTtányt. Mellette, balról jobbra: dr. Ilcsik Sándor, Gál Ferenc, Simon János, dr. Rácz Ferenc, dr. Arató András és dr. Honti János Riasxfétsengő, pófp&faek Gázkészüléket is szerei a Geika Négy évvel ezelőtt alakult meg a Gelka Pest megyei képviselete, amely most már igazgatóságként működik. Ez idő alatt létrehoztak tíz vegyes profilú szervizt — ahol a villanyborotvától a színes tévéig mindent javítanak —, 9 fi ókszervizt és 157 címfelvevö helyet. Ez utóbbiakkal szerződéses viszonyban állnak; a címfel vevő kihoz hetenként — túraj á ra than — eljutnak a szerelők, s utána mennek a megadott címre: elhárítani a hibát. Minőség és profilbővítés Az 1981-es esztendő sok újat hoz a Gelka Pest megyei igazgatóságának életébe; illetve az ügyfelek, a megrendelők kiszolgálásába. A Gel- ka eredendően a lakossági szolgáltatások elvégzésére hivatott, ám — valljuk be —, énnek a hivatásnak nem mindig tudott hivatása magaslatán eleget tenni. A legnagyobb jószándék éllenére sem. Merthogy bizonyos feladatok megoldásához nem elegendő a szándék. A gyárakból kibocsátott és általunk, fogyasztók által megvásárolt termékek jó része gyakran szorult javításra. Az utóbbi egy-két évben azonban, mintha javult volna a gyári minőség — legyen szó televízióról, mosógépről vagy egyéb, ma már köznapinak tekinthető eszközről —, s így a gelkásoknak is kevesebb munkájuk akadt. Ennek voltaképpen mindenki örülhet: elsősorban a készülék vásárlója, de a népgazdaság is. Érdekes módon, a javító-szolgáltató ágazatban gondot okozott — átmenetileg — a megrendelések csappanása. Némi fejtörés után azonban új munka után néztek. Az előbbi négy évben sem voltak veszteségesek; ám jövőre már megeshetett volna... Komplex szolgáltatás Piszter István igazgató és Bába József műszaki vezető tájékoztat az újdonságokról: Január elsejétől megkezdik az elektromos vezetékek, berendezések érintésvédelmi mérését és a feltárt hibák javítását. Ez komplex szolgáltatás lesz, elsősorban a közü- 1 eteknek, amelyek számára kötelező az évenkénti biztonságtechnikai felülvizsgálat. A másik: januártól vállalják a vagyonbiztonsági berendezések szerelését, javítását, felülvizsgálatát, karbantartását. A közületek és a lakosság számára egyaránt. Például: a boltokban, vendéglőkben olyan érzékelőket helyeznek el, amelyek hanggal vagy fénynyel jelzik a betörést, az ajtó és az ablak törését, a hő emelkedését (tüzet) — netán egy közeli házban, ahol éjjeli ügyeletet tartanak, csengőszó figyelmeztet a behatolásra. Pénztárakhoz, páncélszekrényekhez ugyancsak felszerelnek riasztót. Magánautókban vészdudát és uészvillogót helyeznek el. Legfontosabb tevékenységi körük januártól: a propánbután gázkészülékek szereié se, javítása és karbantartása. Ez Pest megyében csaknem 340 ezer fogyasztót érint. (Míg a televízióelőfizetők száma 220 ezer körül jár.) A Tigáz- zal megállapodtak, hogy a Gelka átveszi az új gázpalackok és készülékek telepítésének — vagyis: kihelyezésének, felszerelésének — gondját, s a második, azaz pótpalackokat is a Gelka adja. Magyarán: ezután a Tigáz a pb- palackokat csak tölti és a cseretelepekre szállítja. Ésszerű munkamegosztás indokolja ezt: a pb-gázfogyasz- tók ellátása tipikusan lakossági szolgáltatás. Ugyanabban a lakásban megjelenik a gel- kás, aki a mosógéptől a távéig mindent megjavít, s tíz perc múlva a gázszerelő ... Miért? A Gelka Pest megyei igazgatósága több mint húsz gázszerelőt vett át a Tigáztól — munkakönyvük beszélgetésünkkor éppen az igazgató asztalán feküdt —, s a távlati elképzelések szerint eltűnik a műszerészek és a gázszerelők közötti szakmai különbség: univerzális szakemberré képezik ki valameny- nyit. A villanykapcsolót, a hűtőszekrényt vagy a gázkészüléket — a lakásban levő valamennyi elektromos berendezést és gépet — meg tudják majd javítani. Hol lehet a hibát bejelenteni? A megye 143 gázcseretelepén és a Tigáz központi telefonszámain továbbra is — és ezek mellett: valamennyi Gelka-szervizben és címfelvevő helyen. A szerelők hetenként végigjárják a megadott címeket, a legeldugodtabb községekben is. Felülvizsgálat is Nyáron a megye két nagy üdülőkörzetében — Dunakanyar, Ráckevei-Duna-ág — táblákat helyeznek el, amelyek felhívják a figyelmet a szolgáltatás bővülésére. A fővárosi lakosok, akiknek mondjuk Leányfalun vagy Ráckevén van üdülőtelkük, értesülhetnek arról, hogy propán-bután készüléküket a Gelka emberei javítják ezután. Egyébként: e készülékek műszaki felülvizsgálata ötévenként kötelező, s a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek kell kérnie. Ezután a Gelkától. Pahídi József A községi partbizottságok váltóié szerepben A Pdiiikai Bizottság 1972. március 21-i határozatának következetes végrehajtása tovább növelte a községi pártbizottságok jelentőségét, szerepét a párt politikájának megvalósításában. E páriszervek munkájának tej- lődését segítette, hogy növekedett a testületi tagok eszmei-politizai felkészültsége^ rendszeres a pártmunka tervezése. A feladatok végrehajtásában mind szélesebb társadalmi összefogás tapasztalható. Az irányító munkában jobban érvényesül a differenciáltság, melyben megkülönböztetett figyelmet kap az alapszervezeti munkd színvonalának emelése. Ennek hatására tovább nőtt az alapszer- vezetek önállósága, valójában területük politikai irányítójává váltak. Az utóbbi években sokat változott a községek társadalmi arculata, a politikai munka körülményei. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fokozatosan megerősödtek, sok helyen egyesültek, ezáltal optimálisabb nagyságrendű, az anyagi és szellemi erőket hatékonyabban koncentráló gazdaságok jöttek létre. r A megváltozott gazdasági körülmények hatására megnóvexeaett a községi pártbizottságok gazoaságpolitikai irányi io es ellenőrző muozájánaz szerepe, jelentősege. Tevékenységük kétirányú. Biztosítják a központi, megyei, jáhási pártszervek gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtását és po.itikai eszkozöKkel irányítják a közsegrejlesztésnez, a lakosság ellátásához, a szolgáltatások javításához kapcsolódó számos tennivalót. A községi pártbizottságok is .gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó területen megismerjék a központi, megyei, járási határozatokat és a gazdálkodó szervek, termelési terveiben visszatükröződjenek a népgazdasági terv főbb követelményei, érvényesüljön a központi akarat, a társadalmi érdek elsüdlcgessege. A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai tevékenységében egyre nagyobb teret kap a közsegfejlesztési munka. A lakosság megnövekedett igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártbizottságok érdemben foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Ez azért is szükséges, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újratermelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség á Iálróhalyek fejlesztése, szépítésé érdekében. A pártbizottságok részt vesznek a középtávú és éves fejlesztési tervek kimunkálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az éves munkaprogramok jól orientálják a pártszervezeteket, a tanácsokban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat a kiemelt feladatok végrehajtására. Az ipar vonatkozásában elsősorban egy-egy nagy fontosságú termák mennyiségi és minőségi gyártására irányítják a figyelmet. Kiemelt feladatként jelölik meg a hatékonysági mutatók, a beruházási tevékenység javítását. A mezőgazdasági termelés feladatai ■ közül elsősorban az alaptevékenység ágazatainak fejlesztésére ösztönöznek, mindenekelőtt a gazdaságosság javítására, a ráfordítások .csökkentésére, a technológiai fegyelem betartására. Az állattenyésztésben elsősorban a szarvas- marha-tartás, a sertéstenyésztés és a baromfitartás áll a községi pártbizottságok munkaprogram jának középpontjában. Dunavar- sányban a tejtermelés, Hernádon a baromfitartás, Pátyott a sertéstenyésztés kiemelt feladat. Tevékenységükben kiemelt figyelmet fordítanak a községfejlesztési munkára. Tételesen tartalmazzák a községi feladatokat a lakásépítés, a közmű-, a gyermekintézményi, az egészségügyi, kereskedelmi, közművelődési hálóZat fejlesztése terén. E feladatok mellett megjelölik az üzemekben, szövetkezetekben működő pártalapszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek feladatait. Ugyanakkor mozgósítják a tömegszervezeteket, szocialista brigádokat, a községek lakosságát is. A több éves tepsszt^lat azt mutatja, hogy jól orientálják a pártszervezeteket, a tanácsokban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat a kiemelt feladatok végrehajtására. A községi pártbizottságok a helyi tanácsokkal közösen foglalkoznak a lakosság ellátásának kérdéseivel. Pest megyében az állami kisikereskedelmi vállalatok mellett a községek ellátásában jelentős tényezők az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (Áfész). A falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a különböző szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot okoz a jelentkező igények kielégítése. A pártbizottságok részt vállalnak abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiparosok szélesítsék szolgáltatásaikat. Ennék hatására az utóbbi években, főleg az agglomerációs övezet nagyközségeiben javult a lakossági szolgáltatás színvonala és több kisiparos is megkezdte ez irányú tevékenységét. A községi pártbizottságok javaslatai alapján a tanácsi szervek elsősorban azt biztosítják, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sokrétű igényeihez igazodjon. A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai tevékenységét jól szolgálja a rendszeres koordináció. Ez a községekben kétirányú munkát jelent. Egyrészt a pártbizottságok koordinálják a Helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt elősegítik az üzemek, szövetkezetek és a községek együttműködését a közös feladatok meg- oldásáoan. A Politikai Bizottság 1972. márciusi határozata alapján általános gyakorlattá vált, hogy a községi pártbizottságok évenként egykét alkalommal koordinációs megbeszélést tartanak a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. E tanácskozások lényege a kölcsönös tájékoztatás a tervidőszak elvégzett feladatairól, illetve a tennivalókról. Az állami jogszabályok adta keretek között egyeztetik a munkaerő-gazdálkodás, a foglalkoztatás és a bérpolitika helyi kérdéseit. Az ilyen irányú egyeztetések hozzájárulnak az üzemek, szövetkezetek gondjainak, feladatainak jobb megismeréséhez, az együttműködés feltételeinek kialakításához, a hatékonyabb gazdálkodáshoz, bizonyos értelemben a kooperáció és a készletgazdálkodás lehetőségeinek feltárásához. A kcordinaciotan különös hangsúlyt kap, hogy a gázdáutodo szervez részt vegyenek a köiüégiejieuztesoen. A Politizál Bizottság határozata a gyaZorratoan úgy érvényesül, hogy a Községi pu.i loizotisagok Kc*.uemenyeze— sere egyre toon üzem, ipari es mezőgazdasági szövet.tezet vesz reszt a községek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a keresicedcimi hálózat es a szc igaitatások biz- tosításáoan. Ma mar a gazdálkodó szervek nagy többsége nem idegenkedik az ilyen jellegű anyagi beiektetésektól, nem hagyják magukra a helyi párt- és tanácsi vezetést. A megye községemen számos intézmény jött létre ilyen közös összefogással. Példaként említem Szigeiszentmiklóson az ABC-áruhá- zlat, a 100 személyes óvodát és a húsfeldolgozó üzemet, melyeket a termelőszövetkezet segítségével hoztak létre. Kiskunlacházán a három termelőszövetkezet anyagilag közreműködött az új 8 tantermes általános iskola, óvoda és bölcsedé létesítéséhez. Solymáron a PEMÜ, Budaörsön a MEZEPSZER anyagi hozzájárulásával óvodát, Törökbálinton a Mechanikai Művek és az állami gazdaság segítségével lakásokat építettek nagycsaládosok részére. Ez'ek és más példák is bizonyítják, hogy a társadalmi összefogásban nagy lehetőségek vannak, melyeket a községi pártbizottságok többsége jól hasznosít a fejlesztésben, helyesen kezdeményezi az így megnövkedett anyagi erőforrások célszerű felhasználását. A községekben működő, főleg ipari jellegű gazdálkodó szervez irányító központja többségében a községen kívül van. * A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai munkájában 1972 óta erősödött az a gyakorlat, hogy az üzemak, szövetkezetek gazdálkodásáról, fejlesztési céljairól, a káderkérdésekről a központok párt- és gazdasági vezetőivel konzultálnak, közös álláspontot alakítanak ki. Ez nemcsak a községi pártbizottságok jobb tájékoztatását jelenti, hanem érdemi részvételüket ai említett kérdések tisztázásában. Az utóbbi években a gazdaságpolitikai tájékoztatás és agitáció fejlődött, sokoldalúbbá vált. Pártfórumokon, pártnapokon, politikai vitakörökben, falugyűléseken, a társadalmi szervek rendezvényein, a megyei sajtó útján széles körű a lakosság tájékoztatása és mozgósítása. A párttagok, tanácstagok és a társadalmi szervek aktivistái több helyen, például a váci járás községeiben agitációs csoportokban szervezik a lakosságot közhasznú társadalmi munkára. Az a tapasztalat, hogy a községi pártbizottságok ezirányú munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók, a lakosság nagy többsége reálisabban ítéli meg népgazdaságunk helyzetét és átérzi a fegyelmezettebb, hatékonyabb munka szükségességét. A szövetkezetekben erősödött a közöstulajdonosi szemlélet, a közös vagyon védelme és megbecsülése. A nevelő, tudatformáló, mozgósító tevékenység hatására ma már egyetlen társadalmi réteg sem közömbös lakóhelye fejlesztése, szépítése iránt. A gazdaságpolitikai agitáció továbbfejlesztése érdekében a községi pártbizottságok munkájában szükséges, hogy az agitáció hatékonyabban segítse az egységes szemlélet és cselekvés erősödését. Szálljon szembe a még fellelhető közömbösség, az egoizmus, a munka nélkül szerzett jövedelem ellen. Gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a felmerülő gazdasági kérdésekre. A dolgozókat, a lakosságot foglalkoztató problémákra a párt politikájának ismeretében időben, öntevékenyen, najgyobb határozottsággal reagáljanak. Politikai irányításukkal a gazdasági vezetők legyenek a központi és a helyi gazdasági döntések első számú propagálói és agitátorai. A tömeasze-vezetekben és tömeg- mozgalmakban dolgozó kommunistákat, párton kívüli társadalmi aktivistáikat rendszeresen készítsék fel az aeitációs munkára, az időszérű politikai, gazdasági feladatokra. SÖRÖN SÁNDOR, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese
