Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

ZTr?iTT ■/A' « xslmap 1980. DECEMBER 30., KEDD KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLET PEST MEGYÉBEN A llandó és új vonások jellemzik A rendszeresség révén megyénk képzőművészeti éle­tét állandó és új vonások is jellemezték 1980-ban. Szám­talan dolog megerősödött, több kezdeményezés jelent újdonságot, s az külön eredmény, hogy a képzőművé­szeti élet Szentendre, Vác, Zebcgény központjai mellett körkörösen és egyenletesen fejlődik új elemekkel a déli részeken is. Az év krónikája Az országos és megyei tár­latsorozat valós és nem egé­szen felfedezett értékekre hív­ta fel a figyelmet. Így került sor a Magyar Nemzeti Galé­riában Pap Gyula életművé­nek bemutatására, aki nem­csak a Bauhaus egyik magyar mestere volt, hanem 1948- ban Nagymaroscfn megalapí­totta és vezette a Nagy Ba­logh János népi kollégiumot, melynek igen komoly szerepe volt a tehetségek felkutatá­sában. A szentendrei meste­rek közül Miháltz Pál, Onódi Béla mutatkoztak be a fővá­rosban és Hincz Gyula, aki műveit Vácnak adományozta, ahol hamarosan megnyílik ál­landó kiállítása. Rövidesen átadásra kerül a szentendrei Kmetty Galéria is, továbbá kapunyitásra készül az llos- vai Varga Istudn-gyűjtemény. Tervezik a Gádor István-ke­rámiák végleges meghívását Vácra, s jó úton halad a du- naharaszti India Múzeum szervezése is. örvendetes, hogy a váci Szőnyi Tibor Kórház példája nyomán a ceglédi és kere- pestarcsai gyógyintézmények- ben is rendeznek képzőművé­szeti tárlatokat és előadásokat orvosoknak, betegeknek; gyö­nyörködtetésül és terápikus szándékkal. 1980 márciusában felavatták Dömsödön Hruz Mária, Pető­fi Sándor és Petrovics István portréját, melyet a vihar ál­tal ledöntött Petőfi-fa vastag ágából Pólyák Ferenc fara­gott meg hármas arcmásnak. Fontos tevékenységre vállal­kozott a ceglédi Kisgrafika Barátok Köre Nagy László Lázár grafikusművész irá­nyításával, amikor országos kiállítást rendezett — nem is először — a műfaj propagálá­sára. Dabas Csupor László festményeit tárta a közönség elé. Gyömrőn 1980 júliusában az itt élt és élő festők, szob­rászok munkásságát mutatták be. Búcsúztunk is. A magyar szecesszió utolsó nagy alak­jától, Remsey Jenőtől Gö­döllőn, ahol hamarosan létre­jön a Magyar Nemzeti Galé­ria segítségével a pödöllői Szecesszió Múzeuma. Bárhová pillantunk, számot­tevő az előrehaladás. Érden vasúti várótermekben is ren­deznek tárlatokat, figyelem­re méltó Szepes Gyula, Do­monkos Béla és Eőry Emil munkássága, melyet kiállí­tási eredményeik igazolnak. Monor szoborkertet avatott Kampfl József műveiből, me­lyet a továbbiakban bővíte­nék a születő művek alap­ján. 1980-ban nyílt meg a ve- encei biennálé, mely a 70-es «vek művészetét összegezte. A magyar pavilonban szent­endrei művek is helyet kap­jak, s elmondhatjuk, Barcsay tenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Kondor Béla, Klimó Károly, Kocsis Imre, Deim Pál alkotásai a nemzetközi mérték jegyében hatottak. Üdvözöljük képző- és ipar­művészeink önzetlenségét. B. Bencze Lilla Szentendrének, Szekeres Erzsébet Vácnak és Gödöllőnek ajándékozott mű­veket — tűzzománcot, fali­szőnyeget, festményt. Bazso- nyi Arany, Vecsési Sándor és Patay László dömsödi és rác­kevei tsz-eket részeltet abban a figyelemben, hogy három alkotást adományoz részük­re. Tárlatsorozat Pest megyei képzőművé­szeink közül nagy sikerrel mutatkozott be a Csontváry- teremben a dunabogdányi Hock Ferenc. Eseményt je­lentenek a tápiószelei és nagy­kőrösi tárlatsorozatok is, ahol a múzeumokban Dániel Kor­nél, Csikszentmihályi Róbert és Pálfy Gusztáv festményeit, szobrait mutatták be. Nagy a körforgalom, bőséges az aján­lat. Szentendre Sövegjártó Mária kerámiáit fogadta, de művészei alkotásait küldte Budapestre, Orosházára, a ve­lencei biennáléra. A szent­endrei művésztelep tagjai kö­zül Bartl József képeit a Műcsarnok fogadta, Baska Jó­zsef alkotásait a Művésztelepi Galéria hívta meg kiállításra kicsit annak jegyében is, hogy a közelmúltban könyv jelent meg a festőről. Mozgalmas Pest megye tár­latélete. Mozgalmas, hiszen az évi másfélmillió múzeumláto­gató kötelez. Így gondoskodott a szentendrei Czóbel Múzeum arról, hogy a kitűnő festő is­meretlen rajzait is bemutas­sa, a visegrádi várban pedig Mészáros Dezső kőszobrai fo­gadták a látogatókat egész nyáron. Nem siethet a turis­ta sem a Dunakanyarban, sem Cegléd, Ráckeve környékén — a műemlékek, kiállítások meg­állítják az utazót. Monoron megalakult a Nagy István Ga­léria. Egyelőre kiállítóhelyi­ség, rövidesen állandó gyűjte­ményt is gondozni fog a Dél- Pest megyei Nagy István Cso­port legjobb alkotásaiból. Em­lékműveket is avattunk Aszó­don és Vácott — Papachris- tos Andreas és Blaskó János szobrait. Amilyen örvendetes a szent­endrei Kovács Margit-gyűjte­mény félmilliós, vagy annál is több évi látogatója, any- nyira nem indokolt a Keré- nyi Múzeum háromezres lét­száma. A siker indokolt, a mérsékelt érdeklődés nem. Az is adott lehetőség, hogy a Ko­vács Margit, a Barcsay Jenő, a Czóbel Béla állandó kiállí­tóterem egy-egy tehetséges fiatal kerámikust, festőt, gra­fikust hívjon meg kamaratár­latra — ezzel az intézmény önmaga érdekességét is fo­kozza, a klasszikus érték utód­lását is biztosítja. Időszerű, hogy Pest megye múzeumait szereljük fel mag­nós tárlatvezetővel, s helyez­fCOPRODUKCIOBAN Három Bartók-film A Bartók-centenárium al­kalmából jövőre három, a nagy zeneszerző életét, mun- .rússágát idéző .koprcduikciós filmet mutat be a televízió. Az MTV és a CBC kanadai tv-társaság közös produkciója­ként 60 perces zenés dokumen­tumfilm született Bartók- concertc címmel. Az alkotás eredeti dokumentumok fel- használásával kíséri végig a világhírű zeneszerző életútját. A kékszakállú herceg vára című Bartók-operából Kék­szakáll címmel készült tv-vál- tozat. Az MTV, a BBC, az Unitéi és Decca közös alkotá­sa — Szinetár Miklós rendezé­sében —, új formában dolgoz­za fel a világhírű dalművet. A hangfelvételeket a londoni szimfonikusok közreműködésé­vel Magyarországon készítet­ték — Solti György vezényle­tével. A főszerepeket Sass Sylvia és Kováts Kolos énekli. A jövő évben forgatják — és tűzik műsorra — a harma­dik alkotást, a zeneszerző éle­tét megjelenítő, hatrészes, egy- egy órás tv-filmsorozatot. A film az egyik legnagyobb európai gyártó és forgalmazó céggel, a francia Gaumont-nal közös produkcióban készül. fűnk előtérbe egy-egy műal­kotást az aulában művészet- történeti elemzés kíséretében Ez egyelőre hiányzik. Mivel a megye képzőművészeti élete egyre jelentősebb, itt az ideje, hogy országos feladatokat is vállaljunk. Annál is inkább, mivel növekszik a megye és az Iparművészeti Főiskola kap­csolata. örvendetes tény, hogy a Monori Kefegyár és az Iparművészeti Főiskola együtt­működése révén a játékokat az ipari formatervező szak szerkeszti, a gyár kivitelezi. Ugyanígy az Iparművészeti Főiskola ötéves tanszéke dip- ’omamunkáinak egész sorát bocsátja a Pest megyei agg­lomerációs intézmények ren­delkezésére, a textil tanszék Ady-gobelint készít a rácke­vei gimnázium részére, Pomá- zon plasztikát avatnak. Mind­ez feljogosítja megyénket ar­ra, hogy a design témakörből országos, később nemzetközi biennálékat szervezzünk, mely az ipar és a művészet szoro­sabb és állandóbb kapcsola­tát igényli. Nem lenne sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy Cegléd őrizze az ex lib­ris jövőjét és a lakótelepek esztétizálását szolgáló faszob­rok, emblémák, jelek szorgal­mazását. Szalonok A Pest megyei Tanács léte­síthetne díjakat az év leg­szebb grafikájának, szobrá­nak, festményének honorá­lására, és sort keríthetnénk arra, hogy országos hiányon enyhítsünk; hozzuk létre va­lamelyik városunkban a ma­gángyűjtők szalonját. Érd vagy Abony vállalkozhatna e nemes feladatra. Fontos a minősítés is. Sok arra érdemes művész bizo­nyos okok miatt hiába kopog­tat a Művészeti Alap kapu­ján, nem nyer bebocsáttatást. Nem mindig indokoltan. Sok olyan festői, szobrászi teljesít­mény ismeretes, mely nem amatőr szint, hanem valós tel­jesítmény. Ezen életművek felkutatása, támogatása szin­tén teendőinket gyarapítják, a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége Pest megyei Szervezetének ilyen irányú munkáját. Így fokozhatjuk a művészi utánpótlást, Pest me­gye képzőművészeti életét, környezetünk szépítését, éle­tünk, társadalmunk összhar- móniáját. Losonci Miklós Rádiókabaré Aktuális, politikai témájú műsorral lepi meg a szilvesz­terező hallgatókat a rádió ka­barérovata. Az 5 órás prog­ram szóvivői ezúttal Bodrogi Gyula és Verebes István. Nosztalgia-összeállítás nyit­ja az óévet búcsúztató mű­sort: a Kabarészính'áz múzeu­mi perceihez régi szilveszteri műsorokból válogatott hang- felvételről megszólalnak az egykori kaibaréműsorok olyan egyéniségei, mint Benedek Ti­bor, Darvas Szilárd, Herczeg Jenő, vagy a két Latabár. A főműsort — Tartsuk a nyolcvanat! címmel — a Hungexpo konferenciatermé­ből közvetíti a rádió. A zömében ifjú szerzők aktuális kül-, és bel- és kulturális po­litikai témákkal foglalkozó számaiban — csakúgy, mint eddig — kényesebb dolgokat is szóba hoznak. ISMERETTERJESZTES, INTERJÚ, HUMOR Világ, és Nyelv évkönyv Megjelent a Világ és Nyeli című folyóiratnak — a Ma gyár Eszperantó Szövetség lapjának — 1981-es évkönyve. A kötet többek között tar­talmazza Robert Müllernek, az ENSZ gazdasági és szociá­lis tanácsa titkárának írását, amelyben a szerző azért száll síkra, hogy mielőbb világmé­retű nyelvi stratégiát dolgoz­zanak ki a népek közötti kommunikáció elősegítésére. M. Iszajev szovjet nyelvtudós tanulmányában a nemzetközi nyelv jövőjét, továbbfejlődé­sének, elterjedésének lehetősé­geit elemzi. Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság és az ENSZ Társa­ságok Világszövetségének el­nöke a világ úgynevezett glo­bális problémáival — az em­ber és a természet viszonyá­val, és társadalmi kérdésekkel —, s a megoldásukat segítő nemzetközi együttműködés le­hetőségeivel foglalkozik cik­kében. Az évkönyv interjút közöl Pozsgay Imre művelő­dési miniszterrel, s megraj­zolja a sokoldalú tudós és ki­tűnő eszperamtista, Korach Mór akadémikus portréját is. A kötetben helyet kapott a világjáró tolmács, Lomb Kató cikke és számos más, változa­tos témájú ismeretterjesztő írást, elbeszéléseket, verseket, szórakoztató, humoros nyelvi fejtörőket is közöl az év­könyv. BESZELGETES DURKO ZSOLTTAL A látvány és a muzsika varázsa A dolgok mindig összefügg­nék, a kezdet, a továbblépés, a folytatás, s ami a legfonto­sabb, a végcél. Hogyan indul el az ember? — ebben min­dig a véletlenek dominálnak. Durkó Zsolt zeneszerzőnek legelőször azt a kérdésit tet­tem fel, hogyan emlékszik vissza a kezdetre? — Egész kis kölyök korom óta bennem motoszkált a muzsika. Apró gyermekként már tudtam: zeneszerző le­szek. Komoly formában csak 13 éves koromban kezdi am el zenét tanulni Szegeden, szülő­városomban. Szatmári Géza összhangzattan-tanárom „sza­badította fel belőlem a zenei erőket”. Budapestre, a Bartók Béla Szakközépiskolába egy orszá­gos válogató után kerültem. 1950-ben Sopronban meghir­dették az országos improvizá­ciós versenyt, amelynek har­madik legjobbja lettem. Ez a helyezés már belépést jelen­tett a szakiskolába, ahol Su­gár Rezsőnél zeneszerzést, Vá­sárhelyi Magdánál zongorát tanultaim. Innen egyenes út vezetett a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolára. Farkas Ferenc tanítványaként végez­tem a zeneszerzés szakot. — Ezután mi következett? — A római Santa Cecília Akadémia ösztöndíjasaiként 1960-tól két esztendőt tölthet­«1 Munka közben tem Petrassi neves olasz ze­neszerzőnél. Ezek az évek alapvetően meghatározták to­vábbi zenei világomat. — Az olasz időszak mit eredményezett életében? — A fanatikus .munkát. Tel­jes erőimmel dolgoztam. Mű­veimet a Boosey and Hawkes Kiadó jóvoltából Európa, Ame­rika és Ausztrália közönsége is ismeri már. Durkó Zsolt művészete egy­aránt nevezhető analitikus és szintetizáló művészetnek. A zene időtlen ősi elemeit kutat­ja a tudós rendszsrető logiká­jával, hogy erőkből az ele­mekből építse fel a maga sa­TV-FIGYELO Karácsony. Nem lenne va­lami egyszerű feladat meg­számolni; ugyan hány műsor­órányi anyagot kellett össze­szedni ahhoz, hogy a jól meg­nyúlt karácsonyi ünnep min­den napjának szinte vala­mennyi időszakában lehessen látni valamit a képernyőn. Mert így volt; már ébredésük után nézhették a meseössze­állításokat a gyerekek; az ebédet követően mindig akadt valami összcsaládilag figyel­hető filmféleség; az est ér- keztétöl pedig megszólaltak a különböző stílusú és rendel­tetésű muzsikák is, hogy ki­ki kedvére elandalodjon, s élvezze — már, ahol így volt — a familiáris együttlétet. Ily hosszú műsorfolyamból külön is kiemelni valamit? Ez sem könnyű penzum, egyrészt, mert tengerparti hullámcsa­pásokként mosta el az előbbi emlékét az aztán következő látnivaló, másrészt meg azért, mert meglehetősen egyformák voltak ezek a hullámok. Nem volt túl nagy viharzás. és ugyanígy teljes szélcsend sem: a sok-sok mutatvány át­ló aértéke amolvan jó köze­pe ivek mondható. Siker. Lévén ez az ünnep­napi sugárzSsözön amúgy lel- tárcsinálás is (felidéződött ugyebár az olimpia, a cir­kuszlexikon és még egy s más korábbi forgatás eredménye), természetesen Vitray Tamás is este megvonta az ő Siker című sorozatának a mérlegét. Minderre szombaton került sor, és úgy, hogy a néző egyértelműen levonhat­ta a maga tanulságait. Elő­ször is elkönyvelhette — ki tudja hányadszorra —, hogy a televízió valóban nagyhata­lom. Olyan nagyhatalom, amely komoly társadalmi ügyekbe képes -beleszólni; amely mozgalmakat indíthat el s éltethet; amely a szó legszorosabb értelmében véve eligazíthat, rendbe tehet em­beri sorsokat. Hogy mást ne mondjunk, célt és értelmet tu­dott adni egy vastüdőben ve­getáló férfi életének — az ő szájjal rajzolt naptárját egyszer bizonyára nyomda­ipari ritkaságként fogják be­csülni; a sorozatgyártásig tudta segíteni a baby-respirá- tor ügyét; megfelelő munka- területet volt képes szerezni annak á gyógytornásznőnek, akihez tömegével fordulnak a sérült gyermekeket kínnal s fájdalommal nevelő szülők. Másodszor viszont ismét tu­domásul kellett venni, hogy a cselekvő ember iránti irigy­ségben máig sincs hiány. A Siker több díjazottja is szo­morkásán tudósított arról, miszerint itt följelentették, amott meg azért akarták el­marasztalni, hogy a nagy nyilvánosságot öntömjénezésre használja fel. (így járt töb­bek között a bajai szemész főorvos, sőt maga Farkas Ber­talan, az első níagyar űrre­pülős is fanyar mosollyal je­lezte: nem egyen tudakolták tőle, hogy ugyan miféle kéz­zelfogható eredménye lett az 5 dicsőséges keringésének.) Mi mást lehet erre monda­ni: igy kerek — sajnos még mindig így kerek — a világ, így lehet intézményesen segi- teni a törekvőkön, és így mu­száj tapasztalni, hogy ki min­denkiben munkál ott a sanda- ság. Hanem azt váltig fájlalhat­juk, hogy a Siker kezdetekor rendszeresített társadalmi zsű­ri szerepeltetésétől a későb­biekben eltekintettek. Jeles gazdaságirányító szakembe­reink ugyanis nagy hozzáér­téssel mondtak véleményt, és bizonyára a későbbi adások­ban is hallhattunk volna tő­lük néhány megszívlelendő ta- nasztalatot a haszoncsinálás dolgában. Netán még Kovács Adám többszörös feltaláló azon panaszára is lett volna egy-két szavuk, hogy — úgy mond — ő még mindig csaik milliomos, noha megítélése szerint milliárdos is lehetett volna. Mármint abban az or-__ szágban, ahol nem a legel- sőbb rendű cél az emberi lé­tezés különbözőségeinek ilye­tén való szabályozása. Dehá< ei már aligha szo^os^n vet’ televíziós ‘ téma. Legföljebb ha annyiban, hogv kiderült: kinek, mégis mit kóstálna az a bizonyos siker ... Akácz László játos hangzású, önitörvényű muzsikáját Ilyen jellegű kom­pozíciója p>éldául az Altamira című zenekari műve, egy a sok közül, amely az emberi kultúra legidősebb dokumen­tumai és a mai művészet kö­zötti összefüggést boncolgatja. Az altamirai barlang falán reánk maradt történelemelőtti korból származó festményre utal művének címe, tartalma pedig a szépségigény egyete­mességét, időtlenségét fejezi ki. A történelmi magyar múlt­ba nyúl't vissza tárnáért a Magyar Rapszódia, a Magyar díszítőelemek (Fioriture) s a Halotti beszéd — az első vo­kális darabja is. Ez az alko­tása 1967-ből való, s 1972-ben kiegészült egy baritonáriával. A Halotti beszédet Durkó Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulójára komponálta. A nagy nemzetközi sikert aratott I. vonósnégyes, az 1971-es II. vonósnégyes, a Concerto, a Colloides, a Tur- ner-illusztrációk, valamint film- és színpadi kísérőzenék egész sora vezetett el a csú­csig, a zenedrámáig. — Művei sorában majdnem minden megtalálható. Van-e munkásságában valamely ze­nei formának kitüntetett sze­repe? — Van. Számomra a legiz­galmasabb feladat, a legtöbb lehetőséget rejtő kifejezési forma, pontosabban műfaj: az opera. Olyan sokrétű, annyi­féle eszközt kínál, hogy a legbonyolultabb történést, ér­zelmi közlést képes hordozni a színpadi látvány segítségé­vel. — Operáját, a Mózest, 1977- ben mutatta be a Magyar Állami Operaház Mikó And­rás rendezésében. Mi volt az első impulzus a téma kivá­lasztásában? — Michelangelo Mózese. No meg a bibliai tárna: vezető —vezetettek problematikája. Hosszú, izgalmas és sokrétű munka után sikeres bemutató­nak örülhettünk mindannyian. Most, három évvel a premier után valószínűleg Brémában mutatják majd be operámat. — Ha jól tudom, hét év után a főiskolai tanítást abba­hagyta, miért? — Csak a zeneszerzésnek élek. Jelenleg egy zongora- versenyt írok Ránki Dezső számára. Szeptember utolsó napján volt önálló szerzői es­tem a Zeneakadémián. Tele vagyok témákkal, ötletekkel és munkával. — Ilyen feszített tempó mellett mi jelenti önnek a pi­henést? — Szeretem a természetet. Feleségemmel — aki zenetör­ténész — s fiaimmal járjuk az országot. Kedvelem a vi­rágokat. Rózsákat nemesitek, a rózsatöveket gondos szere­tettel nyesegetem. Bodor Év»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents