Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

£||£&j

1980. D

ECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN

A játék öröme

A lakás a következő öt évben

BARCZA ZSOLT képriportja

Mit Is tanultunk a filozófiából? A kéz szerepe a munkában..., a munka szerepe az emberré válásban... Így valahogy.

Kezek, miniatűr csodák. Az építőkocka, amit megragadnak, hol barát, hol ellenség. Szemek segítik a mozdulatot, no meg a mosoly, diadalmas, elégedett: sikerült.

Kezek, már valamivel nagyobbak, ceruzát, kis lapátot játékkocsit fogóit. Szigorú homlokráncok, aggodalmasak: alakul-e a rajz a nagyinak, karácsonyra.

— Ez mi?

— Vár.

— Ez? Hiszen ez kocka.

— Vár, a királylányé.

■— Ja, igaz, látom.

— Na, ugye.

Kezek, egymást szorítok, Síelőit,

biztatók. Játszó kezek.

Játék?

I Mit is tanultunk a filozófiából?

Beszélgetés dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterrel

O Figyelemmel a lakásállományra, hogyan ítéli meg a lakásigénylők számának alakulását?

— A lakásállomány ez év végén megközelíti a 3 millió 600 ezret. Gyarapodása 1970 óta 13,3 százaiéit, tehát jóval nagyobb mértékű, mint. a népesség növekedése, amely 3,8 százalék. Ennek' eredményeként a 100 lakott lakásra jutó családok száma 124-ről 108-ra, a 100 szobára jutó népesség pedig 199-ről 150-re mérséklődött. Javulást jelez, hogy tíz év alatt a komfortos lakások aránya 24-ről 49 százalékra nőtt, az egyszobás lakások aránya pedig 46,1-ről 27,8 százalékra csökkent.

_9 A lakásigénylök száma mégsem

es

ükken, hanem növekszik. Vajon miért?

— Mert folytatódik a háztartások szétaprózódása, a családok számának s ezzel az önálló lakásra igényt tartók számának növekedése. E tendencia következtében az igények növekedésével a jövőben is számolni kell. Az igénylések szaporodásának oka a városokba való túlzott mértékű beáramlás is. Az is igaz, hogy a városokban többen számíthatnak tanácsi bér- vagy szövetkezeti lakásra, vagy a szervezett formában történő magánlakásépítésben (vásárlásban) való részvételre. Ezért a tanácsok igyekeznek előnyösebb feltételeket teremteni a város környéki és fejlődő települések lakásépítéséhez, növelve ezzel a vidéki települések népességmegtartó képességét. Az igénylők közül egyre többen valójában nem lakás nélküliek, hanem lakáscsere-igénylők. Már van lakásuk, de az részükre valamilyen okból nem megfelelő, nem elég nagy, nem elég komfortos, távol van a munkahelytől stb., arányuk eléri az összigényelők egyharmadát. Ezeknek az igényeknek a kielégítése a lépcsőzetes lakáselosztással és a szervezett lakáscserékkel elősegíthetek. Erre ösztönöznek az új rendelkezések. Végezetül, tapasztalataink szerint, a tanácsoknál nyilvántartott igények egy része időközben elévült, vagy valamilyen módon már megoldódott. Ezért kerül sor 1981 első felében a lakásigénylések időszerűségének felülvizsgálatára.

9 Milyennek látja a helyzetet vl- déken? vannak városok, ahol sokkal több a jogos lakásigénylő, mint ahány bérlakás épül évente.

— A városok többségében lényegesen jobb a lakáshelyzet, mint a fővárosban. Vannak azonban gyorsan fejlődő városok, ahol a lakásépítés csak nehezen tud lépést tartani a növekvő lakásigényekkel. Ezért a következő tervidőszakban a településfejlesztési és a lakáspolitikai célok jobb összehangolásával igyekszünk mérsékelni a városokba való beáramlást.

Ami a kérdés második részét Illeti, köztudott, hogy a lakáshelyzet alakulásában és javításában egyaránt szerepe van az állami, illetőleg a magánlakásépítésnek. Az állami lakások elosztásánál a többi között figyelembe kellett venni a nyilvántartott bér-, illetőleg szövetkezeti lakásra jogosultak számát, valamint a lakáspótlási szükségletet. A tanácsi lakások egy részét szövetkezeti lakásként értékesítik majd a jogosultak részére. Némileg enyhít a gondokon az az új rendelkezés, amely szerint a bérlakásra jogosultak állami pénzügyi támogatást kapnak, ha vállalják, hogy lakásigényüket telepszerű, többszintes személyi tulajdonú lakás építésével (vásárlásával) oldják meg, és éhhez munkáltatói kölcsönben is részesülnek. További segítség, hogy a munkáslakásépítés kedvezményeit 400— 420 településre kiterjesztettük és ott a családiház-építéshez nyújtható kölcsön is növekszik.

<> Hogyan befolyásolják majd a helyzetet a lakásépítési terv előirányzatai, valamint a most jóváhagyott lntézkedés-„csomag”?

A Minisztertanács által jóváhagyott intézkedéssorozat több irányban igyekszik előmozdítani a lakáshelyzet javítását. A VI. ötéves tervidőszakban összesen 370—390, ezer lakást kell felépíteni, ezen belül állami erőből 115—120 ezer, magánerőből pedig 255—270 ezer lakás az előirányzat. Azonos fontosságú feladatként kell megoldani 90—100 ezer állami tulajdonú városi lakás felújítását és mintegy 40—50 ezer komfort nélküli lakás korszerűsítését. Mindezek eredményeként 1981—85

között, mintegy másfél millió ember lakáskörülményéi javulnak.

Az intézkedés-„csomag” más vonatkozásai keavező irányba fejlesztik tovább a tanácsi lakásgazdálkodás rendszerét, elősegítik a lakásalap jobb kihasználását, a lakásokkal való ésszerűbb gázdálkodást, fokozottabb anyagi érdekeltséggel ösztönöznek a lakáscserékre. Sor került az otthonházak (nyugdíjasok háza. garzonház, szobabérlők háza) szabályozására, ösztönző rendelkezések segítik az üdülők lakáscélú hasznosítását, valamint a tetőtérbeépítést és emeletráépítést. Végül sor kerül az egyes lakásépítési (vásárlási) formák pénzügyi feltételeinek módosítására, amelyek részben az állam és a lakosság közötti teherviselés arányosabbá tételét, részben pedig a lakásépítésben részt vevők — főként a fiatal házasok, sokgyermekesek, fizikai dolgozók —, lakáshoz jutását segítik elő.

£> Mennyire

közelít a

tömegesen

épített lakás a

beköltözők

tényleges

szükségletéhez?

Lehetne-e

bátrabban

differenciálni?

Lenne-e értelmük a

félkészlakásoknak?

— Mind az állami, mind a magán- építésben igyekszünk olyan megoldásokat alkalmazni, elterjesztem, amelyekkel a jelentkező szükségleteket differenciáltabban lehet kielégíteni. Az állami építés keretében ezt a célt szolgálják a nyugdíjasok, fiatal házasok és egyedülélők számára épített otthonházak. Az ezekben megvalósuló korszerű kislakások, illetőleg lakóegységek lehetővé teszik a tanácsok számára, hogy nagyobb arányban építhessenek félszobákkal bővített töbhszobós lakásokat. Ennek a célnak megfelelően korszerűsítettük a panelos típusterveket. Ezek a differenciált lakásigényeket mind funkcionális, mind építészeti, telepítési és egyéb vonatkozásban is jobban elégítik; ki.

A magán-lakásépítésben eddig is változatosabbak voltak a lehetőségek. Az új rendelkezések feloldották azt a kötöttséget, amely az építhető lakások alapterületét az egyes, lakástípusok szerint is meghatározta. Ez iáként a többgenerációs családok együttélésére alkalmas lakások építését segíti.

A „félkész”-lakás konstrukció kibontakoztatására az ad lehetőséget, hogy a magánépítésben egyre nagyobb mértékben vehetnek részt, különböző korszem építési technológiák alkalmazásával, az építőipari vállalatok és szövetkezetek. Ezek összeszerelik az épületet, elkészítik úgy, hogy azok használatba vehetők. A befejező munkák pedig maguk az építtetők, tulajdonosok vállára hárulnak,

9 A visszatérő kérdés: hogyan lehetne jobban segíteni a magánépítőknek? Nemcsak a költségek tekintetében, hanem hogy ne kényszerüljenek végigjárni a közismert kálváriát.

— A magánépitésben tooo szervezési, lebonyolítási, finanszírozási és kivitelezési forma alakult lú. Egyre több lakás épül szervezetten, telepszerű, többszintes lakóházakban. Szervezett formában valósulnak meg az OTP, a lakásépítő szövetkezetek és a munkáltató szervek által megvalósított magánépítkezések. A legnagyobb segítségre a családiházépítőknek van szükségük. Ezen a téren is számos intézkedés történt: egyszerűsítettük és gyorsítottuk az építési engedélyezési eljárást, sor került a magántervezői jogosultság szabályozására. Az ajánlott tervek bővülő választékával igyekszünk segíteni a magánépíttetőknek. Családi házakhoz 135 tervváltozat áll rendelkezésre. Ezekre az építési engedélyt 15 napon belül megkapják.

A jövőben nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a magánépíttetők tájékoztatására, szakmai kiadványok, útmutatók, katalógusok, tervismertetők kiadásával, filmekkel, ankétek, kiállítások rendezésével.

O Lehet-e lényegesen változtatni a

lakásállomány —

beleértve az újonnan létesült et is

— megőrzésének,

karbantartásának,

felújításának és

korszerűsítésének

módján, ütemén?

Egyáltalán, milyen

tartaléka ez a lakáshelyzet javításának?

— A meglevő lakásállománynak jelentős szerepe van a helyzet javításában. Ha abból indulunk ki, hogy

a felszabadulás óta, csaknem - egymillió elavult, korszerűtlen lakás szűnt meg, és kereken kétmillió új lakás épült az országban, ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint fele új, jó minőségű, egészséges, komfortos lakásokban él. Ezek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani.

Az elmúlt időszakban a lakóházak fenntartása nem tartott lépést 3. lakásállomány bővülésével. Ez elsősorban a tanácsi kezelésű többszintes lakóházakra vonatkozik. A személyi tulajdonú lakóházak fenntartásának helyzete jobb. A szövetkezeti és társasházak zöme a közelmúltban épült. Ám ezek fokozatos felújításával is számolni kell. Hasonló a helyzet a korszerű technológiával épült állami lakóépületeknél is. Az építőipari szervezetek ezék folyamatos karbantartására ,és felújítására felkészülnek.

A felújítás dinamikája leginkább a tanácsi kezelésű lakóházak javítására fordított pénzzel érzékelhető. Az összeg rendre megkétszereződött: a

III. ötéves tervben 8,5, a IV-ben 16, az V. ötéves tervben pedig 30 milliárd forint. Ez lehetővé tette az utóbbi öt évben, mintegy 75—80 ezer tanácsi lakás felújítását és 20—25

ezer korszerűsítését. A következő öt évben hasonló célra 47 milliárd forint használható fel, amelyből a folyamatos karbantartáson túlmenően 90—100 ezer lakás felújítására és 40—50 ezer korszerűsítésére is sor kerül.

9 Milyen lehetőség rejlik * tetőtér- beépfíésben és emeletráépítésben? Lesz-e nyilvántartás, szervezés?

— Ezekkel, mint gazdaságos lehetőségekkel számolunk, ahol az anyagi-műszaki és szervezeti. feltételek megteremthetők. Az új rendelkezés szerint, a ráépítési lehetőségeket a tanácsi ingatlankezelő szervezeteknek fel kell mérniük,•" rriűszakilag fel kell tárni, és a várható költségeket is mérlegelve, az épületekről címjegyzéket kell készíteni, amelyet nyilvánosságra kell hozni. A ráépítést általában a felújítással együtt kell az ingatlankezelőnek elvégeztetnie, de meghatározott esetekben a munkáltató, továbbá — ha legfeljebb két lakás létesíthető —, magánszemély is megoldhatja a ráépítést.

9 Miként befolyásolják az elmondottak urbanizációs törekvéseinket, és hogyan alakítják a települések építészeti képét?

— Előtérbe kerülnék a minőségi tényezők: növekszik az infrastrukturális fejlesztés igénye, a tudomány, a technika szerepe, a fokozott szervezettség követelménye. A nagyvárosok fejlettségi színvonalának biztosítása mellett, Hülönösan fontossá válik a kis- és középvárosok területi súlyénak növelése. Növekszik a városkörnyéki települések jelentősége, erősödik az agglomeráció folyamata.

Mindez ellentmondásokat Is szül: számolni kell az energiaigények növekedésével, a fokozódó közlekedési és üzemeltetési költségekkel. Lényeges, hogy a változó feltételek mellett növekedjék a fejlesztések területi összehangoltsága: a városokban, településeken, az egyébként termelékenyen építhető középmagas épületek mai arányával szemben, a nagyobb használati értékű, alacsonyabb szintű épületek kerülnek előtérbe; a városok peremén kialakult „várszerű” lakótelepek helyett, a környezettel, tájjal jobban harmonizáló, korszerű csoportos lakóházépítés kertvárosi jellegű beépítést tesz lehetővé; a kis- és középvárosok fejlesztése karakterüknek megfelelően folytatódhat. A műemléki környezetben való építésre és a rehabilitációra felkészülő építőipar, az elavult városrészek korszerűsítésére, azok esztétikai-építészeti hangulatának tiszteletben tartásával, vállalkozni tud; a nyílt várospolitika tágabb teret, új formákat biztosít az előremutató, helyi kezdeményezéseknek. A városépítéssel, -építészettel kapcsolatos kérdések társadalmi fórumom kon, helyben a megyében, városokban dönthetők el.

BALOG JÄNOS