Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI XXIV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Ára 1.20 forint 198». DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese terjesztette be a törvényjavaslat Vezérel a mikrószámító Automata töltőberendezés Százhalombattán Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Allaméletünk kimagasló jelentőségű eseményén, törvényhozó testületünk ülésén részt vett Losnnczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban hélyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: M napllreané © A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényj avaslat. Előadó: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke; ® A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat. Előadó: dr. Hetényi István pénzügyminiszter; ® A honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Előadó: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. ßfm Interpellációk. FALUVÉGI LAJOS: Hafeéik Biéwes JervaStak sa mmésé^S feitiééés és a realitások teirwe Ezt követően — a már elfogadott napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke expozéjának bevezetőjében arról szólt, hogy a magyar gazdaságnak a 80-as években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban levő körülmény állítja elénk — mondotta —, fejlődésünk intenzív szakaszának sürgetővé vált, feszítő követelményei és a világgazdaságnak a 70-es évtizedben fölerősödő sok új jelensége. Előrehaladásunknak meghatározó sajátossága ma már az intenzív fejlődés, amelyben a foglalkoztatottság teljes, a gazdaság egyre tőkeigénye- sebb, és amelyben egyre nagyobb szerephez kell jutnia a szellemi, emberi teljesítménynek. Ennek szükségességet már régebben felismertük, ezt szolgálta gazdaságirányításunk 1968. évi reformja is. A tervjavaslat kiindulópontjaként elemeztük a világgazdasági folyamatok mélyreható átalakulását is, s előrevetítettük további változását. A magyar népgazdaság jövője következik, hogy ott kell lennünk a nemzetközi piacokon, s lépést kell tartanunk az ottani folyamatokkal. A továbbiakban leszögezte, hogy a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés továbbra is meghatározóan fontos. E kapcsolatok részletes elemzése után bejelentette, hogy a tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tagországok nagyobb részével befejeztük, a múlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval kötött megállapodásunkat. A Szovjetunióval a teljes áruforgalom öt év alatt 27 százalékkal nő, mégpedig úgy, hogy kivitelünk — az árváltozások miatt — a behozatalnál erőteljesebben bővül. Az áruforgalom értéke a tervidőszakban összesen 34 milliárd rubel. Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal, ami kereskedelmi forgalmunk másik felét teszi ki. Ezekben a viszonylatokban is gyorsabban kell növelnünk kivitelünket, mint a behozatalt, hogy egyensúlyi helyzetünket érdemben javíthassuk. Külgaz- dasági kapcsolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett or szágoknak: ezek részaránya külkereskedelmi forgalmunkban eléri a 10—-12 százalékot. Folyiaiguk politikánkat Az intenzív fejlődés igénye és a világgazdasági kényszer most együtt, egymást kölcsö nősen erősítve hat. Ez irányít ja a figyelmet a tervjavaslat harmadik fontos kiindulópont jára: arra, hogy összeállítása kor az V. ötéves terv Időszakában elért eredményekre és szerzett tapasztalatokra építhettünk. A miniszterelnök-helyettes ezután az V. ötéves terv eredményeinek főbb mutatóit is mertette, majd hangsúlyozta: Abban, hogy a VI. ötéves terv ről szóló törvényjavaslat idő ben megszületett és előrevivő nemzeti, törekvéseket fogalmazhat meg, nagy segítséget jelentett, hogy a párt és a kormány nyíltan feltárta közvéleményünk előtt a valóságos helyzetet, s vázolta a gondjainkból kivezető utat. Társa dalműnk érettségére vall, hogy népünk nemcsak megértette ezt, hanem — mint* az elmúlt két év eseményei és eredményei bizonyítják — vállalta és teljesíti az ezzel járó nehezebb feladatokat! A VI. ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kongresszusa is megerősített. Hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások terve. Tervünk a nemzeti jövedelem 14 —17 százalékos növekedését irányozza elő. Ez úgy érhető (Folytatás a 2. oldalon.) szempontjából nélkülözhetetlen, hogy az eddiginél szorosabban kapcsolódjon a világ- gazdasághoz, ezért erre gondolva kellett kijelölnünk további fejlődésünk nyomvonalát. A VI. ötéves tervjavaslat készítésekor számolnunk kellett a változó és több szempontból előre csak bizonytalanul látható külgazdasági környezet hatásával. A mi adottságainkból, lehetőségeinkből és céljainkból, azonban az Űj automata töltőberendezést helyeztek üzembe a százhalombattai Dunai Kőolajfinomító Vállalatnál. A mikroszámító géppel vezérelt szerkezettel gyorsul a vagonok töltése, és harmadával csökken az állásidő. Korábban a tartálykocsik feltöltése lassú művelet volt, naponta 200—500 vagon kényszerült 18—20 órás tétlen várakozásra. Az új berendezés segítségével egyetlen szakmunkás vezérlőfülkéből irányítja a töltést. A nehéz fizikai munkát hidraulikus szerkezetek vették át. A fuvarokmányok bonyolult adminisztrációját is a számítógép intézi. Áfési-eredmények Egy esztendő mérlege A Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége tegnap délelőtt a Mezőgép Tröszt kultúrtermében rendezte meg decemberi küldött- közgyűlését. A jelenlevők előbb szekciókban — áfészek, takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek képviselői — vitatták meg részletesebben ágazatuk problémáit. Eát követően együttesen tárgyalták meg az időszerű kérdéseket. A küldöttközgyűlés foglalkozott az irányító munkával, megtárgyalta az áfészek idei tevékenységét, a lakásszövetkezetek lakóépület-fenntartó munkáját és a soron' következő feladatokat. Nagy érdeklődést váltott ki a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek szerződéses üzemeltetésének új módszere. A küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az írásos jelentéseket, valamint a szóbeli kiegészítéseket, és jóváhagyta a jövő évi munkatervet. (A tanácskozásról lapunk 7. oldalán számolunk be részletesen.) Űrhajósok Szentendrén lfúsc$i találkozón föleitek a kérdéseke \ sok-sok hónapos nehéz űrhajós kiképzés után Farkas Bertalan és Magyart Béla (balról) Ismét az Iskolapadban. A főiskola egyik korszerűen berendezett termében a terepasztal mögött kaptak Ízelítőt az oktatás magas színvonaláról Barcza Zsolt felvétele Tegnap Szentendrére látogatott a két magyar űrhajós: Farkas Bertalan alezredes és Magyari Béla őrnagy. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a vendégeket Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka és Konkoly László főhadnagy, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Kazai Barná rövid tájékoztatást adott a Fest megyei képviselők egy csoportja. Balról jobbra, az első Pál és Kárpáti Ferenc. sorban: Cservenka Ferencné, dr. Mondok főiskolán folyó oktató munkáról, majd ezt bemutatta a különféle tan- és gyakorlótermekben. Ezután a két magyar űrhajós részt vett a főiskola ifjúsági találkozóján, amelyre meghívták a város politikai és társadalmi vezetőit, valamint a városi üzemek és vállalatok dolgozóit, valamint az általános iskolák és a gimnázium tanulóit is. Konkoly László főhadnagy bejelentette, hogy eddig 150 kérdést kaptak, amelyre a főiskola hallgatói a két űrhajóstól kérnek választ. A kérdések zöme természetesen az Inter- kozmosz-programra, valamint a két űrhajós fekészülési időszakára, majd magára az űrutazásra vonatkoztak. Az űrhajósok élménybeszámolójából. valamint a kérdésekre adott válaszokból a hallgatók előtt kirajzolódott az a komoly munka, az a nehéz szellemi és fizikai felkészülés, amely magát az űrrepülést megelőzte. Mindezekután még arra is sor kerülhetett, hogy a lelkes autogramgyűjtők blokkfüzeteit kézbe vegyék az űrhajósok, s aláírásukkal gazdagítsák a gyűjteményeket.
