Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
2 x/unap 1980. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11—14, a mezőgazdasági termékek termelése 12—15 és a szállítás-hírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növekedik. Az érdekek részletes taglalása után Faluvégi Lajos elmondta: A terv arra számít, hogy a kivitelt a termelésnél gyorsabban, 37—39 százalékkal, a behozatalt pedig a termeléssel azonos ütemben, 18—19 százalékkal kell növelni, és ez egyáltalán nem kevés, inkább nagy teljesítményeket kíván a mai viszonyok között. Ezen irányzatok és folyamatok eredőjeként adódik a nemzeti jövedelem növekedésének lehetséges üteme, s ezekből következik, hogy a terv az eddigieknél alacsonyabb mennyiségi és magasabb hatékonysági követelményeket tartalmaz. A tervidőszakban folytatni kívánjuk a külföldi hitelek felvételére irányuló tevékenységünket, de a jövőben is elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy elsőrendű adósi minősítésünket és helyünket megőrizzük. Megőrizzük az életszínvonalat Bár nemzeti jövedelmünk növekményének nagyobb hányadát a külkereskedelmi és fizetési mérleg javára kell fordítanunk, határozott célunk, hogy megőrizzük lakosságunk életszínvonalát, javítsuk életkörülményeit, növeljük a reáljövedelmet és a fogyasztást. Azt tervezzük, hogy a lakossági fogyasztás 7—9 százalékkal növekediköt év alatt. Ez csak akkor valósulhat meg, ha csökkentjük a felhalmozást, a beruházásokat. A tervezhető, rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ézermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez az előző Ötévivel nagyjában azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. A termelőágazatok közül az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból! Néhány jellemző mutató ismertetése után így folytatta: A beruházási tevékenység eredményeképpen a termelő állóeszköz-állomány a következő öt év alatt 26—28 százalékkal gyarapodik. Ez ugyan valamivel kisebb, mint Pesi megye! jawetsitsfok S. Hegedűs László felszólalása gyümölcsforgalmazásban, valamint a feldolgozásban szem- betűnőek az ellentmondások, s ezért e területeken haladéktalan intézkedések szükségesek. A képviselő szorgalmazta a kisebb, termelőüzemekhez kapcsolódó vagy más társulásos formát öltő élelmiszeripari fejlesztés segítését. Ez elsősorban a városok és vonzáskörzetük ellátását javítaná. Indítványozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődési színngedhétjük meg, hogy a fo- lyasztói árak elszakadjanak a ermelői áraktól, nehogy évek núltán újra nagy lépésekkel ;elljen utolérni magunkat. A béreket egy-egy gazdasá- ;i egységen belül is differen- iálni kell, az átlagosnál több, Uetőleg kevesebb teljesít- nényt nyújtó dolgozók között. A következő években a la- :osság jövedelmében tovább ímelkedik a társadalmi jutta- ások aránya. A tervjavaslat ilőirányozza, hogy a jelenleli átlag alatt lévő nyugdíjak eálértékét fenntartjuk, sőt a egkisebb nyugdíjak reálérté- :ét emeljük. Nagy figyelmet ordítunk — a rászoruló idő- eken kívül — a nagycsalá- losokra. A tervjavaslat arra s gondol, hogy — a lehető- légektől függően — mérsékel- e a pályakezdő ifjúság tériéit, s főként, hogy javuljalak a pályaválasztás, a csa- ádalapítás és a lakáshoz ju- ;ás társadalmi és anyagi fölételei. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalom széles rétegeinek helyzetét javító lakás-, egészségügyi és általános iskolai ellár tás fejlesztésére, amelyeket a kormány társadalmi programokban foglal össze, öt év alatt 370—390 ezer lakás épül, felújítanak 100 ezer állami lakást s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét. Ezzel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzet:3 javul. A három javasolt programhoz mintegy 120 milliárd forint beruházásra van szükség. A következő hónapokban tovább formálódó tanácsi tervektől azt várjuk: számításba vehető forrásaikat elsősorban ezekre a célokra fordítsák, s keressék meg a módját annak, hogy a helyi társadalmi erők szintén e feladatok megoldását segítsék. Határosat a végrehajtásról A körültekintően, megalapozottan készülő terv a gazdasági cselekvés alapja, irányítója, de önmagában nem ad biztosítékot arra, hogy a kitűzött célokat elérjük. A VI. ötéves népgazdasági tervet úgy készítettük elő, hogy az a gyakorlati munka számára is megfelelő alapot adjon. Ezért a kormány kidolgozta és a tervről szóló törvény elfogadása után véglegesíti a végrehajtásról intézkedő határozatát. A kormány az utóbbi évekaz előző idősíkban volt, de még így is meghaladja a termelés tervezett növekedését. A fejlődést előrevivő körülmények közé tartozik, hogy az eddiginél sokkal jobban építünk a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeire. A VI. ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználandó nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk. Ez öt év alatt több mint 100 milliárd forint. Középtávú programok Első alkalommal dolgoztunk ki — a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, ezzel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt. a kormány a közelmúltbén már jóvá is hagyta. A tervben meghatározott kutatási programok szorosan kapcsolódnak a 80- as évtized legfontosabb termelésfejlesztési céljaihoz. A termelési szerkezet átalakítását szolgálják a központi fejlesztési programok. Űj program a gyógyszer és növényvédő szer gyártásának központi fejlesztési programja. A VI. ötéves terv időszakában indul az elektronikai központi fejlesztési program. A tervjavaslat gazdaságpolitikai elgondolásai közül kiemelkedik az, hogy a termelési folyamat hatékonyabbá tételére lényegi javulást irányoztunk elő a termelés fajlagos energia- és anyagfelhasználásában. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztunk ki és hajtunk végre. E program teljesítése során el kell érni, hogy a tervidőszakban a nemzeti jövedelem egységnyi növekedését 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási többlet kísérje, szemben az V. ötéves terv időszakának csaknem 1 százalékos átlagával. Több ágazatra terjed ki a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon ésszerű felhasználásának készülő programja. Az állami programok a termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének és korszerűsítésének feladatát csak részben oldják meg. Rajtuk kívül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége, amelyeket hitelek és olykor állami támogatások is segítenek — mondotta, majd az ágazati feladatokat ismertette. ben rendszeresen foglalkozott a gazdaságirányítás fő elemei ‘ továbbfejlesztésével. Ezek kö- . zül kiemelem az idén módo- < sított szabályozórendszert, amely a maga újszerűségével , és módszereivel jól szolgál- t hatja a tervben kitűzött célok elérését. j A VI. ötéves népgazdasági . terv sajátossága, hogy kevesebb számszerű előirányzatot foglal magában. Ez nemcsak a ' gazdasági irányítás számára j ad nagyobb döntési szabadsá- got és lehetőséget a változó 1 körülményekhez való rugal- ' masabb alkalmazkodásra, ha- 5 nem el is várja a gazdálkodó ] szervezeteik nagyobb önállósá- '' gát, kezdeményező készségét, s egyúttal növeli felelősségüket ; is. E Külön figyelmet érdemel a 1 mezőgazdasági üzemek terv- '• készítő munkája. A mezőgaz- : dasági termelés népgazdasági tervben számított növelésének egyebeik között az a föltétele, hogy a jó természeti és üzemi adottságú gazdaságok továbbra is erőteljesen fejlődjenek. Az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknek olyan tervet kell készíteniük, hogy még jobban betöltsék szerepüket a lakosság ellátásában, a szolgáltatások színvonalának emelésében. Ismerje maradiéra doSgoső A vállalati és szövetkezeti terveket 1981. derekáig kell véglegesíteni. , A jó vállalati munkának az az egyik alapfeltétele, hogy az üzemi kollektíva idejében megismerje, megvitassa és magáénak vallja a tervet, hogy a vállalat ne csak mint gazdasági egység, hanem mint társadalmi intézmény is folyamatosan gazdagodjon. El kell jutni oda: minden termelő szervezetben, minden egyes dolgozó ismerje, hogy a vállalat termékei mennyire értékesek a felhasználók számára, hogyan befolyásolja versenyképességüket a termékek minősége és a termelés költsége. A Minisztertanács elnökhelyettese befejezésül leszögezte: A terv teljesítése nagyobb teljesítményt vár mindenkitől. Népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és erő, «mely az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szükséges. Ezért ajánlhatom — a kormány megbízásából — a magyar népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjaA elvesei m$á§& Tohb társadalmi juttatás 8. vk.), a Somogy megyei tanács továbbképző intézetének igazgatója volt. Az expozét hallgatják a képviselők. Balról jobbra: Tarjányi Béláné, űr. Barát Endre és Kovács Istvánná Életszínvonal-politikánk tós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése egyuttjárjon a nép jólétének rendszeres növelésével. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A terv- javaslat a nominálbérek és a fogyasztói árszínvonal évi 4,5 —5 százalékos emelkedésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhangban kívánjuk alakítani. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a tervezett keretek között emelkedjen. Ellenben azt sem Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bizottsága megtárgyalta a népgazdaság VI. ötéves tervéről benyújtott törvényjavaslatot, amelyhez 69 képviselő fűzött észrevételt. Mitöbb, a terv irányelveihez számos olyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Tervhivatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság elnöke előterjesztette a szakbizottságok ülésein elfogadott módosító javaslatokat, s végezetül a bizottság nevében javasolta: az országgyűlés fogadja el a VI. ötéves tervtörvényt. A következő felszólaló Szo- kola Károlyné (Somogy m. ParSamenfi Ki kínál többet, előnyösebbet? Pest megyei képviselők egy cső- portja Pihenés a szünetben Az első, lélegzetvételnyi szünet hangulata sajátos. A hosszú, kanyargós folyosókon a Pest megyei képviselőket keresem. Minden második lépésnél beszélgető csoportokba botlom. Képviselők útját keresztezem, az egyik vendégeit keresi, a másik a Heves megyei képviselőtársat, mert szeretné tudni, náluk hogyan vált be a... Elkapott fél mondatok. Innen is, onnan is viszek magammal út- ravalót, gondolatot ötéves munkánkról. „Túl dimenzionáltuk a hatékonyságot, a magunk szabta feladatoktól elmaradtunk ... még mindig sok volt a beruházás...” S a következő pillanatban már Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének expozéjához kapcsolódó fél szavak: „at alkotókészséget a közös ügy szolgálatába állítani, védeni az újítókat, visszaszorítani a tehetetlenséget. A hitelek kétharmadának a kivitelt és a behozatalt kell szolgálnia ...” S megszólal a csengő, az ülésszak folytatására hívja a Tisztelt Házat. A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója, dr. Bognár József három nevet is említ. Három Pest megyei képviselőjét: dr. Barát Endre, dr. Cselőtei László, dr. Novák Béla nevét. A törvényjavaslat elkészítése során figyelemre, gyakorlati alkalmazásra méltó észrevételekkel segítették a munkát. Bizottságuk nevében. A következő szünet sem könnyebb. A képviselők eszmecseréje folytatódik. Elsőként dr. Zárát Endrét sikerül beszélgető partnerei közül kiragadni: — Még csak tanulom, hogy mi a dolgom, az országgyűlés kulturális bizottsága titkáraként. Nem akarok szerénytelen lenni, de ez a megbízatás komoly, feladatokat ró az emberre. A nevem? Kát a terv- és költségvetési bizottság ülésén az elnökömet helyettesítem. S nem is ai enyém az érdem, hanem a kulturális bizottságé. S a legnagyobb öröm, hogy a VI. ötéves terv törvényjavaslata visszaadja mindazt, amit mi lényegesnek, fontosnak, jelentősnek tartottunk. Maga a kultúra az átlagosnál nagyobb figyelmet kap a VI. öt- évés tervben éppúgy, mint az 1981. évre szólóban. S nemcsak szavakban, hanem anyagiakban! Jelentőségét nem soroljuk, sorolják a második helyre. A népgazdaságot közvetlenül és közvetetten is befolyásoló tényezőként kezelik. A terv reális, éppen ezért a kulturális bizottság most optimista. A kulturális területen dolgozók sem lehetnek passzív szemlélői, hiszen minden megállapodás, megállapítás is vonatkozik rájuk. S igazán nagyszerű, hogy addig nem kerülhet sor a változtatásokra, míg az anyagi, a szellemi háttér nem adott. Ez a minisztérium gyakorlata. A különbségek kiegyensúlyozását szolgálja a terv, de nem az alacsonyabb szintre hozását! Magasabb szintre emelni. A tehetség gondozása is hangsúlyt kap. Kiemelt, vagy úgynevezett erős iskolák eddig is voltak, csak nemigen beszéltünk róla. A tehetségnek pedig a helyére kell kerülnie. Ha képes arra, hogy egy S. Hegedűs László (Pest m. I. vk.), a Hazafias Népfront rszágos Tanácsának titkára mondotta, hogy a Hazafias épfront Elnöksége is megvi- itta a VI. ötéves terv irány- veit, azzal egyetértett. A őszietekre vonatkozóan szá- ios javaslatot tett, amelyekek jó része bekerült a tör- ényjavaslatba. A tervezői lunkába — hároméves előké- :ítés során — közvetle- ül és közvetve — a tár- idalom legkülönbözőbb ré- :gei is bekapcsolódtak. . képviselő javasolta, hogy tervtörvényjavaslatnak a jrvezési rendszer korszerű- ítéséről, a fejlesztési váltóitok kidolgozásáról szóló pa- agrafusánál a kormány számoljon a társadalmi közreműködés szélesítésének szük- égességével és gyakorlati módszerének kidolgozásával is. A már megtermelt mező- lazdasági áru felvásárlásának, árolásának, feldolgozásának is forgalmazásának az elmara- lottsága az egyik legnagyobb ;ond — mondotta ezt köve- ően. Különösen a zöldség- és
