Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
1980. DECEMBER 16., KEDD íírVrrc ~4/ßjr •» sJlmtm BEFEJEZŐDÖTT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA Tisztségviselők A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁBA a kongresszus 211 tagot választott. A SZOT Pest megyei tagjai: Fresz Fercncné, a PEVDI pilisszemtiváni bőrdíszmű gyáregységének szakmunkása, szakszervezeti bizalmi. Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár szb-titká- ra, az Élelmezési Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségéinek tagja. Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára. Németh Béláné, az Utasellátó 86. számú ceglédi üzemének mozgóárusa, szakszarvezeti bizalmi. Sárosi Antalné, a Csepel Autógyár gépmunkása, az szb nőfelelőse. Temesvári Mihályné, a ceglédi 7. sz. napközi otthonos óvoda vezetője, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének tagja. Urbán Erzsébet, a Telefongyár niagykátai gyáregységének munkása, szakszervezeti bizálmi. A SZOT ELNÖKSÉGE: ELNCK: Földvári Aladár. ALELNÖKÖK: Duschek Lajosné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Palotai Károly. FŐTITKÁR: Gáspár Sándor. FŐTITKÁRHELYETTESEK: Jakab Sándor, Gál László. TITKÁROK: Dr. Csehák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József, Virizlay Gyula, A SZOT TITKÁRSÁG A: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára,Timmer József, a SZOT titkára, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Sáli Ferenc, a SZOT szervezési és káderosztályának vezetője, Gedeon Pál, a Népszava főszerkesztője. A SZOT MUNKABIZOTTSÁGAI: Szervezési és káderbizottság, szociálpolitikai bizottság, nőbizottság, agi- tációs és propagandabizottság, testnevelési és sportbizottság, ifjúsági bizottság, közgazdasági és életszínvonalpolitikai bizottság, műszaki-gazdasági bizottság. A KONGRESSZUS HATÁROZATA I. I A magyar szakszervezetek XXIV. kong- ! resszusa megvitatta és elfogadta a Szak- I szervezetek Országos Tanácsának beszá- | mólóját, valamint a Számvizsgáló Bizott- = ság jelentését az elmúlt öt év munkájá- I ról, jóváhagyta a szakszervezetek alapsza- i bályának módosítására tett előterjesztést. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetértett a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa elemzésével, értékelésével és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szak- szervezetek az elmúlt években is felelős, cselekvő részesei voltak mindannak, ami a szocialista építés programjának végrehajtásáért történt és történik. A határozat rámutat, hogy társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a marxizmus—leninizmus elvei és saját történelmi tapasztalatai alapján megteremtette azokat a politikai és jogi feltételeket, amelyek között a szakszervezetek betölthetik hivatásukat. A szocialista társadalom építése a szakszervezeti mozgalom által képviselt négy és fél millió szervezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkáshatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervek között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. A gazdasági építőmunka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett fő céljaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgaimak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltérését és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá tételük a legfőbb feladat. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen. Utasítsanak el minden formalitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hoogy mindenütt vegyék figyelembe azknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bizalmi testületek és a vállalatok, intézmények- vezetői közötti együttműködésre. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnöveke- III. dett követelményeket teljesítik. Aki ______ pedig ennél többet nyújt, azé növ ekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítácnro o 1 ailr ácArnif Ae f/xi 1 zac 7+ilrAll f A1 T-iocv.. II. ■ A főtitkár összefoglalója után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Szak- Szervezetek Országos Tanácsa írásos és szóbeli beszámolóját, 'a számvizsgáló bizottság jelentését, valamint Gáspár Sán- ’dor összefoglalóját. A kongresszus az elé terjesztett határozati javaslatot — a módosításokat figyelembe vé-ve ’— határozattá emelte, végül elfogadta a magyar szaikszer- vezetek alapszabályának módosítását. Ezzel lezárult a kongresszus első két napirendi pontja, s egyben lejárt á Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság mandátuma. Ezután a kongresszus rátért a napirend 3. pontjára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztáSára. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, a munkabizottságokat és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket. A számvizsgáló bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. Ezt követően a kongresszus plenáris ülésen folytatta munkáját, amelyen az elnöklő 'Földvári Aladár ismertette a Választások eredményét. A kongresszus az Initema- cionálé hangjaival ért véget. ★ A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa alkalmából vasárnap az Országházban fogadást adott a szakszervezetek újonnan megválasztott vezetőszervei és tisztségviselői, továbbá a kongresszus külföldi vendégei tiszteletére. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter és Németh KáA kongresszus az Internacionálé hangjaival fejeződött be A közvélemény megérti, hogy at áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek versenye. Ezért elvárják ai . állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot folytasson, amely elősegíti az egyes ágazatok munkaerő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja kinek-kinek a kívánsága szerinti munkahelyet. Lehetőséget kell teremteni azonban arra, hogy mindenki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabilitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munka- fegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista életünk egyik legnagyobb vívmánya. A szakszervezetek álláspontja az, hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresszus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. ______ A kongresszus szükségesnek tartja, “ hogy tovább erősödjék a szakszerül! veZeti vezető testületek, választott I ff a tisztségviselők és aktivisták felelős- ___| sége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítaná a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szak- szervezetek segítsék a szakmai képzést és továbbképzést, valamint az alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokbzot- tabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műsZaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. A szakszervezeti demokráciában az elmúlt öt évben kibontakozott poV zitív folyamatokat új elemekkel B kell bővíteni, úgy, hogy társadalmi _____ hatásuk tovább erősödjék. Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos módszertani segítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok felépítésében bekövetkező szervezeti változás érinti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása _____ Á nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a Ifi___szakszervezeteket, hogy hagyomé■ nyaikh oz híven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a beikéért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdelmében. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szakszervezeteivel, törekedjenek arra, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbakká váljanak. Az--internacionalista hagyományokhoz híven részes ítsék sokoldalú támogatásban a fejlődő országok sZakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkésországok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. A kongresszus végül megköszöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját. Reményét fejezi ki, hogy a következő években a szakszervezetek előtt álló feladatok végrehajtásában továbbra is számíthatnak rájuk. ELFOGADTÁK A DOKUMENTUMOKAT hogy a sokféle feladatot har monikusan és így eredménye sen lássa el. Ez a megítélő hz elmúlt évek fejlődésénél legértékesebb vonása. ÉLNI A LEHETŐSÉGEKKEL A .szakszervezetek munkájának feltételei ma sokkal jobbak, minit voltak korábban ereje is nagyobb, ez azonbar nem jelenti azt, hogy mos: már minden igényt kielégít így ez nem is jelenítheti munkájának értékmérőjét. A szak- szervezeti mozgalom a társadalomnak szerves része, hat t társadalomra, a társadalom helyzete pedig megfiaitározzE a szakszervezetek lehetőségeit. Munkájának fokmérője tehát az, hogy az adott viszonyok között kielégítd-e a lehetséges módon az igényeket Ha ilyen mércével mérünk akkor egyértelmű a válasz: c !szakszervezetek teljesítették éi teljesítik feladataikat. Mí nincs mód minden igény kielégítésére, de mód van arra. hogy a rendelkezésire álló lehetőségeket hatékonyabbat használják ki a szakszervezetek. Ilyen adottság az üzemi •demokrácia fejlődése, a bizalmiak megnövekedett jog- éí hatásköre. Most már nem a jogkört kell bővíteni, hamerr a meglevőt kell jobban hasznosítani, s erre a mindennapi életben nagyon gyakran lehel és van is szükség. Sok olyan esetről tudunk, amikor az üzemekben nem ismerik el a dolgozó igazát. Ezt illusztrálja, hogy a munkaügyi és munkajogi, viták 30—40 százaléka az üzemekből a felső fórumok elé kerül és ott kiderül, ezeket as tizemben kellett volna elintézik, méghozzá úgy, hogy a dolgozónak adjanak igazat. Főként a bizalmiaknak kelj fellépniük, hogy az embereket igazságtalanság ne érje. Nem arról van szó, hogy a szákszervezet véd je azokat is, akik kötelességüket nem teljesítik, arra azonban ügyelniük kell, hogy a dolgozók méltánytalanul ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A HATALOM KÖTELEZ Még ma is vannak olyan Vezetők, akik azt képzelik, 'hogy felsőbb érdeknek tesznek eleget, amikor figyelmen kívül hagyják az egyes dolgozók konkrét helyzetét. Szerencsébe egyre kevesebb a különbö- !ző szinteken az olyan vez-ető, felki úgy véli, hogy a hatalom mindenre jogosít és semmire 'sem kötelez. Hatalmával senki sem élhet vissza, az mindenkit arra kötelez, hogy becsülettel dolgozzon, és tisztességgel intézze a rájuk bízott emberek ügyeit. Természetesen a vezetőknek is, a szakszervezeteknek is tudniok kell nemet 1mondani, amikor ez a reális Válasz. A nyereségrészesedést például csak ott követelhetik meg, ahol azt megt-enmelták. Ahol ez nem történt meg, ott nem lehet nyereséget osztani. Ha a szakszervezetek a dolgozókat mindig helyesen tájékoztatják a dolgok őkaáról, ’akkor nincs illúzió és nincs csodavárás. Be fogják látni, nem valamelyik testület jóindulatán múlik, ki mikor mit kap, hanem attól, hogy az egyén, az iparág, az ország ho. gyan dolgozott. Gáspár Sándor végül a nemzetközi kapcsolatokról fezólva rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek a lengyel szákiszervezati mozgalomban segítenek minden olyan erőt, amely a kibontakozásit, a problémák szocialista megoldását szolgálja. roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A SZOT újonnan megválasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás résztvevőit, és köszönetét mondo-tt a kongresszus sikeréért kifejtett munkáért.
