Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

NAGYKŐRÖSI Krcírta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV, ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1980. DECEMBER 2., KEDD A kongresszus szellemében / A felnőttoktatás tapasztalatai A középfokú intézményeket látogatják Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata kimond­ta, hogy „előrehaladásunk elsőrangú feltétele, hogy to­vább gyarapodjék népünk műveltsége...” S azt is, hogy „az oktatás jelentősége a tu­dományos, technikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik.. Sikerrel szervezik Nos, az oktatás és művelő­dés széles témaköréből ezút­tal a felnőttoktatás helyzetét vizsgáljuk meg, abból az al­kalomból, hogy az MSZMP városi végrehajtó bizottsága nem régiben javasolta egy közoktatáspolitikai aktíva összehívását. Melynek egyéb­ként egyik központi kérdése éppen a felnőttoktatás jelen­tősége, eredményessége lesz. Pontosabban annak vizsgála­ta, hogy a felnőttek oktatá­sa, át- és továbbképzése mennyire igazodik a műsza­ki haladáshoz, a munkahelyi igényekhez. Erről az „igazodás”-ról is szó esett pártunk kongresz- szusán, s nyilvánvalóan nem véletlenül, Mert. hát az az igazság, Nagykőrösön is, hogy sokan csak a munkahelyi kedvezmények miatt tanul­nak. S bátran megtehetik ezt, mert ki volna az, aki bárki­től is elvitatná az alkotmány­ban rögzített tanuláshoz való jogát? Mellesleg ezt a jogot valóban mindenkinek meg kell adni, csak nem minden ésszerűség nélkül. A munkavállalók tanulási kedvének, olykor bizony megalkuvások árán is, de mindenképpen igazodni kell a munkaadó igényeihez. Eb­ből következhet például az, hogy ugyanazon a munkahe­lyen az egyik mérnöknek szakmérnökké, a másiknak mérnök közgazdásszá, a har­madiknak mondjuk mérnök tanárrá kell kiképeznie ma­gát. Végeredményben a va­riációs lehetőségek oly na­gyok, hogy az esetek többsé­gében különösebb nehézségek nélkül össze lehat hangolni a kedvet és az! igényt. Persze ennek a példának az emlegetése messze esik vá­rosunk felnőttoktatási gond­jaitól, hiszen itt nincsenek főiskolák és egyetemek, s az ezeken máshol továbbtanuló nagykőrösiek többnyire sike­resen szervezik meg szellemi gyarapodásukat. Egyébiránt évenként mintegy 40—50 nagykőrösi felnőtt tanul to­vább felsőoktatási intézmé­nyekben. Nehéz magyarázni Az oktatás legmagasabb szintjétől ugorjunk most egyet az alapfokúhoz. Ennek vizs­gálata már valóban sokkal több embert érint. Mert ki hinné, pedig tény, hogy a nagykőrösi munkavállalók között még tavaly is 1249 olyan akadt, aki nem végez­te el az általános iskolát. Az országos átlagokhoz viszo­nyítva nincs oka a szégyen­kezésre a nagykőrösieknek, ám ez a szám mégis elké­pesztően nagy. Sovány vigasz, hogy túlnyomó többségük már elmúlt negyvenéves. Viszont elszomorító, mert nem lehet a múlt hibáival megmagya­rázni, hogy 10 százalékuk 30 éven aluli. Mit lehet velük kezdeni? Az idősebbek esetében bele kell nyugodnunk, hogy már sohasem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat A fiatalabbakat azonban vala­miképp be kellene terelni a dolgozók általános iskolájá­nak padjaiba. Aki nem tud­ná, annak elmondjuk, hogy ez a Kossuth Lajos általános Iskolában működik. Sajnos az adatok azt mutatják, hogy az utóbbi három évben rendkí­vüli mértékben csökkent az érdeklődés a dolgozók általá­nos iskolája iránt. S az is szomorú tény, hogy nagyon nagy ezekben az osz­tályokban a lemorzsolódás. Pedig a vállalatok kollektív szerződéseikben igyekeznek anyagi előnyök megadásának a lehetőségeit is megteremte­ni a továbbtanulóknak. A kedvezőtlen jelenségek okait éppen ezért eléggé nehéz megmagyarázni. Hiba lehet ugyanis az agitációs munká­ban, az üzemek és az iskola kapcsolatában, s ezzel kap­csolatban leginkább a mun­kahelyek marasztalhatok el. Jól kiegészíti De nehezíthetik az általános iskola befejezését családi kö­rülmények,' s a sok kedvez­mény ellenére munkahelyi nehézségek is. No meg az, hogy az általános iskola el­végzése rendszerint nem vál­toztat a dolgozó beosztásán, órabérén. A nyolcadik osz­tályról szóló bizonyítvánnyal a zsebében is ugyanazt csi­nálja, mint azelőtt. Hacsak r^em tanul még tovább. Ennek ellenére e téren nem lehetünk elnézőek, liberáli­sak. Az általános iskola el­végzésére, méghozzá lehető­leg jó eredménnyel, valahogy mindenkit rá kell kényszerí­teni. Az általános iskolában elméletileg megszerezhető is­meretek nélkül ma már lehe­tetlen társadalmunk követel­ményeihez igazodva élni. A következő lépcsője a fel­nőttoktatásnak a középfokú intézmények esti, illetve leve­lező tagozatainak látogatása. Erre több lehetőség is van városunknak. Az Arany Já­nos Gimnáziumban a1 dolgo­zók gimnáziuma várja estén­ként a tanulni vágyókat. Ta­valy például 122-en gyarapí­tották itt tudásukat. Sajnos, csak a beiratkozás­kor, mert .számuk az év vé­gére 99-re apadt. Egyébként a gimnáziumba járás érthető azok esetében, akik már szak­munkásvizsgát tettek koráb­ban, hiszen ők azok. akik nyilvánvalóan műveltségüket kívánják gyarapítani. A töb­biek esetében iskolába járá­suk okai meglehetősen rejté­lyesek, ámbár tanulási szán­dékuk felettébb dicséretes. Arról van szó ugyanis, hogy a gimnázium ma már legin­kább felsőoktatási intézmé­nyekben való továbbtanulás­ra felkészítő iskola. Aligha hihető, hogy a mostani fel­nőtt gimnazisták valameny- nyien egyetemre is járni akar­nak. Ezért sokkal jobb lehe­tőségnek látszik a szakirányú középfokú felnőttoktatásban való részvétel. Erre a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában nyílik alkal­ma a nagykőrösieknek. Ott a szakmunkások szakközépisko­lája várja a jelentkezőket. Ez a képzési mód nagyon jól ki­egészíti a szakmunkásképző intézetekben megszerzett is­mereteket. Ennek fejlesztése látszik hát kívánatosnak is. Mindazonáltal a város dol­gozói körében nem ezek az iskolák a népszerűek, hanem a szaktanfolyamok, a munka­helyi továbbképzések. Ezek elvégzése után ugyanis a dol­gozónak nemcsak a bizonyít­ványai száma gyarapodik, hanem rendszerint a fize­tési borítékba kerülő pénze is. A technikai fejlődés is ezeknek az oktatási módok nak a kiszélesítését követeli meg. Egyszerűen azért, mert ezek segítségével lehet leg­jobban alkalmazkodni a tech­nikai változásokhoz. Ám előbb-utóbb eljutunk oda. hogy e tanfolyamok meg­szervezése elé koriátokat állít az alapműveltség hiánya. Korlátokat állít Szóval akárrőerről nézzük is a felnőttoktatás helyzetét, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a kongresz- szusi követelmények teljesí­tése érdekében össze kell hív­nunk azt a közoktatáspoliti­kai aktívát, melyet a beveze­tőben emlegettünk. Farkas Péter Új gomolyatúró Jó eredmények a tejüzemben A napikban a Közép-ma- ] gyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemébe látogat- 1 tunk el, s arról érdeklődtünk, sikerül-e az idei tervüket, tel­jesíteni. Vaj helyett — Saját köpülésű vajból az idén 100 vagonnyit tervez­tünk gyártani. Ezzel szemben október végéig több mint 102 vagonnal készítettünk el — mondja Pintye Attiláné üzem­vezető. — Az év végéig még gyártunk ebből a termek­ből. A tervünket tehát túltel­jesítjük. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy laza, megala­pozatlan volt a tervezésünk. — Az idén nyáron — a megnövekedett tejtermelés miatt — nagy mennyiségű tej­színt kellett feldolgoznunk, mely a vaj gyártás alapanyaga, A megnövekede.t lehetőségek­nek csak úgy tudtunk meg­felelni, hogy kettő helyett három műszakban termel­tünk. Az üzemrész dolgozói becsülettel kivették • részüket a többletmunkából. A jó tel­jesítmény még inkább dicsé­retes, ha figyelembe vesszük gépeink állapotát, melyek el­avultak, korszerű termelésre nem alkalmasak. — Alkatrészhiány, miatt a köpülőgépünk javítása sem oldható meg. Ezért a vaj­gyártás üzemünkben igen ne­héz körülmények között fo­lyik. Ezek alapján elképzel­hető, hogy a vajgyártás he­lyett a fokozottabb sajtgyár­tásra térünk át idővel De ad­dig is a jelenlegi gépeinken kell termelnünk. — A fogyasztók körében igen kedvelt Hajdú sajttal mi aIhelyzet? Meglepetésként — A tervezett 00 vagon készáruból, október végére már több mint 56 vagonnyit gyártottunk. Az éves tervün­ket év végéig várhatóan 63 vagonra teljesítjük. ' — Ebből a mennyiségből Jegyzet látszani is engedd... A játékhoz, s szerintem a legérdekesebb játé­kokhoz tulajdonképpen semmiféle segédeszköz nem szükséges. Legfeljebb né­hány könyv, melyekből eze­ket a játékokat meg lehet tanulni. De könyv híján tanulhatunk egymástól is. A szellemi játékokról van szó... Minthogy nekem csinos kis gyűjteményem van az ezeket magyarázó ismertető könyvekből, bőséges felso­rolással szolgálhatnék. Et­től azonban senki sem len­ne okosabb, úgyhogy tegyük félre a szellemi játékok lis­táját. Inkább azt mondom el, hogy mennyi gondom, bajom származott már ab­ból, hogy én naiv lélek, meg is tanultam ezeket a könyveket, s minduntalan kitör belőlem a játékos kedv. Csakhogy a szellemi játékokhoz, ha eszköz nem is, de partner többnyire szükséges. S tapasztalatom szerint ezekből ezen a kör­nyéken nagy hiány mutat­kozik. Azok sem játszanak, akikről tudom, hogy kép­zettségük, logikai ismere­teik révén holtbiztosán megvernének engem, a ré­gen játszót is. Nem kaphatók a játékra, mert gyerekságnek tartják. Hát igen, hogy is nézne ki, ha egy szövetkezeti vezető’ vállalati főember mondjuk napi egészségügyi sétája során teszem azt csacsi- pacsizna, intarziajátékot játszana vagy kancsal rí­meket eszelne ki. De nem szórakoztatja magát ilyes­mivel a munkásember sem. Époen elég gondja-baia van enélkül is. Ha mégis vala­miféle logikai erőfeszítés igénye támad fel benne, ak­kor leginkább kártyázik, esetleg sakkozik. Ezek is nagyszerű játékok, magam is kedvelem mindkettőt, bár a sakkot kevésbé. Ez azonban már magánügy. A nyilvánosság elé mind­össze azt a tényt van jo­gom tárni, hogy míg a te­levíziós és rádiós szellemi játékok iránti érdeklődés növekedőben van, az egy­más közötti, a baráti társa­ságbeli játékos kedv alig­hanem végóráit éli. Sőt, ha az ember, mert szereti el­méjét tornásztatni, komoly megbeszélésen játékos, de nem tartalmatlan, sőt, na­gyon is a lényegre vonat­kozó mondatokat fogalmaz meg, akkor egy-kettőre ko­molytalannak, tanácskozás­ra alkalmatlannak kiáltják ki. Ezek után bárki azt gon­dolhatja, hogy engem ért valamiféle sérelem, mert tréfálkoztam, játszottam valahol, s ezért megróttak. Hát ■ mostanában ilyesmi nem történt velem, úgy­hogy e néhány sorral nem követem el a legnagyobb újságírói vétséget, a priva­tizálást. Persze nem taga­dom, hogy csöppentem már ilyen bonyodalmakba, de azóta megokosodtam. Mind­össze az az oka annak, hogy most írok erről, mert eszembe jutott egy mondás. Nem tudom pontosan idézni, de a lényege az, hogy a legnagyobb isten­csapása a humortalan poli­tikus. Én még hozzátenném, ugyanilyen átok lehet a hu­morérzék nélküli munka­társ, brigádvezető, műhely­főnök, igazgató. Mert az élet legkomolyabb esemé­nyeiben is lehet humor, já­tékosságra ingerlő mozza­nat. S ezt nem észrevenni már csaknem bűn. Talán azért mondom ezt, mert túlságosan gyakran idéző- dik fel emlékezetemben ez a félmondat: „játszani is engedd, szép, komoly fia­dat”. I együnk hát egy kissé-*-1 játékosabbak. Eskü­szöm, hogy hasznunkra vál­na ... • Farkas Péter mennyi jut a külföldi vásár­lóknak? — Az idén ötvenkét vagon- nyi Hajdú sajtot küldünk a görög és az arab piacokra. — Ügy tudjuk, hogy a go­molyatúró fogyasztása csök­kent. — igen. Kevesebben vásá­rolnak gomolyatúrót, mint korábban. Ennek oka az, hogy emelkedett az ára. Most azon fáradozunk, hogy vevőinket megnyerjük, s mind többen vásárolják e finom termé­künket. Ebből az áruból 34 vagonnyit terveztünk gyártani. A teljesítés, éppen a csökke­nő igények miatt, mintegy 33 vagon lesz. Az általunk gyártott gomolyatúróból he­tente küldünk Budapestre és a környező városokba. — Meglepetést is tartoga­tunk fogyasztóinknak. A jö­vő hónap végén újfajta go­molyatúró kerül az üzletek­be 3 kilogrammos csomago­lásban, melyet az eladók mér­nek szét a vásárlók igényei szerint. Bízunk abban, hogy a lakosság megkedveli a ko­rábbinál alacsonyabb zsírtar­talmú termékünket, melynek az ára is kedvezőbb lesz a mostaninál. Nagyobb teljesítmény — Az üzemben mennyi te­jet dolgoznak fel? — Naponta csaknem 23 ezer litert. A nyáron ez a szám jóval magasabb volt K. K. A sör íze, sava, borsa A Humulon komlótermelé­si rendszer tangazdaságai megkétszerezték a sör fűsze­rének termelését a mostani tervidőszakban. A hatszáz hektárnyi termőterületen csaknem ezer kilogramm komlót szüreteltek hektáron­ként az 1 ősz folyamán. Ez a terméseredmény jó közepes európai átlagnak felel meg. Egyidejűleg — a fokozott gé­pesítésnek köszönhetően — körülbelül a felére csökkent az egy hektárnyi komlóültet­vény művelésére fordított munkaórák száma. A Humulon a komló egyik fontos alkotórésze, amely tar­tósítja, ízesíti és színesíti a sört — erről kapta nevét a termelési rendszer. A gesztor­gazdaság szerepét betöltő Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát az elmúlt időszakban új, kor­szerű biológiai alapokra he­lyezte a komló termelését, aminek eredményeként éven­te átlagosan száz-száz kilo­grammal emelkedett a hektá­ronkénti hozam. A bólyi kombinát a hazai termőkomló egyhatodát tart­ja kézben. A hektáronkénti tizenöt mázsás hozamával a magyar gazdaságok közül el­sőként bekerült az európai élvonalba. Bolyban ma már a komló a legértékékesebb növény: tonnánként 156 ezer forintot ér. Csalódás az őszi idényben Péteri—Nagykőrösi Kinizsi 2-0 (2-0). Kinizsi: Tóth A. — Várko- nyi, Orbán. Szabó B., Búz, Kovács I., Dajka, Benkó, Ko­vács II., Szabó T., Nemeth (Parkas a félidőben). A havas talajú pályán a kö­rösi csapat játszotta a jobb futballt, ennek ellenére a szórványos hazai támadások­ból a 25. percben lesgyanús helyzetből a péteriek szerez­ték meg a vezetést, majd per­cek múlva, védelmi hibából növelték előnyüket. 2-0. A má­sodik félidőben küzdött a körösi csapat, de még szépíte­ni sem tudott. A játékvezető mindkét fél részére sokat té-, vedett. Érthetetlen, hogy a hazai jó játék után még az utolsó előt­ti helyzettől is kikap a csapat. Idegenben rá sem lehet ismer­ni' a körösi csapatra. Tavaszra sok javítanivaló van. főleg az idegenbeni szereplés terén. Némi csalódással zártuk az őszi idényt, Péterin nem vár­tunk vereséget. Reméljük ta­vasszal javítanak. Nk. Kinizsi ifi—Péteri ifi 8-0 (6-0). Kinizsi ifi: Tiger — Szendi, Ember, Pesti L.. Pesti A., Csi­kós, Faragó, Bartha. Lővei, To- ricska, Horváth. A körösi ifik jól alkalmaz­kodtak a havas talajhoz és biztosan nyertek. Nk. Kinizsi serd.—Dánosi serd. 3-2 (2-0). Kinizsi serd.: — Fercsi — Szőke, Nagy, Juhász, Szabó, (Pálfi) Szúcs, Petrezselyem, Hajdú (Szívós). Gál. Kíséri, Boros. Végig támadott a hazai csa­pat, de a jól védekező ellen­fél ellen csak nehezen győ­zött. Góllövő: Boros, Kiséri, Gál. A körösi serdülők valószí­nűen a 2. helyen állnak. P. S. Diák labdaiúgók Az 1980/81-es tanévi megyei diáklabdarúgó-bajnokság déli csoportjának őszi 6. fordulójá­ban a következő, helyi vonat­kozású események voltak. Az ifjúsági-sporttelepen: Nk. Gimnázium—Nk. Toldi DSK 6-0 (3-0). A gimnazisták végig jobbak voltak. Góllövő: Ger- mányi (2), Juhász (2), Molnár és Baranyi. Idegenben: Ceglédi Szak­munkásképző—Nk. 224-es DSK 3-1 (1-1). Az ellenfél sokkal jobb volt. de a körösiek so­káig jól tartották magukat. A gólt Benyus szerezte. A Vértesben jártak A Nk. Kinizsi 28 természet­járója egynapos Vértes-hegysé- gi autóbuszos-gyalogos túrán vett részt. Megnézték Bicske és Oroszlány nevezetességeit. A fazekasságáról híres Csákvá- ron a helytörténeti múzeum­ban. majd a várgesztesi vár­ban jártak. Mintegy 3 kilomé­teres hegyi túrát is megtettek. Asztaliteniszhír Tavasszal a Rákóczi-iskola úttörőcsapata városi úttörő Rákóczi Kupa asztalitenisz­versenyt szeretne rendezni. S. Z. Moziműsor Lavina. Kanadai kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Az eltévedt nyuszi. Színes filmsorozat, fél 4-kor. Rangon alul. Magyar filmvíg­játék, fél 6-kor. Aliz már nem lakik itt. Szí­nes amerikai film, fél 8-kor. Nők akadémiája A nők akadémiája előadás- sorozatának következő foglal­kozása december 3-án, szer­dán délután 6 órakor lesz az Arany János Művelődési Köz­pontban. Ezúttal Járvás Lász­ló mérnök-tanár tart előadást a gépesített háztartás előnyei­ről és veszélyeiről. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi-, motor- kerékpár- és segédmotorkerék- pár-vezetői tanfolyamot hirdet dec 9-én. Jelentkezés, felvilágosí­tás a könyvesbolttal szemben levő újságárusnál. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősök­nek. jó szomszédoknak, akik sze­retett feleségem, nagymama, déd­nagymama Bődi György ne szül.: Verebes Mária temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. nagy fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. A gyászoló id Bődi György és családja. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jó szomszé­doknak, ismerősöknek, akik édes­anyánk, nagymamánk Józan Fe- rencné szül. Horváth Mária te­metésén részt vettek, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait helyezték, ezzel mély gyászunk­ban velünk osztoztak. Külön kö­szönetét mondunk Kovács doktor úrnak lelkiismeretes fáradozásá­ért. A gyászoló család. ISSN 0133 — 2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents