Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
1980 NOVEMBER 7.. PÉNTEK Sr V xJiirkm 13 Tél a falumúzeumban A magból cipó lesz Sajátos középpont Nevében, munkájában is! Az egyetlen országos gyűjtőkörű Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén található. Első állandó kiállítását 1974-ben nyitották meg. Az európai hírű intézményben ma már három állandó kiállítás várja a látogatókat. A nagyközönség a falumúzeumot minőén évben április 1- tól október 31-ig keresheti fel. Legközelebb tehát csak április 1-én nyitják meg az érdeklődők előtt a kapukat. Addig, mint minden évben, most is felkészüléssel telik az idő. Tovább épül a nyugat-dunántúli és kisalföldi tájegység. Űj épületek emelkednek a már elkészült lakóházak, pajták és istállók, valamint a szilsárkányi kovácsműhely mellett. Nem pihennek hát a néprajzi múzeum munkatársai, a restaurátorok, a muzeológusok, a néprajzosok, hiszen szeretnék, ha 1981-ben, a múzeumi hónap alkalmából megnyílna a Nyugat-Dunántúli és Kisalföldi tájegység egyik utcája. Nem pihennek természetesen a közművelődési csoport tagjai sem. S hogy éppen min tevékenykednek, arról Káldy Máriával, a csoport vezetőjével beszélgettünk. — A nyitvatartási idő alatt, tehát április 1-től október 31-ig 160 ezer látogatója volt a múzeumnak, 20 ezerrel több, mint az eimúlt évben. De nemcsak minket kerestek fel többen az ország minden részéből, mi is változatosabb programokkal vártuk az érdeklődőket, s jövőre szeretnénk sűríteni, színesebbé tenni rendezvényeinket, bemutatóinkat. Idén tíz alkalommal tartottunk bemutatót a szilsárkányi kovácsműhelyben, de ízelítőt adtunk abból is, hogyan őrölték régen a búzát a szárazmalomban, hogyan sütötték a kenyeret és lángost. Bemutattuk a tehéntúró készítését és a vaj köpülé- sét. Akik pedig arra voltak kíváncsiak, miként szőttek egykoron, alkalmat adtunk eme tudás megszerzésére is. A mándi református templomban pedig háromszor rendeztünk hangversenyt. — Programjainkat óriási érdeklődés kísérte, s nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is vonzották ezek a bemptatók. Nem kell keresni a miértre a választ: hagyományos eszközökkel, eredeti környezetben történt valamennyi. Mint említettem, jövő nyáron jóval több bemutatót kívánunk szervezni. — Nyáron ismét vásárt rendezünk majd, de a Holló László vezette kézműves alkotócsoport közreműködésévei. Reméljük, sikerűi megidéznünk a rég múlt századok vásárait. . A mándi templom ismét hangversenyek színhelye lesz, ám a koncerteket úgy akarjuk megszervezni, hogy amíg a református templomban a felnőttek hallgatják a zenét, addig a téren gyermekeikkel mi foglalkozunk. Népdalokat, néptáncokat, s egykori játékokat tanítanánk nekik. Egy olyan foglalkozás is szerepel elképzeléseink között, melynek középpontjában a kenyér állna. A gyerekek maguk készítenék el, sütnék meg a kenyeret a kisparaszti telken lévő kemencében. S mialatt arra várnának, hogy a cipó ropogós legyen, addig arról beszélgetnénk velük, mi minden történik, míg a magból kenyér lesz — mondja befejezésül Káldy Mária. Azért, hogy az izgalmas tervek valóra váljanak, csak szorítani tudunk nekik. Hiszen sokszor és sok helyütt elhangzott már, a múzeumok közül az élő múzeumoké a jövő. A szabadtéri néprajzi múzeum pedig élő múzeum. Eredeti környezetben, eredeti tárgyakkal és használati eszközökkel hozza közel hozzánk a múltat. Nem véletlen hát, hogy az ország legkülönbözőbb helyein — akár Békésben, akár Somogybán — élő családoknak nyaranta gyakran hétvégi programjuk a falumúzeum felkeresése. Bár Szentendre nem épp Pest megye földrajzi centrumában van, egy bizonyos tekintetben középpontnak számít: itt van ugyanis a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. S ahogy igazgatója, Rozgonyi Ernőné dr. némi számolgatás-fej törés után mondja, tennivalóiknak, munkájuknak alig egyharmadát teszi ki az, ami elsősorban a város közművelődésére irányul, a többi a megye egészét veszi célba. • • Összetett feladatkör Már az intézmény alapításakor is szó volt erről, az áll ugyanis a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatában: „a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár helyi és megyei feladatokat ellátó komplex intézmény.” — Mit is jelent ez á gyakorlatban? Kezdjük azzal, hogy a megyei teendőket tájegységi koncepció alapján végezzük — mondja az igazgatónő. — Szentendre képzőművészeti kisugárzó erejét, Vác munkásművelődési és zenei gyakorlatát, Gödöllő és a Galga-vidék népművészeti hagyományait és agrárközművelődési, oktatási szerepét, a Dél-Pest megyei városok mezőgazdasági arculatát, s a fiatal Százhalombatta, Érd, Duna- készi ipari jellegét, a műszaki-technikai ismeretterjesztés itteni eredményeit tekintjük a kezdet, 1975 óta, kiinduló pontnak. —1 Megyei feladataink között első helyen áll a művelődési otthonok és könyvtárak módszertani segítése Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint 400 Pest megyei közművelődési intézmény szakmai irányítását. Így ha közvetlenül nem is, de közvetve Pest megye csaknem minden lakója találkozik munkánk eredményével Épp ezért tűnhet alacsonynak a szám: ez a munka 16 ember felaSata. Így csak közvetett irányításról beszélhetünk. Módszert adva — De nézzük Inkább a tényeket. Évente 12 napon át összesen 220 közművelődési dolgozónak tartunk tanfolyamokat, külön a képesítetteicnek és külön a képesítés nélkülieknek. Átlagosan 20—30 ember jön az amatőr művészeti csoportok vezetőinek szakágankénti oktatására. Ami külön is figyelmet érdemel, mert országszerte kivívta a szakemberek elismerését: idén a közművelődési intézmények 30 gazdasági előadójának szerveztünk egyhetes bentlakásos tanfolyamot. — Azután ott a szakmódszertani ankétok, bemutatók sora, ezekből évente 7—8 is akad, hogy konkrétabb tudnivalókat, a mindennapi gyakorlathoz szükséges tanácsokat kaphassanak például a művelődési házak és könyvtárak igazgatói, az ifjúsági klubok vezetői, a járási, városi módszertani előadók. Évente 3—4 szakmódszertani napot is tartuoK, a közelmúltban például a gyermekfoglalkozások vezetéséről, a cigány- közművelődés gyakorlati tapasztalatairól. a műszaki ismeretterjesztésről esett szó ezeken. — Természetesen nemcsak közvetett a hatásunk. Talán ezt bizonyítja, hogy a megye művelődési központját és könyvtárát egyetlen esztendő alatt 160—170 ezer látogató keresi fel, s — bár a. 40 itteni kiscsoport 1400 tagja hetente rendszeresen eljön — még mindig csak a ház vendégeinek felét teszik ki a szentendreiek. A többiek Pest megyéből az ország távoli vidékeiről, külföldről is. — De nemcsak minket keresnek, a művelődési központ is kaput nyit a megyére, néha még távolabbra. D« például tizenhat munkatársunk egy- egy járás vagy város közművelődési módszertani felügyelője is. Kiadványaink — ezek zöme módszertani levél, szakmai elemzés, könyvtári ajánlójegyzék — a megye minden településére eljutnak. Vándorkiállítások — öt vándorkiállításunk sorra járja a megye falvait: az Omszk megyei vagy a szentendrei képzőművészet alkotásai, a modern magyar grafikai kiállítás, a népművelési intézet fotóanyaga, és saját grafikai műhelyünk szitanyomattárlata. Vándoroltatjuk a közös pályázatok sikeres munkáit is, most például a József Attila-versek illusztrációi, s a Mi világunkért című úttörő-rajzpályázat képei járják a megyét Ma még csak tíz! Példája iránymutató Szentendre sok tekintetben egyedülálló, utánozhatatlan; múltat őrző, ódon szépségeivel, derűt és nyugalmat árasztó hangulatával, ám leg- meghökkentőbb talán az a tény, hogy múzeumi látogatottságban megelőzte a Nemzeti Múzeumot és a Galériát. 1979-ben 671 ezren jártak a Kovács Margit Múzeumban, miközben a Nemzeti Múzeumban 648 ezren, a Galériában pedig 581 ezren. A látogatottsági listán előkelő helyet foglal el a Szentendrei Képtár is, évi 211 ezer érdeklődővel. Pest megye — a 19 megye közül — első a múzeumlátogatók számarányát nézve: tavaly 1 millió 874 ezren látogattak el a megye 40 múzeumába. Imponáló számok esi kezelésben van; de a szakemberek törekvése arra irányul, hogy előbb- utóbb a múzeumi igazgatósághoz tartozzanak szervezetileg is. A tanácsoknak elég gondjuk, megoldandó feladatuk van ezek nélkül is. Eszmei, szakmai irányításban eddig is részesültek a kisebb, helyi múzeumok; vezetőik részt vesznek a munkatervi tárgyalásokon, s a területi múzeumok gondozzák őket. Hasznos, nagyon tiszteletre méltó kezdeményezések bontakoztak ki az utóbbi években a legtöbb településen és sorra nyíltak meg a tájházak. Pincékből; padlásokról sok értékes tárgy került a tájházakba, megmenekülvén a pusztulástól, enyészettől. Ez a folyamat azonban inkább csak az első lépcsőnek tekinthető, egyre nagyobb szüksége mutatkozik annak, hogy a meglévő, jól funkcionáló múzeumi hálózat szerves részei legyenek a táj házak is. Sokak örömére Szentendre nagyon rövid idő alatt vált múzeumi várossá. Példája irányt mutat sok más városnak ia az országban. Így is lehet! Még inkább így kell! Hiszen húsz éve ki hitte volna, hogy a múzeumok ügye tömegeket fog érdekelni; hogy nem poros, áporodott termekben tárolják csupán a múlt kincseit, hanem százezrek csodálják meg őket szép, vonzó kiállítótermekben. Hogyan lett Szentendre múzeumi város? Miként sugárzik ki a „múzeumi szellem” a megyére, az országra? Erről beszélgettünk Ladányi Istvánnal, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának helyettes vezetőiével. A múzeumi igazgatóság 1962-ben alakult meg. Ettől az időponttól számíthatjuk a korszerű múzeumi hálózat kialakulását. Az igazi, dinamikus fejlődést azonban csak az \ utóbbi tíz év hozta meg. Sorra nyitották kapuikat az új és új gyűjtemények, kiállítások. Szentendréd most tíz múzeum működik. Ám hamarosan megnyílik a 11. és 12. — a Kmetty-múzeum és az Amos Imre—Anna Margit-gyűjtemény. Utána várható még egy-két életmű önálló bemutatása. Ezek újabb látnivalókat kínálnak majd, s tovább növelik a múzeumi város rangját. A becslések szerint 1985-ig a látogatószám eléri a hárommilliót. Hihetetlennek tetszik ez az óriási szám, de egyáltalán nem valószínűtlen. Első lépcsőfok Emellett növekedni fog a többi megyei múzeumok látogatottsága is. Annál is inkább, mert ezek fejlesztését ugyancsak szívügyének tekinti a múzeumi igazgatóság. Ma még számos tájház és gyűjtemény taná- Korszerű bevásárlóközpont a HEV-végállomás mellett Pillanatkép a Bimbó utcai óvodában Gyermekbirodalom a Duna-parton A Belső-Körűt aluljárója Játszótér a Bükkös-patak mellett
