Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

pur fl ICY ft 1980. NOVEMBER 5., SZERDA A Nagy Október évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) Kötehiö tanulságok Végül Holtai Imre méltatta a harmadik, világ íorradalma- sodását, azt, hogy közülük jó- néhány ország a szocialista, mások a szocialista jellegű utat választják maguknak, s tölünk számos tapasztalatot vesznek át. Száz és százmilliók teremtenek maguknak új éle­tet. Az igazi győzelem az, hogy a Nagy Októberi Forradalom óta a lenini eszme, a szocia­lizmus eszméje hogyan ter­jedt szerteszét a világban. A mi fejlődésünk is 1917 ok­tóberében gyökerezik. A mi utunkat is a lenini eszmék ha­tározzák meg. Egy pillanatnyi emlékezés a Nagy Októberre csupán az ünnep kínálta alka­lom. de olyan tanulságok le­vonására kötelez, amelyek a mindennapi élet gyakorlatá­ban hatnak majd. Október fő tanulsága abhan állo'tt, hogy a párt maga mögé tudta sora­koztatni a tömegeket. Olyan célt írt zászlajára, amelyet szí­vesen vállalt a nép. Számuk­ra is fontos tanulság az: Lenin tanításait követve a töme­gekre támaszkodva oldjuk meg szép feladatainkat. A mi fel­adataink a béke feladatai —, fejezte be nagysikerű, érze­lemre. értelemre egyaránt ha­tó szónoklatát Hollai Imre. Az alkotó munkához vezető úton Amint képünk is bizonyítja: a legfőbb bírálók is elégedettek. Az érdi Aradi utcai bölcsödésck új otthonukban jól érzik magukat kitüntetettjeivel együtt — no- Vincellér-iskolával és a maj- vember 7-i lapunkban közöl- dán megépülő óvodával együtt Vitalij Zsukov is felszólalt megemlékezésen jük. Felavatják a martiul gyárat Kedden felavatták hazánk eg}ik legnagyobb élelmiszer- ipari gyárát, a 2,3 milliárd fo­rintos költséggel épült új martfűi növónyolajgyarat. A tervezett határidőre és az eb irányzott beruházási költség betartásával felépült üzem avatásán részt vett és beszé­det mondott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, jelen volt aé avató ünnep­ségen Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter. A Növényolaj- és Mosószer­ipari Vállalat új nagyüzemé­nek átadásával megkstszererő dik a vállalat növényi olajter­melése. Az új gyár napi ezer tonna napraforgómag, illetve ennek megfelelő 800—850 ton­na repce, illetve szója feldol­gozására képes. A világpiacon keresett terméket exportálhat­ja és a melléktermékként elő állított fehérjetakarmánnyal jelentős összegű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé. A barátság elmélyítéséért Tegnap kitüntetési ünnepsé­get tartottak a Barátság Hazá­ban. Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Tarsasag elnöke nyújtotta át a magyar es a szovjet nép barátságának el­mélyítésében kiemelkedő ered­ményeket elérőknek az állami, valamint a baráti társaság ál tál adományozott kitüntetése­ket. Húszán részesültek a Munka Érdemrend különböző fokoza­taiban, ugyanennyien kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kol lektív munkáját Aranykoszo­rús plakett kitüntetéssel s ket­tőét pedig az Országos Béke- tanács álltai adományozott Bé­kemozgalom emlékplakettel is­merték el. ‘ Átadták az érdi bölcsődét — Kell-e egy városnak böl­csőde? Fölöslegesnek és talán értel­metlennek is tűnhet a kérdés, pedig a fővárostól húsz kilo­méternyire, Érden fogalmazó­dott meg. Magába rejtve a he­lyiek kétkedését is, akik taián nehezen hitték, hogy sok gond­dal küszködő városukban meg­születhet e fontos gyermekin­tézmény. Hogy kellett és szük­séges volt a város vezetőinek vállalkozása, a keddi ünnepi étadás is bizonyította: az Ara­di utcai új létesítményben 64 gyerek kapott helyet (újabb húsz család már bejelentette igényét) és a most átadott épü­let valóban gazdagítja Érdet. Építése ismét a település éte­lét bizonyította: a városi ta­nács költségvetési üzeme és a Benta-völgve Termelőszövet- cezet együtt dolgozott az első oölesődén. s a 24 tagú kollek- :íva Kovács Lászióné vezető­iével. a szülők segítségével Já­rult hozzá a tervezett határidő megtartásához. S ami az új lé­tesítmény értékét igazán nö­veli- része csupán annak az iktatási centrumnak, amely a — mint ahogy ezt ünnepi kö­szöntőjében dr. Benussi Silvio tanácselnök mondotta — tölti be feladatát a parkvárosi gye­rekek nevelésében. Gyermekellátás Mi kerül az asztalunkra? A demográfiai hullám ered­ményeként Pest megyében is komoly fejtörést okozott — és okoz — az érdekelteknek, mi­ként. biztosítsák az óvodások, az általános iskolások napközi otthonos ellátását, tehát a gyermekek étkeztetését. Mint­egy másfél esztendeje a me­gyei' Népi Ellenőrzési Bizott­ság is megvizsgálta, s fogal­mazzunk finoman, cseppet sem találta megnyugtatónak a hely­zetet. A rendelkezésre álló konyhák felszereltsége, kapa­citása messze alatta maradt az igényeknek, a túlterhelés, a zsúfoltság, a mindennapi, s a közegészségügyi szempontokat tekintve tarthatatlan gondok sorába tartozott. Tévedés lenne azt hinni, hogy a vizsgálatot követően gyökeresen megváltozott a kép, de helytelen lenne hallgatni arról, hogy a jószándékú.intéz- kedések révén közelebb kerül­tek egymáshoz az igények és a lehetőségek. A tettek sorozatát a Köjál felmérése előzte meg, amely 6 TH’StatSsxfika Az újítómozgalom mérlege Az ország gazdasági mérle­gében számottevő súllyal esik — méginkább: eshetne —lat­ba az újítómozgalom, az al­kotó, jobb megoldásokon gon­dolkodó szakemberek igyeke­zete. A becslések szerint ne­kik — az ésszerűsítésre tett javaslatok eredményének — köszönhető a nemzeti jövedelem mintegy 2 százaléka. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság folyamatosan fi­gyelemmel kíséri az újító­mozgalom helyzetét. Fejleszté­sének lehetőségeit legutóbb 1978-ban vizsgálta, megálla­pítván, hogy a 70-es évek elején bekövetkezett vissza­esés után a különböző álla­mi és társadalmi intézkedé­sek hatására fejlődésnek in­dult az újítómozgalom. Ta­pasztalható számos kedvezőt­len jelenség is, egyebek kö­zött az, hogy megoldatlan az újítási, az ésszerűsítési javaslatok cseréje Az Országos Találmányi Hi­vatal elemzése szerint a két­ségtelenül jelentős ered­mények mellett egyes ipari ágazatokban azonban vissza­esést jelez a statisztika. szerint a 299 főzőkonyhából 131 volt megfelelő, a többi ve­szélyes, vagy nagyon veszélyes minősítést kapott. Ezt köve­tően a községek, a nagyközsé­gek, a városok tanácsai, a fej­lesztés keretében 50 főzőkony­hát korszerűsítettek, %s ezzel együtt több na­gyon veszélyesnek minősí­tett konyhát szüntettek meg. A fejlesztéssel egyidőben természetesen a továbblépés lehetséges útjait is kutatják. Jelentős javulást várnak attól, ha az iskolai kezelésben lévő konyhák egy részét az étkez­tetésben járatos vállalatoknak adják át. Ugyancsak megol­dást ígér, s a gondok enyhíté­sét, ha kidolgozzák a fővárosi peremkerületi konyhákból az ételkiszállítás módját. Az új konyhák tervsze­rűbb és átgondoltabb lé­tesítése is hozzájárulhat a területi aránytalanságok csökkentéséhez. Nem vitás, nemcsak a tech­nikailag kifogástalan konyhák javíthatják a gyermekélelme­zés színvonalát a megyében, hanem a szakképzett élelme- zesvezetök, szakácsnők számá­nak gyarapodása is. Ezért a váci és a ceglédi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképzőben mind többen sze­rezhetnek szakmunkás-bizo­nyítványt. Az ügyben történt intézke­dések, a megyei tanács műve­lődési osztálya által a helyi tanácsnak küldött számtalan felmérő, tanácsadó, a figyelem- felhívás és a segítségnyújtás szándékával írott levelek, az érdekeltekkel folytatott meg­beszélések, tanácskozások egyetlen célt szolgálnak. Ne­vezetesen azt, hogy a gyer­mekétkeztetés • színvonalának javítása mellett, mind több óvodás, iskolás vehesse igény­be a teljes ellátást. G. M. Nagy dió csitt ff cf PSTÉV Talpra ál!nak-e a váci építők? Az előzmények: a váci Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tavaly 40 millió fo­rint veszteséggel zárta az évet. A kellemetlen örökség terheit cipelik még egy ideig, akkor is, ha a felettes szervük, a Pest megyei Tanács, határoz­va további sorsukról, 30 mil­lió forinttal segítette a talp- raállást. Hitelt kellett ugyanis felvenniük a 10 milliós vesz­teség pótlására, s több, még régebbi adósság is terheli a számlájukat. így például az a korábbi években felvett 11 millió forint hitel, amelyet jö­vőre, illetve 1982-ben kel] visszafizetniük, valamint- 15 millió forint, ugyancsak évek­kel ezelőtti, különféle fejlesz­tésre kért és kapott pénz. S eddig még nem is volt szó a sok-sok megkezdett építke­zésről, felelőtlenül kötött és be nem tartott szerződésekről, s azok anyagi következmé­nyeiről. Plusz 13 millió Olvasóink feltehetően csó­válják fejüket és csodálkozva kérdik: ilyen óriási leterhelt­séggel mihez kezdhet egy kö­zepes nagyságú építőipari vál­lalat? Pláne a megszigorított gazdasági helyzetiben? E kér­désekről kérdeztük meg Sá­pi István igazgatót és Rom- hányi Pál főmérnököt az új vezérkar tagjait —: nézzük meg, mit tettek azért, hogy az 1980-as évet már ne'veszteség- gel zárják? Az év első hónapjai alapo­sán próbára tették az építők türelmét, erejét, állítják, a kemény, hosszú tél áthúzta számításaikat. Summa-sum- márum — nem valósult meg a lendületes indítás. Amint be­köszöntött a jobb idő megkez­dődött ugyan a hajtás — ha­táridő előtt át is adtak több létesítményt —, ám 'az első félévet mégsem könyvelhették el sikeresként. A vállalat reá­lis helyzetét mérlegelve 6 mil­lió forint veszteséget tervez­tek, ehelyett azonban 9 mil­liót kellett elkönyvelniük. Eb­ben azonban része volt a ta­valyi eredetű 2 és fél millió forint könyvviteli rendezésnek is. A 9 millió forintos veszte­ség azonban nem azt jelenti, hogy a vállalat rosszul, terv- szerűtlenül dolgozott, siet a megállapítással az igazgató. Az 1980-as évi tervkészítéskor 97 millió forint árbevétellel számoltak, ezt túlteljesítették 13 millió forinttal. Az éveken át felhalmozódott készleteket is csökkentették. Eladtak több fölösleges berendezést és anya­got, amit lehetett felhasznál­tak. Így sikerült 13 millió fo­rint tehertől megszabadulniuk, de még jelenleg is magas, fő­ként az eszközkészlet. Selejte­zésre viszont, amit régebben elmulasztottak, nem alkalmas az idei esztendő, abból is csak újabb káruk származna. Az is igaz. a szükség is kényszerí- tette a vállalatot készletnöve­lésre: meg kellett előre vásá­rolniuk például a lakásokba építendő kpnyhafelszerelése. tennivalói, s mit tehetnek ezért a brigádok. Jelenleg is egy sor tényező nehezíti a dolgukat. Például a Deákvári — váci — lakótelep 126 OTP-lakásának építése azért lassult le, mert a TI GÁZ csak november közepére ígéri a telep gázellátását. Hiába az aláírt szerződés szeptember 30-ra. Viszont a befejező mun­kához — például a tapétázás­hoz — megfelelő hőmérséklet­re lenne szükség. De gondok­kal küzdenek a dunakeszi Mechanikai Laborban készülő üzemnél is, ahol a .rendelők nem tisztázták az új egység­ben alkalmazandó gyártástech­nológiát, s így nem végezhetik el embereik a még hátralevő szereléseket, utómunkákat. Eredmények Szó kerül természetesen eredménylistájukról is. A kö­zelmúltban adtak át Pécelen 16 lakást; Halásztelken a na­pokban vehetnek birtokba a megbízók 20 új otthont; és végre egy régi-régi adósságot is törleszthetnek: november !• n-«/Orv)rn ssl L* A Orrnil rt -íA4i két, de a műanyag nyílászáró kát is. Ha ugyanis nem teszik, nem kapnak, amikor szüksé­gük van rájuk. Maradt tehát a raktározás. Tervmódesifts Bizonyítanunk kell a válla­lat életképességét és megszol­gálni az előlegezett bizalmat — ezt többször elmondja a PETÉV két veze.tője. Szeptem­ber végén ismét felülvizsgál­ták a termelési tervet és mó­dosítást határoztak el. A2 év elején tervezett 220 millió fo­rintos termelési érték előírást 250 millióra emelték. Brigád­vezetői tanácskozáson beszél­ték meg az emberekkel, me­lyek a vállalat legfontosabb közepére elkészül a fóti Gyer­mekvárosban négy új tante­rem és hozzá tornaterem. De­cember vége előtt befejezik a váci MÁV vonalfelügyelőségé­nek építését. Sikerül-e veszteség nélkül zárnia az 1980-as évet a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak? Az igazgató és munkatársai egyelőre nem vál­lalkoznak a válaszra. A har­madik negyedévben 165 mil­lió forint termelési értéket ér­tek el — annyit, mint a vál­lalat tavaly egész évben. Ez már némi, és nem kevés, biz­tosítéknak tűnik ahhoz, hogy ne kelljen pirulniuk a ja­nuári számvetéskor. Dodó Györgyi párbeszéd nélkül elképzelhe­tetlen a továbbhaladás. Régen túlhaladta már az élet azt, hogy az USA erő pozíciójából tárgyaljon. egész világ haladó embere között visszhangra talál. Magyarország sajátos esz­közeivel igyekszik hozzájárul­ni ehhez a békepolitikáhok A2 1917-es béke dekrétum ma­gába foglalta mindazt, amii most kül- és belpolitikánkban egyaránt meg akarunk valósí­tani. Csupán az az egyetlen tény — igaz, kegyetlen har­cok közepette —, hogy létre­jött a szovjet hatalom, új for­dulatot hozott a világ sorsában A Szovjetuniónak meghatározó szerepe van a béke megvédé­sében. A Varsói Szerződés or­szágai politikailag és katonai­lag olyan erőt képviselnek, amellyel ai imperialista ha­talmaknak kénytelen-kelletlen számolniok kell. Ma is élő gondolatok 1917-bein Lenin alkotó esz­méjének alapvető részét ké­pezte a béke. Azóta évtizedek teltek el és ma épp olyan idő­szerűek az akkor megfogal­mazott gondolatok. A termo­nukleáris fegyverkezés elleni harc talán még sok évig eltart, hiszen bármily szomorú, szembe kell nézni a valóság­gal: a világon mérhetetlen nagy erejű fegyverek halmo­zódtak fel. Ezért kezdeményez szünet nélkül tárgyalásokat a leszerelésre a Szovjetunió. Ezért kezdeményezi velünk együtt a madridi értekezlet megtartását. A békét szolgál­ja a legutóbb előterjesztett négy pont is, amely a lesze­relést javasolja valamennyi hatalomnak. Ezek a kezdemé­nyezések adnak választ arra: hogyan lehetne előbbre vinni a béke ügyét. Felhívta a Biz­tonsági Tanács országait: ne növeljék hadi költségvetésük kiadásait. Áz atomfegyverrel rendelkező országok ne foly­tassanak újabb kísérleteket. Olyan .tömegű és hatású ölőkapacitás halmozódott fel a világban, amely veszélyez­teti az emberiséget — mon­dotta Holtai Imre. A bécsi tárgyaláson azért kezdemé­nyezzük teljes meggyőződéssel a békejavaslatok elfogadását. Az imperialisták fegyver­kezési hajszája a Szovjetuniói is belekényszeríti a fegyver­kezésbe, hogy így fenntartsa az erőegyensúlyt. De ez az esztelen fegyverkezés ellen­tétben áll a szocialista orszá­gok politikájával, a szocialista országok létérdeke a béke. 1917 októbere megnyitotta az utat ahhoz, hogy létrejö­hessen a szocialista világrend- szer és olyan erőviszonyok alakulhassanak ki politikai­lag, katonailag, hogy fel tud­juk venni a versenyt az im­perializmussal. Ünneplésünk napján és épp ezekben az órákban — emlé­keztette az egybegyűlteket a szónok — zajlanak az ameri­kai választások. Valóban vá­lasztások vannak? — kérdez­te Hollai Imre. Carterről töb­bet tudunk, mint Reagenről, mert Reagenről csak- annyi ismeretünk van, hogy jókedé- lyű színész. Mi a két jelölt között a különbség? Az igaz, hogy az elnök sok mindent tehet egy politika érdekében. De ez a választás nem hoz rendszerváltozást. Még a kor­mányprogramban sem várha­tunk jelentős fordulatot. Sem ideológialag, sem a tőkés cso­portokhoz való kapcsolatuk­ban, sem az imperializmushoz fűződő elkötelezettségükben nincs különbség közöttük. Hogy milyen választás ez? — megkérdőjelezi az a tény is: a választásra jogosultak ötven százaléka érdektelenül szem­léli az eseményeket. Nem a november 4-i választás dönti el, milyen szerepet játszik az USA továbbra a nemzetközi kérdésekben. Egy bizonyos: a Szovjetunióval való egyetértés, A polititkai nagygyűlésen felszólalt Vitalij Zsukov is. Bevezetőjében elmondta: a szovjet emberek ismerik a ma­gyar dolgozók gazdasági és po­litikai sikkéit, az MSZMP Központi Bizottsága irányel­veinek segítségével elért ered­ményeit. Szólt arról is, hogy az októberi forradalom nyitotta meg az utat a békéhez, az al­kotómunkához, s eredményez­te, hogy Európában már több mint harmincöt esztendeje nincsen háború. Hangsúlyozta: a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításá­ban, a fegyverkezés elleni harcban a magyar kommu­nisták következetes támogatói a Szovjetuniónak. A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Ezután a szovjet kultúra napjai aikalmából hazánkban vendágszereplő Kazah SZSZK - beli Güldjer együttes adott könnyűzenei műsort. Közreműködött két ismert szovjet énekes Róza Rimbajeva és Sziszenbaj Dzsumagalijev is. Megemléketés a megyei tanácson Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanácson kitüntetéseket adtak át a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 63. évtor- dulója alkalmából. A bensősé­ges megemlékezésen dr. Mon­dok Pál, a megyei tanács elnö-. ke mondott beszédet. Emlékez­tetett az eddig elért eredmé­nyekre és méltatta a kitünte­tettek munkásságát. Ezután az Elnöki Tanács nevében átadta a kitüntetéseket a tanácsi, vál­lalati és tsz-dolgozóknak, akik­nek névsorát — a megye más

Next

/
Thumbnails
Contents