Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉD) JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM 1980. NOVEMBER 29.. SZOMBAT Új típus, új technológia Pontosan indul a szállítmány Gyártmányok belföldre, exportra Gazdasági vezetők tanács­koztak a napokban a MEZŐ­GÉP ceglédi gyáregységében. Mérlegre tették az eredménye­ket: hogyan is állnak az éves tervvel most* az V. ötéves terv utolsó évében? Tavasszal ki­váló címet nyert el a gyár­egység, és az év során foly­tatták- a kongresszusi munka­versenyt, hogy kifejezésre jut­tassák ezzel és eredményeik­kel ez után is a párt iránti tiszteletüket. A harmadik negyedévi fel­mérés, amely kilenc hónap munkáját summázta, biztató. Kiskazánokból, a KLU—2,3- as típusúból már teljesítették az éves tervet, és a KLU— 3,42-esből is kielégítették az alapigényt. A műhelyben most a pótrendelések teljesí­tésén fáradoznak. Készülnek a hőszigetelő burkolattal ellá­tott, gazdaságosabb, új kazá­nok is. A tervek szerint jövőre teljesen új típus kerül ki a ceglédi üzemből. Erre alaposan fel kell készül­niük, hiszen még nem isme­rik a gyártástechnológiát, az alapanyag érkezését, megmun­kálásakor a viselkedését. Csak egy, amit biztosan tudnak, ez pedig az, hogy bármily ne­héz is lesz, becsületes mun­kával, , értékelést álló minő­ségben,'jő "és eredendő” Kész­árut kell, hogy kiadjanak a kezükből. A kazánkészítés az üzem teljes termelésének negyvennyolc százalékát adja. A másik fele húsipari gépek, berendezések, alkatrészek ké­szítéséből áll össze. Nem könnyű feladat ez, mert kooperáló partnerekkel van dolguk, s jobban, ütemeseb­ben menne minden, ha egy­máshoz alkalmazkodnának. Itt. Cegléden kialakult, meg­erősödött a szakmunkásgárda. Tizenegy szocialista brigádjuk van, s ezeknek tagja az össz- létszám hetven százaléka. Sze­retik a munkahelyet, felada­taikat, nem jellemző az utób­bi időre a munkaerő-vándor­lás. Az viszont igen, hogy be­csülettel dolgoznak. A vágóhídi berendezések­ből mindazt, amit export­feladatként vállaltak, hó­napokkal előbb teljesítet­ték a tervezettnél. Főként tőkés rendelésre szál­lítanak, s mondani sem kell, hogy ez népgazdasági hasznot hoz. Az utolsó szállítmányok, amelyekhez a társüzemek ter­mékei is megjöttek sorra, ha­marosan szerelve, csomagolva vagonokba kerülnek, küldik a rendelőhöz. A MEZŐGÉP ceg­lédi gyáregysége és a MÁV között valóban gyümölcsöző, jó a kapcsolat. Szinte óramű pontósárf ‘ihduliháthak" á szál­lítmányok. Csemegék, pakkokban Nem üres a Télapó zsákja Sok ceglédi és Cegléd kör­nyéki gyerek számára ezen a télen Vácról hozza a télapó az édességgel teli ajándék- csomagot. A ceglédi FÜSZÉRT ugyanis a váci, 1. számú cuk­rászüzemet kérte fel 15 ezer mikuláscsomag elkészítésére. Ezeket a különböző munka­helyek szakszervezéti bizott­ságai osztják szét majd a ki- csinyeknek.A Radnóti szocia­lista brigád kezdeményezésé­i-e hét végi kommunista mű­szak során készültek a min­den jóval teli csemegepakkok. Segítettek a váci Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző tanulói is: ez volt a feladat gyakorlati órán. Mivel édességcsomagból ilyenkor igen sok kell, több ceglédi munkahely fordult ha­sonló kéréssel a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalathoz és a Cegléd és környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lathoz, az áfészhez is. A Dé­libáb cukrászdában százával készülnek ezekben a napok­ban munkahelyi Télapó-ünnep­ségekre a piros celofán zacs­kókba töltött csomagok. A szolnoki rádió műsora December 1-től 7-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Diszkó­zene. 18.26—18.30: Hírössze. foglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, ' 17.00: Hírek. 17.05: Gitármuzsika. 17.15: Űttörő- híradó. 17.30: A szarvasi ének­zenei, a tiszadérzsi és a kun­hegy esi általános iskola kóru­sai énekelnek. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Pár perc dzsessz. Közben: Noteszlap. 18.15: A V’ Moto-rock felvé­teleiből. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőze- tes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és riyakkendő. Ifjúsá- 'gi magazinműsor. (Helyszíni közvetítés a jászberényi Hű­tőgépgyár műjégpályájáról.) 18.00: Alföldi krónika, 18,15: A tegnap slágereiből. 18,26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin- műsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.23—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: | Ritmusrodeo. 17.30; Grafikon. Gazdaságpolitikai riportrhűsor. (Az energiagazdálkodás idő­szerű feladatairól. Év vége előtt az iparban és a mező- gazdaságban. Új tervidőszak kezdetén. Az év feltalálója.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Szombat, 9.00—9.30: Hétvégi kaleidoszkóp. (Hírek. Lapszem­le. Vendégünk a Télapó. Ütin- form. Sporthírek. Kulturális program. Piaci séta. Krónika heti és hétvégi eseményekről.) 9.30: Kedvelt melódiák Demis Roussos felvételeiből. 9.50: Bélyeggyűjtők. 10.05: Melódia­gyűjtemény Horváth Jenő da­laiból. 10.25—10.30: Műsorzá­rás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle, 9.05: Szabad itt leülni? A kör­zeti és városi stúdiók közös vá­rospolitikai műsora. 19.30— 20.00: Sport és muzsika, ösz- szefoglaló a hétvége alföldi sporteseményeiből. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. A második félév kezdete óta folyamatosan gyártják a hazai, szekszárdi húskombi­nát egyes berendezéseit, mo­sókat, felvonókat, a vágáshoz kellő marha- és sertéskábító boxokat, húsdarálókat, szállí­tótálcákat, hűtőtároló tartozé­kokat. Megadott határidőre szállítanak. A szekszárdi hús­üzem kiemelt kormányprog­ram beruházásaként létesül és a ceglédi gyáregységben meg­különböztetetten, célfeladat­ként foglalkoznak a munká­latok rájuk jutó részével. A kötelezettség, melyet erre a munkahelyre szabtak, eddig teljesült. Nem volt könnyű ez sem, hiszen számos, sohasem látott, új konstrukciójú be­rendezésekkel volt dolguk. Szinte darabonként kellett ta­nulni a gyártást, s közben ügyelni a selejtmentességre. Tulajdonképpen itt lehetett érezni igazán a jelentőségét, erejét a szocialista brigádok vállalásainak, a munkaver- seny-mozgalomnak. Példás a kollektívák társa­dalmi munka vállalása is. A kommunista szombatok ered­ménnyel zajlottak. Az aznapi munkabért bölcsődék, iskolák támogatására ajánlották fel. Egy ilyen műszak bevételét a már nyugdíjba vonult szak­társaik segítésére szánják. Több száz óra társadalmi munkát adtak a szocialista brigádok a labdarúgópálya el­készítéséhez, munkahelyi kör­nyezetük esztétikussá tételé­hez. Az energia- és fűtő­anyag-takarékosság állandóan napirenden szerepel, most és ezután is. A vállalat következő terv­időszakra szóló, fő cél­kitűzéseivel hamarosan részletesen megismerked­nek. A vezetőség már megkapta az előrejelzést a monori köz­ponttól. Eszerint a jövőben a hús- és baromfiipari gépek, berendezések gyártását, an­nak részarányát a jelenlegi 20 százalékról 50 százalékra kívánják növelni. Alapos munkát ad majd ez a ceglé­di gyáregységnek is. Az élel­miszer-gazdaság kiszolgálását tartják szem előtt továbbra is, a belföldi igények kielégí­tésével és az export növelé­sével. A vállalati szakszerve­zeti bizottság ezzel egyetért, s támogatja azokat az elképze­léseket, amelyek a jövedel­mezőséget és hatékonyságot növelik. E. K. Körte és vöröshagyma Tisztítva továbbítják az árut Jó a közösség munkaszelleme A Nagykőrösi Konzervgyár­nak a falvakban is vannak te­lepei, közülük a kisebbek kö­zé tartozik a törteli tisztító­üzem, amely harminctagú kol­lektívájával előkészítő felada­tokra szakosodott. A munka fő­ként kézzel megy, gép szinte nincs is. Ennek ellenére az ott dolgozók teljesítik a rájuk rótt feladatokat, bizonyítva, hogy Törtei üzemei között helye van a konzervtelepnek. A község közepén — Valamikor régen ez egy malom volt — mutat az épü­letre Tan Mihályné telepveze­tő-helyettes —, a hatvanas évek elején alakították át üzemmé. Akkoriban persze még nagy dolog volt bekerülni ide. Ke­vés volt a munkalehetőség, sok a jelentkező. De aztán meg­erősödött a termelőszövetke­zet, sokan elmentek. Igaz, máshol talán nagyobb a fize­tés, de itt van a község kö­zepén. Munkaidőnk délután két órakor letelik, és mehe­tünk haza, a családhoz. Ez pe­dig nagy előny. Többségében nők dolgoznak itt, ami a mun­ka jellegéből is adódik. Elő­készítjük, tisztítjuk a beérke­ző zöldséget, gyümölcsöt, majd félkész áruként megy tovább, Nagykőrösre. Munkamegosztás — Jelenleg mit csinálnak? — Üzemegységünkre a sze­zonális munka jellemző. Ami­kor érni kezd egy-egy gyü­mölcs, lépni sem lehet a sok ládától. Jönnek a teherautók, hozzák a felvásárlóhelyekről, termelőszövetkezetekből az árut, és az előkészítés után viszik tovább. Közvetlen rá­diókapcsolatunk van a válla­lati központtal, így mindig időben táj ékoztatnak „benn ün- ket, és kellőképpen fel tu­dunk készülni a küldemény fogadására. Most a körte és a vöröshagyma a soros. A meg­hámozott körtét egy ügyes kis szerkezet, a magozó, négyfelé vágja, újra üvegbe kerül, és mehet tovább. A hagyma pu­colva kerül ládába. Ezzel a munkamegosztással sokkal többet tudurtk termelni, mint­ha valamennyi folyamatot ma­gunknak kellene végeznünk. Dolgozóink, szocialista brigád­tagjaink megfelelő módon helytállnak a munkában. Tel­jesítménybérben dolgozunk, aki többet végez, többet is kap. — Szocialista brigádjuk ho­gyan segíti a termelést? Sajátjuknak érzik — Helmeczy Mihály törteli származású nyelvújító nevét viselő brigádunk egyszer már elérte az aranykoszorús minő­sítést. Idén újra megpróbáljuk — válaszol Sebők Pálné bri­gádvezető. — Ehhez sokféle követelménynek kell eleget tenni. Az eddigi tapasztala­taink alapján azonban úgy vélem, tudjuk teljesíteni, amit vállaltunk. Jól dolgozunk, el­maradásunk nincs, időben to­vábbítjuk az árut, ha kell, va­sárnapi műszakban is részt veszünk. Géppel takarítják az utat — Mit tesz a konzervtelep a közösségért? — A lakóhelyünkhöz való ragaszkodás kézzel fogható dolgokban is megnyilvánul. Nincs olyan megmozdulás, melyben ne vennénk részt. A községünk fejlődéséért fel­ajánlott egynapi munkát va­lamennyien teljesítettük. Ott voltunk az iskola festésénél, ezért emléklapot kaptunk. Többször tettünk felajánlást a gyermekintézmények javára. Üzemen belül is végzünk tár­sadalmi munkát. Szépítgetjük, takarítjuk, rendben tartjuk az udvart, a parkot. — Sajnos, vannak azért , gondjaink is — veszi át aszót Tari Mihályné. — Kevesen va­gyunk. A viszonylag alacsony kereset miatt sokan elmentek, kevés a fiatal, nincs utánpót­lás. Pedig nem rossz hely ez. A munka viszonylag könnyű, szakképzettséget nem kíván. A kollektíva munkaszelleme jó. Azt szeretnénk, ha lennének, akik a helyünkre állnak, ha majd nyugdíjba megyünk. Csilléi Béla Jegyzet Tanulják meg az illemet HÍRBEN, TUDÓSÍTÁSBAN szeptember óta többször szól­tunk arról, hogy a napközis konyhák és a kisgyermekes, dolgozni járó szülők gondján miként segít enyhíteni a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat. A szülők a napközibe nem járó csemetéik számára étte­rembe szóló, heti ebédjegyet válthatnak. Több családnál anyagi szempontból ez gazda­ságosabb. Az étlapon a jegyes koszt mellett diákmenü is sze­repel. A felnőttek közt ebédelő kis­diákok így abból is ízelítőt kaphatnának, hogy nyilvános helyen, terített asztal mellett, felnőtt módra hogyan kell vi­selkedniük. Jó, ha ezt idejében megtanulják. Cegléd központ­jában a Megyer Étterem de- lente majd’ száz általános is­kolást fogad ebédre. Az iskola­köpenyesek rohamát, amely a közeli irodákban, munkahelye­ken dolgozók ebédidejével egy­beesik, fegyelmezetten — és fegyelmezőn — állják a fehér kabátos pincérek, éttermi al­kalmazottak. A vendég akkor is vendég, ha alig éri fel az asztalt. Igaz, a pincéreknek nem kel­lett vizsgázniuk gyermeklélék- tanból, pedagógiából és más ilyen ismeretekből, mégis úgy fest, hogy akaratlan pedagó­gussá, nevelővé kell válniuk nap mint nap, a felszolgálás komoly figyelmet és fáradsá­got igénylő délidei rohamában. Türelmük némely pedagógus­nak is becsületére válna. S mi mindenben kell, hogy szavuk legyen! Oly egyszerű dolgok­ban, amit a nyolc-tíz esztendős korosztálynak, s a náluk idő­sebbeknek már a családi asz­taltól magukkal kellett volna hozniuk. De tanulhatják — ta­nulhatnák — a kisdobos és út­törő-mozgalmi élet során, sőt, már az óvodában is volt regula ebédidő alatt. EBÉDELNEK A GYERE­KEK. Óvatlan pillanatban koo- pan a kanál az asztaltárs fe­jén. a táskából előkerült ecset a többiek nem kis derültségére a tányér levesben hajkurássza a cérnametéltet. Falat a földön, falat az asztalon. A pincér minden veszélyre készen, kar­ját magasra tartva egyensúlyoz a mosogató felé egy sor porce­lán tányérral. Mellette, mint fürge menyét, vizespoharakkal a kezében surran el egy kis önkiszolgáló nebuló. Ám nin­csen ráíörmedés, vagy íelnőt- tes, okító megtorlás. Rezzenet- len arccal mondják hetvenhe- tedszer: légy szíves, kérj, ha szükséged van valamire, ne táncoltasd az asztalt, ne szabd miszlikre az ebédjegyet, ne borítsd ki a poharat, ne fe­nyegesd a villával a melletted ülőt — és így tovább. Mind­emellett, két és fél, három óra alatt több száz, sietős felnőtt­ről is gondoskodni kell: legyen tiszta a csatatérré vált asztal, friss a teríték, csillogó a po­hár, kéznél a kancsó víz. S a felnőtt sem jön mindennap virágos mosollyal ebédelni, magával hozza munkahelyi gondjait, sietve eszik, s megy vissza, amint lehet. Asztaltársaim most tiszta te­kintetű, rendes öltözékű kis­srácok. Csöndben beszélgetnek, csak akkor szabadul el a po­kol, amikör a leves megérke­zik. Már táncol az asztal, kop- pan a kanál, gurul a borsó­szem. — Otthon is így szoktad? — kérdem. — Még csak az kéne — így a válasz. — Volna lesz-kapsz. — És a napközis étterem­ben? — Ott figyelne a tanárnéni. — Itt nem fog rájtatok a szép szó? — Itt minek? — kerekedik a szeme. — Ez nem iskola, nem napközi, ez csak ebédlő­hely. VALÓBAN, EBÉDLÖHELY. Épp ezért kellene akár otthon­ról, akár iskolából útnak indí­tani ide a csivitelő, rakoneát- lankodó sereget úgy, hogy ne feledjék az illemet. Vagy — épp ideje, hogy megtanulják. De ezt az oktatást nem az ét­teremben, az ott dolgozóknak kellene elkezdeni... E. K. Az éllovas ellen GóBözön a bajnokságban Rangadót vesztett az Albertirsa Rendszeresen Járja Cegléd pormentes burkolattal ellátott út­jait a Városgazdálkodási Vállalat önfelszedő söprőgépe, és el­távolítja az útszegélyhez lerakodott port, sarat. Hantházi Jó­zsef gépkocsivezető — a képen — a Bocskai utat tisztítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele LABDARÚGÁS A Monor-Cegléd összevont járási labdarúgó-bajnokság őszi utolsó előtti fordulójában két rangadó volt. Az egyiken az éllovas Albertirsa otthoná­ban vereséget szenvedett a Vecsés csapatától, s mivel a legnagyobb vetélytárs, az üllő nyert, az albertirsaiak most már csak jobb gólkülönbség­gel vezetnek a bajnokságban. A fordulóban összesen har­minchét gól esett, a gólözön- ből az abonyiak vették ki leg­jobban a részüket, nyolc alka­lommal találtak be játékosaik a kapuba. Egyetlen döntetlen sem szü­letett. ugyanakkor a vendég­ségben játszók közül hárman — az egyik a Törtei — sze­rezték meg a bajnoki ponto­kat. Eredmények: Albertirsa— Vecsés 2-3, Nagykőrös—Monor 6-1. (Ez volt a második rang­adó, melyen meglepetés a ha­zai gárda nagyarányú győzel­me.) Gyömrő—Maglód 1-0, Nyáregyháza—Péteri 1-3, Abony—Dánszentmiklós 8-0. Karatetétien—Törtei 1-3, Ceg- lédbercel—Ecser 2-0. Üllő— Mende 4-1. Eddig az Albertirsa és az Üllő egyaránt 24 pontot gyűj­tött. őket a 19 pontos Vecsés és Monor követi. vasárnapi sportműsor Labdarúgás: A Vasutas­sporttelepen délután egy órá­tól Ceglédi VSE—Ráckeve megyebajnoki összecsapás. A ceglédiék legutóbb idegenben kétgólos vezetés után veresé­get szenvedtek. Az előző he­tekben Cegléden járt az él­mezőny két tagja, az ÉGSZÖV és a D. Kőolaj. Mindkettővel döntetlenül végzett a CVSE. Most kíváncsian várjuk, mire futja az éllovas Ráckeve el­len. Negyed tizenkettőtől az ifjúságiak találkoznak. U. L. ISSN 0I33-28U0 (Cegiedl Hlllspt

Next

/
Thumbnails
Contents