Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
KISZ-esek a középiskolában Azonosságok, különbségek Jól láthatók a különbségek, amelyek a lakóterületi és munkahelyi, valamint a tanintézeti KISZ-szervezetek tevékenysége között mutatkozik. Ez a megállapodás Turcsin Jánostól, az aszódi nagyközségi KISZ-bizottság titkárától származik, s a KISZ járási bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el. Az apropó két gimnáziumi testület beszámolója volt, az aszódi petőfiseké és a péceli rádavsoké. A különbségek valóban látványosak, s nem véletlenül. Nézzük ezúttal elsősorban a péceli gimnázium KlSZ-esei- nek esetét, példájukon keresztül is igazolódhat a megállapítás, amely a szervezettségre, a mozgalmi élet programjaira, tartalmasságára s nem utolsósorban a szervezők némileg könnyebb helyzetére vonatkozik. Bejárók Amiért egy-egy lakóterületi, vagy munkaftelyi KISZ-vezetö irigyen sóhajthat, az legelőbb is -a taglétszám, a fiatalok és a KISZ-tagok aránya. A péceli gimnáziumban az idei tanévben 153-an tanulnak s bár 90 —100 között mozog a bejárók száma, így is kilencvennyolcán tartoznak a négy alapszervezetbe s többen a községekben tagok. S hogy mi itt a könnyebbség? Nem nehéz kitalálni: az, hogy könnyebben kezelhető, elérhető, mozgósítható és szervezhető a társaság, az osztályok, az iskola összefogó kerete a diákközösségnek. Ami egyfelől előny, az másfelől hátrány is lehet. Mert ez a szoros közösség nemegyszer a KISZ-munka ellapósodását eredményezte. Ezért is döntöttek az úgynevezett vertikális alapszervezetek megszervezése mellett Pécelen is, s ugyanez az elv az aszódi gimnáziumban. Az alapszervezetek korábban hagyományosan az osztályközösségekre épültek, az újabb módszer viszont felbontja ezeket a kereteket, az alapszervezeteket érdeklődési körök szerint toborozzák. Amint azt a péceliek elmondták, sosem volt olyan aktív a társaság, mint amikor hozzáfogtak az új szervezéshez. Előnyök és hátrányok egyszerre jellemzik ma már a helyzetet. Mert az jó, hogy keverednek az osztályok, s hogy a még kezdő, tapasztalatlan elsősök rögtön kapcsolatba kerülnek az idősebbekkel, az iskolai és a KlSZ-élet- ben egyaránt járatos felsősökkel. Az is jó, s ezzel a tanárok többsége egyetért, hogy így az alapszervezetek önállóbbak, a programokat, rendezvényeket döntően a saját erejükből hozzák létre. De az is igaz, hogy nehezebb dolga van az irányításnak. A péceliek még nem döntöttek, hogy melyik formát választják a jövőben, de ez, amint azt a gimnázium igazgatója elmondta, a diákokra, < KISZ-tagokra lesz bízva a ovábbiakban is. Rangsor és fokozatosság Egy másik, feltehetően va- amennyi középiskolában gondot jelentő kérdés a végzősök, i negyedikesek és a KISZ viszonya. Fogalmazhatunk úgy ,s, hogy a rangsor; a tanulás és a mozgalmi tevékenység összeegyeztetése ad okot a vitákra, Aszódon és Pécelen is. Köztudomású, hogy az érettségihez közeledve, a sikeres vizsga, a jó felvételi több tanulást kíván a negyedikesektől. A nehéz erőpróba a tarta- lékenergiákat is felemészti. Néhány rossz példából okulva Aszódon például rendszer lett, hogy a végzősöket az utolsó évben kevésbé vonják be a KISZ-vezetésbe, mondván, tanuljanak inkább többet. Pécelen nincs ilyen éles határvonal. ott a negyedik osztály második félévétől adják át fokozatosan az idősebbek a stafétabotot az utánpótlásnak. Nem mintha késhegyre ment volna a vita, s nem is kívánjuk eldönteni, ezt még a járási testület sem tette meg. de any- nvi bizonyos, hogy körültekintően kell mérlegelni. Aki a kiemelkedő mozgalmi tevékenyrég mellett is bírja az erősebb dnulást, aligha látja kárát a r-ikoldalúságnak. az edzettséget növelő, az állóképességet fokozó többletmunkának. Erőltetni azonban sem az egyik, sem a másik megoldást nem érdemes. Ezt is a legjobb a diákokra bízni s legfeljebb okosan irányítani, befolyásolni őket. Sok szó esett természetesen a péceliek beszámolójában is a tanulmányi eredményekről, a KISZ-programokról, a politikai képzésről, a társadalmi, a közművelődési és a sportmunkáról. Havonta két 'szerdán a délután a KISZ-é, ekkor a taggyűléseket is tartják. Művelődés és sport Tavaly új tanulmányi mozgalmat szerveztek. A pontozásnál figyelembe veszik a kötelező érettségi tantárgyakból elért érdemjegyeket, a tanulmányi versenyeken való részvételt, a korrepetálások látogatását. S bár a rendszer még nem tökéletes, különösen az év végi értékelés nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, de ha sikerül továbbfejleszteni, minden bizonnyal beváltja a hozzáfűzött reményeket s elősegíti a tanulmányi eredmények javítását. Mert gondjuk azért a középiskolai KISZ-mozgalom irányítóinak, tisztségviselőinek, tagjainak is akad bőven. Ilyen például az Ifjú Gárda, amit ezidáig nem sikerült a helyére tenni, s korántsem az iskolák hibájából. Pécelen az Országjáró Diákok Köre is erősítésre szorul. G. Z. Az élet bolygója Kiállítás\/ az egyetemen Az élet bolygója című környezetvédelmi kiállítás, amelyet a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat természet- tudományi stúdiója kölcsönzött a járási-városi TIT-szer- vezetnek, november végéig az Agrártudományi Egyetem kollégiumában tekinthető meg. A vándorkiállítás december elsejétől Veresegvházcm, a Váci Mihály művelődési központban lesz látható. A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1980. NOVEMBER 29., SZOMBAT Sínek és embere A közlekedés elkötelezettjei Mit jelent nekünk gödöllői- eknek, kerepestarcsaiaknak, csömörieknek és másoknak a HÉV? A kérdésre ki-ki maga is feleletet adhat. Van, aki naponta használja, mások alkalmanként veszik igénybe Budapestre menetben és vissza. Ezt a vonatot, aligha lehetne tartósan pótolni, hiszen nagy a távolság, amit be kell futni. Ráadásul a HÉV, villamosított jármű lévén, nem szennyezi a környezetet, észrevétlenül rója a Budapest— Gödöllő és a Csömör—Budapest útvonalat. Itt persze megint nem a gép az első, hanem az ember. Azok, akik naponta azért dolgoznak, hogy a menetrendnek megfelelő járatok előálljanak. Forgalmisták és más szolgálattevők, valamint a pálya és a szerelvények műszaki állapotát fenntartók érdemét kell szóba hozni. Menetrend — Üzemegységünkhöz a gödöllői HÉV csaknem huszon- Tiet^s a csömöri vonalszakasz 3,2 kilométeres távja tartozik — világosít fel Miklós János, a BKV gödöllői üzemegységének vezetője. — A teljes vonalból mindössze hat és fél kilométer esik a főváros területére, a többi már a megyében, illetve a gödöllői járásban van. Az üzemegység központja Cinkotán -található, ugyanitt vannak a karbantartó és jaSiker a minősítőn Ötödször lettek kiválóak A Pest megyei művelődési központ Hévízgyörkön és Nagykátán rendezte meg a megye népdalköreinek minősítő hangversenyét. Ferge Lajos, a megyei művelődési központ előadója elmondta, hogy a hangverseny egyik színhelyéül azért választották a hé- vízgyörki művelődési házat, mert messze földön ismert a hévízgyörkiek népdalszeretete, ismert asszonykórusuk országos sikersorozata. A hangverseny befejezése után Máder László, a Magyar Rádió népzenei osztályának munkatársa, a zsűri elnöke, valamint Kovács Lajos, a KÖTA megyei titkára elmondották, hogy helyes volt a választás, mert a rendezés és a vendéglátás egyaránt kifogástalannak bizonyult. -Jólesett látni a szíves fogadtatást, amelyben elsősorban az asz- szonykórus tagjai és a községi KISZ alapszervezet fiataljai jeleskedtek. A vendégkórusokat Jamrik László, a nagyközségi közös tanács elnöke köszöntötte. A műsorközlő Gergely Fanninak is volt minden csoportról mondanivalója. Hálás volt a közönség, elégedettek a vendégek és a vendéglátók, s mindazok, akik erre a rendezvényre He- vízgyörkre érkeztek. A gödöllői járás csoportjai — Bag, Csömör, Iklad, Galga- hévíz, Veresegyház községekből jöttek és velük együtt léptek színpadra a hévízgyörkiek is —, külön-külön és együtt bizonyították, hogy az elmúlt esztendőben tovább fejlődött a csoportok énekkultúrája, gondosabb a műsorválasztásuk gazdagabb a dalanyaguk, s valóban igyekeznek teljesíteni vállalt feladatukat: felkutatni, megőrizni és megismertetni a Golga-völgy népdalanyagát; Bemutatott teljesítményük alapján jó minősítést kaptak a galgahévíziek és a veresegyháziak, kiváló lett a bagi, a csömöri, az ikladi népdalkor, ugyancsak kiváló minősítést szereztek a hévízgyörkiek, akik fokozatuk mellé elnyerték a zsűri külön dicséretét is, s ezzel fennállásuk tizenegy éve alatt ötödik alkalommal szereztek kiváló minősítést. Négy év Élüzemszinten A BKV gödöllői üzemegységénél, amelynek feladata a gödöllői, csömöri és a cinkotai HÉV-forgalom fenntartása, huszonkét szocialista brigád dolgozik. A brigádoknak ösz- szesen 246 tagja van. Ezeknek a kis közösségeknek is nagy az érdemük abban, hogy az üzemegység négy év óta élüzem szinten teljesíti féladatait. Önálló gazdálkodás Takarékos üzemrészek Próbaképpen hét üzemrészben vezették be július elsejétől az Árammérőgyárban az önálló bértömeg- és létszám- gazdálkodást. Most, amikor a harmadik negyedév eredményeit értékelték, kiderült, hogy a kísérlet sikerült. Megerősödött a közgazdasági szemlélet, s ezekben az üzemrészekben jelentős megtakarításokat értek el, elsősorban a kevesebb túlórával, a második és a harmadik műszakok csökkentésével. A résztvevőknek megérte: összesen 280 ezer forint jutalmat osztottak ki az üzemekben és a főosztályokon, ott ahol bért, illetve létszámot takarítottak meg. vítóműhelyek is. Azért, hogy a dolgok rendben menjenek, háromszáznyolcvanan dolgoznak ebben az üzemegységben. — Nem egyszerű a munkánk, de a legtöbben olyanok dolgoznak nálunk, akik elkötelezettjei a közlekedés ügyének. Nekünk magunknak is figyel- nünk kell, miképpen tudjuk tartani a menetrendszerűséget, a pontosságot, amelyet az utazóközönség elvár tőlünk. Éves átlagban 99,7 százalékra tudtuk ezt teljesíteni — mondja az üzemegység vezető. Híd és aluljáró — Gondunk természetesen nekünk is van — tájékoztat Márton Péter műszaki vezető. — Jelenleg hiányzik harmincöt-negyven emberünk a javító- és szervizműhelyekből, ezért aztán sok túlórát el kell használnunk, hogy a kiesést pótoljuk. Tulajdonképpen nem lenne túlságosan nagy gond a hiányzó létszám pótlása, csakhogy nekünk szakmailag jól képzett, s emellett nagyon megbízható szerelőkre van szükségünk. A forgalomba csak alaposan felkészített, biztonságosan üzemelő járműveket adhatunk, hiszen a személy- szállításban emberéletekre kell vigyázni. A gödöllői üzemegység négy év óta élüzemszinten teljesíti feladatait. Ha van fennakadás, az elhasználódásból adódó esetleges műszaki meghibásodás, azt igyekszenek gyorsan, jól elhárítani. Az utóbbi időben inkább a vonalakon, vagy a környékükön folyó építkezések okoztak problémát, de sikerült ezt is úgy megoldaniuk, hogy az utazóközönség keveset vegyen észre belőle. Rákosfalvánál hídépítés miatt jártak egy ideig egy vágányon a szerelvények, vagy HÉV-pótló autóbuszokat kellett beállítaniuk. Még tart a gödöllői művelődési központ aluljárójának építése, itt szintén egy vágányon közlekedhetnek csak a vonatok. A forgalom lényegében mégis zökkenőmentes. Jellemző, hogy ezt sikerült újabb személyek munkába állítása nélkül elérni. Természetesen néhány olyan kérdésre is választ kértünk ezúttal, amely az utazóközönséget érdekelheti vagy éppen bosszantja olykor. Azt sokan kifogásolták, hogy az elmúlt hetekben, napokban nem fűtötték a szerelvényeket. — Az előírások minket is kötnek, de ezek olyanok, hogy betartásuk esetén most már megszűnhetnek a panaszok -r- mondja Miklós János. — Kötelességünk, hogy amikor a hőmérséklet plusz öt és nulla fok között van, csúcsforgalomban úgynevezett egyharmados fűtést alkalmazzunk. Ez azt jelenti, hogy csak minden harmadik ülés alatt kapcsoljuk be a fűtőtesteket. Ilyen a műszaki megoldás, tulajdonképpen takarékos. Ha ennél hidegebbre fordul az idő, az egyharmados fűtést egész nap fenntartjuk. Mínusz tíz fok alatt van teljes fűtés. Gondja, mi több fölösleges kiadásai, ennek az üzemegységnek is vannak. Ahogy azt a műszaki vezető elmondotta: van olyan nap, amikor harminc-negyven ülést tesznek tönkre a vandálok. Ebben az évben hétszázötven ülést cseréltek ki a kocsikban, mert a kárpitot felvágták vagy egyéb módon kárt tettek benne. A dologban az a furcsa, hogy összesen nincs is ennyi ülés a szerelvényekben, ami azt jelenti, hogy sok ülést többször tönkretettek. Tönkretett ülések A károkozók persze egyéb módon is rongálják közös vagyonúnkat. Szinte céltábla lett az elmúlt időben a Tölgyes megálló váróhelyisége. Hogy ízléstelen szövegekkel telefir- káljók, az is megbotránkoztatja az embereket, ezenkívül tégladarabokat szórnak a tetejére is. Ezek annál jobban bosszantják a HÉV fenntartóit, mert ők nemcsak munkaidőben, hanem azon kívül, társadalmi munkában is sokat tesznek a rend, a tisztaság fenntartásáért. Az idén Gödöllőn, Mogyoródon, Sashalmon a kerepestar- csai állomásokon és másutt összesen tíz szolgálati helyet újítottak fel, meszeltek ki a HÉV dolgozói. Ebből a munkából a szocialista brigádok tagjai és az irodákban dolgozók egyaránt kivették részüket. F. I. Városi moziműsor A versenyló elrablása. Színes szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Norma Rae. Színes amerikai film. 6 és 8 órakor. A tét: az őszi elsőség Még egy teljes és egy csonka forduló van hátra a járási labdarúgó-bajnokság őszi idényében. Négy csapat kivételével. ezeknek egy-egy elmaradt mérkőzésük van, a vasárnapi mérkőzések után a játékosok pihenőre térhetnek. Az élen azonban a mostani fordulóban minden eldől. Nagyon valószínű, hogy a domonyiak megőrzik első helyüket, hiszen az utolsó előtti Erdőkerteshez látogatnak, ahonnan minden bizonnyal elhozzák mindkét pontot. A második és harmadik helyen elképzelhető változás. A jelenlegi második Aszód Kerepestarcsán játszik, ahol nem lesz könnyű dolaa. A harmadik helyen álló dá- nyiak ugyanakkor otthonukban fogadják a sereghajtó Valkót. Még annyit a fordulóval kapcsolatban, hogy a hasiak kérésére a Bag—Galea- hévíz összecsapást korábban játsszák. Az ifjúságiak 9, a felnőttek 11.30-kor kezdenek. A többi összecsapás kezdési ideje: 11.30, illetve 13 óra. A párosítás: Bag—Galgahévíz (Imre, Répási, Varga), Ke- repestarcsa—Aszód (fővárosi vendégbírók), Erdőkertes—Do- mony (Keglovits, Széki, Kónya), Mogyoród—Hévízgyörk (Födi, Németh), Zsámbok—Veresegyház (B. Tóth, Kóti, Unger), Dány—Valkó (Szabó. Balogh, Surman), HMSE—Isa- szeg (Hegedűs, Imre, Varga), Péoe!—GEAC (Lovász, Urbán, Czene). Álatervosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdőkertesen, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Naay- tarcsán, Pécelen Szadán, Veresegyházon november 30-án, vasárnao: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Kinizsi u. 58. Aszódon. Bagón. Dányban. Domonyban, Galgahévízen, Galsamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon. Kartalon, Túrán. Val- kón, Vácegresen. Váck;=.úifa- lun. Vácszentlászlón. Versesen. Zsámbokon: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa Gy. u. 12. Szombati jegyzet Aszfalt Fővárosi ismerősöm, hallva, hogy falugyűlésre megyek aznap este, elhúzta a száját. Az nagyon izgalmas dolog, gúnyolódott. S mint aki nagyon jól tudja, maól esik szó ilyen tanácskozásokon, hozzáfűzte: két nagy kérdéscsoport kerül terítékre o községek eme fontos fórumain, a járda és az út, illetve az út és a járda. Védekezésre és visszavágásra mindig készen, nyomban feleltem valamit, később azonban, lehiggadva, közösen gondolkoztunk azon, mi is volna, ha bizonyos dolgok, események, élethelyzetek nem ismétlődnének, ha minden reggelre kelve vadonatúj, addig sosem látott, hallott világ fogadna bennünket. Végül is abban állapodtunk meg, hogy ez nemcsak lehetetlen, de ha lehetséges volna is, aligha alakulhatott volna ki az emberi élet. Egyetértettünk abban is, hogy a szőnyegre kerülő kérdések ismétlődése nem a falura jellemző, a városra, az üzemre ugyanúgy érvényes. A példákat tényleg vég nélkül sorolhatnánk. Naponta hányszor olvassuk, halljuk, hatékonyabban kell dolgoznunk, javítani a munkafegyelmet, jobban gazdálkodni anyaggal, energiával, pénzzel, munkaerővel. Mennyit beszélünk a környezetvédelemről, a vizek szennyeződéséről, a levegőbe eresztett káros anyagokról, a füstről, a koromról. Nemrég kezembe került egy ötvenes évekbeli újság, belepillantottam, s csodán csodája, már akkor is a hatékonyabb munkát sürgették, takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására buzdítottak. Más dokumentumokat átnézve arról is meggyőződhetünk, milyen messzire nyúlnak vissza a mai gazdaságpolitika gyökerei. Nagyon is mainak hitt felfedezésekről kiderül, egy-két évtizede vetődtek fel az ezzel kapcsolatos gondolatok, vetették papírra az első elképzeléseket, megoldási javaslatokat. S ha így igaz, mit gondoljunk magunkról, ezek a tények önmagukban nem lesújtóak munkánkra, haladásunkra, eredményeinkre? Mit tettünk akkor mi a hosszú évek alatt, mire lehetünk büszkék, mennyire jutottunk egykori önmagunktól? Eltávolodtunk-e, avagy csak topogunk egyhelyben? Mielőtt elcsüggednénk, nézzük meg azokat a jelentéseket, amelyekben a megtett út állomásait taglaljuk, a sikereket, eredményeket, a megvalósult terveket, elért célokat ösz- szegezzük. Egybevetve a kettőt, mérleget készíthetünk, s a mutató állása jelzi, melyik serpenyő a nehezebb. A legfontosabb tanulság, közhelyszerű következtetés': nincs olyan eredmény, amely annak a bizonyos kérdésnek a végleges, teljes és tökéletes megoldását zárná le, s nincs olyan terület, amelyben semmiféle előremozdulás nem történt volna. Két példa, falusi. Befejeztük a villamosítást? Be. Akadnak, akár a mi járásunkban, külső részek, házak, amelyek még nincsenek bekapcsolva? Akadnak. Főútjaink aszfaltosak? Azok. A falvak kisebb- nagyobb útszakaszai azonban még homokosak, agyagosak. Két példánk sarkítottan mutatja, egyszer az eredmény van túlsúlyban, máskor a megoldandó feladat. De jelzi: végleg talán egyik sem kerül le a navirendről, mert tegnap méq megelégedtünk egy girbe-görbe póznával, két szál dróttal, ma már betonoszlop a divat, holnap meg talán a kábel. S ki tudja, mi váltja fel az aszfaltot, ami ma még sok falusi ember vágya. Kör Pál ISSN 0133—1951 (GöflöM.ií Hírlap)
