Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. NOVEMBER 26., SZERDA

Vendégünk Heng Samrin

Díszvacsora a Parlament Vadásziermélsen

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa este vacsorát adott a Heng Samrin, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke vezette küldöttség tiszteletére a Parlament Vadásztermében. ,

Részt vett a vacsorán Lo- sonczi Pál, Lázár György, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá a politikai élei több más vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán Heng Samrin kíséretének tágjai is.

Losonczi Pál a vacsorán pohárköszöntőt mondott.

Losonczi Pál szavaira Heng Samrin válaszolt.

losonczi Fái:

Tárgyalásaink új íávlalokat nyitnak együttműködésünk fejlesztéséhen

Az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Heng Samrin vezetésével hazánkban üdvözölhetjük a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségét, a testvéri kambodzsai nép képviselőit, majd így folytatta:

— A Magyar Népköztársaság, a magyar nép mély szimpátiával és cselekvő szolidaritással kíséri azt a harcot, amelyet o kambodzsai nép folytatott nemzeti függetlensége kivívásáért, az amerikai imperializmus és lakájaik, majd a pekingi hege- monisták céljait kiszolgáló, népirtó Pol Poí-rendszer ellen.

Pártunk, kormányunk és egész népünk örömmel üdvözölte 1979. január 7-ét, a kambodzsai forradalmi erők nagyjelentőségű győzelmét, a Kambodzsai Népköztársaság létrejöttét.

Losonczi Pál továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elmúlt csaknem két év meggyőzően bizonyítja, hogy a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsnak, a kambodzsai nép egyetlen törvényes' képviselőjének vezetésével, a testvéri szocialista országok sokoldalú segítségével és támogatásával a kambodzsai nép kiemelkedő sikereket ért el.

Az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy a Kambodzsai Népköztársaság békeszerető, haladó külpolitikájával növekvő elismerést vív ki a világban. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt rövid időszak alatt több mint 30 ország ismerte el, s létesített vele diplomáciai kapcsolatot. Biztosak vagyunk abban, hogy az imperialista és a pekingi mesterkedések ellenére ez a folyamat tovább folytatódik, s a Kambodzsai Népköztársaság hamarosan elfoglalhatja méltó helyét a világban, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetében is.

— Elismeréssel szólt a Kambodzsai Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kö- 'zös erőfeszítéseiről, amelyek a délkelet-ázsiai feszültség enyhítésére, a békés viszonyok megteremtésére, a baráti, jószomszédi kapcsolatok kialakítására irányulnak a térségben, s egyetértését fejezte ki a Kambodzsai Népköztársaság békeszerető politikájával.

Aláhúzta: szilárd meggyőződésünk, hogy a kambodzsai nép valóra váltja a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Népi Forradalmi Tanács programjában meghatározott nemes célokat. Szívből kívánjuk, hogy országépítő és országukat védő munkájukban érjenek el további nagy sikereket, töretlenül folytassák a megkezdett utat.

Losonczi Pál ezután szólt hazánk bel- és külpolitikai célkitűzéseiről, s azok eredményes megvalósításáról, majd így folytatta: A haladás és a szocializmus erői közötti ösz- szefogás szép példája a Magyar Népköztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság, népeink testvéri barátsága és sokrétű együttműködése. Ennek szilárd alapja, hogy önöket is, bennünket is azonos célok és eszmék vezérelnek: egy fronton küzdünk az imperializmus és a nemzetközi reakció ellen, a szocializmus ügyének győzelméért.

— Meggyőződésem, hogy

mostani látogatásuk, tárgyalásaink, kapcsolataink egyezményes alapokra helyezése új távlatokat nyit együttműködésünk fejlesztéséhez és elmélyítéséhez. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Nép- köztársaság Phnom Penh-i nagykövetsége után nemrégiben Budapesten is megkezdte működését a Kambodzsai Népköztársaság nagykövetsége, nagykövettel az élen.

Végül Heng Samrin elnök', a jelenlevő vendégek egészségére, a kambodzsai nép sikereire és boldogulására, a két ország sokoldalú együttműködésére, népeink testvéri barátságára emelte poharát Losonczi Pál.

Heng Samrin:

Felépítjük a szocializmus felé haladó, független Kambodzsát

Heng Samrin elnök köszönetét mondott a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács és a kambodzsai nép nevében a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és népnek azért a meleg fogadtatásért, amelyben a küldöttséget részesítették.

Hangoztatta, hogy a kambodzsai nép régóta nagy elismeréssel tekint azokra a kiemelkedő sikerekre, amelyeket Magyarországon,, e szép országban elértek.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország, az MSZMP vezetésével méltó módon járult hozzá a szocialista közösség erősítéséhez, az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harí sikeréhez,

A kambodzsai nép mintegy fél évszázadon át, szoros kapcsolatban a vietnami és a laoszi néppel, elszánt harcot folytatott a gyarmatosítók, az imperialisták és a kínai expan- zionisták ellen. Végül a kambodzsai nép a Kambodzsa Megmentésének' Nemzeti Egységfrontja zászlaja alatt tömörülve felkelt és megdöntötte a népirtó Pol Pót—leng Sary —Khieu Samphan rezsimet.

Megszabadultunk a véres írezsimtől, amely több mint 3 millió kambodzsait mészárolt le, teljesen szétzüllesztette a

•társadalmat, végtelen nyomorba döntötte a népet — mondotta egyebek közt Heng Samrin, majd szólt arról, hogy az ország teljes felszabadulását követően, a vietnami, a laoszi és más szocialista országok testvéri; önzetlen segítségével a Népi Forradalmi Tanács fel tudta számolni a Peking bábjai, Pol Pót, leng Sary, Khieu Samphan és bandája által hátrahagyott súlyos örökséget.

E sikerek, valamint Vietnam, a Szovjetunió és más szocialista országok, köztük Magyarország önzetlen segítségétől bátorítva meggyőződéssel valljuk, hogy minden ne- áiézséget fel tudunk számolni és felépítünk egy független, békés, demokratikus, el nem kötelezett, és a szocializmus irányába haladó Kambodzsát.

Végül méltatva a két ország közötti szoros és szolidáris kapcsolatokat, köszönetét nyilvánítva a Kambodzsának nyújtott támogatásért és segítségért — Heng Samrin elnök az országaink együttműködésének és baráti kapcsolatainak, valamint népeinek, a szocialista társadalom építésében elért sikereire, Losonczi Pál, Lázár György és a Magyar Népköztársaság más párt- és állami vezetőinek egészségére emelte poharát.

Együttműködési

bizottság

Moszkvában kedden folytatódott a magyar—szovjet gazdasági és muszaki-tudományös együttműködési bizottság

XXVI. ülésszaka. Az ülésszakon az együttműködés időszerű kérdéseiről folytatnak megbeszélést a delegációk. Foglalkoznak több együttműködési megállapodás előkészítésével is.

Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, kedden rövid látogatásra Tallinn- ba utazott, ahol az ,Észt Köztársaság gazdaságával ismerkedik,

Tallinnban Marjai Józsefet fogadta Kari Vajno, az Észt KP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott Valter Kaluszonnal, az Észt SZSZK miniszterelnökével, és Anatolij Gregubov miniszterelnök-helyettessel.

Á látogatásra elkísérte dr. Szűrös Mátyás, Magyarország moszkvai nagykövete és Golub Mihály leningrádi főkonzul. \

Az ágazati szakszérvezetek állásfoglalása

Nem várakozunk passzívan

Sajtóértekezlet a lengyel főügyészségen

Varsóban találkozót tartottak a lengyel ágazati szakszervezetek képviselői. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Józef Pinkowski, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a felmerült nehézségek miatt nem szabad az egész pártot hibáztatni, még kevésbé a szocializmus pilléreit. A problémák okait másban kell keresni — s ezeket az okokat a LEMP hatodik plénuma meghatározta.

A kormányzat nem fél a súlyos problémáktól, s nem bújik ki megoldásuk alól. „Az eltelt, mindössze három hónap rövid idő volt ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények születhettek volna; de egyértelműen elmondhatjuk, hogy helyes úton járunk” — mondotta Pinkowski.

A kormányfő kifejezte reményét, hogy az ágazati szakZárf, teljes ülés Madridban

A harmadik

Kedden délelőtt befejezte az emberi kapcsolatokkal, a tudományos, kulturális és tájékoztatási együttműködéssel foglalkozó, úgynevezett harmadik kosár vitáját a madridi találkozó zárt teljes ülése. Ezt követően a teljes ülés jelentéseket hallgatott és vitatott meg az előző belgrádi találkozó megállapodásai alapján tartott szakértői értekezletekről: a Földközi-tenger vidéke országainak biztonságával és együttműködésével foglalkozó La Vtlletta-i értekezletről, a hamburgi tudományos fórumról, és a vitás kérdések békés megoldásáról Montreuxban tartott szakértői értekezletről.

Megnyitás után — záráközlemény

Csonka csúcs Ammanban

öt arab ország — Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen, Libanon — és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet távollétében nyitották meg kedden Ammanban az arab államfők idei csúcsértekezletét.

Az Arab Liga főtitkárának üdvözlő szavai után az elnöklő jordániai uralkodó, Husz- szein mondott beszédet.

A csúcsértekezlet délelőtti ülésén bizottságot állítottak fel a találkozó záróközleményének megszövegezésére. Ebben a csonka csúcs „vezérei”,

Irak, Jordánia, Szaúd-Arábia és Kuvait kaptak helyet.

Eorskov Szófiában

Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke kedden Szófiában fogadta Szergej Gorskov flottatengernagyot, szovjet honvédelmi miniszterhelyettest, a szovjet hadiflotta főparancsnokát, a Bulgáriában tartózkodó szovjet állami és katonai küldöttség vezetőjét.

szervezetek nagymértékben segítenek majd a tervfeladatok teljesítésében, a problémák

megoldásában.

Albin Szyszka, az ágazati szak- szervezetek egyeztető bizottságának elnöke elmondotta, hogy a jelenlegi válságos helyzetben erős pártra, államra és szakszervezeti mozgalomra van szükség; e nélkül nem képzelhető el a tényleges megújhodás. „Nem akarunk passzívan várakozni; elég a vitákból, s a személyeskedésekből. Nem engedjük eltemetni a központi szakszervezeteket. ”

A küldöttek nyilatkozatot fogadtak el, amely hangoztatja: az ágazati szakszervezeteknek joguk és kötelességük a dolgozók nevében fellépni. Elítélték az opportunizmust és a lengyelországi helyzet más negatív jelenségeit; hangsúlyozták, hogy az ágazati szak- szervezetek soha nem lesznek a szocialista rendszer■ ellenzékévé.

Stanislaw Kania, a Lengyel

Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára találkozott az ágazati szak- szervezetek egyeztető bizottságának tagjaival.

★

Wroclawban kedden folytatódtak a tárgyalások a’ lengyel vasutasok bérkérdéseiről. A megbeszéléseken résztvevő kormánybizottságot Mieczyslaw Zajfryd közlekedési miniszter vezeti. Továbbra is vita tárgya a vasúti dolgozók béremelésére szolgáló pénzösszegek 'elosztási módjának és nagyságának kérdése.

★

A PAP hírügynökség közölte, hogy hétfőn a lengyel főügy és zségen sa j tóértekezletet

tartottak. A főügyészhelyettes tájékoztatta az újságírókat annak a nyomozati eljárásnak részleteiről, amely a Szolidaritás szakszervezet egyik varsói kerületi helyiségében : talált titkos dokumentum ügyében folyik. Ez a dokumentum — mint a sajtótájékoztatón közölték — államtitkokat képező információkat tartalmaz.

A Szolidaritás képviselői a főügyészségen azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben a letartóztatottakat nem helyezik szabadlábra, az Ursus gyárban sztrájkot hirdetnek meg. A Szolidaritás képviselőit a főügyészségen tájékoztatták a vád tartalmáról és közölték velük, hogy a letartóztatottakat nem engedik szabadon.

Furcsán vannak nevezetességeikkel a párizsiak. Mondják, annak idején az Eiffel- tornyot egyenesen le akarták bontani. S íme egy friss keletű bejegyzés a Centre Beau- bourg (hivatalos nevén: a Georges Pompidou művészeti és kulturális központ) vendégkönyvéből: „Tessék mondani, mikor fejezik be az épületet?"

Pedig az épület, a modern építőművészet e sokat Vita- tott-szidott terméke, immár negyedik éve fogadja a látogatókat.

Tervezők újítása

Ügy igaz, az első pillanat a hökkeneté, amint az ember a Les Halles Fórumától -a rue Beaubourg felé haladva megpillantja a Központot. Kikandikáló, bonyolult csőrendszerével nem különb, mint a szomszédságában készülő, fölállványozott ház. „Ez már a harmincadik század építészete — magyarázza egy hozzáértő. — Nemhogy eltakarná magát, de lemeztelenedik előtted, önmagát adja az épület.”

A csövek funkció szerint rendeződnek, az azonos szín, azonos szerepre utal. Az épület falán — kívül (!) — műanyag henger, itt lehet följutni az egyes szintekre. Nem tudom, hidegben hogy viselkedik, de az őszi napsütésben megreked a negyvenfokos levegő a plexibúra alatt, a vastraverzek melegre izzanak. A földszinten Georges Pompidou képe, a névadóé. A művészetet és építészetet ked-s velő egykori köztársasági elPárizsi ősz (2.)

A „harmincadik századból

n

nők álma valósult meg az olasz Piano és az angol Rogers terve alapján.

Minőén szint egyetlen hatalmas csarnok: az ötven méteres fesztávolságot — ez Rogersék és a szerkezettervező Öve Arup cég újítása — egyetlen belső pillér sem támasztja alá. A földszinten szemben könyvesbolt, balra az aktualitások terme: a legújabb könyveket, a napi sajtót olvashatja itt az ember; olvasásához fülhallgatón át élvezheti a magaválasztotta zenét. Egy szint, s azon belül négy emelet, a modern művészeteké. Az állandók: Picasso, Chagall és Henry Moorok mellett — Brancusi itt külön életet él: szobrai között sétálgathat a Centre látogatója. Jut hely időszakos kiállításoknak is. Most az őszi biennálénak: franciák, NSZK- beliek, norvégok, vietnamiak között arcpirosító öröm fölfedezni egy hazai művészt, a szentendrei Bukta Imrét.

Formaság nélkül

Van aztán még zenei kutatóintézet, külön világ a gyerekeknek az ipari tervezés központja, de az ember akkor teszi a legjobban, ha egyenesen a harmadik szintre siet. A műanyag kalitkából kilépve jobbra fordul, s belép a könyvtárba.

A dolog érdekessége már ekkor kezdődik, híja van minden formalitásnak: nincs igazolvány, nincs belépti díj — mint ahogy maga az egész Központ olcsó: 70 frankért árulják az egy évre szóló állandó belépőt, a laissez pas- ser-t —, nem vizsgálják az ember táskáját. Háromszázezer könyv között az ember szabadon válogathat, nincs kitölteni való ív, még csak szám sem pz asztalokhoz. Akinek nem jut szék, lekuporodhat a padlóra, senki nem veszi szentségtörésnek. Élnek is, főképp egyetemisták, a Beau- bourg-adta lehetőséggel. Itt eredetiben olvashatják két évezred filozófusait, százados folyóiratok bekötött példányai kéz alá esnék. S ha valami nem lenne meg a polcokon, elkérhető diafilmen, s ami otthon nélkülözhetetlen, oldalanként ötven centimért automata gépeken másolható.

„Mondja, kérem, — kérdezem az URH-s rádiós, egyenruhás felügyelőtől — itt nem lopnak?" Az őr mosolyog: miért tennék, meg aztán nem könnyű dolog innen egyetlen kis könyvecskét is kivinni. Ajánlja, próbáljam ki a biztonsági berendezést. Erich Se- gall Love storyjával sétálok ki a bejárati kapu lámpái között. Semmi hatás. Az őr sürget, menjek még egyszer.

Az eredmény ugyanaz. Némi zavar a repd szigorú őrei között. Vaskos szótárat kerítenek, most azzal sétálok ki ismét: fülsiketítő csengetés, a kapu két oldalán villog a lámpa. „Egy kis mágneses lap a titok nyitja — magyarázza az őr. Attól kezdve naponta előre köszön, cinkosan jelezve: mi ketten tudunk az effajta mágneses lapok megbízhatóságáról.

A magyar polcot keresem. A tájékoztatóban szemvillanás alatt kaptam meg a számot: 894,51. A terem sarkában, a görög és a kínai irodalom között szerényen húzódik meg a magyar gyűjtemény. Petőfik, Illyések, Dé- ryk mellett néhány kint élő magyar írása, s egy itthon agyonkeresett finn—magyar szótár, Párizsban bizonyára elengedhetetlen lehet. Hevenyészett, eshetőleges a válogatás. Irodalmunk, történelmünk még Párizsban is többet érdemelne.

Magyar tárgyú film után kutatok a katalógusban: ezerötszáz között egyet találok. Dél van, kettőre enyém az ötös számú tévékészülék — vagy húsz. van a könyvtárban ilyen,, bárki kedvére nézhet filmet Sartre-ről és De Gaulle-ról, a vulkáni kitörésekről és a gyémámtcsiszolás- ról, ingyen, persze. A film

közepés, de aminek örülök: tárgyilagos. Film közben valaki mellém ül, mi ez, kérdezi. Mondom, Magyarország. A fekete fiú érdeklődő. „Európában van?"

Helven nyelven

, A könyvtáron belül a nyelvi laboratórium külön világ. Kát stúdiójában a Föld hetven nyelvét tanulhatja egyszerre nyolcvan ember. (Megint hozzá kell tenni: in- gyen.) Az ember kiválasztja a módszert (külön katalógusok szolgálnak a választáshoz) s pultnál megkapja a könyvet, beül a kis. kalitkába és egy órán át dolgozhat magnószalaggal, tévével,

könyvvel, a választott módszer szerint.

Számolom, napjában nyolcszáz ember tanulhat nyelvet. Többségükben idegenek, olyanok, akik Párizsba jöttek, franciát tanulnak. Olyanok, akik beleuntak Párizs drágaságába, s most angol, német nyelvterületre igyekeznek. Néhány nap elég az ismerkedésre. A venezuelai fiúval a szocializmusról beszélgetünk; az angol lánnyal a házasságról: Párizsba jött férjhez. Én az afrikainak foglalom a helyet, s a francia nyugdíjas etnográfus, Paul Dumas, ha meglát, elém jön. Kínait tanul, jól ismeri Magyarországot és tiszteletre- méltóan büszke hazájára, a Beaubourgra meg különösképp.

(Következik: 3. Találkozás Smith boltjában.)

Major Árvácska