Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

t 1980. NOVEMBER 25.. KEDD x/ímav A művelődés szolgálatában Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Megvitatta és el­fogadta az V. ötéves tervidő­szak kulturális beruházásai­nak, felújításainak teljesítésé­ről szóló jelentést, valamint a VI. ötéves felújítási tervre és a kulturális alap új elosz­tási rendszerére tett javasla­tot. A VI. ötéves tervidőszakra 155 millió forintos felújítási alappal számolnak. Elsősor­ban azoknak a szakszervezeti és szakmaközi intézmények­nek a felújítását és korszerű­sítését kell támogatni — hang­súlyozták —, amelyek vállala­ti háttérrel nem rendelkez­nek. Az elnökség elfogadta a központi alap felosztására tett javaslatot, melynek alapján a VI. ötéves tervidőszakban 47 intézmény felújítására és korszerűsítésére kerül sor. Határozatot hoztak arra, hogy 1982. január 1-től a szakszervezetek, valamint az üzemek, vállalatok művelődé­si intézményeinek irányítása, ellenőrzése a szakmai szak- szervezeti központi vezetősé­gek hatáskörébe tartozzon. KiSZ-es tervek Már a következő évre 1981 sok tekintetben ki­emelkedő esztendeje lesz az ifjúsági mozgalomnak, hiszen nemcsak a KISZ X. kongresz- szusának éve, nemcsak az úttörőmozgalom fennállásának 35. évfordulója, hanem a VI. ötéves terv első éve, s az MSZMP XII, kongresszusát követő első év is ez. Épp ezért intenzív munka, sokrétű tevékenység vár a megye KISZ-fiataljaira — je­lentették be a KISZ Pest megyei Bizottságának tegnapi ülésén, ahol elfogadták a jö­vő esztendei munkaprogra­mot, a rendezvény- és ülés­tervet, valamint az ifjúsági szervezet jövő évi Pest me­gyei költségvetését. Tartalmas, elemző és fel­adatmeghatározó munkát kí­ván a megyei KlSZ-küldött- gyűlésre való felkészülés, sez szükséges az ifjúsági szerve­zet X. kongresszusának si­keréhez, a következő öt esz­tendő programjának kidolgo­zásához — áll a soron követ­kezőket meghatározó jövő esz­tendei tervben. S hogy melyek a kulcsfon­tosságú feladatok? Elsősorban a KISZ tömegbefolyásának, szervezettségének további nö­velése, a kisebb ipari és me„ zőgazdasági üzemekben pe­dig a tartalmi munka javítá­sa megyénkben. Kidolgozni a módszereket, munkaformákat, amelyekkel aktívan működ­hetnek közre a fiatalok a gazdasági építő munkában, s részt vállalva a társadalmi összefogásból, amelynek nyo­mán újjászületik a börzsönyi úttörővasút. Tovább kell nö­velni a politikai képzés- szín­vonalát, időszerű az érdekvé­delmi, érdekképviseleti mun­ka elemzése, s tervezik a fia­tal alkotók Pest megyei stú­diójának létrehozását a kö­vetkező esztendőben. Egyebére cswk kisfea-meSéknQk ? Gyógymetszett barackfák Hétezren vették meg a szeskssdestmat Nagy visszhangot váltott ki közvéleményünkben a tv A Hét című műsorában, a metszés nélküli szcilőterme-sz- tésről bemutatott riportfilm. Mint megtudtuk, a .talál­mánynak akadnak ellenzői, s a módszer bevezetését. egye­lőre nem javasolják az illeté­kes szervek. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság, ahol a tv- s-ek forgattak, mindenesetre bízik az eljárás sikerében, és akad néhány Pest megyei gaz­daság is, amelyikben már nagyüzemi méretekben pró­bálkoznak a szabadalom be­vezetésével. Az ügy minden bizonnyal még hosszú ideig vitára készteti az érdekelte­ket. Legalább annyira, mint az őszibarackfák gyógymet- szésének kérdése. Ez utóbbi módszer évekkel ezelőtt való­ságos vihart kavart szakmai berkekben. Nem véletlenül, hiszen a feltaláló, Hegedűs Antal Szeged környéki pa­rasztember, nem kisebb do­logra szánta el magát, mint­hogy felforgassa e csonthéjas növényünk megcsontoscdott módszerét Módszer háromszázért — Istentelen hideg volt az a tél 1941-ben. Arra azonban én sem gondoltam, makkéra kárt tesz a barackosomban. A négyéves termőre fordult ál­lomány egy szálig kipusztult a 26 fokos fagyban. Sírtam, mint egy gyerek. Aztán ahogy valamennyire kezdtem bele­törődni a veszteségbe, csak nem hagyott nyugodni a gon­dolat, miért az idősebb fák és nem az egyévesek fagytak el. Merthogy azok megma­radtak. — Így emlékszik visz- sza Hegedűs Antal módszere születésének idejére. Ízes sza­vakkal meséli el, hogyan jött rá arra, a pusztítás oka a met­szés által okozott és télre be nem gyógyult sebek voltak. Logikus okfejtéssel magya­rázza, hogyan kezdett önál­lóan kísérletezgetni, jutott el a felismerésig, metszéskor csak olyan sebeket szabad ejteni és legkésőbb szeptem­berig. amelyek 1—2 hát alatt begyógyulnak. Eljárása 1970-ben lett sza­badalom, a találmány ekkor indult el rögös útján. Az őszi­barackfák újfajta metszésének nehéz embere egy időben úgy látszott, végleg elveszti a csa­tát. Találmányát finoman fo­galmazva megalapozatlannak minősítette a szakmai, tudo­mányos közvélemény. Az idő azonban jó néhány kérdés­ben Hegedűs Antalt igazolta. 1978 óta szabadalmának érté­kesítésére a Licencia Vállalat kapott megbízást. A cég 300 forintért árusítja a gyógymet- szást ismertető könyvecskét, eladva ezzel1 a szabadalom jo­gát is a. kistermelőknek. S ter­mészetesen tanfolyamokat, konzultációkat is szervez az érdeklődők számára. Gátolt auxin Köztudott, hogy a Buda környéki táj hazánk legna­gyobb őszibaracktermesztő körzeteinek egyike. A Török­bálinti Állami Gazdaság 2110 hektáron integrálja ezt a gyü­mölcsfajt. Igen nagy számban található e vidéken a házi­kertekben, hétvégi telkeken őszibarackfa. Tény viszont az is, hogy ebben a körzetben tartja magát a hagyományos, úgynevezett rövid metsz&ses módszar a legmakacsabbul. De mi a véleménye a gyógy met­szésről dr. Timon Bélának, a törökbálinti csonthéjas gyü- mölcstenmesztási rendszer ve­zetőjének, az Őszibarack című könyv szerzőjének? — Korábbi álláspontomat fenntartva ma is állítom, a technológiai ajánlások között akad néhány naiv és a laikust könnyen megtévesztő utalás: például, aki a gyógymetszást alkalmazza, annak nem kell permeteznie és a műtrágyá­zásra sem helyez hangsúlyt. A módszer ennek ellenére hihe­tetlenül jól felhasznált né- nány gyakorlati tapasztalatot. — Mire gondol? — Hazai őszibarack-állomá­nyunkban igen nagy a fagy­sérülések és a baktériumok fertőzése okozta ágpusztulás, amely közvetve terméscsök­kentő hatást fejt ki. Mind­ezt megszünteti a gyógymeí- szés. A fa jól felkészül a tél­re, s további előny, hogy ki­küszöbölhető a téli munka. — Tulajdonképpen mi a módszer lényege és van-e tu­dományos magyarázata ? — A dolgot egészen leegy­szerűsítve arról van szó, a gyümölcsfát szinte egész nyá­ron szinte csipegetni, más szóval pincírozni kell. A mun­kák zöme augusztus—szeptem­ber hónapokra esik. Az állan­dó ritkítás, beavatkozás meg­akadályozza az auxinképző- dést azét a hormonét, amely , gátlólag hat a termőrügykép- : zésre. Lényegében a hajtás­növekedés rovására a termés­hozó képesség fokozódik. —• Tehát szám szerint is ' több barack terem? — Nem. Annyi történik csu- j pán, hogy a koroná szétte­rül, a gyümölcseik nagyob­bak, színesebbek les znék. Teekmlcgisi toircdalom — A Hosszúhegyi Állam: Gazdaságban másfél éve foly­nak a kísérletek. Hogyan lát­ja ön a módszer nagyüzemi elterjesztésének lehetőségeit? — Hangsúlyozni kívánom, mi nem a szabadalmat, csak annak egyes elemeit kívánjuk felhasználni. Az eljárás rend­kívül munkaigényes eredeti formájában, s ezt mindenkép­pen figyelembe kell vennünk. A nyári hosszú metszésre va­ló áttérés ezért csak fokoza­tos lehet. . Mindenesetre az eredmények a hagyományos technológia felváltására ösz­tönöznek. Ügy vélem, a tech­nológia forradalmát éljük a barackteirmeszitésben az egész világon, és ennek élcbb-utóbb Magyarországon is be kell kö­vetkeznie.-A­Nincs szándékunkban a gyógymetszéssel kapcsolatos vitában az egyik vagy másik fél prókátoraivá válni. A sza­badalmat leíró könyvről csak annyit, hogy mm veti el egé­szen a permetezés gondolatát, csak csökkenteni kívánja azok számát. Az sem kétséges, a téli metszések megszüntetése számos munkaszervezési prob­lémáit vet fel, általánossá té­tele csak megfelelő tapaszta­latok alapján lehetséges. En­nek ellenére úgy találjuk, a Licencia Vállalat helyesen cselekedett, amikor az ügy mellé állt: vállalta a talál­mány elterjesztését. Eddig hét­ezer kistermelő vette meg a szabadalmat, és alkalmazzák igen sokan sikerrel a mód­szert. Mint a feltaláló beszél­getésünk sarán elmondta, egyik célja az veit, hogy olyan metszési módot adjon közre, amelyet, az idős emberek is könnyen elvégezhetnek. Lát­tuk az így kezelt fákat, a ha­talmas, pircc.ao színű barac­kokat, és nem kellett különö­sebben meggyőzni bennünket arról, ez a portéka kelendőbb a hagyományosnál, a bel- e:> külföldi piacokon egyaránt. Hogy még több legyen belőle, ez fogyasztói, de egyben nép- gazdasági érdek is. Valkó Béla Az I—III. negyedév eredményei A KSH Pest megyei i&axgtstóságámsk /efei?f®se A megye* 1980. I—III. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1979. I—III. negyedévi %-ában Az ipari termelés A kivitelező építőipar saját építési­szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kiskereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) 97,1 92,1 104,9 101,4 107.3 104.4 104.5 101,4 BERUHÁZÁS Az év első három negyed­évében a beruházási tevé­kenység mérséklődött, az erő­forrásokat elsősorban a folya­matban lévő beruházásodra koncentrálták, s így nőtt az üzembe helyezések száma. A beruházásokra előirány­zott összegnek mintegy felét teljesítették az év első kilenc hónapjában. A III. negyedév folyamán 6, az év eddig eltelt idősza­kában pedig összesen 22 na­gyobb beruházást helyeztek üzembe. Ezek közül a terve­zett határidőnél korábban ad­ták át az ócsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet beru­házásában készülő export áru­alapot bővítő húsgalamb-te­nyészetet. A beruházások több­ségére j ellemző, hogy az alap­kapacitást vagy az előírt ha­táridőre vagy már korábban üzembe helyezik, ugyanakkor a kapcsolódó létesítmények felépítése, illetve a hiánypót­lási munkák elhúzódnak. A beruházásokon belül nőtt az építés és csökkent a gépbe­szerzés aránya. Ez utóbbinál — különösen a vállalati és a szövetkezeti beruházások ese­tében — a nem rubel viszony­laté beszerzések jelentős emelkedése tapasztalható. Szeptember végéig tanácsi be­ruházásokra többet használ­tak fel, mint egy évvé! ko­rábban. IPAR A megyébe települt ipar termelése — terméksorok alapján számolva — 1980. I—III. negyedévében 2,9 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termelés min­den szektorban csökkent, s az ágazatokat tekintve is csak az élelmiszeriparban követ­kezett be emelkedés. A nehéz­iparon belül legszámottevőb­ben a vegyiparban csökkent a termelés mennyisége, amely elsősorban az energiatakaré­kossággal függ ősze; a Dunai Kőolajipari Vállalat lényege­sen kevesebb kőolajat dolgo­zott fel a tavalyinál. Ugyan­akkor termékeinek összeté­telében minőségi változás tar pasztaiható, mivel növekvő a magasább feldolgozottságú termékek részaránya. A gép­ipar termelése 0,6 százalékkal mérséklődött, az építőanyag­iparé pedig az 1979. I—III. maradt. Mérséklődött a könnyűipari ágazat termelése is. A kész len- ,é3 len típusú szövet iránt mind belföldön, mind az or­szághatáron túl csökkent a kereslet, ezzel szemben viszont nyers körkötött és síkikötött kelméből, tréningruhából, pu­lóverből, kardigánból többet gyártottak a tavalyinál. Az ágazatok közül egyedül Ujj fajta sebességváltók A Csepel Autógyár egri, 3-as számú gyárában korszerűsítet­ték a termékszerkezetet. Az elmúlt évben kezdték meg NSZX- licenc alapján, a ZF sebességváltók gyártását. az élelmiszeripar növelte ter­melését. Idén ugyanis megfe­lelő mennyiségű nyersanyag állt a konzervgyárak rendel­kezésére, s így csaknem más­félszer annyi főzelékkonzer- v-at állítottak, elő, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipari termelés minden szektorban és ágazatban a tavalyinál alacsonyabb lét­szám mellett valósult meg. Az összes foglalkoztatottakon be­lül továbbra is a fizikai fog­lalkozásúak száma csökkent nagyobb mértékben, s ennél is jobban az általuk teljesí­tett munkaórák mennyisége. Kedvező, hogy a túlórafelhasz­nálás is tovább mérséklődik. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista ipar egé­szét tekintve nem változott számottevően, az ágazatok kö­zül csak a vegyiparban és az egyéb iparban nem énbe el az egy évvel korábbi szintet. A Pest megyei székhelyű, szocialista ipar értékesítése — összehasonlító áron számolva — 7,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel koráb­ban. Ennek ellenére a kivitel — a tavalyinál kisebb mérték­ben ugyan — tovább emelke­dőd, s a külföldi vevőknek át­adott termékvolumen kéthar­mada nem rubel relációba irányult. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek — összeha­sonlító áron számolva — 7,9 százalékkal kevesebb építőipa­ri munkát végeztek, mint egy évvel korábban. A mérséklő­dés a minisztériumi vállala­tok és a közös vállalkozások munkáinak csökkenéséből adódott Ez utóbbi teljes egér. száben az 1979-ben megszűnt Pest megyei 3. sz. Építőipari Vállalkozás termeléskiesésé­ből származott. A megye építőiparában a tanácsi vállalatok kivételével valamennyi szektorban keve­sebb dolgozót, foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. Mivel a létszám a termelésnél nagyobb mértékben csökkent, így az építőiparban a terme­lékenység 3 százalékkal emel­kedett. 1980-ban az építőipari szer­vezetek lakásépítési tevékeny­sége tovább mérséklődött. Szeptember végéig 834 la­kást adtak át, amelynek több mint négyötödét a Pest me­gyei Építőipari Vállalat épí­tette fel. A vállalat korábbi szerződései alapján növelte az olcsóbb, úgynevezett félkész lakások számát. MEZŐGAZDASÁG Az őszi munkák a kedve­zőtlen időjárás miatt rosszab­bul állnak, mint az elmúlt évben. A megyében október végéig az előirányzott terület feléről takarították be a ter­mést. Az érési időszak elhú­zódása elsősorban a kukori­cát érintette. A késői érés mi­att október végéig a kukori­cának alig több mint egyötö­dét takarították be,, míg az elmúlt évben ebben az idő­pontban már közel 90 száza­lékos volt ez az arány. Az őszi vetések is késésben vannak, például búzából a tervezett területnek jóval ki­sebb hányadát vetették be, mint tavaly ilyenkor. JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS A megfigyelt népgazdasági ágakban foglalkoztatottak szá­ma 1980. I—III. negyedévé­ben 0,4 százalékkal volt ma­gasabb, mint az előző év azo­nos időszakában. A növeke­dés mérséklődése összefügg az V. ötéves tervben előírt célkitűzésekkel. Az anya­gi ágak közül csak a mező­gazdaságban nőtt a foglalkoz­tatottak száma. A kereskede­lemben — a terv élői) ányzia- tával szemben — a foglalkoz­tatottság nem nőtt, hanem 1,3 százalékkal csökkent. A fog­lalkoztatottak több mint 80 százaléka fizikai foglalkozású, számuk összességében az elő­ző évihez hasonló szinten ma- íadt. A lakosság készpénzbevéte­lei az év első kilenc hónapjá­ban 11 százalékkal, ezen be­lül a bér- és bérjellegű be­vételek 3,5 százalékkal emel­kedtek. A fizikai foglalkozású dolgozók havi átlagbére min­den népgazdasági ágban nőtit. A növekedés mértéke azonban az elmúlt évinél mérsékeltebb volt. A mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos bevételeken belül a felvásárlásból szár­mazó bevételek összege jelen­tősen meghaladta az előző évit. Ez összefügg egyrészt a felvásárlási árak emelkedésé­vel, másrészt a termésered­mények kedvező alakulásá­val. A lakosság takarékbetét­állománya szeptember 30-án, 7,5 milliárd Ft-ot tett ki, ez 7,9 százalékkal több, mint az. 1979. év azonos időpontjában volt. A betétállomány évek óta tartó növekedési ütemének mérséklődése az idén tovább folytatódott. A lakosság ré­szére folyósított hitelek a ne­gyedév végén megközelítették a 9 milliárd Ft-ot. A hitelek közül változatlanul az építé­si kölcsönök részaránya a leg­magasabb. A megye kiskereskedelme 17,6 milliárd Ft forgalmat bo­nyolított le. A forgalom — összehasonlító áron számolva — 1,4 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az év első feléhez képest élénkült a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek, va­lamint a vegyes iparcikkek kereslete. A vendéglátás for­galma a vendéglátói árak eme­lésének hatására 4,5 százalék­kal kisebb volt a tavalyinál. Ezenkívül a ruházati cikkek eladott mennyisége továbbra is elmarad az egy évvel koráb­bitól. Az év eddig eltelt idősza­kában javult az áruellátás a tartós fogyasztási cikkek kö­rében is, de néhány cikknél az ellátás továbbra sem volt folyamatos és sok esetben vá­lasztékhiány nehezítette a la­kosság beszerzéseit, A javuló áruellátás hatására nőtt a tar­tós fogyasztási cikkek forgal­ma, ezen belül is jelentőseb- ban — 12—19 százalék közöt­ti mértékben — az automata mosógép, a villanybojler, a kerékpár, a varrógép és a személygépkocsi eladott meny- nyisége. Tavaly a forgalom 25 százalékát, idén csupán 18 százalékát bonyolították le hi­tellevél útján, ami annak a követekezménye, hogy febru­ártól csökkentették a hitelle­vélre vásárolható cikkek kö­rét. A múlt évben hozott árin­tézkedés az idegenforgalomnál is éreztette hatását. Jelentő­sen emelkedtek hazánkban az itt-tartózkodás költségei, s ez megmutatkozott mind a szo­cialista, mind a tőkés orszá­gokból jövő turisták mérsék­lődő érdeklődésében is. A megye szállodáiban és az egyéb szálláshelyeken a férő­helyek száma 4,0 százalékkal bővült, a vendégforgalom azonban 13 százalékkal elma­radt az 1979. I—III. negyed­évétől. Az idelátogató vendé­gek 27 százaléka érkezett külföldről, szemben a múlt évi 31 százalékkal. A külföldiek többsége az olcsóbb szálláshe­lyeket vette igénybe, ezért az egyéb szálláshelyeken eltöl­tött átlagos tartózkodási idő valamivel magasabb volt az elmúlt évinél. A megye általános iskolái­ban 109 ezer gyermek kezdte meg tanulmányait az 1980— 81. tanévben, 4300 fővel több, mint egy évvel korábban. A demográfiai hullám már érez­teti hatását, ugyanis az első évfolyamos tanulók száma 13 százalékkal több az elmúlt tanévinél. A tanév kezdetéig a megye 29 településén bőví­tették az általános iskolai há­lózatot, ebből 12-ben adták át új iskolát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents