Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
1980. NOVEMBER 23., VASÄRNAP KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Redőkből bontakozó A RUBLJOV MÚZEUM IKONTÁRLATA BUDAPESTEN Egyszerre utazhat Moszkvába és a XVI. századba az, aki megnézi a Rubljov Múzeum ikonanyagát a Szépművészeti Múzeumban. Századok üzenete Először csak gyönyörködik a fára festett Csodatevő Szent Miklós-ban, a kicsit íelnőites gyermekét kézben tartó Isten- anyd-ban. Elmélyedve, elmélyülve ezután észreveszi a népi megfigyelések gazdagságát és a drapériák festésének hallatlan modernségét is. Ahogy gyúródik a ruha Szent Parasz- keva alakján a XVI. századiban, az már a kubizmus egyik előjele. Valahonnan nagyon ismerősek e táblák. Címük is, szemléletük szintúgy. Szent Kozma és Damján alakját a novgorodi iskola is idéz.e, de megtaláljuk őket a ráckevei szerb templom nevüket viselő kápolnájában, hasonló ikonográfiái ábrázolással. Figyelemre méltó az északi írásielekkel tűzdelt Illés próféta szekere. Ezt a motívumot meg Ady verséből ismerjük. Ikon és költemény egyszerre jár a XVI. és a XX. században a biblia ezen nyomvonalán, kötöttséget levető szabadsággal a képalkotó formákat illetően. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy jelezzük; kitünően restaurálták e táblákat. Tudományos alapossággal és festői gondossággal. A restaurátoroknak a Szovjetunióban nagy a tiszteletük felelősségük mellett, jó munkájuk inspirálásá- ra nevüket is feltüntetik az újjávarázsolt táblákon. Sorolom nevüket: A. Kirikov, I. Vatagina, A. Veszelovszkaja és Tyihomirova. Ezt a példát, ezt a megbecsülést mi, is átvehetnénk. NemcSaJc, r$v_ feltüntetésével, hartefrn' azzal is, hogy fokozottabb gondot fordítunk a restaurátorok főiskolai képzésére. Mindennapi értékek A mai szovjet iparművészet Műcsarnokban látható kiállításán szembetűnő áz elképzelések választékossága. Minden irányzat jelen van, konzervatívabb-és merészebb megoldásokat egyaránt láthatunk. A tálak, gobelinek, üvegtárgyak egyaránt idéznek az egyes népek gazdag néprajzi és népművészeti hagyományaiból. A rigai Ausztrinyja Nyári mézet idéző gobelinja azért emelkedik ki a jó átlagból, mert nemcsak ment e népi forrásból, hanem bátran elszakad tőle azzal, hogy fokozza, egyéni gondolat kifejezésére használja. módosítja. Igen szépek a tallinni bőrtárcák és dísznyergek, minden tárgy a felCsumakova: Csendélet-tál készültséget és a művészi lelkiismeretességet példázza. Ehhez hozzájárul az a folyamatos tapasztalatcsere, mely az egyes népek és nemzetiségek között megteremti a gazdag árnyalatokat és az értékek kiegyenlítődését a képzésben és az iparművészeti gyakorlatban egyaránt. Fények és árnyak művészete Fotqk ritkán váltanak ki az emberből ilyen megrendülést, mint Féner Tamás felvételei a Műcsarnokban rendezett tárlaton. Most nem is elsősorban arra gondolok, hogy hiánytalan' technikával, kellő élméTyülfsSfgel és ötletgazdagsággal rendelkezik Féner, nem is arra, hogy felvértezett tapasztalatokkal. A lényeg az, hogy Féner Tamás rádöbbent minket arra: egy művész, egy sebész, egy akrobata, bányász, balett-táncos, üvegfúvó, vadászrepülő élete, tevékenysége, munkája egyaránt becsült érték, ha küldetéstudattal pá- rosul. Érték és mindentől függetlenül az élet központi fontosságú tette. Bizonyítottan mutatja be nekünk azt, hogy így van, felismerésre késztet. Csöndesen megszólít, hogy bármilyen műfajban minden ember a legnagyobbat érheti el. Mutatja és bizonyítja. Technikával, lelkülettel. Még valamit: azt, hogy a fotó is, ritka kivételként, elérheti a művészi rangot. Az ő esetében feltétlenül. Könnyed ecsetvonások November végéig láthatók Jancsek Antal alkotásai a csepeli iskolagalériában. Paradoxon, de igaz, műveit jobban ismerik Japánban, Ausztriában vagy Hollandiában, mint hazánkban. Hincz Gyula és Domanovszky Endre kortársaként 1907-ben született, de ez a második önálló tárlata itthon. Külföldre egymást érték meghívásai. Könnyed ecsetkezeléssel, virtuóz' rajz- készséggel örökítette meg nemcsak a Dunakanyar, Budapest és a Balaton tájait, hanem a nevezetes sporteseményeket is, így a magyar futballválogatott 1954-es berni mérkőzését és Papp László utolsó bécsi győztes küzdelmét. Jellemző szerénységére, elhivatottságára, hogy bár képeit londoni, New Yorfe-i, milánói, velencei és római múzeumok is őrzik — még Arturo Toscanini is vásárolt tőle —, mégis arra büszke, hogy Űtkövezök című festménye a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Losonci Miklós Az utóbbi hetekben kezdődött el a Hunniában több jövő évi produkció forgatása, így Szomjas György rendező — Kopaszkutya címmel — elsősorban a fiatalokhoz szóló filmet készít: egy, az ismeretlenségből induló beat-zenekar pályafutását eleveníti meg, a Hobo Blues Band főszereplésével, s persze sok zenével. Első mozifilmjét forgatja Vitray Tamás. Ebben annak a — következetes, a hétköznapok hőseire kíváncsi — szemGYERMEKSZ1NHAZ Liliomfi Szigligeti Ede: Liliomfi című vígjátékát mutatták be a Budapesti Gyermekszínházban. A könnyed, szórakoztató történet, a cselekmény mulatságos félreértései, váratlan fordulatai miatt már több nemzedék tetszését nyerte el. A magyar színészet hőskorát, a vándorkomédiások világát idéző darabot ezúttal Bor József rendezésében láthatja a közönség. A premieren a címszerepben Zágoni Zsolt lépett színpadra. NEVELESI TANÁCSADÓ A gyermekiélek mindentudói Nevelési tanácsadó. Ez az intézmény neve, ahol a szó szoros értelmében a neveléshez adnak tanácsot. Szülőknek is, pedagógusoknak is. S szinte kivétel nélkül olyan esetekben, amelyekre a problémás jelző illik leginkább ... Esetek, tömörítve A színhely Budaörsön, a budai járási nevelési tanácsadó. A história már több eset párlata. A személyek — az édesanya és kislánya — ugyancsak több ügy szereplőit személyesítik meg. A kislány. Legyen a neve mondjuk Edit, lakjon Zsámbé- kon, és járjon a 7/e osztályba. Most éppen arra vár, hogy beléphessen a pszichológushoz. Láthatólag szorong. Nem is csoda, hiszen édesanyja zord pillantásokkal méregeti. Edit a kezét tördeli öntudatlan mozdulatokkal, azután a narancssárga hirdetményre esik pillantása: a pályaválasztási intézet plakátjára. Vajon mi is lesz a sorsa jövőre, amikor élethivatást kell választania? Hiszen nagyon gyengén tanul. Az édesanya babrál. A legalkalmasabb tárgy erre a faliszőnyeg, amelyet szürkés szálakkal körülfont lécek kereteznek. Ezek ugyancsak feketédében vannak, talán mert mások is ezt keresik kezükkel. Pedig ott az asztalon három újság is, a Ludas, az Állatvilág, a Dörmögő. Kudarcok világa Odabent. Az anyuka átadja az orvosi vizsgálat eredményeit, az EKG-leletet s az TV-FIGYELO Cári kapu (az ikonkiállítás anya- gából) ideggyógyász véleményét. Mindkettő negatív, nem fiziológiai okok miatt tanul rosszul Edit. A beszélgetés során kiderül, meghalt a nagymama, az édesapa kórházban, elgázolta egy autó. A nagypapa is súlyos beteg, otthon fekszik. Edit harmadízben jött, már ismerős. Legutóbbi kudarcáról mesél, amikor egyest kapott fizikából az egész padsor, mert rossz volt a műszer. Bár a hiba 'kiderült, az egyes maradt. Azután elmondja, irodalomból ötös lett a dolgozata. És máris együttérzően számol be legutóbbi olvasmányának élményeiről, szinte sírással küszködik, úgy mondja, mennyire sajnálja Nyilas Misit, amiért a társai elvették a csomagját. Otthon Edit vigyáz a bátyja kétéves kislányára. Játszik is vele, babáznak, pedig ő jobban szeretne olvasni már a kisgyerekkel. A barátnője kinevette. amikor rájuk nyitott, s látta, hogy a földön ülve a babát öltöztetik. .A barátnő is nevel. A kisöccsét. Réndszeré- sen megveri. Edit úgy gondolja: nem szabad a kisgyerekeket megütni... Árulkodó rajz Nézzük csak Edit esetét — mondja a nevelési tanácsadó, Szabó Altiláné pszichológus. — Itt a gyereknek a családról készült rajza, a legnagyobb anyu, azután Edit, a legkisebb apu, a két báty nem is került a rajzra. S mi az igazság? Az édesanya neurotikus személyiség, méghozzá erőszakosan az. El-elcsattan olykor a pofon is. Az édesapa, független attól, hogy most beteg, hűvös kapcsolatot tart a kislánnyal, aki nemcsak a harmadik, hanem igen késői gyereke is. Mert a testvérek között nagy a kor- különbség, szinte érzelmi töltés nélküli a kapcsolatuk. Editet sajátos beutalóval küldték. A dolgozatfüzetébe azt írta a matematikatanára: minden próbálkozás hiábavaló, vigye az anyuka pszichológushoz. Közrejátszhatott persze a tanár türelmetlensége, tehetetlensége is, mégis bántó üzenet ... Ok: a gátlásosság Az édesanya persze ettől ijedt és dühös egyszerre. A kislány ugyanis egy ideje alvajáró, éjszaka fölkel és sétára indul a lakásban. Azután nemcsak a matematikából gyenge, hanem még jó néhány tárgyból áll kettesre. Talán nem normális? A pszichológus szerint Edit nem beteg. Tény azonban, hogy gátlásokkal küzd, ha a nyilvánosság előtt kell felelnie, s mert nem sikerül, mindig megszégyenül, ezért fokozódnak a gátlásai. Az alvajárás már a neurózis tünete. Amióta esténként nyugtatót kap, elhagyta ezt a szokását, s amióta tudja, hogy korántsem buta — mint vélte —, mert az intelligencia-vizsgálat mást állapított meg, jobbak az osztályzatai is. Persze most sem könnyen nyílik meg mások előtt. Az első tanács, amit az iskola és a szülő kapott, az, hogy Edit lehetőleg négyszemközt feleljen a pedagógusok kérdéseire, s jobban vegyek figyelembe az írásbeli jegyeit. A pszichológusnál már a beszédgátlásnak is csak egy jele tapasztalható: ha szól. remeg még a hangja. Edit többször is jön még a tanácsadóba. Tanulás, magatartás Nem az egyedüli eset Edité. A budai járásból, Százhalombattáról és Érdről két év alatt, amióta megnyitotta kapuit az intézet, 450 gyereket fogadtak. Közülük 200-an hasonló tanulási problémák miatt kerültek ide, többnyire az iskola javaslatára. Azután körülbelül ugyanennyien azért, mert az iskolaérettségi vizsgálaton úgy ítélték meg, hogy még korai lenne megkezdeni a rendszeres tanulást, esetleg felmentésre, korrekciós oktatásra, vagy gyógypedagógiai nevelésre szorulnak a gyerekek. A többiek pedig magatartási problémák miatt, esetleg gyámügyek, láthatási ügyek okán. Ismét Szabó Attijáné. — Az okok között sok minden szerepel. Akadnak agresszív gyerekek. iskolakerülő csavargók, testvérféltékenyek, jönnek olyan tünetekkel, mint az éjszakai ágybavizelés, a körömrágás, szorongás, s jönnek, mert a családtól féltve a gyámhatóság küldi őket vizsgálatra, vagy mert a szülők képtelenek megegyezni abban, hogy miután elváltak, kinél legyen a gyerek. Pedig éppen az ő állapota kell hogy eldöntse, ki és mikor láthatja őt. Úgy, ahogy van Ami vitathatatlan, az, hogy az itteni ügyek zöme családi gondoktól, néha tragédiáktól terhes, s a megoldásuk csak úgy lehetséges, ha sikerül segítőtársul megnyerni a szülőket, a nevelőket. Megesik olykor az is, hogy a vizsgálat majdnem elég. Többnyire azonban hónapokig hetente egyszer folyik itt a beszélgetés, a rajzolás, a bábjáték, a pszichológiai tesztek sora készül. A helyzet enyhítését szolgáló foglalkozásokon vesz részt a nebuló — szakértő pedagógus, pszichológus irányításával természetesen —, mire megszűnik az eredeti probléma. Kevés a kilátástalan eset, csak azok számítanak ilyennek, amelyeknél hiányzik a szülőkből a belátás. De ugyanígy ritka az is, amikor elég az egyszeri látogatás. Jó példa erre a verekedős kisfiú, akit tanára és édesapja együtt hozott be, s bár a gyerek egyetlen szót sem szólt, elsősegélynek megtette a tanács, helyezzék át másik osztályba. A verekedést elhagyta ugyan, de még hónapokig rendszeres vendég volt a tanácsadóban, hogy kiderüljön, s megszűnjön agresszivitásának oka. Mert itt úgy kúrálják a gyermeki lélek bajait: elfogadják őt ahogy van, s szinte észrevétlenül, játék közben terelik a jó irányba vezető útra. Akárcsak — mert a gyógyulásnak ez is feltétele — a szülőket. Vasvári G. Pál | léletnek az összegzését kívánja filmszalagra rögzíteni, amelyet nagysikerű televízióműsoraiban éveken át képviselt. Mészáros Márta ismét magyar—francia közös produkciót rendez: most kezdődtek meg a Gaumont-cég támogatásával készülő film munkálatai. A jelenben játszódó mű egy elveszett gyermekét kereső anya sorsával ismerteti meg majd a nézőket, nemzetközi szereplőgárda közreműködésével. JÖVŐ ÉVI PRODUKCIÓK Film forgatók körében mint az, hogy szinte percekig sem moccant meg a keményen lecövekelt kamera — egyúttal a mívesen megfogalmazott mondatok élvezését is erősen csökkentette, mert általában akkor is totálképet láttunk, ha a magánélet val- lomásos jelenetei tűntek fel, s akkor is, amikor annak a rövidke közszereplésnek az eseménysora következett. Sajnos a felkért színészek is rendre úgy játszottak, mintha testközeli publikum figyelte volna őket. Magyarán: erős mimikával, neki szabadított gesztusokkal. Van egy közkeletű kiszólás a színházi világban: a darab nem jön át a rivaldán. Szó, ami szó, ez a megtévésített Különc sem jött át, az eredeti dráma értékeit ismerve, őszinte sajnálatunkra. Nem először tapasztalunk ilyesmit A magyar dráma 30 éve című sorozat nézése közben, s feltehetőleg nem is utoljára. Százhalombatta. A pén-' tek esti híradóban csendes szenzációként tudatták, hogy másfél év helyett alig hat hónap alatt készült el Százhalombattán az új paraffindesztilláló. A jó piaci lehetőségek miatt kerülhetett sor az ily sebes ütemű építkezésre, amely — remélhetőleg — másutt is megindul, s hasonlóképpen nagy hasznot hoz. Akácz László földarabolása? Hogy még szí- : vesen meghallgattunk volna : néhány kiegészítő szót? Hát : istenem, első nekibuzdulásra i nem remekelhet még az arányérzék, s különben is, a sok • egyéb kimért és tanáros pedantériával mérlegelt képsor társaságában igazán üdítőleg ! hatott ez az ifjonti kócosság. A néző tehát tapsol és bólogat, mert teljes joggal hí vévé válhatott a Stúdió ’80-nak. Egyúttal azonban szurkol is, hogy ugyan majd hétről hétre lesz-e kellő mennyiségű ötlet, s annyi energia, amennyi a legaktuálisabb tippek legmozgalmasabb féldolgozásához kell. A különc. Igazán televíziósnak mondottuk az imént ezt az Érdi Sándor főszerkesztésében most startolt képes-hangos hetilapot, és amikor A magyar dráma 30 éve című sorozat keretében pénteken este bemutatott Illyés Gyula-drámát, A különcöt láttuk, legfőbb kifogásként azt tapasztalhattuk, hogy e Vámos László rendezte változata egyáltalán nem termett a képernyőre. Mintha egy színpadra szegeződtek volna a kamerák, olyan statikusnak tűnt a jelenetek túlnyomó . többsége, s dehogyis olyannak, amilyennek a szerző szánta: ■ eleven izzásának, részvétet keltőnek. A teátrum! jelleg — márStúdió ’80. Hosszas várakozás után végre a képernyőre .került a televízió új kulturális hetilapja, a Stúdió ’30, amely több, korábban futó sorozat — a Filmszem, a Színházi Magazin — utódjaként szándékszik felvállalni a stúdiók, a pódiumok meg a műtermek, kiállítóhelyiségek világában történő események, jelenségek együttes tükrözte- tését. (Ami azt illeti, jobb címmel is elláthatták volna ezt a nyilvánvalóan sokszor és alaposan átgondolt szemlét, hisz’ egyrészt egyáltalán nem stúdiósán zárt az, ami ebben a hatvan percben a szemünk elé kerül, másrészt meg ez a szó, mint ilyen-olyan megnevezés. meglehetősen elkoptatott. No, de most már mindegy: fut úgy, ahogyan útjára bocsátották...) Premierről lévén szó. illendő óvatosan fogalmazni, ám még a legtartózkodóbb megítélés is azt mondatja, hogy ez a legelső egy óra igazán jól sikerült. A hosszú megnyilatkozásokhoz és a réveteg pász- tázásokhoz szokott néző csak úgy kapkodhatta a fejét, amikor riportalany riportalanyt, helyszín helyszínt követett, s a tisztes keménységű kérdésekre visszacsapott egy-egy hasonlóképpen frappáns válasz. Mindez pedig tényleg oly sebes ritmusban pergett tova, amelyhez foghatót ebben a műfajban még aligha tapasztalhattunk. Hogy időnként kissé zavarónak tűnt némely riport
