Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Karácsonyra Játék óvodába, bölcsődébe 1. A Mor.ori Kefegyárban az év végéig csaknem 300 gurulós zsámolyt készítenek. A játéko­kat még karácsony előtt sze­retnék kiszállítani a bölcsődék, óvodák kis lakóinak. A képen: Erős Sándor gyalugépen készíti a gurulós zsámoly felületét. 2. Burján Sándor és Pásztor Istvánné összeszerelik a játé­kot. Barcza Zsolt felvételei Fedett szín — hulladékból Darupályát És felszerelnek Könnyítenek a nehéz fizikai munkán A . maglódi Rákosmezeje Tsz fémipari 1. ágazata Gyömirőn, a Baj csy-Zsilinszky utcában működik. Az üzem várhatóan túlteljesíti idei ter­vét, bevételük meghaladja majd a 40 millió forintot. A termelés és a termelő- eszközök fejlődésétől kissé el­maradt a munkakörülmények javulása, annak ellenére, hogy a vezetők erre is tettek intéz- kAláseket és az anyagiakat sem sajnálták. Tavasszal több mint egy­millió forintért vásároltak egy lemezdaraboló gépet, amely a régi műhelybe már nem fért be, így so­káig a szabadban hasz­nálták. Az ágazat vezetői már régóta törekednek arra, hogy a le- mezdaraboló és a gyártáséit)- készítő dolgozók részére az időjárás viszontagságaitól füg­getlen munkakörülményeket biztosítsanak. Mivel a közös gazdaság beruházási kerete ilyen építkezés költségeit nem tudta volna fedezni, úgy dön­töttek, hogy egy nyitott színt készítenek a gép fölé. A csak­nem 400 négyzetméteres színt hulladék vasanyagból, társa­dalmi munkával készítették él a szocialista brigádok tagjai, így a kilogrammonként fel­használt idomvas 14 forint helyett csupán egy forintba ke­rült. Csak a hullámpalát és az ajtókat, ablakokat kellett beszerezni. Még a hidegek beállta előtt a színt téliesíteni akarják, hogy a lemezek darabolását és a gyártás­előkészítést zavartalanul végezhessék az ott dolgo­zók. A munka könnyítése érde­kében jövőre tervezik a szín építésé íek végleges befejezé­sét, amikoris felszerelik a darupályát, amely az anyagok mozgatását biztosítja majd, mentesítve ezzel a nehéz fi­zikai munkától a lakatosokat. ŐRI IVI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1980. NOVEMBER 22., SZOMBAT Nagyobb lehetőségek a tagoknál Hétfőn: takarékszövetkezeti részközgyűlések A lakosság pénzügyeit ha­zánkban az Országos Takarék- pénztár és a takarékszövetke­zetek intézik. Az előbbi már több évtizedes múltra tekint­het vissza, a takarékszövetke­zetek néhány évvel később kezdték meg működésüket. Já­rásunkban elsőiként Ecseren alakult meg az intézmény, amelynek működési területe több községre is kiterjedt. Később Monoron és Pilisen is létrehozták a lakosság pénz­ügyeit intéző szövetkezedet. Ezekben a hetekben fontos fórumokat tartanak a részköz­gyűlések megtartásával a ta­karékszövetkezetek tagjainak járásunkban. Az országos irányelveket figyelembe véve koncentrálni akarják az erő­ket, s a részközgyűléseken döntenek az ecseri és a monori takarékszövetkezetek egyesü­léséről. Több kölcsön A kölcsönzés bővülésének lehetőségét kínálja a szervezeti átalakulás, ugyanis az ecseri szövetkezet lényegesen na­gyobb kölcsönalappal rendel­kezik a monodnál. Az igények is különbözőek, az egyesülés után az egységekre lebontott pénzkeretek rugalmasabban átcsoportosíthatók, igazodva a tagok igényeihez. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.). Gyomron.: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26.). Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Pé­teriben: központi ügyelet (Mo­noron, az egészségnazban). Maglódon és Ecseren: jir. Gábor Zsuzsa (Maglód). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákó­czi u. 40.). Sülysápon és Üriban: dr. Gáspár István (Sülysáp). Üllőn: dr. Koncz Lajos. Vecsésen: dr. Gajdátsy Ár­pád tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál, Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12­Rangadó Albertirsán Vasárnapi labdarúgás MEGYEI BAJNOKSÁG: Sülysáp—Gödi TK, Sülysáp, 13 óra, Pilis—Iklad, Pilis, 13 óra. Az ifjúsági előmérkőzések 11 óra 30 perckor kezdődnek. MONORI—CEGLÉDI ÖSZ- SZEVONT JÁRÁSI BAJNOK­SÁG, I. OSZTÁLY: Gyömrő— Maglód, vezeti: Antal Gyula (partjelző: Sári), Üllő—Mende Kiss Tibor Zoltán (Szabó S.), Nyáregyháza—Péteri, Höröm- pő János (Sárosi), Albertirsa— Vecsés, Hegyes István (Zsu- zsandor, Fejes), Nagykőrös— Monor, Szuda (Bakos), Kara­tetétien—Törtei, Veres A. (L its), Ceglédbercel—Ecser Ágoston (P. Szabó), Abony— Dánszentmiklós, Gavló (Len­dér). Valamennyi felnőtt találkozó délután fél kettőkor kezdődik az elöl állók otthonában, meg­előzően az ifjúsági csapatok lépnek pályára fél 12-kor. SERDÜLŐ MÉRKŐZÉSEK: Vecsés—Nagykőrös, 9 (Hegyes István), Albertirsa—Nyáregy­háza, 9 (Fejes), Pilis—Gyömrő, 9 (Ágoston), Maglód—Tápíó- szentmárton, 9 (Csanaki), Sülysáp—Monor, 9 (Antal Gy.), Ceglédi VSE—Abony, 9 (Gavló), Dánszentmiklós—Üllő, 9 (Szóró). tői 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. Az új szervezet működési területe kiterjed a járás csak­nem valamennyi településére. Ennek kialakításához szüksé­ges volt az egyesülésen kívül­álló ceglédberceli és tápió- széntmártoni takarékszövetke­zetek igazgatóságának az a kedvező állásfoglalása, hogy a területrendezés következtében szűkebb pátriánkban üzemel­tetett egységeiket átengedik az új, megnövekedett szövetkezet­nek. Szakképzett dolgozók A leendő Monori Járási Ta­karékszövetkezet székhelye Monoron, a jövőre fölépülő új irodaházban lesz. Induló be­tétállománya meghaladja a 65 millió forintot, 19 milliót fordíthatnak kölcsönökre. Két év múlva tervezik a biztosítási tevékenység beindítását is. Jö­vőre Üriban és Vasadon ki- rendeltségeket kívánnak nyit­ni, s számításba veszik Vecsés nagyközség, bevonását is. Az előkészítő bizottság ala­pos munkát végzett, az ecseri szövetkezethez tartozó közsé­gekben már túl vannak a rész- közgyűléseken, s a tagság meg­szavazta az egyesülést. A mo­nori takarékszövetkezethez tartozó Péteri községben is igent mondtak a tagok, a já­rási székhelyen november 24- én, hétfőn 18 órakor a mag­gyárban és a művelődési ház­ban tartják meg a részközgyű­lést, amelynek legfontosabb napirendje szintén az egyesü­lés feletti döntés. A takarékszövetkezetekben és a kirendeltségeken egyre több a szakképzett pénzügyi dolgozó, valamenoyiükre szük­ség lesz a jövőben is. Megma­radnak a választott testületek is, csupán a létszámuk válto­zik. Ha a monoriak is megsza­vazzák az egyesülést, akkor az I. kategóriába sorolják az in­tézményt, s nagyobb lehetősé­gek nyílnak a lakosság részé­re. A takarékszövetkezet legfon­tosabb feladata er kölcsönzési tevékenység, hiszen ehhez kap­csolódik a legnagyobb tagsági érdek, ezzel tudnak a legtöb­bet segíteni tagjaiknak. Az utóbbi időben különösen nagy volt az érdeklődés a mezőgaz­dasági és a személyi kölcsönök iránt. A lehetőségekhez mér­ten a jövőben még inkább tö­rekednek majd a háztáji, a ki­segítő és egyéb kisgazdaságok, valamint a mezőgazdasági szakcsoportok termelési köl­csönigényeinek maradéktalan kielégítésére. Új szolgáltatások Az új szolgáltatások beveze­tése is a rész jegy alappal ren­delkező tagok érdekében tör­ténik. A Monori járási Takarék- szövetkezet 1981. január 1-től i kezdi meg működését, az új elnök, elnökhelyettes és egyéb bizottságok irányításával. G. J. Gázcseretelep Gombán Már a palackokat November elején tartották, mint lapunkban is hírül adtuk, a gombai gázcseretelep műsza­ki átadását. A telep a tanács telkén, a TIGÁ.Z pénzéből és a Fáy And­rás Termelőszövetkezet építő­ipari kapacitásának felhaszná­lásával készült el. A működte­tés elkezdésére várniuk kell a három település — Gomba, Bé- nye, Káva — lakóinak, mert annak alapvető feltétele az energetikai felügyelet engedé­lye. | Ez az engedély a napokban érkezett meg a közös tanács­hoz, tehát most már csak a gázpalackok kiszállítása ma­radt hátra, s a helybeliek úgy remélik, hogy a jövő hónap elejétől már nem kell más te­lepülésekre utazniuk propán- bután gázért. Eefejezcdtek a falugyűlések A falugyűlések a közvetlen demokrácia megvalósításának jelentős fórumai. Jól szolgálják a helyi és az országos politikai célok ismertetését, a lakóhely terveinek kialakítását, a la­kosság cselekvő részvételének szervezését, azok megvalósítá­sát. Mindez jól érvényesült az elmúlt napokban megtartott járásbeli falugyűléseken is, amelyeket a szokásosnál ko­rábban tartottak meg a tele­püléseken. Csaknem minden községben őszinte, kritikus be­számolók és hozzászólások hangzottak el, amelyek biztos irányt mutatnak a következő időszakra. Tegnap a sülysápi művelődési házban tartották meg szűkebb pátriánk utolsó falugyűlését, amelyen Pál László, a nagyközségi közös tanács elnöke számolt be az eredményekről és tervekről, s ugyancsak sor került a Haza­fias Népfront helyi bizottságá­nak újraválasztására is. A nap kulturális programja Menüén, 18 órától: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron, 14-től 19-ig: kiál­lítás mai magyar iparművészek munkáiból (a Vigadó feletti kiállítóteremben), 15-től: a gyermek-klub foglalkozása, a moziban, 18-tól: 2001 — Ür- odüsszeia I—II. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub­foglalkozás, a moziban, 17-től: Evezz egyedül. Üllőn, 18-tól: táncest, játszik az Energia együttes, 18-tól: is­meretterjesztő előadás, Az USA katonapolitikájának 5 éve. Barangolás a járásban A mai kor emberének feladatai Elpusztult és újjáépült települések LASSAN KÉT ÉVE, hogy barangolásra indultunk járá­sunk községeibe, s azóta folya­matosan megismerkedhettünk a meglátogatott községek tör­ténetével, műemlékeivel, s egyéb érdekességeivel. Most szeretnénk — a teljesség igé­nye nélkül — összegezni ba­rangolásaink tapasztalatait. Járásunk a kőkorszak óta lakott hely. Ezt bizonyítják a gombai Várhegyen talált kő- korszakbeii leletek, melyeket Kubinyi Ferenc, a múlt század neves régésze tárt fel. (A szé- csényi múzeum Kubinyi nevét viseli.) Lehetséges, hogy a római korban is lakott hely volt já­rásunk területe, de ebből az időből nem kerültek elő lele­tek. Annál több lelet maradt a népvándorlás korából, így a sülysápi és a mendei Leány­vár az avarok erődítménye volt, s ugyancsak országos je­lentőségű az e században fel­tárt üllői avarkori temető. Hazánkban a népvándorlás a magyarok bejövetelével véget ért, s erre a korra tehető já­rásunk legtöbb községének mai helybeli kialakulása. Elv­ből a korból való a sülyi templom tornya is, amely őr­A kevés számú népi műemlék egyike: a sülyi parasztház torony volt, s feladata a kö­zeli út ellenőrzése volt. Való­színűleg a mai 31-es út már akkor is fontos közút lehetett. Hiteles adataink vannak, hogy még a török _ hódoltság előtti időben létesültek Tápiósüly, Monor, Űri, Gomba, Káva, Bénye, Üllő, Maglód községek. a torok hódoltság Ml ATT sajnos sodrat szenve­dett járásunk akkori lakossá­ga. Sok falu vált lakatlanná vagy pusztult el és soha nem épült újjá. Például csak a Tá- pió-vidéK 14 falujából 10 pusz­tult el. A török kiűzése után az élet újra indult járásunk­ban, a földesurak a betelepül- teknek adott kedvezmények­kel próbálták benépesíteni a környéket, így alakult ki pél­dául a mai Pilis község is.. A Rákóczi-szabadságharc egyik jelentős eseménye Rákóczinak a gyömrői Mánya-réten tar­tott nagyhatású beszéde. A szatmári békekötés utáni nyugodt időszakban sokat fej­lődött járásunk is. Ez idő tájt épültek a török által lerom­bolt templomok újjá, s épül­tek egyre-másra a barokk és klasszicista nemesi kastélyok, kúriák — igaz, a jobbágyok verejtékével. A reformkor alatt olyan neves személyisé­gek éltek járásunk területén, mint a gombai birtokán gaz­dálkodó Fáy András, vagy mint a tragikus sorsú Nyáry Pál, aki az ősi birtokon, A tápiősápi Nepomuki Szent János-szobor 1795-bűl való Nyáregyházán van eltemetve. A szabadságharc lánglelkű költőjének, Petőfinek a szülei Maglódon ismerkedtek meg egymással. A járás lakossága a 48-as szabadságharc lelkes támogatója volt, különösen vo­natkozik ez a monoriakra, akik az országban elsők között emeltek szobrot Kossuthnak. A BÉKÉSNEK MONDHATÓ millenniumi évek után a két világháború keservein keresz­tül a felszabadulással érke­zünk napjainkig. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy já­rásunk története a magyar nép történelmének egy darab­kája, s a mai kor emberének a feladata, hogy az elmúlt korok emlékeit jó értelemben vett Jokálpatriotizmussal ápol­ja, megőrizze. Kép és szöveg: Polgár Zoltán ISSN 0133— Z«S1 (Monori Hírlap) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents