Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

TEGNAP, MA, HOLNAP Két mozgalom eredményei A KLUBMOZGALOM EGY ÉVTIZEDE PEST MEGYÉBEN Ismerni múltunkat — ta­gadhatatlanul fontos dolog. Elvégre azért ember az em­ber, hogy ne kelljen a meg­ismerést generációnként új­ra kezdenie. Értékteremtő munka tehát a helytörténet­ben való elmélyedés, a kró- nikairás. A szabad időt tartalmas szórakozással, társas műve­lődéssel, a személyiséget fej­lesztő foglalatosságokkal töl­teni — szintén nem lényeges, hiszen az így keletkező érték holnap kamatozik. , Már forrásmunkák Nem véletlenül került a két téma — az ifjúsági klubmoz­galom ügye, valamint a hon­ismereti és krónikaírói moz­galomé — egymás mellé a Pest megyei Tanács Műve­lődésügyi Bizottságának teg­napi ülésén. Két évtizedes már a hon­ismereti mozgalom múltja, s a hatvanas évek idején ta­láltak otthonra a gyűjtök, kiscsoportok, amelyek célju­kul tűzték, hogv környékük múltbeli életét minél telje­sebben megismerjék, s szem­léltessék. Nem csekély a szám: az ország honismereti szak­köreinek és gyűjtőköreinek egytizede található Pest me­gyében. s hogy így van, an­nak oka kezdettől a gondos­kodás. Falukrónika születik Hasonló a helyzet a kró­nikaírással is, a Pest me­gyei Levéltár ugyanis 1967- ben — az országban elsőként — kidolgozta a honismereti történelemkutató és -feltáró munka módszereit, s útmuta­tót is megjelentetett erről. A modern krónikaírás Pest megyében címmel. Az el­múlt 12 esztendőben 732 ta­nulmány és krónika született, s ezek manapság már az át­fogóbb történelmi elemzések forrásmunkáinak számíta­nak. Akadnak persze fehér foltok a helytörténeti kutatásokban. Noha az imént említett 732 Megmérettetik a középisko­lák végző tanulóinak matema­tikai tudása. A gimnáziumok­ban és a szakközépiskolákban a napokban választják ki a vizsgálatban részt vevő mint­egy 70 osztályt. A reprezentatív mintaosztá­lyok között lesznek a mate­matikatagozatosok — ahol he­tente 10—12 órán és szakkör­ben intenzíven tanulják a matematikát — s olyanok is,! ahol hetente csupán három­négy órán szereznek matema­tikai ismereteket. Mind a hét­féle matematika-tanterv sze­rint tanulók képviseltetik ma­gukat. Amint Báthory Zoltán, az Országos Pedagógiai Inté­zet tantervelméleti osztályá­nak vezetője elmondta, ezt a vizsgálatot a Nemzet­közi Pedagógiai Társulat szervezi: országunkban a következő év márciusában bonyolítják le és számos más országban is csaknem ugyanebben az idő­szakban tartják. A teszteket, a kérdőíveket a nemzetközi pedagógiai szervezet adta ki, így a magyar diákok ugyan­azokra a kérdésekre válaszol­nak majd, mint a külföldiek. A nemzetközi vizsgálat so­rán többek között az érettségi­re készülő tanulók probléma- megoldó képességét kívánják megismerni. Kiterjed a felmé­rés arra is, hogy a tanulók milyen oktatási módszerek, tankönyvek szerint és milyen anyagi, társadalmi feltételek között tanulnak. Bebizonyoso­dott ugyanis, hogy mindezek­től sok tekintetben függ a diá­kok tudása. A hazai és külföl­dolgozat nem kevés, még min­dig van olyan község Pest megyében, ahonnan egyetlen, a település múltjával, nép­rajzi, népművészeti hagyo­mányaival, kulturális emlé­keivel foglalkozó pályamun­kát sem küldtek az 1968 óta évenként ismétlődő megyei pályázatra. Az is igaz, hogy egyes tájainkon különös elő­szeretettel kutatják a falvak hajdani életét. Erre csupán egy példát: a budai járásból került ki az elmúlt 3 év 188 pályamunkájából 69. S ami biztató: nincs ma már egyet­len olyan község a budai já­rásban, ahol 1970 óta ne ír­nák meg minden évben az esztendei falukrónikát. A pél­da sajnos, mind a mai na­pig egyedülálló... S ha nem is egyedüli, min­denesetre kevés az olyan if­júsági klub, amely szakirá­nyú tevékenységet kínál a fiataloknak, amely kimagas­ló eredményeket érne el egy- egy művészeti ág propagá­lásában és művelésében. Kezdeti lépések Mi is a helyzet a klubok­kal? Elsősorban az, hogy akár a helytörténeti munka, a kró­nikaírás, ez is elsősorban te­rületi jellegű teendőket kí­ván. Ezt látszik legalábbis igazolni az adat: a 192 klub közül 133 helyi, s csupán 48 a rétegklub, ezek közül is 36 a diákoké, 12 az ifjúmunká­soké. A már említett szak­irányú klub — ezek a legal­kalmasabbak arra, hogy idő­vel az azonos érdeklődésű tagságból egy felnőtteket ösz- szefogó klub alakuljon — a legkevesebb, mindössze 11 ilyen akad. Ami talán a klubok ilye­tén megoszlása miatt is gond, hogy csak a legjobb közössé­gek élnek az esztétikai neve­lés lehetőségeivel, s végez­nek olyan színvonalas tevé­kenységet, amelyben minden tagjuk talál feladatot. Az ifjúsági klubok számá­ra 1978 óta hirdetik meg a Kiváló klubközösségért című pályázatot, s a megyei klub­di tanulmányi versenyek és más szereplések is arról tanús­kodnak, hogy emelkedett diák­jaink tudásszintje, s fiatal­jaink ez alkalommal is min­den bizonnyal állják majd a nemzetközi összehasonlítást. A magyarországi matematikaok­tatás nemzetközi mércével mérve is színvonalas — hangsúlyozta az osztályvezető. A válaszok, a tapasztalatok összegezése után — egy-két év múlva — megfogalmazzák az ered­ményes matematikaoktatás követelményeit, az országok különböző adott­ságai közt is alkalmazható ok­tatási módszereket. A Nem­zetközi Pedagógiai Társulat számunkra a legjobb időszak­ban szervezte ezt a vizsgála­tot. Az Országos Pedagógiai Intézet ugyanis ez év áprili­sában felmérte az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak .matematikatudását. Az így szerzett adatokat, ame­lyeket jelenleg számítógépek­kel összegeznek, a következő hónapokban tanulmányozzák, elemzik. Már korábban ter­vezték, hogy felmérik a kö­zépiskolák negyedik osztályo­sainak matematikatudását is, most a nemzetközi akció elő­segíti ennek megvalósítását. Mind az általános, mind a kö­zépiskolai hazai vizsgálat kö­vetkeztetéseit, tanulmányait hasznosítják majd, beépítik az új nevelési-oktatási tervekbe, amelyek ily módon folyamato­san megújulnak, s a jövőben nem lesz szükség tanterv­reformokra. tanács információinak kiegé­szítésére adták közre a kl>u- bokha látogató előadóknak, vitavezetőknek, közéleti sze­mélyiségeknek, s másoknak a véleményét kérő Ezt lát­tam, ezt tapasztaltam című lapot, amely könnyíti aiz ér­tékelést. Hagyományos már a veres­egyházi júniusi klubtalálko­zó, s éppen, mert a szak­klub, a rétegklub kevés, a jövő esztendei találkozóra célul tűzték: ezeknek a klu­boknak kívánnak majd segít­séget nyújtani, elsősorban a kezdeti lépésekhez. A közép­iskolai 'klubok a korábbi években mostohagyereknek számítottak, pedig az elmúlt 2 esztendőben 15 ifjúsági klub alakult a szakmunkásképző intézetekben, szakközépisko­lákban és gimnáziumokban. A mai időkben éppen ezek a közösségek részesednek job­ban abból a 740 ezer forint­ból, amit évente osztanak szét a járási hivatalok, a területi klubtanácsok és a szakfel­ügyelet javaslata alapján a klubok között, hogy felújít­hassák otthonukat, bővíthes­sék eszköztárukat. A Mafilm Hunnia stúdió­jának négy, nemrég elkészült produkciójával találkozhat a közeljövőben a közönség a mozikban. A témák és a mű­fajok sokféleségét jelzik a bemutatásra váró, s a most készülő produkciók is: a mai társadalom jelenségeit vizsgá­ló mű, dokumentumfilm, szín­vonalas szórakozást ígérő víg­játék és irodalmi adaptáció egyaránt szerepel közöttük. A produkciók legtöbbjének kö­zös jellemzője, hogy az alko­tók felhasználják a filmkészí­tés jól bevált, a nézők soka­ságát vonzó elemeit is, nagy figyelmet fordítanak azonban arra, hogy ezek ne gyengítsék a művészi színvonalat, hanem inkább a gondolati tartalom megértését segítsék. November végén kerül a mozik műsorára Fazekas La­jos Haladék című műve. A film jó képességű, tehetséges főhőse — Bujtor István ala­kítja — másod- és mellékállá­sai, kétes üzletei, nagystílű TÁRSALGÓ. Irodalomked­velőknek ajánlja időről időre jelentkező 2 órás válogatását Liptay Katalin szerkesztő-mű­sorvezető. Ezúttal ismét sok és nemcsak az irodalomkedvelők­nek érdekességet jelentő iz­galmas, új ismereteket nyújtó beszélgetés került ebbe a rá­dióskosárba. A korábban színészként, utóbb pedig műfordítóként, ku­tatóként és íróként is kitűnt Pándy Lajos tízperces blokk­jában ezúttal A tudákosság királyi oktatója címmel Dugo­nics Andrásról, irodalmi múl­tunk XVIII. századi jeleséről szedett össze sok érdekességet Bizonyára kevesen, tudták el­addig, hogy Etelka című re­génye mellett — erről tanul­tunk a középiskolában — ő a matematika magyar mű­nyelvének létrehozója, hogy az ő nevéhez fűződik — egyebek között — a kör. a tétel, a de­rékszög, s még sok más mate­matikai kifejezés megalkotása. S még néhány téma, cím­szavakban a két órából. Halá­gy János festőművészről fe­lesége Bolgár Lili vallott. In- key Tibor fotóművészt, a kitű­nő színházi fotóst a szerkesz­tő-műsorvezető faggatta életé­ről a közeljövőben megnyíló kiállítása apropóján. Rut­Nemzetiségi kiadványok Ojabb könyvsorozattal gya- rapszanak a nemzetiségi kiad­ványok. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége több kötetben megje­lenteti a szlovák nemzetiség agrár- és munkásmozgalmi történetét. A sorozat első kö­tete Közös sors — közös út címmel a napokban látott napvilágot a Tankönyvkiadó gondozásában. Szerzői: Tilkovszky Lóránt, Szabó Ferenc, Virágh Ferenc, G. Vass István és Gyivicsán Anna történészek ismertetik a magyarországi szlovákok for­radalmi hagyományait, rész­vételét a hazai munkás- és parasztmozgalmakban. A szlo­vák nyelvű tanulmányok tar­talmát magyar és német nyel­vű kivonatban közük. Már nyomtatják Múltunkból című sorozat harmadik köte­tét. Ez a magyarországi dél­szlávok kultúrájának, oktatá­sának fejlődéséről számol be, s előreláthatóan 1981-ben jele­nik meg. Ugyancsak a követ­kező évben hagyja el a nyom­dát a hazai délszláv, német, szlovák, román néprajzi soro­zat negyedik kötete. Miként a Tankönyvkiadónál elmondták, a következő ötéves terv időszakában nemzetiségi monográfiát, folklórgyűjte­ményt, szépirodalmi műveket is közzétesznek. Az utóbbi öt évben megjelentetett 54 műnél többet adnak ki. mulatozásai sodrában veszíti el élete harmóniáját. A Papp Lacit nem lehet le­győzni című produkció a fő­szereplő személye miatt szá­míthat sok ezrek kíváncsisá­gára. Az amatőr ökölvívás eddig legeredményesebb olim­piai bajnokának életét Gu­lyás Gyula és Gulyás János, a rendező-operatőr művészpá­ros örökítette meg. A bemu­tató december elején lesz. A Hunnia idei premierjei­nek sorát Bódy Gábor Psyché című, kétrészes játékfilmje zárja majd. A Weöres Sándor teremtette egykori költőnő, Lónyay Erzsébet alakját, élet­útját Patricia Adriani spanyol színésznő eleveníti meg. A jövő év elejétől az első magyar—finn közös filmalko­tást is láthatják az érdeklő­dők Vámmentes házasság cím­mel. A történet — amely egy nemzetközi esküvő bonyodal­mairól szól — Zsombolyai Já­nos rendezésében került film- szalagra. terschmidt Jenő, a főváros múltjának alapos ismerője A Belváros és vidéke elmet adta visszaemlékezéseinek, melyek­ben e városrész történelmének kevéssé ismert érdekességei­vel, mondhatnák a városi folklórral ismertette meg hall­gatóságát. Végezetül szolgált a szer­kesztő igazi irodalmi csemege, vei is: Mihail Bulgakov nálunk még be nem mutatott novellá­ját sugározták a Bohémek, avagy hogyun lehet megélni az irodalomból-1, a fordító fí. Fazekas László bevezetőjével. HALLÓ, ITT VÁGTOK! Szilágyi Jánosnak van sok ba­rátja és nem kevés az ellenfe­le Azt azonban, hogy kivéte­les riporteralkat, emlékezetes egyéniség, ez utóbbiak is el­ismerik. Merész vállalkozásba kezdett — kudarcba is fullad­hatott volna — amikor elha­tározta, hogy időnként az éj­szakai órákban leül a telefon­ja mellé és ismeretlen embe­rekkel beszélget Maga mondja: nem pedagó­gus, sem pszichológus; csupán józan esze és érzései alapján tanácsol ezt-azt a hozzáfor­dulóknak; mégis nyilvánvaló, hogy az éjfelet megelőző más­fél órában neki telefonálók, a magánynak és keserűségnek, a Tesztek — kérdőívek Matematikai tudásmérés a középiskolákban V. G. P. BEMUTATÓ ELŐTT Négy új produkció DOKüMENTUMFILM, VÍGJÁTÉK RÁDIÓFIGYELŐ ZENEI PANORAMA Meghatározó a főváros közelsége NAGY HAGYOMÁNYÚ KÖZPONTOK Dr. Novák István, mint a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának vezetője nap mint nap találkozik megyénk kulturális életének kérdései­vel. Kérem, hogy tájékoztas­son bennünket arról, vélemé­nye szerint melyek Pest me­gye zenei életének legjellem­zőbb vonásai? — Pest megye zenei életét az alábbi tényezők határozzák meg: először is o főváros kö­zelsége, amely zenei szem­pontból is jelentős, mert az ott sorra kerülő események nemcsak a budapestieknek szólnak, hanem Pest megye közvéleményét is érdeklik. Európa-liírű kórusmozgalom —. A másik sajátosság, ami Pest megye zenei életét meg­határozza: a nagy hagyomá­nyú zenei központok és azok, amelyek most teremtenek ha­gyományokat. Az előbbiekhez tartozik Vác, amely a megye határain túl, sőt Európában is ismert kórusmozgalmáról. Nagy fejlődést tapasztalunk Szentendrén, ahol — a kisebb- nagyobb problémák ellenére — fejlődésnek indult a zenei nevelés, a zenei élet. Elég a kamarazenekarra, a népzenei tradíciók reneszánszára utal­ni. Említhetném Dunakeszit, ahol kiemelkedik a munkás­kórus és a munkászenekar, s mindenképpen említést érde­mel a zeneiskola, a zenei ta­gozatos általános iskola és gimnázium, az ifjúsági kóru­sok teljesítménye, az alakuló ifjúsági zenekarok. Cegléden hasonlóan szépen fejlődő ze­nei életet találunk, s komoly eredményekkel jelentkezik Abony, ahol a zenei hagyo­mányok ugyancsak jelentősek. Szeretnénk, ha ezt erősítené Nagykőrös is, s így ez a há­rom település egy zenei há­romszöget alkotna. — A harmadik meghatározó tényező a zeneiskolák tevé­kenysége. Az ország vidéki zeneiskoláinak fele megyénk­ben működik, mintegy hétezer gyerekkel, ami országosan, sőt nemzetközi mértékben is ki­emelkedő! Nagyon jelentős az amatörmozgalom :is. A kóru­sok mellett feltétlenül ide kell sorolni azokat, a magyar és nemzetiségi énekes-hangszeres együtteseket, amelyek a helyi kilátástalanságnak nehéz per­ceiben éppen azért fordulnak hozzá, hogy mindez legyen egyszemélyiben. Mert vagy ab­ban bíznak, hogy megerősíti őket elhatározásukban vagy abban, s akkor éppen arra vágynak, hogy eltántorítja őket attól. Akad olyan telefo­nozó' partner is, aki pusztán ki akarja beszélni magát va­lakinek, mint az a nevelő­anya, aki tíz esztendeje a leg­nagyobb jószándékkal tejben- vajban fürösztötte nevelt lá­nyát, szinte megbénítva jósá­gával, s aki — valószínűleg éppen ezért — elfordult tőle. Vagy az a szociális előadó, akinek már-már az idegeire megy alkoholista — neves em­ber felesége — kolleganője meg az az el-elcsukló hangú kö­zépkorú nő, akit minden héten úgy felzaklat a légótanfolyam. hogy már-már aludni sem ké­pes. Olykor tanácsokat is ad, nem okoskodva, nem bölcsen, csak beleérezve a vonal túlsó végén beszélő lelki pozíciójába S ha csak annyit tenne, hogy meghallgatja őket, nos ezzel sem tenne keveset: néhány éjszakára hozzásegít a lelki bé­kéhez. Ám emellett készít egy kitűnő műsort is. Amiért érdemes fennmarad­ni. Bányász Hédi népdal és népzenei dallamkin­cset őrzik, ápolják, tovább ad­ják az új nemzedéknek. — Hogy ez a színes, sokrétű amatőr tevékenység ne lan­kadjon, továbbra is nélkülöz­hetetlen az anyagi támogatás. Mi a helyzet ezen a téren? Körültekintő gondoskodással — A jövőben a közösségek forintjaival is körültekintőb­ben, megfontoltabban kell gaz­dálkodni. Takarékosan, jól megfontolt beosztással minden alapvető feladatot meg lehet oldani. Ügy ítéljük meg, hogy a jelenlegi anyagi feltételek alkalmasak, illetve elegen­dőek az amatőrmozgalmak to­vábbi fejlődéséhez. — Miben látja ön a legsür­gősebb teendőket? — A széles körűen értelme­zett társadalmi beilleszke­désnek egyik vagy talán a leg­fontosabb oldala a műveltség. Látnunk kell, hogy vannak olyan hátránnyal induló, küszködő ifjúsági rétegek, amelyek körében erősíteni kell mindenfajta közművelődési tevékenységet. Elsősorban a szakmunkástanulókra gondo­lok, törekvésünk, hogy minél több szakmunkástanuló inté­zetben alakuljon iskolai ének­kar. Ennek hiányában jöjjenek létre zenebarát klubok, és az sem biztos, hogy a klubokban csak komoly zenével kell és lehet foglalkozni. Hasonlókép­pen a nevelőotthonokban. Örömmel mondhatom el, hogy valamennyi Pest megyei nevelőotthonban folyik zene­oktatás. Tapasztaljuk, hogy a zenélő, éneklő gyerekek be­illeszkedése, érzelmi gazda­godása lényegesen könnyebb. Több figyelmet a felnőttekre — A továbbfejlődés útja mindenképpen az, hogy a je­lentős településeinken erő­sítsük. fejlesszük a zenei ha­gyományokat. Jó lehetőségek adódnak Gödöllőn például, a művelődési központ felépülté­vel, a zeneiskola helyzetének megoldásával. Feltétlenül ide lehet sorolni Százhalombattát, amelynek arculata a követ­kező években tovább formá­lódik. Fejlődő községeink kö­zül jó eredményeket értek el például Solymáron, igyekez­nek sokat tenni Foton is. Iz­galmas kérdés a nyári hang­versenyélet, amely ugyancsak jó úton halad. Elismert és népszerű a rátóti, a fóti és solymári rendezvénysorozat, erősödik a szentendrei. Kü­lönböző rendezvények kapcsán ilyen lehetőséget kap Cegléd is, Abony szintén és alakuló­ban van Dunakeszin is. El­képzelhetőnek tartjuk, hogy Vácrátót még nagyobb hang­súlyt kapjon csodálatos ter­mészeti környezetével, kitűnő feltételeivel. — Hogyan lehetne még job­ban kiaknázni az együttesek­ben rejlő tartalékokat? — Tapasztalataim szerint a különböző társadalmi és ál­lami szervek szeretettel for­dulnak saját együtteseik fe­lé, szívesen foglalkoztatják őket. A különböző társadal­mi, - családi, mozgalmi ren­dezvényeinken még nagyobb hangsúlyt kaphatnának az énekes és zenei produkciók, mindenképpen színesebbé téve azokat. — Ugyancsak jobban oda kell figyelni a felnőttek zenei kultúrájának fejlesztésére. Eb­ben még tartalék lehetősé­geink és feladataink vannak. Pintér Emőke

Next

/
Thumbnails
Contents