Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

Är JjPr w xAtnap 1980. NOVEMBER 16., VASÄRNAP Nem szennycsatorna — folyó! A csőbe húzott baktériumok Tények: az ember naponta 2—3 liter vizet fo­gyaszt, a háztartásban személyenként 2—300 litert hasz­nál mosdásra, fürdésre stb. A népgazdaság évente 6—7 milliárd köbméter vizet igényel. Az ipar vízhasználata az elmúlt 30 évben mintegy 7—8-szorosára nőtt. Száz liter benzin előállításához például ezer liter, száz kilo­gramm papír gyártásához egymillió liter vízre van szükség. 16—18 000 liter víz kell ahhoz, hogy 50 kilo­gramm érett gabonaszemet betakaríthassanak a gazda­ságok. Katamarán A harmadik ka­tamaránt építik a MAHART balato­ni hajózási üzem- igazgatóság siófoki üzemében. Az új hajó a Füred ne­vet kapta. Az ed­digieknél hat mé­terrel hosszabb hajó óránként ti­zenhat kilométe­res sebességgel szeli majd a Ba­laton vizét. A Fü­red a jövő sze­zonban megkezd­heti menetrend- szerű járatát Ba- latonfüred—Siófok é3 Tihany között. Gyér tv is László íelvétele Százezres sikkasztás Tápiószecsőn Rablógazdálkodás a telepen Ezek után felesleges tovább bizonygatni, hogy rniiyen nagy szükség van életünk minden mozzanatához a víz­re, tegyük hozzá, a jó minő­ségű vízre. S éppen ez az, amit csak egyre nagyobb erő­feszítések árán tudunk ma­gunknak biztosítani, hiszen korábban oly gondtalanul bántunk ezzel az értékes ter­mészeti kinccsel. A folyókat, így a Dunát is, természetes szennycsatornának használ­tuk, sajnos, még használjuk is, amelyek a települések, ipa­ri üzemek megannyi szennyét úgy is a messze óceánba szál­lítják. Ma már tudjuk, ez a szemlélet alaposan megbosz- szulta magát: nagy munka árán. s nem kevés költséggel lehetett csak ismét élővé ten­ni a szennyeződés miatt állat- és növényvilágukat vesztett folyókat. Továbbra is érkez­nek azonban a riasztó hírek a Rajna vidékéről, de ne men­jünk olyan messze! Említhet­jük a hazai vizek közül a Sajót, a Sárvizet vagy a Fe­ketevizet. S hogy méginkább a megyehatárokon belül ma­radjunk. példálózhatunk az országokat összekapcsoló, egy­kor (ki emlékszik már arra?) kék Dunával. A pohárbavaló Nem nehéz belátni, hogy a minőségen kívül a továbbító rendszerek — csatornák, veze­tékek — állapota is döntően j meghatározza: végül is mi-1 lyen víz folyik a csapból. És ez a két tényező, úgy tűnik, kettős veszélyforrás. Sajátsá­gos, hogy a vízbázist jelentő Duna szennyezettsége a Du- namenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat tér­ségében a legnagyobb. Oly­annyira, hogy gyakran 70— 100 kilométert is megtesz a folyó, hátán a piszokkal, amíg az elkeveredik. Beszivárgások Nemcsak a már magával cipelt káros anyagokra kell itt gondolnunk. Komárom, Szőny, Lábatlan — egyszóval az iparvidékek — gondoskodnak az utánpótlásról. A szakembe­reknek számolniok kell a szentendrei regionális szenny­víztisztító telep hatásával, s a kisebb szennyforrásokkal. De nemdak közvetlenül a Duna tisztának aligha nevezhető vize veszélyezteti a mindenna­pi pohárbavalót. A vízgyűj­tő területeken az ember is nap mint nap megteszi a ma­gáét. Jóllehet, igyekeznek kor­látok közé szorítani, a mező- gazdaság a műtrágya és nö­vényvédő szerekkel, az állat­tartás, valamint a megregu- lázhatatlan szemét is károsan hat a majdani vízminőségre. Hétről hétre hírt adunk ró­la, mily kedvelt kirándulóhely a Dunakanyar, mind többek­nek nyújt felüdülést. A gond I éppen a kirándulók, az egész | nyarukat a térségben töltők i számának gyarapodásával van. I A kívülálló nehezen képzeli el, hogy a föld alatti csőhá­lózatokban lejátszódó folya­matok milyen nagy mérték­ben befolyásolják a víz vég­ső milyenségét. A leggondo­sabb üzemeltetés mellett is megtörténik a medencék, a hálózatok alján a lerakódás, s ezek táptalajt adnak a bakté­riumoknak a csövekben, ame­lyek munkálkodása ugyancsak kedvezőtlen következmények­kel jár a vízminőségre. Átmenetileg az is ronthat­ja a víz állapotát, ha a kút, a hálózat vagy a medence szokásos tisztítását nem kellő gondossággal végezték. Sok fejtörés forrása lehet, ha a hibák javítása során a beszi­várgás ugyancsak szennyező­dést visz magával, fertőzi a vi­zet. Megoldást és tetteket, amíg nem késő, amíg van védeniva- ló. Puskás Mária, a vállalat környezet- és vízminőségvé- delmi osztályának vezetője a közelmúltban ezekről is szót ejtett a szakemberek körében tartott tájékoztatóban. A vá­ci déli vízbázison a megfi- gyelőkutakat lemélyítették, megkezdődtek a mérések egy majdani legideálisabb megol­dás megalapozására. Megfigyelések Ahhoz, hogy a tervek meg­születhessenek, mintegy esz­tendei megfigyelésre, értéke­lésre van szükség. Addig is a rendelkezésre álló eszközök­kel igyekeznek biztosítani az előírásoknak megfelelő minő­ségű vizet. Nem árulunk el titkot, ha leírjuk, a követke­ző években a Dunakanyar ivóvizéért felelős szakemberek legfőbb feladata a víz minő­ségének megóvása, javítása lesz. Gáspár Mária Kankái András a maga 31 esztendejével volt már ÁFÉSZ j üzemágvezető, osztályvezető,; területi egységvezető, és ami | az alábbiak szempontjából voi- j taképpen igazán érdekes, TÜZÉP telepvezető is. Ma se­gédmunkás. Valamint a 201/1980-as nagyhalai bűnügy elsőrendű vádlottja. A dolgok jelenlegi állása szerint 5 évre egy börtön cella várja. Gigor József, a kis csapat korelnöke (42 éves), egyéb­ként pedig az örök második. Ez a hely jutott neki a TÜZÉP-nél, a tárgyalóterem­ben. majd a börtön évek el­osztásakor is. A járásbírósági verdikt szerint 3 esztendeig fogják valamelyik büntetés- végrehajtási intézet személyi állományában nyilvántartani. Jelenleg szállítómunkás. Ofella Jánosné története az efféle bűnügyek tipikus be­osztott-históriája. Ő az „uta­sításra, ~téttem" vádlott. S ő az, akit főnökéi '— bűntársai — az illegális jutalék elosztá­sakor többszőr becsaptak. A 25 éves egykori pénztáros másfél évet kapott „csüccsre” — a törvény házában így ne­vezik tömören a végrehajtan­dó szabadságvesztést. Az ítéleteik természetesen nem jogerősek, a TÜZÉP-te- lepi trió enyhítésért fellebbe­zett Micsoda múlt! A szóban forgó 107. számú tápiószecsői egység nem elő­ször szerepel a bűnügyi kró­nikákban. Pár éve, amikor a régi TÜZÉP-est motorbaleset miatt leszázalékolták, kiderült, hogy több mint 800 ezer fo­rintos hiány van a telepen. Is­merve az egykori főnök mun­kastílusát, ez nem volt egé­szen meglepő. Az öreg P. I. apró irodája helyett szíveseb­bel. irányította a munkát a közeli Napsugár presszóból és Vadkacsa kocsmából. Itt fo­gadta Ital mellett az ügyfe­leket, s itt gyülekeztek reg­gelenként a rakodók és a fuvarosok is. Az öreg egy évet kapott és 61 ezer forint kárté­rítést kellett fizetnie az ÁFÉSZ-nek. A hiány marad­ványát — háromnegyed mil­lió forintot — a szövetkezet azonban kénytelen volt' lenyel­ni. A per adatai szerint ugyan­is e kárért a telep körülmé­nyei miatt (hiányzó kerítések, elégtelen őrzés stb.) senkit s i lehetett felelőssé tenni; a lazaságok minden képzeletet felülmúltak. Ma már látható, hogy ez el­hamarkodott vélemény volt Az utódok — Kankaiék — ké­pesek voltak még a korábbi­nál is jobban lezülleszteni az üzletet. Másfél éves rabló­gazdálkodásuk után 230 ezer forintos hiány keletkezett. Cserepet, vasvillával A 6—7 kilós aktatömbben található néhány színes fotó. A pusztulás prózai mementói A kisregény hosszúságú igaz­ságügyi könyvszakértői véle­mény szakszerűbben, precízeb­ben tárja fel a TÜZÉP-tele- pen 1978—80. között uralkodó állapotokat, de a látvány szint­jén már a képek is sok min­dent elárulnak. Szétszakadt [ cementeszsákok, összetört j tégláit százai, szátdobált kát- i ránypapír-tekercsek. | A szövetkezet által bérelt I hosszú vasúti rakfelület selejt- tel van megpakolva, a vago­nokat kirakni szinte lehetetlen — írja Tápiószecsőről egy helyszíni szemle után az ÁFÉSZ elnöke. Az elmúlt na­pokban — folytatja — egy vagon tetőcserép érkezett, amit szó szerint vas villával dobál­tak ki a vagonból. Több mint százezer forint értékű farost­lemez esőtől fenyegetve taka- ratlanul hever az udvaron. Szabad ég alatt állnak a nyí­lászáró szerkezetek is ... A .társadalmi tulajdon hűt­len kezelésének minősülő té­kozlás mellett azonban nehe­zebb fajsúlyú bűncselekmé­nyek is történteik a tápiósze- csöi TÜZÉP-en. Kankaiék működésiük első négy hónap­jában (1978 márciusától jú­niusiig) 35 ezer forint többle­tet „gazdálkodtak ki”. Ezt a pénzt az ÁFÉSZ elkönyvelte, a telep vezetői azonban ek­kor elhatározták, hogy a to­vábbiakban maguk csapolják le a keletkező plusz jövedel­met. Módszerük meglehetősen egyszerű volt: néhány vevőnek hamis számlát adtak, a be­folyt pénzt pedig maguk kö­zött elosztották. Az illegális bérkiegészítésből Kankainak és Gigomak 48—46, Ofelláné- nak pedig 12 ezer forint ju­tóit Húszezres fiaskó Hogy miként is akarta a bűnszövetség „kitermelni” az elsikkasztott összeget, azt pon­tosan tudni nem lehet. Min­őén esetre a telepvezető külö­nös vallomása szerint fa- szállitmányokinál a vagonok- rvan rendszeresen 2—32 geren­dával több érkezik a számlá­zottnál (?). Ez lett volna te­hát az első forrás. Bizonyos manipulációkra — a könyv- szakértő szerint — a külön­böző áruanyagok összecserélé­Aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölésért a Pest megyei Bí­róság 15 évi fegyházra ítélte Borbély István lónyai lakost. A 34 éves férfi 10 hónapos kisfiát verte agyon egy fran­ciakulccsal. A megdöbbentő bűnügy előzményei 1978-ig vezethetők vissza. Ekkor lépett élettársi viszonyra Borbély egy két­gyermekes budakeszi asszony­nyal. Kapcsolatukból 1979 nyarán született meg kisfiúk, de ekkorra már viszonyuk el­mérgesedett. Borbély italozása és féltékenykedései miatt. A vádlott el is költözött, de időről időre visszatért a buda­keszi lakásba, s ilyenkor többször bántalmazta gyerme­ke anyját. Az asszony szakí­tani próbált, mindhiába. Ez év május 6-án Borbély ismét megjelent Budakeszin. A 34 éves autószerelő újra tombolt: életveszélyesen meg­fenyegette a családot, majd se is lehetőséget adott. Végül pedig a TÜZÉP-es férfiak oly­kor klasszikus módon, túl­számlázással csapták be a kedves vevőt, 1978 szeptem­berében például egy terhes nőt, A tetőgerendát is és szaru­fát vásárló asszony esete a bűncselekmény-sorozat sűrített kivonata: itt a machinációk teljes arzenálját egyszerre ve­tették be Kankaiék. A főnök a gömbfákat szabályellenesen a vastagabb végükön — s nem középen — mérte le, majd a bediktált adatokait Gigor pár centi vei szintén megtoldotta. A 19 ezer forintra becsült áruért, az asszony végül 24 ezret fi­zetett. Ráadásul hamis blokk­ra. A különböző ügyeskedések­nek még hosszú történetük volna, ehelyett inkább Gigo- rék egy legalább annyira jel­lemző fiaskóját említjük. Egy kiskereskedőtől száz köbméter fa elszállítása után — a köb­méterenként úgymond szoká­sos kétszáz forintos borravaló­ra hivatkozva.— 20 ezer fo­rintot követeltek. A maszek azonban nem fizetett csúszó­pénzt. mire közölték vele, nem kan többé árut a telepről. Vagyonvédelmi normák A tápiószecsői TÜZÉP-en 1980 tavaszán kezdődött kettes számú bűnügyi vizsgálat is­mét nem fejeződött be a vád­lottak felelősségének megálla­pításával. A nyomozás során kiderült, hogy a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ a Kankad- korszakban sem biztosította mindenütt a vagyonvédelem elemi normáinak betartásához szükséges feltételeket. Tápiószecsőn a legnagyobb probléma a TÜZÉP-telep kér­dése — olvasható a bírósági dossziéban. Több évi gyenge ellátás és hosszú visszaélés­sorozat után a lakosság jogo san a telep ügyének tartós rendezésére vár. Babus Endre kalapáccsal fejbe verte voll élettársát. A férfit végül a rendőrök tessékelték ki a fa­luból, de hamarosan mégis visszatért... Május 7-én dél­után Borbély ismét a Vörös Hadsereg úti ház előtt állt. A zárt ajtót betörte s a lakásba rontott. Az asszony félelmé­ben két nagyobbik gyermeké­vel az utcára szaladt. A vád­lott ekkor határozta el, hogy a szobában alvó kisgyerme­kük megölésével áll bosszút a nőn. Felkapott egy francia­kulcsot és a szerencsétlen kis­fiút 9—10 alkalommal fejbe sújtotta. A csecsemő a hely­színen meghalt. Dr. Kárpáti Piroska bünte­tőtanácsa a kirívóan kegyetlen bűncselekmény értékelésénél súlyosbító körülményként vet­te figyelembe, hogy a vádlott saját gyermekét ölte meg. Az ítélet jogerős, ellene a büntet­len előéletű Borbély sem fel­lebbezett. B. E. .J,..:,'..-': ....____-__Lj_____:________.-úú.i’V Pá lyázati felhívás A Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az egyes kiskereskedelmi üzletek szerződéses üzemeltetésé­ről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet, valamint az egyes állami üzletek bérletéről szóló 6/1972. (III. 16.) BkM sz. rendelet és az ezt módosító 16/1980. (IX.30.) BkM sz. rendelet alapján nyilvános pályázatot hirdet a felsorolt élelmiszerboltok 1981. január 1-től való szerződéses vagy bérleti üzemeltetésére. Bolt­szám Telephely A várható évi forgalom 1980-ban, Ft Alap­terület, m2 A jelen légi létszám 48. Szob, Malinovszkij u. 19. 1 700 000 65 1 95. Verőcemaros, Kossuth u. 1. 3 500 000 204 2 174. Vác, Balassagyarmati u. 4 000 000 193 2 42. Vác, Derecske-dűlő 1 300 000 79 1 85. Sződiiget, Dunai fasor 27. 2 400 000 67 2 86. Dunakeszi, Szabadság u. 43. 3 000 000 195 2 43. Dunakeszi, Kossuth u. 78. 1 300 000 32 1 16. Kerepestarcsa, Deák Ferenc u. 10. 1 000 000 91 1 35. Kerepestarcsa, Andrássy u. 8. 2 200 000 44 1 28. Gödöllő, Dragonya 5. 1 700 000 65 1 83. Kerepestarcsa, Vécsey u. 2 500 000 78 2 Pályázati feltételek A szerződéses üzemeltetéshez szakképzettség és a vál­lalattal fennálló vagy létesítendő munkaviszony. A bérleti üzemeltetéshez magánkereskedői igazolvány. A pályázatok nyilvános tárgyalását december 16-án 9 órától tartjuk, a december 8-ig beérkezett írásbeli pályáza­tok alapján. A pályázati feltételekről további tájékoztatást ad a vál­lalat közgazdasági csoportja. VÁC ÉS KORNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Vác, Beloiannisz u. 1. Franciakulccsal ütött Halálra verte a kisfiát

Next

/
Thumbnails
Contents