Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

IICIB 1980. NOVEMBER 16.. VASÁRNAP Uj eljárás Klímaprogram Hőmérséklet ritmus A természetet tökéletesen utánzó, újfajta klímaprogra­mot dolgozott ki az MTA mar- tonvásári mezőgazdasági ku­tatóintézetének növényházá­ban, a fitotronban. A kutatók a kísérletek nagyobb megbíz­hatósága érdekében a szoká­sos stabil nappali és éjszakai hőmérséklet helyett az év­szaknak megfelelő napi hő- mérsékleti ritmust, valamint a nappali megvilágítás hosz- szának és intenzitásának év­szakok szerint változó ritmu­sát programozzák be a nö- vénynemesítési kísérletek cél­jául szolgáló kamrákban. Így megbízhatóbbá válnak a kí­sérletek eredményei, mivel a növényeket a fitotronban is ugyanazoik a hatások érik, mint a természetben. A ter­mészetet utánzó fitotroni klí­maprogramok segítségével többek között kukoricát tesz­telnek, vizsgálják az árpa hib­ridizációjának lehetőségeit, a kamillák fagytűrőképességét, az őszi és tavaszi búzák hő- és fényreakcióját, valamint a kukorica hideg- és szárazság­tűrését. Vizsgálat előtt Egy gyáli iskolának a füstje Három műszakban tanítanak Gyálon. A tizennégy tanteremben fá­zósan unatkoznak az iskola­padok. Javítják a kazánokat. Egy év kevés November 6-án tanítottak utoljára Gyálon, az Ady End­re utcai általános iskolában. A hőmérséklet 10 Celsius fok alatt maradt. A Pest megyei KÖJÁL javaslatot tett az ok­tató-nevelő munka .ideiglenes beszüntetésére. A 900 kisdiákot két táborra osztották: az egyik csapat a Kossuth, a másik a Rákóczi utcai általános isko­lában folytatta a tanulást, reg­gel 7-től este 6-ig. Közülük vagy kétszázan első és máso­dik osztályosok. Idézzünk fel egy emlékezetes rádióműsort: 1979. novemberében az Ady Endre utcai általános iskola igazgatója egy riportban el­mondta, hogy fáznak a gyere­kek. Most 1980. novembert mu­tat a naptár, s hogy a diákok közül hányán betegedték meg, arról még nincs statisztika. Közös és jogos, nagy öröm előzte meg ezt az állapotot. Ta­Olcsó kukoricatárolás Az idei esztendő hűvös, csa-' padékos időjárása alaposan késleltette a kukorica érését. A betakarítást azonban — a háromhetes késés ellenére — időben, gyorsan be kell fejez­ni, hogy a már megtermelt ér­ték megmaradjon, hogy a ku­korica beltartalmi vesztesége a legkisebb legyen. A nagy­üzemekben dolgozó kombáj. nők teljesítménye lehetővé te­szi az optimális időben való betakarítást, ám a forróleve­gős szárítók sok helyütt nem győzik folyamatosan fogadni a táblákról beérkező nagy mennyiségű termést. A beta­karítás gyorsításának érdeké­ben tehát a szárítást kiküszöbölő kukoricatartósitó eljáráso­kat szükséges alkalmazni. A forrólevegős szárítás mel­lőzését indokolja a drága tü­zelőolaj-felhasználás is. Az ál­lami gazdaságok például éven­te 800—850 ezer tonna takar­mánykukoricát termelnek ösz- szesen. Az elmúlt évben a ku- kukoricatermelés önköltsége 1,9 milliárd forint volt, ennek 7,8 százalékát a szárítás eredmé­nyezte. Azaz a tonnánkénti 2340 forintos önköltségből 172,50 forintot jelentett a szá­rítás. Ugyanakkor a mezőgaz­dasági üzemek nagy részében a kukoricát nem az optimális 14 százalék nedvességtarta­lomig szárítják le, hanem en­nél alacsonyabbra, a biztonsá­gos tárolásra törekvés miatt. A túlszárítás viszont kárt okoz a kukoricaszemekben, vagyis a túlszárítás mértéké­től függően jelentős lehet a beltartalmi értékcsökkenés. A szárítás elhagyását indokolják a nagyüzemi állattartásban már kialakított etetési techno­lógiák is, amelyek lehetővé te­szik a kukorica nedves fel- használását. A nedves tartósítás elméle­te viszonylag egyszerű. A 28— 32 százalék nedvességtartalmú kukoricát levegőtől elzártan kell tartani; ezáltal a tejsavas erjedés következtében kiváló mi­nőségű takarmány nyer­hető. A levegőtől való elzárás többféle módon lehetséges. A Borsodnádasdi Lemezgyár ál­tal gyártott, Graboplast bélés­sel készített silótornyok vi­szonylag olcsók. A 300 tonnás Btl—N silótorony 620 ezer fo­rint, ebből 120 ezer a Grabo­plast bélés ára. A számítások szerint a beruházási költségek 2—3 év alatt térülnek meg. A nedves tárolás minimális beruházással is megvalósítha­tó. A csávolyi termelőszövet­kezetben például fóliával bé­lelt gödrökbe rakják a nedves kukoricát, majd fóliával és földdel takarva zárják el a környezeti levegőtől. A módszer azonban csak ott alkalmazható, ahol a talajvíz 3 méternél mé­lyebben helyezkedik el. A makói „Lenin” téeszben ki. fejlesztett eljárás abban kü­lönbözik az eddigiektől, hogy a nedves kukoricát az átalakí­tott SZK-kombájnokkaJ zúz­zák össze, majd prizmákban, fóliával és 30—40 cm vastag­ságú földréteggel takarva tá­rolják. A zúzás és tárolás a szárítás költségeinek csak 35— 40 százaléka. A makói szövet­kezetben ezzel az eljárással évente ’ mintegy félmillió fo­rintot takarítottak meg. Gyors betakarítás, jobb bel­tartalmi értékű takarmány, kevesebb költség — így foglal­hatók össze a nedves tárolás előnyei. Viszont ezzel a tartó­sító eljárással csak annyi ku­koricát lehet tárolni, ameny- nyire az adott gazdaság állat- állományának takarmányozá­sához szükség van. Az elszál­lítandó, úgynevezett árukuko­ricát továbbra is szárítani kell. Ez pedig azt is jelenti, hogy az energiatakarékos szárítási eljárások kutatását, kifejlesz­tését továbbra is szem előtt kell tartani. Z. S. T. valy nyáron hat tanteremmel bővült az Ady Endre utcai ok­tatási intézmény. A Pest me­gyei Tervező Vállalat doku­mentációja alapján a Pest me­gyei Beruházó Vállalat gondo­zása mellett a helyi Szabadság Tsz építőbrigádja példás gyor­sasággal hajtotta végre a bőví­tést. Az új tantermek megkí­vánták, hogy az eddigi nyolc kazán mellé két újabbat sze­reljenek. Néhány hét kellemes tanulás és tanítás után* már október ‘közepén baj volt a fű­téssel. — Egy idézőjelbe kívánkozó apróság maradt el, az építke­zés befejezése után: a próba­fűtés — mondta Kovács Gé­za igazgató. — A kémény nem ad annyi huzatot, amennyi a tíz kazánhoz kellene. Csak az egészen kitűnő minőségű és persze nagyon drága szénnel tudtunk tüzelni, de ilyet so­káig sehogy sem tudtunk sze­rezni. Végül a megyei pártbi­zottság segítségével jutottunk annyi tűzrevalóhoz, amennyi minimálisan kellett. Együttmű­ködési szerződésünk alapján az EVIG-gyár szocialista brigád­jai is segítettek: huzatnövelő ventillátort építettek a ké­ménybe. Mindez csak félmeg­oldás volt, mert ha odakint a hőmérséklet 5—6 fok alá csök­kent, akkor dideregtünk. Több kiló levél — Idén májusban három le­velet írtam: a helyi tanács ve­zetőihez, a járási hi vatalhoz és a megyei tanács művelődési osztályához — folytatta az igazgató. — Kértem: az új tanévig oldják meg a pedagó­giai munkát akadályozó prob­lémákat. Többször jöttek a ter­vezőktől a beruházóiktól, órá­kig tárgyaltaik, de a gyakorlat­ban október végéig semmi sem történt. Velem írásban kö­zölték, hogy ez az ügy nem tartozik a hatáskörömbe, a fenntartó tanácsnak kell in­tézkedni. A gyáli tanács intézkedett is: személyes tárgyalások vé­geláthatatlan sorozatát idézhe­tik fel. Németh Zoltánná, a végrehajtó bizottság titkára úgy fogalmazott, hogy több ki­lányi levél, emlékeztető, sür­gős segélykérés és jegyzőkönyv tanúskodik a megoldás keresé­séről. Sajnos valóságban csak október közepéig jutottak kö­zelebb a probléma megszünte­téséhez. Dabas nagyközség ta­nácsának költségvetési üzeme vállalta, Hogy kivitelezőként bekapcsolódik a munkába. A nyári megoldás fő akadálya az volt — a tanácstitkár sze­rint —, hogy a tervezők ke­resték a műszaki kiutat. A füstnek. A kéményt kel­lett megtoldani 3 méterrel. Ezt megcsinálták a dabasiak. Fű­teni viszont most sem lehet, mert időszerűvé vált a koráb­bi — immár 8 éves kazánok műszaki felújítása és ellenőr­zése. Ezárt aztán négy kazánt már szét is szedtek, amelyek­kel tökéletesítés után — re­mélhetőleg! — november 18-án már biztosítani lehet a tanítás­hoz szükséges minimális hő­mérsékletet. De sok még a bi­zonytalansági tényező, műsza­kilag számos dolognak kell op­timálisan összekapcsolódni, hogy a négy kazánt befűthes- sék. Ezt követően hozzákez­denek a további négy kazán felülvizsgálatához * Es a felelősség? Ez a félmegoldás lehetővé teszi az oktatást, ha a hőmér­séklet nem csökken mínusz a fok alá. Nagyobb hideg ese­tén azonban kénytelenek lesz­nek ismét leállni. Scheuring János, a Pest me­gyei Beruházási Vállalat igaz­gatóhelyettese: — Véleményem szerint a probléma összetett: az egyik alapvető gondot az okozza, hogy drágább szénfűtésre ter­vezték a kazánokat, s ha nem is elég hatékonyan, de ezzel használhatók is voltak. Továb­bi gondv hogy az eredetileg felszerelt nyolc kazánt már korábban fel kellett volna újí­tani. A bővítéskor a két új ka­zánt bekapcsolták az eredeti kéménybe, de a tervező nem rendelte el a kémény meg­hosszabbítását, csak az idén nyáron, ezt a dabasi költség- vetési üzem soron kívül elvál­lalta. Nincs Sizándékomban elv­telenül védeni saját vállalato­mat, tény: mi kapcsolódtunk az iskola korábbi műszaki ál­lapotához és a bővítésnél igye­keztünk minden segítséget megadni, még akkor is, ha most úgy tűniky hogy nem kel­lő eredményességgel. A fele­lősségről még nem tudok nyi­latkozni. Vállalatunk igazgató­ja vizsgálatot rendelt el az ügyben, amely rövidesen lezá­rul. A vizsgálat folyamatban van Gyálon is, a tanács végrehajtó bizottsága november 18-i ülé­sén megtárgyalja az Ady End­re úti iskola fűtésének hely­zetét. Mindkét elemzés eredmé­nyéről tájékoztatjuk olvasóin­kat. Krlszt György Rákosvölgye Termelőszövetkezet Alaptevékenység és melléküzem További támogatás a háztájinak nagy beruházás, a szemes ter­mény felhasználása kisebb, mint a nagyüzemben, hiszen itt feletetik a ház körül ke­letkező hulladékot, mellékter­méket, no meg a moslékot. Olcsóbban A főváros közelsége miatt sem dúskálhatnak a’ munka­erőben. Ez is arra ösztönzi a termelőszövetkezet vezetőit, hogy a termelési folyamatokat a lehetőség szerint gépesítsék. Ebben a tekintetben is szép eredményeket értek el a mos­tani ötéves tervben. Traktor­állományuk java kicserélő­dött korszerű, nagy teljesít­ményű gépekre. Földgáztüze­lésű terményszárítót építet­tek, megduplázták tárolóterü­letüket, amelyben majdnem négyszáz vagonnyi termést he­lyezhetnek el, úgy, hogy alig igényel kézi munkát. Szó esett róla, hogy a mel­léküzemekben megtermelt nyereség túlnyomó részét az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. Tegyük hozzá, so­kat számít, hogy az új léte­sítményeket saját építőipari részlegük hozza tető alá, ami Féloldalas voll — teljes left Épült tsz hónap alatt A festőfülke szellőztetőrendszere a festés ideje alatt elszívja az egészségre ártalmas gőzöket, majd a szárításhoz meleg levegőt fúj be Bozsán Péter felvétele Az ország ipari szövetkeze­tei az V. ötéves terv folyamán a tervezett 30 százalékkal szemben mintegy negyven szá­zalékkal növelték szolgáltatá­si tevékenységüket, jelentős részt vállalva ezzel a lakossá­gi igények kielégítéséből. A Budaörsi Vegyesipari Szö­vetkezet eddig is a megye leg­nagyobb szolgáltató szövetke­zete volt, autójavító üzemé­nek bővítésével, az új karos­szérialakatos- és fényezőmű­hely üzembe állításával azon­ban nemcsak a szolgáltatási összegben mérhető első helyét erősítette meg, hanem a meg­rendelők kényelmének fokozá­sa, a minőség javítása felé tett eredményes lépést. Mint Horváth István, a szö­vetkezet elnöke elmondta, a budaörsi autójavító üzem ed­dig csak féloldalas volt: szer­kezeti javítást, zárttechnoló­giás vizsgáztatást végeztek, de megfelelő mennyiségben és minőségben nem tudtak ka­rosszériajavítást is vállalni. Ezért .határozták, el az új csarr nők f elépítését, melynek tervei 1979 végén készültek el. Idő­közben azonban az előzetesen vállalkozó kivitelezők le­mondták ezt a munkát, így január végén a szövetkezet — más választása nem lévén — saját szervezésben kezdett ne­ki a beruházásnak. A tizenhat és fél millió fo­rintos beruházás — melynek pénzügyi fedezete nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelből származott — végül is, a rossz kezdet elle­nére, határidőn és költségke­reten belül készült el: a 900 négyzetméteres épület átfutá­si ideje 10 hónap volt. A szö­vetkezet teljes vagyona az új berendezésekkel — köztük a soproni AFIT-tól származó, korszerű elszívó és szárító rendszerrel működő fényező­fülkével — 43 és fél millió fo­rintra növekedett. Az eddig nyolc-nyolc és fél millió fo­rintos autójavítási kapacitást duplájára emelő karosszéria- műhely a legtöbb hasznot azonban minden bizonnyal a megrendelőknek jelenti: míg napjainkban meglehetősen ál­talános dolog, hogy a meg­újulásra váró autókkal több szervizt vagy műhelyt is fel kell keresni — egyik helyen csak generáloznak, másutt csak dukkóznak —, addig Bu­daörsön valamennyi munkát egy helyen tudják elvégezni. Takarékosság - okosan Okos törekvés divatját él­jük. a takarékosságét. Kapjuk a jó tanácsokat is hozzá, de magunk is megtaláljuk a módját. Különösen ott, ahol a saját zsebünk érzi a hatását, már egészen jól csináljuk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol nyilvánvalóan kedvezőbb, mintha külső cégekkel végez­tetnék el a munkát. Amikor a napokban a járá­si párt-végrehajtóbizottság beszámoltatta a termelőszö­vetkezet gazdasági és párt­vezetését tevékenységükről, természetesen a jövőre is kí­váncsi volt, hiszen ezekben a hónapokban már mindenütt az új tervciklusra készülnek, ilyenkor a szokásosnál is ér­dekesebb, miként képzelik el távlataikat a gazdaságok, üze­mek. Szarvasmarha is A Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet most is sajátos felté­teleiből kiindulva tervez. Né­hány dolgot ízelítőül. Meg­kezdték az új szőlő telepíté­sét. Az idén 50, a következő két esztendőben további 100 hektárt ültetnek be. A szőlő- művelésben is a gépeké lesz a főszerep, a kisüzemi, szétszórt szőlőket felszámolják. Nagy­üzemi feldolgozót, bortárolót és palackozót is terveznek. Tovább fejlesztik a juhá- szatot, növelik a mogyoródi hizlalda kibocsátó képességét. A háztájit a már jól bevált módon támogatják, lehetőséget keresve a szarvasmarha tar­tására. A kertészetben a hoza­mok növelése a cél, illetve a fóliaterület nagyobbítása. Je­lentős összegeket fordítanak gépvásárlásra, hogy ahol le­het, a kézi munkát a minimá­lisra szorítsák. K. P. éppen senki nincs, az ajtók, ablakok szigetelését sem va­gyunk restek ellenőrizni, ne­hogy megszökjön a meleg. A gépkocsik üzemanyag-takaré­kosságára néha már túlzásba is estek a tanácsadók. Valaki ugyanis nem volt rest és utá­naszámolt: ha minden garan­tált megtakarítás ig»2, akkor az ő autója nemhogy fogyaszt­ja, de majdnem termeli a ben­zint. Nos, ez nyilván a taka­rékosságra ösztönzés első idő­szakának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egy­re inkább természetes lesz a takarékosság a munkahelyen is, kis és nagy dolgokban egy­aránt. Persze, ez nem azt jelenti, hogy már mindenki minden­hol okosan él, cselekszik. Van­nak még értelmetlen kérdé­sek, túlcifrázott házak és ke­rítések, tanyának nevezett, de valójában kacsalábon forgó borpincék, státusszimbólummá csicsásított hétvégi házák stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse, ám legyen. Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van —• még mindig — ellentmon­dás. Vegyünk egy mezőgazda- sági üzemet. Az árak azt szor­galmazzák, hogy minél keve­sebb energiát használjanak. Meg is tennék, ha ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszerítenének az ellenkező­jére. Némelyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesít­ményű villanyégő világít, hogy az ember hovatovább díszki­világításnak hiszi. Az ok egy­szerű: az energiatakarékosság­nak még csak előszele sem volt, amikor megszülettek az előírások a telepek éjjeli ki- világitására. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — talán szabványt is —. felül kellene vizsgálni, és szükség szerint, az élet valós követelményé­hez igazítani. F. J. fordítják. A lassan befejeződő ötödik ötéves tervben például 45 ezer férőhelyes tojóházat építettek fel, két növényházat, összesen hatezer négyzetmé­tert nyerve a primőrök ter­mesztéséhez, illetve a zöldség- hajtatáshoz. Szadai területü­kön jércenevelöt építettek, megteremtve a tyúkok rotá­ciójának tervszerűségét, kikü­szöbölve a nagy távolságú szállítást. Jó eredményeket értek el a juhászatban, Mogyoródon, Szadán és Pécelen. Két ho- dályt létesítettek, környékü­kön 900 állat takarmányozásá­hoz elegendő legelőt alakítot­tak ki, szántóföldi termelésre alkalmatlan parlagföldeken. A mogyoródi tehénistállók he­lyén rácspadlós bárányhizlal­dát készítettek, ahonnan éven­te ötezer bárányt exportálnak majd. Évek óta támogatják a ház­táji gazdálkodást. Az e célra létrehozott üzemág szervezé­sével nagyszerű eredmények születtek a sertéstenyésztés­ben. A háztáji gazdaságokból évente 20 ezer sertést adnak le. Előnye ennek a tartásnak, hogy nem szükséges hozzá Pécel, Mogyoród, Szada, a Eőváros XVII. kerülete, 6400 hektár: itt és ekkora területen gazdálkodik a Rákosvölgye Termelőszövetkezet. Nem olyan földeken, amilyenekre az agrárszakemberek foga fáj. Ez a tény, valamint a buda­pesti piacok közelsége egyik meghatározója tevékenységük­nek, a termesztett kultúrák kiválasztásának, az állatte­nyésztés fejlesztési irányának. Ugyanakkor mindent elkövet­nek. hogy földjeik termőké­pessége javuljon, a lehető leg­jobb hozamokat érhessék el. Növényház, jércenevelő A hatodik ötéves terv évei­ben a szántóföldi növények terméshozamait 8—10 száza­lékkal kívánják növelni. Je­lentős összegeket fordítanak meliorációra, talajjavításra, a mogyoródi és a szadai terüle­teken folytatják a láblásítást, megszüntetve az 1—3 hektáros darabokat. Ebben a szövetkezetben számottevő a melléküzemági termelés, amelynek bevételét csaknem teljes egészében az alaptevékenység fejlesztésére

Next

/
Thumbnails
Contents