Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Elegendő burgonya a tárházban Jó minőségű, téli tárolásra alkalmas burgonyát szednek fel ezekben a hetekben az al- bertirsai és a dánszentmiklósi határban. Java részét a Pest megyei igények kielégítésére fogja felhasználni a ZÖLDÉRT. A két közös gazdaságból mintegy 300 vagon étkezési burgonya beérkezésére számítanak, s ennek nagy részét a folyamatos ellátás érdekében hűtőházban, illetve halmos tárolóban tartalékolják télire. Éjszaka harap Harcsafogó verseny A ceglédi horgászok egyesülete harcsafogó versenyt rendez október 10-ről 11-re és lírái 12-re virradó éjjel a Budai úti téglagyári tavak 1-es vizén. A versenyen bárki részt vehet, aki érvényes területi jeggyel vagy napi jeggyel rendelkezik. Jegyeket a horgásztanyán, Tokaji Mihálynál lehet kérni. A versenykiírás szerint jutalom jár a legjobbaknak: akik 10 kilogrammosnál nagyobb harcsát tudnák fogni, azok külön díjként 1981-re egész évre szóló területi jegyet kapnak. A harcsafogó verseny színhelyét meg lehet közelíteni járművel a város felől, vagy a 4-es számú országos főútvonalon, a 69-es kilométerkőnél Cegléd felé letérve és a vasúti felüljárón át rögvest jobbra haladva a Budai út irányába. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1980. OKTOBER 5., VASÁRNAP Nyárfás áll a tölgyek helyén Társulásban gondozzák az erdőt Korszerű gépek, eljárások bemutatója Az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi, gazdasági változások átformálták a táj képét A birtokviszonyok átalakulását jelezte a nagy parcellák kialakulása, majd a hatvanas évek elején meghirdették a nyárfatelepítési programot A más célra alkalmatlan, terméketlen területek hasznosítását szolgálta ez a próbálkozás — ma már szemmel látható eredménnyel. A Ceglédet és Nagykőröst néhány évszázaddal ezelőtt körbevevő tölgyeseket most a cellulóznyár gondosan telepíMegtöltenek pincét, kamrát Élnek-e a kedvezménnyel? Elegendő tüzelőt kínál a TÜZÉP Szénnel jócskán megrakott kocsit húznak a jól táplált igáslovak a ceglédi vasútállomás mellett levő TÜZÉF-te- lepről a város felé. Valamelyik utcában, valamelyik háznál már kitakarított kamra vagy pince ásító bendője várja a szállítmányt, benn a házban gyújtásra éhes a kis kályha, a termetes cserépkályha. A gondos gazda rendbe szedte a központi fűtést szolgáltató kis kazánt, tán már ki is próbálták. Az utóbbi napokban vacogta- tósak voltak az estek. Érkezik — viszik A TÜZÉP-telepen most szénhegyek magasodnak. Fogynak, újra telnek. Évente eladnak itt úgy 2800—3000 vagon tűzre- valót, 10 tonnás vasúti teherszállító kocsikban mérve a mennyiséget. Bár most is van, mit tenni és eladni, a legforgalmasabb időszak mégis az április volt. Akkor hirdették a kedvezményes tüzelővásárt. Ezt a lakosság különböző rétegéi igénybe is vették, számítanak rá, szeretnek előre felkészülni. Sok háznál fűtenek tüzelőolajjal, gázzal, de még mindig szénnel, fával a legtöbb helyen. Mint a telepen jelezték, nagy mennyiséget adtak el, főként hazai brikettből, a kedvezményes árusítás során. Szeretik a kályhák, jól fűti a kis kazánokat. S a jelenlegi helyzet? Nem rossz. Brikett és berentei A harmadik negyedév végéig a ceglédi telep 638 vagon tüzelő értékesítésével teljesítette túl az időszakra előirányzott tervét. Szenet 270 vagonnal, brikettet 330 vagonnal többet adtak el. Több fogyott kokszból és tűzifából is — ez utóbbiból jöhetne még bőven. Gazdára találna. Tavaly a német brikett hiánycikk volt. Most kapható. Fénylő hegye ott magasodik több más fűtőanyag társaságában a telepen. Persze, jobb helye volna az időjárás viszontagságaitól védett helyen, de a vevők választanak: kell-e, marad-e? A tavalyihoz képest máris több érkezett s fogyott. Hazai szén, a magyar bányák kincse többféle is kapható. Van berentei diószén — a vevők most a berentei kockát inkább vennék. Kapható olcsóbb, s vehetnek kokszot is. Ahány fajta, annyi tulajdonság: az egyiknek kevés a hamuja, a másik hamar-bb ad melegeit, a harmadik jc' ban illik a kályhába, a negyedik kifizetődőbb. Számolnak, kalkulálnak a vevők. Ellátták a közéleteket A TÜZÉP-telepen elmondták: a közületek megkapták már a szükséges fűtőanyagot, szenet, kokszot. Nem alkalmaznak ugyanis mindenütt gáz- vagy olajfűtést, például a külterületi iskoláknak, a napközis konyhák némelyikének és néhány munkahelynek szénre van szüksége. Az idei ellátás megfelelőnek mondható. Szeptember 30-ig utalványra is lehetett szenet vásárolni. Azokat, akik a beszerzéssel megkéstek, a telep nem tudja kielégíteni. Az előíráson nincs módjuk változtatni. E. K. tett tömbjei váltották fel. Sgyik nagyüzemünk, a Ceglédi Állami Tangazdaság egymaga 3100 hektár erdő birtokosa. Ebből 2800 hektár nyártelepítés. Jelentős része a nagykőrösi határban fekvő gyenge homoktalajon honosodott meg. Az 1961-ben kezdett telepítés még nélkülözte a bővebb tapasztalatokat. A termőhelyi adottság, a kevés csapadék lassú növekedést Ígért. Ma már a tangazdaság az eredményesebb fatelepítési formák meghonosítására törekszik, és — az idő előrehaladtával — meg kell teremtenie a korszerű fakitermelés lehetőségeit A gazdaság erdészeti üzeme a következő öt évre 50 hektár telepítést, 88 hektár erdő- felújítást és 18 ezer köbméter fakitermelést tűzött célul. Ez a program megköveteli a tempós műszaki fejlesztést A legszükségesebb erő- és munkagépeket már beszerezték. Ezzel párhuzamosan megalakították a Ceglédi Erdészeti Társulást, amelynek a ceglédi és a monori állami gazdaságon kívül tizenkét termelő- szövetkezet a tagja. A tizennégy taggazdaság együttesen tízezer hektár erdővel rendelkezik. Közös fejlesztési alapjukból elsősorban fakitermelő gépeket vásároltak, és az idén több mint 28 ezer köbméter fa hagyja el erdeiket. A Ceglédi Állami Tangazdaság országos viszonylatban is Kis cipők - nagy tétéiben az élvonalban áll a fagazdálkodásban, ezért a közelmúltban az Állami Gazdaságok Központja csemői kerületükben rendezte meg országos nyárfatermesztési bemutatóját. Borsos Ferenc igazgató ekkor elmondotta a szakmabelieknek, hogy az idei év már bebizonyította a társulás létrehozásának helyességét. A továbbiakban is a fa- kitermelést és az értékesítést tekintik legfontosabb teendőjüknek, de egyaránt foglalkoznak az újabb telepítésekkel kapcsolatos talajelökészí- tés, ültetés ápolás és más szakmai kérdésekkel. A következő években végre kell hajtani a járulékos beruházásokat, figyelembe véve a taggazdaságok adottságait és lehetőségeit. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal együttműködési megállapodást kötöttek. Ez kölcsönös előnyöket nyújt, hiszen a fakitermelésben és egyéb munkákban kisegítik egymást A gépjavításban, a szakmunkásképzésben és az értékesítésben ugyancsak összehangolják teendőiket. Csemőben egyidejűleg három helyszínen tartottak bemutatót. Láthatták az állami gazdasági szakemberek a nemes nyáras felújítását tuskó- zással, a mélyfúrásos nyártelepítést indító műtrágya egyidejű kijuttatásával, továbbá az ápolóvágások technológiáját a jól bevált Timberjack- géplánccal. A tanácskozás és a ceglédi példa azt bizonyította, hogy ezt a fontos mezőgazdasági ágazatot is lehet korszerűen, tisztes nyereséggel művelni, különösen akkor, ha egymásra találnak a társak. T. T. Élni kell a lehetőségekkel Szándék a szépre és a jóra Elmélyült csend van a kis teremben, összeráncolt homlokkal összpontosítanak munkájukra az ifjú amatőrök, kezük nyomán formálódik a vásznon a kép. Az abonyi művelődési ház melléképületében foglalkozást tart a képzőművész szakkör. Fiatalok tanulják itt e művészet fortélyait. Az egyik fest, a másik mértani idomokat rajzol, a többiek egy csendéletet próbálnak megörökíteni a rajzlapon. A szakkör vezetője Helling György rajztanár, megyei szakfelügyelő, festőművész. Élni a lehetőséggel — Fedezett-e már fel tehetséges fiatalt? — Nem is egyet. Több ta-, nítványomat felvették már művészeti iskolába, de akadnak szép számmal ügyes amatőrök, akik munkájuk mellett szeretnek rajzolni, festeni. Pedagógus vagyok, felelősséget érzek ezeknek a gyerekeknek a továbbjutásáért. Minden eszközzel támogatom azokat, akik az iskolai szakkörben vagy a művelődési házbeli csoportban mutatnak fel eredményeket. Ebben a korban dől el, kiből lehet alkotó. fel kell hát figyelnünk rájuk. — Rendeznek-e bemutatót ezekből a művekből? — Nagyon fontos, hogy az alkotók lehetőséget kapjanak munkáik bemutatására. Nemcsak a fiatalokra gondolok. Magam is számos kiállítást rendeztem már saját anyagomból vagy közösen más alkotókkal. Nagyszerű lehetőségek ezek, élni kell velük. És ez nemcsak azt jelenti, hogy művelődési házakban, múzeumokban rendezünk tárlatot. Ki kell menni az emberek közé, a munkahelyekre. Abony ebben mindig kitűnő lehetőségeket kínált a bemutatni szándékozóknak. A termelőszövetkezetekben, a téglagyárban, a Mechanikai Művekben rendszeresen kiállítunk, s eddig mindig sikert arattunk. A grafika vonzásában Közben Barnóth Zoltán, a nevelőotthon tanára érkezik meg, aki maga is művész. — Benéztem, mert szeretnénk alakítani egy tűzzománc szakkört. Remek lehetőséget látok ebben, s a gyerekek is jönnének. Ezért vagyok kíváncsi az égetőkemencére. — önnek szintén több kiállítása volt már Abonyban. Hogyan fogadták? — Ügy érzem, munkám alapján számon tartanak a nagyközségben. Most főként a munkásközönséghez fordulok alkotásaimmal. Az az elvem, hogy a művész műveivel szóljon az emberekhez. Ezért is fontosnak tartom a közérthetőséget. Sok mindennel foglalkoztam már, a festészettől a linómetszésig szinte mindenbe belekóstoltam, de leghűbb mégis a grafikához maradtam. Cegléden az üzemekben ezekből mutattam be néhányat egy vándorkiállítás alkalmával. Közös kiállítás — Mivel készültek a képzőművészeti világhétre? — A napokban nyílik meg a ceglédi pártszékházban Rónai Mátyás albertirsai kollégámmal közös tárlatunk. Utána az abonyi téglagyárban lesz kamarakiállításom. Annak idején, tanáraimtól úgy tanultam, hogy a művészeknek politikusán kell alkotniuk. Ezért járom az országot, naprakész anyagot gyűjtök, a mához akarok szólni a máról. Remélem, képeimből ez a hitvallás kitűnik. — Abonyban hagyományai vannak a képzőművészeti rendezvényeknek. Sűrűn van valamilyen esemény. A tanácsházán fotókiállítás, a művelődési házban a szakkör munkái és sorolhatnám még. A lényeg a jóra, a szépre való szándék. Amíg ez meglesz, nem dolgozunk hiába. Csilléi Béla Áru a termelőktől A boltok is felvásárolhatták A hűvös éjszakákat követő párás hajnalok és a naptár azt jelzik: itt az ősz. Ezt bizony a piacra induló háziasszony nem szívesen veszi tudomásul, mert tudja, ilyenkor már csökken a kínálat, borsosak az árak. Nos, azok, akik a napokban jártak az abonyi piacon, kellemesen csalódtak, mert majdnem nyarat idéző volt a kép. Az első, ami főleg meglepetést Pest megye színeiben Kiváló eredményt értek el Ifjúgárdisták az élvonalban Évente félmillió gyermek lábbeli — cipő, csizma, papucs, szandál, házicipő — készül a PEMÜ ceglédi cipőgyárában. Füle László és Ungvári Sándor — a képen — ellenőrzi a termékek minőségét. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ünnepélyes egységgyűlést tartottak a ceglédi Bem SE sportpályáján a város ifjúgárdistái és úttörőgárdistái. A képzési évet, mint az utóbbi esztendőkben szokás, most is megemlékezéssel, szemlével és a szocialista versenymozgalomban, az előző mozgalmi évben elért eredmények értékelésével indították. A megnyitó alkalmával ünnepi beszédet Némedi József, a KISZ ceglédi városi bizottságának politikai munkatársa mondott a több mint négyszáz részvevő — a Mező Imre és Asztalos János úttörőgárda, . : valamint a Reiner Albert if- júgárda-zászlóalj — felsorakozott egységei előtt. A szemle alkalmával be- I szélgettünk Rajnai Pállal, a I KÖZGÉP ceglédi gyára Lévai Oszkár IG-szakaszának parancsnokával, tevékenységükről. Elmondta: szeptember ! végén Mezőtúron országos if- júgárda-találkozó volt és -verseny is. Ezen a Pest megyeiek jól szerepeltek. S hogy miért az a büszkeség, amellyel a ceglédi gyár ifiú esztergályosa ezt az eredményt említette? — A megyei ifjúgárdaversenyeken a ceglédiek jól szerepelnek az utóbbi években. Alaposan felkészített, felszerelt egységeink vannak — mondta Rajnai Pál. — Nekünk jutott az a megtisztelő megbízatás, hogy megyénket az országos találkozón képviseljük. A bizalom nem volt alaptalan, a második helyet elért Szolnok megyei csapatot megelőzve, elsőként 464 pontot szereztünk. Nem volt könnyű a verseny, a járőrözőknek a tíz kilométeres távot két óra szintidő alatt kellett teljesíteniük. Hat állomáson lehetett pontokat gyűjteni. Tereptanból, lövészetből, lőelméletből és fegyverismeretből, vegyvédelmi ismeretekből, gránátdobásból kellett felkészültsé- Püket bizonyítani. A ceglédiek a feladatokat a legjobb eredménnyel teljesítették. — Pedig, külön erre a versenyre nem gyakoroltunk, nem készültünk — említi Rajnai Pál. — Csak a szaktematika szerint gyakoroltunk és ez jó alao volt a helytálláshoz. Az országos első helyezést elért ceglédi csapatnak egyébként öt középiskolás és három gyári fiatal a tagja. S. B. okozott, az az, hogy a tágas tér szinte kicsinynek bizonyult. Várakozáson felül sokan jöttek el termékeiket eladni, és a választékra, meny- nyiségre és minőségre sem lehetett panasza senkinek. A megszokottnál nagyobb kínálat volt paprikából, paradicsomból, káposztából, a különféle gyökérzöldségekből, és a gyümölcs: alma, körte, szőlő és őszibarack sem hiányzott, kedvére válogathatott, aki venni szándékozott. Az árakra sem lehetett nagyobb panasz. A paprika 5— 18, a paradicsom 3—4, a káposzta 4—5, a hagyma 8—10 forintba került, a minőségtől függően. Az ilyenkor ritkaságnak számítható zöldborsó és zöldbab sem volt túlzottan drága. Az előbbiért 30, az utóbbiért 20 forintot kértek kilójáért. A gyümölcsök közül a szőlőt 10—14, az almát 8—12, a körtét 8—15, az őszibarackot 8—16 forintért adták. Nagy volt a , kínálat szilvából, és még görögdinnyét is talált a vásárló. A szilvát 5—6, a diny- nyét 4 forintért mérték. A sok éves tapasztalattól eltérően baromfiból is lehetett válogatni. Csirkének 120—140, a tyúknak 180, a pecsenyekacsának 220 forint volt párja. A piaci kínálathoz hasonló az áfész-üzleteké. Mind a zöldségboltokban, mind az ABC- áruházban gyakran kielégítő mennyiségű és minőségű zöld. ség- és gyümölcsfélét talál az idén a vásárló. Ez részben annak a helyes intézkedésnek a következménye, hogy az említett boltok bizonyos összeg erejéig közvetlenül a termelőktől vásárolhattak 'árut, másrészt az ugyancsak áfész- felvásárlótelepet is többen és többféle áruval keresték fel. Mint Pallai Sándorné felvásárló elmondotta, az idén rendszerint folyamatosan annyi zöldséget hoztak átvenni, amennyire a helyi boltoknak szükségük volt. Gy. F. ISSN 0133—ZG00 (Ceglédi Hírlap)
