Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1980. OKTÓBER 5., VASÁRNAP Kalászost vetnek a kukorica helyére Nyújtott műszak a földeken — Jól megy a munka, bár az időjárás okozta két-három hetes lemaradás a mi gazda­ságunkban is megmutatkozik — kezdte a tájékoztatást Ger- gulecz Miklós, a péceli Rá­kosvölgye Termelőszövetke­zet párttitkára, amikor az őszi munkák állásáról érdek­lődtünk. — Most van itt iga­zán az ideje annak, hogy a munkaszervezésről ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is valamit. A Rákos völgyében pedig tesznek: nyújtott műszakban, szombaton és vasárnap is mennek a gépek, amelyeket így teljesen kihasználnak, ha leszáll az est,, fényszórók vi­lágítása mellett. A magágy előkészítése a jövő évi ter­mést alapozza, figyelniük kell tehát a tápanyag utánpótlásá­ra, a megfelelő minőségű szántásra, vetésre. Azért is, hogy az idei nagyszerű ered­ményeiket jövőre megismétel­hessék, vagy még jobbakkal szárnyalhassák túl. Hatfajta növény — öt-hat növényre, főként kalászosokra és szőlőre-gyü- mölcsre szakosodtunk — folytatja a párttitkár — s eddig beváltak a számításaink. Az őszibaracktermés például az. idén minden korábbinál jóval nagyobb volt. És ugyan­ezt mondhatom a kalászosok­ról is: a búza a 78-as rekord- terméshez képest is nagyság­renddel volt jobb. A kukoricáról még nehéz nyilatkozni: — Félünk, hiszen annyira zöld még, hogy ha jön egy fagy, alaposan leronthatja a hozamot. A szőlő is éretlen még, de ott nem lehet na­gyobb baj, az kéísőbb is be­érik, legfeljebb a cukorfoka nem lesz olyan magas, mint tavaly, amikor egy gramm cukor sem kellett a boraink­ba, amelyek a mogyoródi, sza- dai dombokon levő szőlőink­ből valók. Homokos talaj A kukorica viszont ha meg­fagy, nem érik tovább. A termés várhatóan a rákoscsa­bai és a péceli tábláinkon lesz jobb, Mogyoród környékén gyenge, homokos a talaj, s ezt nem szereti a kukorica. Tanultunk belőle, jövőre oda is kalászost vetünk. A Gödöllői Hírlap szeptem­ber 26-án A bagiak és az M3-as cikkel kapcsolatban a követke­zőkről tájékoztatom a szer­kesztőséget: Az M3-as autópálya építésé­ben részt vevő • vállalatok a bagi nagyközségi közös ta­nácsnak 1976-tól minden se­gítséget megadtak és jelenleg is megadnak. Az M3-as autó­pályán dolgozó vállalatoknak Ez már megmutatkozik a szántási, vetési tervben is, hi­szen a 2 ezer 400 hektár ka­lászos több, mint tavaly, a 370 hektár kukorica viszont kevesebb. Burgonyából ugyan­annyit; 100 hektárt termesz­tenek. A krumpliszedés egyébként javában tart, jobb termést várnak, mint a tava­lyi volt. A művelés, s így a betakarítás is teljesen gépe­sített, nincs tehát gondjuk, ezzel is gyorsan végezhetnek. Érdemes még egy-két szót ejteni a szőlőről: Inkább vörös — Jelenleg kilencvenhárom hektáros a 'szőlészetünk, de már az idén újabb 50, jövőre pedig 100 hektárt telepítünk. Borszőlőt, ebből is inkább vöröset, hiszen a világpiacon ez iránt nagy a kereslet. G. Z. nagymértékben köszönhető az, hogy Bagón és Hévízgyörkön az elmúlt években nagyot lép­tünk előre a járda- és útépí­tésben. A cikkben felvetett egyéb problémákra a KPM il­letékesének tájékoztatása alap­ján a szükséges választ az ér­dekeltek megkapták. Könczöl János, a nagyközségi tanács vb-titkára Válasz cikkünkre Segítettek a pályaépítők Huszonöt éves a gimnázium Hagyományokra épülő reformok Az 1980/81. tanév a huszon­ötödik a gödöllői Török Ig­nác Gimnázium történetében, A gimnáziumi oktatás ' azon­ban hosszabb múltra tekint vissza szülőhelyünkön. A XVI, századtól működő protestáns iskolában, a nagy hírű deb­receni oskola partikuláján kö­zépiskolai osztályokat is szer­veztek, s a tehetséges pa­rasztgyerekek ezekből kerül­tek a kollégiumba. 1911-től oe- dig mai értelemben vett kö­zépiskola, a minorita rend ál­tal fönntartott gimnázium is­kolázta a tehetségeket. Elévülhetetlen érdemek A város középiskolás ta­nulóifjúsága, tanáraik magu­kénak vallják a gödöllői gim­náziumi oktatás haladó múlt­ját, máig hatóan friss és ak­tuális nevelési törekvéseiket: a reformáció demokratikus közösségi életét és tehetség- gondozó munkáját csakúgy, mint a pedagógiai türelem és szeretet elveit forradalmi szel­lemmel ötvöző és a Tanács- köztársaságot, szocialista for­radalmat támogató minorita tanári kar hagyományait. Á fölszabadulás után gyor­san fejlődésnek induló Gödöl­lőn tradíciója volt már tehát a középfokú iskolázásnak, s a nagy erővel fölszínre törő tanulási igény szükségessé tet­te újbóli megszervezését. Er- dey-Grúz Tibor, Gödöllő ak­kori képviselője, oktatásügyi miniszter 1954-es gödöllői lá­togatása alkalmából került a kérdés napirendre, s a minisz­ter határozott ígéretet tett az iskolaalapításra. Elévülhetetlen érdemeket szerzett ebben Epres János, a Szabadság téri általános isko- ,1a igazgatója, aki a község és az Agrártudományi Egyetem vezetőinek egyetértését sze­rezte meg a máriabesnyői épület, a Salvator nővérek egykori zárdájának (amit időközben az egyetem hasz­nált kollégiumi célra), gim­náziummá alakításához, ö lett az iskola megbízott igaz­gatója is, irányításával kez­dett szerveződni a tanári tes­tület. A gimnázium első igazga­tója, Mészáros Elemér, nem volt ismeretlen a gödöllőiek előtt. Aktív részese az 1945 utáni újjáépítésnek, megbe­csült tanára az általános is­kolának, amikor igazgatói ki­nevezését a gimnáziumba megkapja. Vezetésével alakult ki a Török Ignác Gimnázium több évtizede stabil tanári kara, az iskola hagyomány- rendszere, alapozódott meg színvonalas oktató-nevelő munkája. Partneri viszony A gödöllői gimnázium a megyei iskolák élvonalába került, és ehhez a színvonal­hoz méltó pedagógusegyéni­ség, Sínka Imre irányította munkáját 1968—1972 között. Igényes, következetes, humá­nus emberi magatartása, el­mélyült, pontos. munkaköz­pontú irányító munkája diák­nemzedékek sorára gyako­rolt nem múló hatást. Ma már a környék általá­nos iskolai tantestületeiben egyre több az egykori gödöl­lői diák, de országos hatás­körű tudományos intézmé­nyekben, politikai vezető tes­tületekben éppúgy megtalál­hatók, mint a művészi élet leg­különbözőbb területein. 1975- től az intézmény falai között óvónpi szakközépiskolai osz­tály is helyet kapott, s így a pedagógus-utánpótlás közvet­lenül az iskolából áramlik'a város és járás alsófokú okta­tási intézményeibe. Alkotás öröme Milyen ma a Gödöllői Tö­rök Ignác Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola? Olyan, amilyenné a hagyományok, s legújabb pedagógiai reform- törekvések formálták. Négy­száz tanulója, harminckét pedagógusa érdekes, sokszí­nű iskolai közösséget alkot. Közösségének belső fegyelmét a diákok, nevelők partneri viszonya adja, s ez a partne­ri viszony a közösségi élet számtalan területén alakul ki. Az iskola követelményei színvonalasak, egyértelműek és mindenkire vonatkoznak: fel­nőttekre is. fiatalokra is — és ezért elfogadhatóak. De­mokratikus légkörben dönt­jük el közösségünk ügyeit, s a demokrácia nem csupán jog­élvezetet. hanem a közös mun­kából való részt vállalást — felelősségvállalást is jelenti. Diákparlamentek, iskolagyű­lések tárgya soha nem az én, mindig a mi! Hogyan tudnánk még ered­ményesebben együttdolgozni, még több ifjúnak segítséget adni környezeti hátrányai le­küzdésében. tehetségének ki- fejlesztésében, elősegíteni a társadalmi mobilitás fenntar­tását városunkban és környé­Reprezentativ minta Felmérés Százkilencven kérdés teszt­lápról, tízperces elbeszélgetés és egy újabb kérdőív volt néhány napja az V. éves gé­pészek közül a reprezentatív minta tagjainak osztályrésze az agráregyetemen. Miről is volt szó voltaképpen? — A MÉM szakoktatási fő­osztálya által kezdeményezett szakoktatási kutatásba kap­csolódott be a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont és készít a végzés előtt álló szak­emberekről felmérést — ma­gyarázza Jakabné dr. Szilágyi Klára tudományos munkatárs, pszichológus. — Négy felső- oktatási intézménybein vizs­gáljuk, hogyan alakult a hallgatók egyetemi, főiskolai beilleszkedése szociológiai és pedagógiai szempontból. — Milyen kérdések a leg­izgalmasabbak a vizsgálat­ban? — Az a bizonyos 190 kérdés tulajdoniképpen a megkérde­zettek érdeklődésének kiderí­tését segíti. Az interjú szaba­dabb lehetőséget enged az önmagától való beszédre, itt főleg a családi körülmények­ről, anyagi lehetőségekről, képzésről való véleményekről, tervekről tájékozódunk. A 1 kérdőív az egyetemi lét egé­szét firtatja, milyen tulajdon­ságokat szerzett itt a kérde­zett, mi az, amire véleménye szerint a későbbiekben szük­sége lenne, menyiben alakult, módosult a szakmai érdeklő­dése. — Mibe kerül mindez? — A kísérletsorozatról írt tanulmányért 1400 forintot kapunk ívenként. Természe­tesen nemcsak én, mert kol­légámmal, dr. Völgyesi Pál tudományos főmunkatárssal végezzük a felmérést. — ön szerint ez valahol, valamikor visszatérül? — A társadalomtudomá­nyokat sohasem lehet adok- veszek alapon mérni. Nem le­het a jelen gazdaságosságával összehasonlítani. Ez távlati kutatás. Mi itt most nem az egyetem ellen, hanem éppen az egyetemért, az egyetemi oktatás, nevelés jobbításáért dolgozunk. — Ugyanakkor folyamatá­ban el lehet fogni társadalmi folyamatokat, esetleg éppen egy olyant, amelyre eddig nem figyeltünk fel. Lehet kén? Miképpen ismertethetjük meg egyre több tanulónkkal az alkotás örömét tudományos és művészi vonatkozásokban egyaránt? S miként ébreszt­hetünk rá egyre több fiatal­embert arra, hogy ifjúságának legfőbb joga politizálni — s az ifjúsági szervezet a felnőtt közélet gyakorlótere? Amikor egyszerre 7 tanu­lónk jut az országos közép­iskolai tanulmányi verse­nyek megyei döntőire, s akad közülük olyan is, aki egyete­mi felvételhez jut az első tíz hely valamelyikének meg­szerzésével, amikor a jelent­kező tanuló 60 százalékát ve­szik föl felsőoktatási intéz- - ményekbe, vagy amikor el­nyerjünk az országos diákna­pok fesztiváldíját, akkor pe­dagógiai törekvéseink igazo­lódnak a nagy nyilvánosság előtt. Régiek és maiak De ezek a kiemelkedő ered­mények nem születhetnek meg a hétköznapok fárasztó mun­kája, küzdelmei, kudarcai nél­kül. Egv iskola munkáját két dolog minősíti: eredményei és a közvélemény. Mi úgy érez­zük, hogy huszonöt esztendő munkája mindkettőt meghoz­ta: az eredményeket éppúgy, mint a közvélemény jóváha­gyását. S a köz bizalma a ne­hézségeken, buktatókon is át­segít bennünket. Huszonötödik tanévünk ün­nepi évfordulóján szeretettel köszöntjük minden volt nö­vendéküknek, mindazokat, akik közösségünket életükben hordozzák. S köszöntjük mind­azokat, akik most készülnek hozzánk, akikkel együtt foly­tatni fogjuk s folytatni fogják utódjaink a közös életet, s kö­zös alkotást népünk, szocia­lista társadalmunk építését la­kóhelyünkön. Heltai Miklós igazgató a jövőért ezek között olyan is, amit az egyetem sem képes egyedül felismerni. Éppen ezért nemes gesztus a szakoktatási főosz­tálytól és az egyetemtől, hogy ennek ellenére vállalja a vizs­gálatot. — Az idő, ami alatt végig­kísérik az egyes emberek út­ját, hosszú. Addig önöktől nincs is semmiféle előrejel­zés? — De igen. Közben is min­den szakaszról tájékoztatjuk megbízóinkat, örülünk neki, hogy jó, okos kérdéseket test­nek fel nekünk. Munkánknak jó a visszhangja is. Érdeklő­déssel figyelték előadásunkat a keszthelyi Georgikon Napo­kon is. — Önök a végén abban a bizonyos jelentésben javasla­tokat is tesznek? — A kutató — jelen eset­ben kollégáim és én — azon dolgozik, hogy alapos vizsgá­lattal ’‘megalapozott döntést készítsen elő. A végső — be­látható időn belüli — cél az, hogy felmérjük a felsőoktatá­si intézmények úgynevezett merítési forrását, azaz, hogy a felvehető hallgatóknál mennyivel lesz több a je­lentkező, és vizsgáljuk az al­kalmasságot is, ami ma még sokszor nincs fedésben a vá­lasztott szakkal. Ezen az ala­pon lehetne átszervezni az egyetemi pedagógiai munkát, s így gördülékennyé, zökkenő- mentessé tenni a fiatal szak­emberek beilleszkedését. Bokodi Ferenc Nagy hangzavar fogadta a városi kispályás labdarúgók szövetségi napjára érkezőket. A hangoskodás egy óvás miatt volt, a Vadgazdaság intézője kifogásolta, hogy az ATE 1 elleni mérkőzésüket nem mi­nősített bíró vezette. Arról azonban nem szólt a pana­szos, hogy a találkozó előtt kölcsönösen megegyeztek az alkalmi játékvezetők szemé­lyében. A MÉMMI képviselője örömmel újságolta, hogy Soós az őszi idényben már 22 gólt szerzett, legutóbb, a Zöldért­nek hatot rúgott. Az Építő­ipari Szövetkezet intézője ar­ról tájékoztatott, hogy csapa­ta az OKISZ-kupáért is küzd. A megyei bajnoki címet már elérték, s így nyertek jogot a miskolci elődöntőn való rész­vételre. Jó jel, hogy a leg­utóbbi fordulóban 5-1-re nyer­tek az Áfész II ellen. Eredmények, I. osztály: Ganz SzB—Alsópark 2-1, Vegyes­ipari Szövetkezet—Járási Hi­vatal 2-4, Gépgyár—Állami Biztosító 10-2, Szabadság tér —TV Mikro 3-2, ATE Gm— Vízmű 2-4, Barátság—Veres­egyház 5-0, Áfész—Erdőgazda­ság 2-2. II. oáztály, A-csoport: Hir- adótechnika—KKMV 5-2, MÉMMI—Zöldért 6-1, MG1— Ganz 3-3, Viktória—Autópá­lya 3-0 (játék nélkül), Vadgaz­daság—ATE 1 3-6. Pécel Ezer óra a tornateremért Ezer óra társadalmi munkát vállaltak az általános iskola tornatermének építésében a péceli Vegyesipari Szövetkezet dolgozói. Az elmúlt héten elő­ször a lakatosrészleg Esze Ta­más brigádja teljesítette — közmegelégedésre — vállalá­sát: a vasajtókat, ablakokat szerelték be a vázszerkezetbe. Ipari Műszergyár Fotópályázat Hat díjazott Nagy sikert aratott az ikladi Ipari Műszergyárban az a fotó- pályázat, amit a KISZ üzemi bizottsága hirdetett meg, s amelyre tizennégy fiatal küld­te be munkáit. Az elbíráláskor nem csak egy-egy képet minő­sítettek, hanem a pályázók va­lamennyi beküldött munkáját. Végül az első hat helyezett — László Lajos, Mezőfi Imre, Se­regélyes János, Zimmer Ernő, Danis Tibor és Csorba József — részesült külön elismerés­ben. A díjnyertes képeket be­mutató kiállításon kívül a gyár dolgozói az üzemi újságban, a Motorban is megismerkedhet­nek a tehetséges amatőr fény­képészek legsikeresebb fotói­val. B-csoport: Építőipar—Áfész II 5-1, Gelka—HTÜ 1-0, Gyó­gyért—Szilasmenti 1-7, Tefu —Városgazdálkodás 1-4, Tan­gazdaság—Pedagógus 3-1. A bajnokság állása: I. osztály: 1. Ganz SzB 6 6 — — 27- 7 12 2. Barátság 6 5 — 1 28- 7 10 3. Vízmű 6 5 — 1 20-12 10 4. Gépgyár 6 4 — 2 25-11 8 5. Szab. t. 6 4 — 2 18-16­8 6. All. Bizt. 6 4 — 2 20-24 8 7. Veresegyh. 6 3 1 2 18-23 7 8. Erdőgazd. 6 2 2 2 19-18 6 9. ÁFÉSZ 6 2 1 3 17-19 5 10. ATE 6 2 — 4 14-22 4 11. Alsópark 6 1 — 5 13-17 2 12. Jár. Hív. 6 1 — 5 15-29 2 13. Vegy. Sz. 6 1 — 5 8-24 2 14. Tv. Mikró 6 — — 6 13-29 Cs. J. — Városi moziműsor Vasárnap: A hegyi barlang titka. Kirándulás — váratlan fordulatokkal. Színes, szink­ronizált szovjet kalandfilm. Kíséfőműsor: A mozgás. Csak 4 órakor. A felkavart víz. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadáskezdés: 6 és 8 órakor. Hétfő: Hószakadás. A fiú, a hegy és a gyilkosok. Színes magyar film. Csak 4 órakor. Ki beszél itt szerelemről. Színes magyar film. Előadás­kezdés: 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1951 (Gödöllői Hírlap) B kategóriájú. Pest környéki vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET építésztechnikusi MUNKAKÖR BE FELTÉTELEK: építésztechnikusi végzettség, ötévesnél hosszabb szakmai gyakorlat, , jártasság beruházások műszaki ellenőrzésében. Az épitésztechnikus feladataihoz kisebb belső tervezési munkák elvégzése is hozzá tartozik. « A pályázatokat részletes önéletrajzzal, a szakmai munka ismertetésével „Gyógyszervegyipar Pest megyei Hírlap" jeligére kérjük a kiadóba. Kispályás bajnokság Megállapodás után óvás

Next

/
Thumbnails
Contents