Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
™ HjPr v szfunap 1980. OKTÓBER 28., KEDD DOLGOZÓK KÖZÉPISKOLÁJA Szigorúbbak a követelmények KÉSZÜLNEK AZ IDEI TANTERVEK A dolgozók középiskoláiban e tanévben folytatják az előkészületeket a nevelés-oktatás új terveinek alkalmazására. Miként a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, a dolgozó szakmunkások szakközép- iskolájában az 1981—82-es, a dolgozók gimnáziumában és a négyéves középfokú képzési célú szakközépiskolában pedig az 1982—83-as tanévben vezetik be az új tanterveket. Az oktatási szervek az Országos Pedagógiai Intézettel együtt gondoskodnak arról, hogy a pedagógusok megismerjék e terveket, s az azok szerint írt tankönyvek időben megjelenjenek. A következő tanévben szükséges tankönyvek például előre láthatóan már tavasszal elhagyják a nyomdát, s így a tanév kezdetén a tanulók rendelkezésére állnak. Módosítják a rendtartást és a vizsgarendszert A felnőttnevelés-oktatás új terveinek egyik sajátossága, hogy az elsőosztályos tanulók az első félévben ismétlik, elmélyítik az általános iskolákban elsajátított anyanyelvi és matematikai ismereteket, s csupán a második félévtől tanulnak új tananyagot. A tapasztalat szerint ugyanis különbségek mutatkoznak a tanulók anyanyelvi és matematikai tudásának színvonalában. A felnőttek középiskoláiban az első osztályban nem lesznek fakultatív tantárgyak, csak a következő osztályokban választhatnak a tanulók: valamelyik kötelező, általuk kedvelt tantárgy anyagát tanulják az előírtnál több órán. A következő tanév kezdetéig az új nevelési-oktatási tervek előírásainak megfelelően módosítják a felnőttek iskolájának rendtartását, vizsgarendjét. Korszerűsítik az oktatási módszereket is. Előkészítő tanfolyamok, tanulmányi versenyek A minisztérium irányelvekben fogalmazza meg: a művelődési intézmények miként segíthetik elő az eddigieknél jobban a felnőttoktatást, főleg a középiskolák levelező és esti tagozatain. A dolgozók önálló iskolái általában együttműködnek a művelődési házakkal, otthonokkal. Megállapodásaik értelmében színház- es múzeumlátogatásokat, ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket, tanulmányi kirándulásokat szerveznek a tanulóknak. Több művelődési otthon a Népművelési Intézet kezdeményezésére néhány év óta előkészítő tanfolyamot tart az egyéni vizsgázók részére. Ezek a tanfolyamok hasznosak, de nem helyettesíthetik az iskolai oktatást. Ajánlatos a tanulmányi versenyek szervezése, s a tapasztalatok szerint a felnőttek is szívesen vesznek részt a szellemi vetélkedőkön. Eboen a tanévben a Szolnok megyei szakmunkások szakközépiskolái is bekapcsolódtak a Békés és Pest megyei hasonló jellegű iskolák tantárgyi vetélkedőjébe. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőben — amelyet másodízben hirdettek meg a felnőtt diákoknak — szinten az eddigieknél többen bizonyítják felkészültségüket. A tanulók zöme 17—25 éves A dolgozók iskolája valamennyi típusának feladata, hogy minden lehetséges módon TV-F1GYELÓ Krimi. Ritka vendég képernyőmben a ' magyar krimi, így hát hogyne övezte volna jelölő karika a vasárnap esti Gyilkosság házhoz szállítva darabcímet a műsorújság tizenötödik oldalán. Igaz, magát a históriát egy hizonyos Richard Harris öi- lötoe ki, dehát rajta kívül mindenki mást honi tájakról toboroztak, s végtére is nem volt kár, hogy ez a föltehe- tőleg angolföldi mese ilyen hazai változatban megelevenedett, mert olyanra sikerült, hogy — mondjuk így — végig lehetett nézni. Helyenként persze kissé naivnak tetszett (egyebek között azok a fordulatai voltak ilyenek, amelyek a pénzen cí- vódó házaspár álláspontváltásait jelezték); helyenként viszont jobb sorsra érdemes színészi játékot láthattunk (például Tordy Géza és Szilágyi Tibor egyik-másik nagy jelenetében). De fejcsóválás ide, taps amoda, tényleg amolyan jó közepesre állítható ki a szóban forgó bizonyítvány, s nemcsak azért, mert boszan- tóbb bakik nélkül gördült végig a jelenetsor, hanem azért is, mert ezúttal a szokásosnál sokkal jobban meg volt tervezve, szervezve a mögöttes környezet. Az elegáns szobabelsők berendezésére éppen úgy futotta a költségvetésből, aminthogy a szereplő személyekhez illő gépkocsik kibérlésére is. Ez a körülmény pedig kétségkívül azt jelezte, hogy alkalmasint ilyen feladatok megoldására is juthat elegendő figyelem. Shakespeare. Hogy, hogy nem, a közelmúltban véget ért — ünneplésre kevés okot adó — Will Shakespeare című sorozat után (amely ugyebár magának a brit íróóriásnak az elképzelt és visszavetített életét igyekezett bemutatni), hamarosan egy újabb, általa jegyzett filmfolyam indul el. (Elsőként a Rómeó és Júliát láthatjuk e hét szombatján.) Ez a feldolgozáscsoport már komolyabb vállalkozásnak ígérkezik, amit az is jelez, hogy a Szabadság téren illendőnek látták egy szakértői kerek asztal-beszélg etéssel bevezetni. Szombaton kora este tűzték műsorra ezt a gondolatokban, érvekben egyaránt gazdag eszmecserét, s míg a néző Kéry László irodalom- történész, “Mészöly Dezső műfordító és Vámos László színházi rendező szavait hallgatta, mind jobban megbizonyosodhatott affelől, hogy magyar közönségnek milyen nagy szerencséje volt eddig Shakespeare-rel. Mégpedig azért volt szerencséje, mert óriás voltára irodalmunk legjobbjai figyeltek fel — Petőfi például azt mondta rá, hogy „ő volt a teremtés fele” —, s azon túl, hogy olvasták, értelmezték, bőven fordítottak is belőle, az eredeti szöveghez hozzátársítva saját tehetségük megannyi nyelvi leleményét. E kedvcsináló nyitányt követően felcsigázva várhatjuk hát a BBC stúdió drámaváltozatait, s egyúttal reménykedhetünk: ezek többek is, mások is lesznek majd, mint a Will-sztori darabjai. Cirkusz. Már a nyolcadik traktusán is túljutott a Fejezetek a cirkuszlexikonból című sorozat, s noha ez a most műsorra tűzött folytatás több filmbetátet tartalmazott, mint az eddigiek, azért igazából most sem azt kaptuk, amit a soron levő idomár név mögé a manézsbarát elképzel. Akárcsak a már látott ismertetésekben, ebben is túl sok (és szürkén szakszerű) volt a magyarázó szó, s igazából most sem idéződött fel az a bizonyos, gyermeknek, felnőttnek egyként kedves porondhangulat. Dacára annak, hogy — így jelzi a titulus — valamiféle lexikonról lenne szó, mégis kár volt ezt a címszóismertetőt ennyire túltudo- mányoskodni. Akácz László gyarapítsa tanulóinak ismereteit, mivel az új nevelési-oktatási tervek követelményei szigorúbbak a jelenleginél — hangsúlyozták a minisztériumban. A dolgozók főleg a szakmunkások " szakközépiskolájában tanulnak, gimnáziumba és a négyéves szakközépiskolába kevesebben jelentkeznek, s akár az egyik, akár a másik típusú iskolát választották, a levelező és nem az esti tagozatra kérték felvételüket. A levelezés útján történő oktatást ugyanis jobban össze tudják hangolni mindennapi munkájukkal. A dolgozók középiskolájában tanulók zöme 17— 25 éves, fiatalabb, mint azok, akik évekkel ezelőtt tanultak ilyen típusú iskolában. A szovjet kultúra napjai Solohov a világban A szovjet kultúra napjai alkalmából az Állami Könyvterjesztő Vállalat a fővárosi könyvesboltjaiban, üzemi könyvterjesztőhelyeken, könyvtárakban és iskolákban a szovjet irodalmat bemutató könyvkiállításokat, műsorokat, valamint könyvvásárokat rendez. Ez alkalommal is — immár hagyományosan — a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával közösen szervezik meg a szovjet könyvkiadók termékeit szemléltető kiállítást, amelynek megnyitóját október 28-án tartják. A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat eseményeként november 5-én a Gorkij Könyvtárban kiállítás nyílik Solohov a világ népeinek nyelvén címmel. MÚZEUMI HÓNAP Érdemes meghallgatni Októbert lassan magunk mögött hagyjuk, s vele a múzeumi és műemléki hónapot is. E rendezvénysorozat összefoglalására most még nem vállalkozhatunk, hiszen néhány program még hátravan. Előzetesként annyit azért elmondhatunk az idei rendezvénysorozatról, hogy sokak figyelmére számot tartó, izgalmas programokkal várta az érdeklődőket. A múzeumi hónap megyei eseményei közül kiemelkedett a szentendrei Czóbel-múzeum időszaki tárlata, ahol Czóbel Béla száznegyven — Párizsban született — rajzát tárták a látogatók elé. Hasonlóan jelentős eseménynek számított a váci múzeumi egyesület alakuló közgyűlése, valamint az a nagykőrösi tanácskozás, melyen Erdei Ferencről emlékeztek meg. Természetesen igazságtalanok lennénk a többi múzeummal és helytörténeti gyűjteménnyel, ha csak az országos érdeklődést kiváltó eseményeket említenénk meg. Hiszen az idei múzeumi hónapban különösen az tűnik izgalmasnak, hogy gyerekek, felnőttek, fiatalok, idősek egyaránt megtalálhatták a programok között a nekik legmegfelelőbbet. De nemcsak a különböző életko- rúakra, hanem a különböző ízlésűekre is gondoltak a szervezők. Az idei múzeumi hónap mintegy 100 rendezvénye — kiállítások, filmvetítések, előadások, viták — tehát bőven adott alkalmat a válogatásra. S mi az, ami még hátravan? Szobon Iskolánk története címmel hangzik el ma, kedden délután előadás. Az aszódi Pe- tőfi-múzeum szervezésében szerda délután 6 órakor kezdődik az az előadás, melyen Csíky Imre forradalmár életéről lesz szó. A múzeumi hónap utolsó megyei eseményére Gödöllőn kerül sor. Október 31-én, pénteken délután ankétot tartanak az iskolai honismereti szakkörök munkáinak tapasztalatairól. E rövid felsorolás is ízelítőt adhatott a bevezetőben említett színvonalas programokból. Mivel a múzeumi hónap tapasztalatairól még a későbbiekben szólunk, most még csak annyit említünk meg, hogy az október 18-ára tervezett, de elmaradt szobi Börzsöny-múzeum újjárendezett állandó kiállításának megnyitása várhatóan november 6-án lesz. K. É. A SOROZAT ÚJ ÁLLOMÁSA Bálványos Huba grafikái KIÁLLÍTÁS AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON Festmények, plasztikák, tűzzománcok, gobelinek és szőnyegtervek után most grafikákkal ismerkedhetnek azok az érdeklődők, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tegnap megnyílt kiállítást megtekintik. A grafikák alkotója, Bálványos Huba Munkácsy-díjas grafikusművész 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, műveivel azóta számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, 1968-ban, Firenzében ő kapta a Monte dei Paschi di Siena érmet. Bemutatkozása az oktatási igazgatóság kiállítássorozatának, illetve az itt folyó vizuális nevelő munkának jelentős állomása. Részben azért, mert több mint egy évtized terméséről ad képet; az 1969-ben készült Vetélkedő I—Ill-tól, az idei József Attila-illusztrá- ciókig, az 1971-es Csoda- szarvastól a tavalyi Megváltókig terjed a kiállított alko- tások»sora — jelezte Bálványos Huba realizmus iránti igényét, az expresszív hang folyamatos jelenlétét, a groteszk iránti érzékenységét {A király meztelen), időnként pedig a lírai hangulatok Iránti fogékonyságát (Emlékezés koránkelő lányokra). A bemutató azért is jelentős, mert alkalmat ad egy háromrészes előadássorozat megszervezésére: a grafikusművész Hogyan nézzünk műalkotást?, Realizmus és az izmusok, Nem ábrázoló művészet címmel tart előadást az oktatási igazgatóság hallgatóinak. Gödöllő műemlékei A gödöllői kastély egy l&GO-ban megjelent metszeten Régi metszetek és mai fényképek sorakoznak azok a kiállításon, amely tegnap délután Gödöllő műemlékei címmel nyílt meg a Városi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében. A bemutató célja, hogy felhívja a figyelmet: a megváltozott társadalmi körülmények között az eddiginél is jobban kell gondoskodnunk múltunk tárgyi tanúiról, méltó módon illik törekednünk SZÁZ EVE SZÜLETETT HATVÁNY LAJOS A magyar irodalom nagykövete Hatvány Lajos Kossuth-clíjas író, kritikus születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége hétfőn koszorúzás! ünnepséget rendezett a Farkasréti temetőben. Az író urnahelyénél a Művelődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszterhelyettes és Vígh Józsefnc főelőadó, az írószövetség részéről Garai Gábor. főtitkár és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúját a Magyar Tudományos Akadémia, az Irodalomtudományi Intézet, az Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői. Készt vett a koszorúzáson az író özvegye és számos barátja, tisztelője. Az író, kritikus, irodalomtörténész egykori lakóhelyén, az I. kerület, Bécsi kapu tér 7. számú háznál pedig emléktáblaavatási ünnepséget rendeztek. % rőt lássa meg benne, s közben megfeledkezett művének nagyságáról. Pedig Hatvány az elsők között van, akik felismerik a valóságos értékeket Magyar- országin; ő az, aki a leghamarabb kísérletet tesz Ady életművének bemutatására, aki felismeri József Attila zsenialitását; egy életen át harcol, vitatkozik, tanít és segít. Gyulai Pál tanítványaként indul pályáján, diplomájának megszerzése után rendszeresen publikál, először külföldi majd magyar sajtóorgánumokban, a Nyugat egyik alapítója és anyagi támogatója. Egész Európában otthon érzi magát; Berlin, München, Párizs, Bécs, majd második emigrációja idején Anglia egy-egy állomása mozgalmas útjának. Szerkeszti a Pesti Naplót, megindítja Esztendő című folyóiratát, belekapcsolódik az őszirózsás forradalom eseményeibe, a Nemzeti Tanács tagja lesz, majd a Vö'T’etszés szerint kiválaszt- hatjuk a huszadik századi magyar irodalom bármely kiemelkedő alakját, belelapozhatunk a róla szóló monográfiába, vagy tanulmányba : százszázalékosan bizonyosaik lehetünk abban, hogy olvasás közben sűrűn találkozunk Hatvány Lajos nevével. Élete és műve olyannyira összeforrt a magyar irodalom fogalmával, hogy olykor még arra is hajlamosak vagyunk, hogy igazságtalanok legyünk vele szemben. Ennek az igazságtalanságnak forrása sajátságos mó'don éppen. ő maga, az író, kritikus és irodalomtörténész, akinek élete legfőbb szenvedélye a progresszív, társadalmilag elkötelezett művészet, amelyet tollával és pénzével egyszerre támogatott. Ez utóbbi azonban oda vezetett, hogy kortársainak egy része, majd a már róla olvasó utókor, hajlamos volt arra, hogy csak a mecénást, a jótékonykodó bárösmarty Akadémia megszervezésén munkálkodik. A forradalmak bukása után Becsbe emigrál, csak 1927- ben tér haza, s itthon forradalmi szerepe, írásai miatt bebörtönzik, ahonnan — részben külföldi tiltakozásra — 1928 őszén szabadul. A külföld tiltakozása nem véletlen, Hatvány nemcsak a magyar, az egész európai irodalom kiváló ismerője, számos világhírű kortársáva. tart állandó kapcsolatot. Thomas Mann két ízben is vendégeskedik budai házában, s élete végéig levelezőpartnere marad. Oroszlánrésze lehet így a magyar kultúra külföldi megismertetésében, népszerűsítésében is; irodalmunk valóságos nagykövete Európában. 1947-ben, második emigrációja után ismét bekapcsolódik a magyar szellemi életbe, egyetemi katedrát kap, tagja lesz a Magyar Tudományos Akadémiának, 1959-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki. Befejezi élete főművét: Így élt Petőfi című monográfiáját. pzért találkozunk olyan |J gyakran nevével, ezért nem létezik magyar irodalomtörténet Hatvány nélkül: munkássága egy hosszú időszakon keresztül befolyásolta és formálta a magyar irodalmi élet arculatát. G. A. nemzeti kultúránk gazdag örökségének megmentésére. Különösen érvényes ez az elv Gödöllőn, ahol egyszerre van szükség a modern város- központ kialakítására és a műemléképül etek, szobrok, vagy például éppen a volt Grassal- kovich-kastély műemléki környezetének megóvására. Megyei siker Édes anyanyelvűnk A Kazinczy Ferenc egykori pátriájában, a Borsod megyei Széphalom községben, az író mauzóleumánál vasárnap tartott ünnepségen adták ki a díjakat az Édes anyanyelvűnk országos verseny legjobb eredményt elért 15 versenyzőjének. Sátoraljaújhely város emlékplakettjét, valamint oklevelét kapta többek között Végh Balázs, a váci Sztáron Gimnázium tanulója és Völgyi Éva, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium tanulója. A díjakat Kövér László, Sátoraljaújhelyi Városi Tanács elnöke adta át. A résztvevők az ünnepség során megkoszorúzták Kazinczy Ferencnek Száphalom községben lévő síremlékét. A XIII. századtól napjainkig Az értelmiség története A magyar és a francia értelmiség történetét elemzik azon a nemzetközi tudományos konferencián, amely vasárnap kezdte meg munkáját és kedden fejeződik be Mátrafüreden. A tanácskozáson résztvevő magyar és francia tudósok három napon át áttekintik a két ország értelmiségének történeti alakulását, kapcsolatait a tizenharmadik századtól egészen napjainkig. Megnyitó beszédet Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese tartott.
