Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

1980. OKTÓBER 28., KEDD %ma> Kedvező feltételek, kitűnő felszerelés Évtizedek múlva is korszerű Nincs még három esztende­je, hogy a városközpontban megnyitotta kapuját a szakor­vosi rendelőintézet. Egyesek szerint az egészségügyi palo­ta, célozván ezzel méreteire, korszerűségére, impozáns vol­tára. A 17 munkahelyes, mo­dern rendelőintézet mellesleg hosszú távon szolgálja a la­kosság egészségvédelmét, év­tizedek múlva is, amikor az itt élők száma a prognózisok szerint — már-már megkét­szereződik. A három éve működő ren­delőintézet naponta 6—800-an keresik fel. Korábban, amikor még csak körzeti orvosok dol­goztak a városban, megközelí­tően ennyien kényszerültek naponta máshová utazni, Érd­re vagy Budafokra. S több­nyire betegen. Az* új egész­ségügyi létesítmény fontossá­ga, jelentősége, tehát vitatha­tatlan. Kiteljesedett hálózat Miként vitathatatlan az is, hogy a korszerű rendelőinté­zetben magas színvonalú a gyógyító-megelőző tevékeny­ség. Az intézetben belgyógyá­szati, sebészeti, nőgyógyászati, orr-fül-gégészeti, rheumatoló- giai, fizikoterápiái, szemészeti, bőrgyógyászati és nemibeteg- rendelés mellett központi diag­nosztikai laboratórium és röntgen is működik. Itt kapott helyet továbbá a terhestanács­adás, valamint gyermekgyó­gyászat is. — Három éve, az indulás­kor — tájékoztat dr. Vajda Péter igazgató főorvos — még csak belgyógyászati; szemé­szeti és nőgyógyászati rende­lések voltak, de aztán sorra orvosok és kiteljesedett a be­tegellátás hálózatá. Többnyire tapasztalt, kórházi gyakorlat­tal rendelkező orvosok jöttek Százhalombattára. Ma már a szakorvosi ellátás teljes, értem alatta a kórházi kezelésre nem szoruló betegek ellátását. Az alapellátás is megfelelő: fo­lyamatos felnőtt, körzeti ren­delést vezettünk be, reggel nyolctól este nyolcig, éjszaka pedig központi' ügyeletet. A gyermekorvosi ellátás is fo­lyamatos, azzal a különbséggel, hogy éjszaka a központi ügye­let látja el a beteg kisgyere­keket is. — Időközben megvalósult a város egészségügyi intézmé­nyeinek integrációja. Ez mi­lyen előnyökkel jár? — A betegek szempontjából: a felesleges várakozások, az ismételt vizsgálatok elkerülé­sét eredményezte. A körzeti orvosok bárkit szakrendelésre utalhatnak, ettől függetlenül beutaló nélkül is felkeresheti a beteg a rendelőintézetet. A szakorvosoknak önálló táp­pénzre vételi joguk van, az üzemorvosoknak úgyszintén. Továbbá szakrendeléseink le­Diszhal, dísznyúl, díszmadár Ötlettől a tenyésztésig Hasznos divat, vagy divatos haszon? Ki tudja, minden­esetre gyakorlat, hogy az em­berek ráérő idejükben ter­mesztenek vagy tenyésztenek. Virágot és sárgarépát, fajtiszta kutyát és mangalicát, ki-ki tetszése, érdeklődése vagy kedvtelése szerint. Van, aki körülményeihez (kertjéhez, óljaihoz) igazodva, más a ha­szon reményében (bölcsen vagy balgán) bizakodva. így jó, így helyes. De mit tegyen a bérházban vagy házgyári lakásban élő? Az erkély kicsi a hagymatermesztéshez, az éléskamra szűk a baromfine­veléshez. Nos, van megoldás. Hiszen léteznek minijószágok is, me­lyek ugyan nagy hasznot nem hajtanak, de a munkát, törő­dést, fáradságot busásan megjutalmazzák. Díszhalak Nyugatra Az ötlet már rég nem ötlet, hiszen a Temperáltvizű Hal­gazdaság megvalósította. Leg­feljebb még kevesen tudnak róla. A gazdaság ugyanis 3 éve — nyugat-európai meg­rendeléseknek eleget téve — rendszeresen exportál díszha­lakat. — Évente körülbelül _ egy­millió forint értékben —' tájé­koztat dr. Tőig István, a TE- HAG igazgatója. — Ez pedig két szempontból is nagyon hasznos. Az egyik, hogy olyan cikket adunk el tőkés orszá­goknak, ami az elmúlt har- minc-egynéhány év alatt eddig nem sikerült, a másik, hogy ezt az 1 millió forint értékű dollárt mintegy 70 ember — úgymond háztáji foglalatossá­ga — szerzi meg a népgazda­ságnak. — Vagyis otthon, akváriumi haltenyésztéssel. — Netán az udvarban léte­sített kis halastóval. Ami a díszhaltenyésztéshez szüksé­ges. azt egyébként mi adjuk; akváriumot, felszerelést, te- nyészhalat. egyszóval mindent. Szerződést kötünk és szakta­náccsal is szolgálunk. Egy esztendő alatt, ha az illető gondosan, lelkiismeretesen fog­lalkozik a díszhalakkal, 15— 20 ezer forintot megkereshet. Gyorsfordulós — Hány szerződést kötöttek az idén? — Eddig negyvenkét szer­ződött tenyésztőnk van, közü­lük 20-an a gazdaság dolgo­zói, huszon-egynéhányan pedig gyűjtésre, vagyis haleledel-, illetve táplálékszerzésre vál­lalkoztak. Vannak egyébként további elképzeléseink is; így például akváriumi növény, il­letve haltáplálék eladására, ne­tán, exportjára. Ezen kívül most tervezzük indítani a dísz­nyúl tenyésztését, ugyancsak szerződéses rendszerben. A dísznyúltenyésztés — nem árt előrebocsátani — igényes feladat, és ugyancsak export­ra, zömében az NSZK-ba, il­letve Ausztriába menne a szál­lítmány. A tenyésztés beindí­tása azonban sok mindentől függ. Először is minisztériumi jóváhagyás' keli (az elvi engedély egyébként már meg­van). Szükség lenne továbbá a tenyésztéshez nélkülözhe­tetlen feltételek megteremté­sére, ezek közül is az egyik legfontosabb a táp-, illetve ta­karmányellátás megszervezése. A TEHAG pillanatnyilag vá­rakozó álláspontra helyezke­dett. Százhalombattán ugyanis a kisállattenyésztés támoga­tása még kérdéses. A helyi mezőgazdasági szakcsoport a budai járási áfész kebelén be­lül »működik, szerződésre, fel­vásárlásra, s főként takar­mányellátásra azonban még nem vállalkozik. Amíg tehát ez a kérdés meg nem oldódik, a dísznyúltenyésztés függőben marad. — Végső soron — magyaráz­za dr. Tőig István —, ha nem rendeződik a helyzet és a bu­dai járási áfész képtelen lép­ni, a Környei Állami Gazda­sággal kooperálunk, a gazda­ság ugyanis kész garantálni a takarmányellátást és az ütem­szerű átvételt. Ez utóbbi egyébként nagyon fontos. A dísznyúltenyésztés gyorsfordu­lós, csak az anyát kell tartani és 5—6 hét alatt pénzt hoz a házhoz. — Ha mégis megindul az ak­ció, milyen tételekről lesz szó? — Decemberig mindenkép­pen el kell indítani. Ügy ter­veztük, hogy Százhalombattán 50—60 ezer. Érden megköze­lítően ugyanennyi kis nyulat tenyésztenének. Ennyit lehet­ne exportálni. Elkészültek már a kísérleti ketrecek, szépek, akár szobában is tarthatja a vállalkozó. További lehetőségek A TEHAG megvalósítható elképzeléseit minden bizony­nyal sok városlakó örömmel, s vállalkozó kedvvel fogadná. A halgazdaság igazgatójának ötlettárában ezenkívül más is található. Reális lehetőség van még díszmadár- és ga­lambtenyésztésre, illetve érté­kesítésre. Dehát kellene egy összefogó, mi több: szervező szervezet is. A budai járási áfész mezőgazdasági szakcso­portja — elvben — nagyon megfelelne ennek a küldetésT nek. De vajon a gyakorlat­ban? létéit a megyei kórházak el­fogadják. Gazdasági szem­pontból pedig nyilvánvaló az integráció előnye, hiszen pénzt, költséget, adminisztrációt ta­karítunk meg. A rendelőinté­zet a bázis, innen irányítjuk a város valamennyi egészség- ügyi intézményét szakmailag, szervezetileg, illetve gazdasá­gilag. Letelepedő orvosok — Milyenek a város egészség- ügyi ellátásának tárgyi és sze­mélyi feltételei? — Igen, jók. A felszerelés korszerű, a műszerek kitű­nőek, maga a rendelőintézet modern, és ma mór teljesen kihasznált. Szükség lenne még az ideggyógyászati szakrende­lés bevezetésére és — napi egy-két órás elfoglaltsággal — egy urológus orvosra. Egyébként, az egyesített egész­ségügyi intézményeknek 130 dolgozója van, köztük 28 or­vos, 35—40 egészségügyi szak­dolgozó. Ez utóbbiból nincs hiány, tekintve, hogy a Száz­halombattára telepedett fiatal műszakiak feleségei szép szám­mal jelentkeztek assziszten­seknek, laboránsoknak, és a város vezetői is még időben gondoskodnak az utánpótlás­ról, több fiatalt küldtek az egészségügyi szakközépisko­lákba. — Orvoshiány? — Most éppen van. Körzeti és üzemorvosi állásunk vár betöltésre. Meghirdettük, szá­mítunk rá, hogy hamarosan lesz jelentkező, idetelepedni szándékozó orvos. Az a ta­pasztalatunk, hogy aki idejön, megkedveli a várost, gyöke­ret ereszt. Ennek is köszön­hető, hogy az eltelt három esz­tendő lassan stabil gárdát ho­zott össze, s az egy-két üres státusztól eltekintve munka­erőgondunk nincs. Gyógyszertár, kórház Valóban nincs, még olyan speciális felállásnál sem, ami­lyet a felnőtt és ’ gyermekor­vosok aránya mutat. Talán egyedülálló jelenség az or­szágban: ugyanannyi gyermek- orvosra van szükség Százha­lombattán, mint ahány körze­ti orvosra, számszerint 4-re. A gyermekorvosók az iskolaor­vosi feladatokat is ellátják, védőnők segítségével, s egy függetlenített iskolaorvosi asz- szisztens közreműködésével. Ami a városi egészségügyi ellátásban egyébként gondnak számít, az a gyógyszertár: sajnos szűknek bizonyul, az elkövetkezendő esztendőkben elkerülhetetlen egy újabb megépítése. Nehézséget okoz továbbá, hogy a legközelebbi kórház is messze van. A Száz­halombattáról beutaltak a ke- repestarcsai, illetve a Semmel- weiss kórházban nyernek el­helyezést, ápolást. SZÁZHALOMBATTAI Költött A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Elemzések, vizsgálatok a DKV-laborokban A minőség: kifogástalan Laboratóriumok sora, bo­nyolult műszerek és leennikai Derendezések tömkelegé. Ez az első benyomása az idegen lá­togatónak, aki a Dunai Kő­olajipari Vállalat minőségel­lenőrző főosztályának épületé­ben nézelődik. Az itt dolgo­zóit, a vállalat szakemberei azonban egsszen pontosan megmagyarázzák, melyik a petrolkémiai laboratórium, melyik a desztillációs és olaj­labor, hol vizsgálják az autó­benzinek, s hoi a kenőolajok összetételéit, paramétereit. A DKV-ban mintegy száz terméket gyártanak, ezek je­lentős része exportra kerül. A minőségellenőrzés azonban nemcsak a késztermék vizs­gálatára terjed ki. — A beérkező anyagot, te­hát a kőolajat is vizsgáljuk — Tájékoztat dr. Lehoczky Lász­ióné főosztályvezető —, és ter­mészetesen. a gyártásközi ellenőrzés is állandó, hiszen a techno­lógiai folyamatba megfelelő minőségű alapanyag ke­rülhet csak. A késztermékeknél pedig a minőség mellett a szabványok betartása is a lehető legfonto­sabb szempont, és semmiféle lazaságot el nem tűrő vizsgá­latokat követel meg. — Hány szempontból vizs­gálnak meg egy-egy terméket? — Rengeteg elemzési szem­pontot kell figyelembe ven­nünk. Csak a bitumennél van 13-fále, de a benzineknél, a gázolajoknál, a petrolkémiai termékeknél, a toluolnál, xilolnál is több oldalt tesz ki az elemzési folyamat leírása. — A gyakorlatban, hogy történik a minőségellenőrzés? — Gépkocsik, precíz menetrend szerint óránként körbejárják az üzemeket és begyűjtik a mintákat. Amikor ezek beérkeznek, a laboratóriumokban azonnal hozzálátnak az elemzéshez. Ha egy-egy mintánál a megadot­tól eltérő a paraméter, azon­nal — telefonon — jelezzük az illető üzemnek, s azok intéz­kednek. — Ügy tartják, a laborok pontos munkája nélkül el­képzelhetetlen az üzemvitel... — Ha egy rossz minőségi anyag kerül a technológiai fo­lyamatba, hiába hibátlan a gyártási menet, a végtermék ugyancsak rossz minőségű lesz. Naivon fontos tehát, hogy ál­landóan visszajelezzünk. Gya­korlatilag minden üzem vala­mennyi technológiai folyama­tát figyelemmel kísérjük. — A felelősség tehát óriási. És adottak-e a fontos munká­hoz a szükséges feltételek? — A laboratóriumok fel­szerelése, műszerezettsége nagyon korszerű. Van egy két egységből álló gyártásközi ellenőrzési labora­tóriumunk, ugyancsak két, úgynevezett kiszállítási labo­runk, az egyikben az olajter­mékeket, paraffinokat, bitu­meneket a másikban, az autó­benzineket, gáz- és fűtőolaja­kat. elemezzük. A harmadik pedig a fejlesztési laborató­rium, ahol a különböző vizs­gálati módszerek kikísérlete­zésével foglalkozunk, elsősor­ban a szabványosítási lehető­ségek keresésével. Főosztá­lyunk ugyanis részt vesz az OKG Szabványosítási Központ és a Szabványügyi Hivatal munkájában is. Gyakorlatban keresve a megoldásokat, ho­gyan lehet a fogyasztói igé­nyeknek megfelelően kialakí­tani termékeink szabványait. — Ami pedig a személyi feltételeket illeti: 140 dolgozó­ja van a főosztályunknak, szakmai képzettségük igen jó. — Bizonyára ennek is kö­szönhető, hogy a DKV termé­kei az utóbbi időben minősé­gileg kifogástalanok. — Ezt le kell kopognom. De tréfán kívül, nagyon szigo­rúak vagyunk. Nem volt könnyű, míg idáig eljutottunk, most viszont már tartanunk kell ezt a minőségi szintet. An­nál is inkább, mert az ország .ellátásában döntő szerepetját- Szunk. Tollhegyen Hogyan termesszünk zöld­séget, gyümölcsöt? Fölösle­ges kérdés, legalábbis an­nak tűnik, hiszen minden­ki — aki ért hozzá — jól tudja. Jöhet tehát a követ­kező kérdés, aminek vála­szát már nem mindenki tudja. Hogyan tenyésszünk férgeket, s mindenféle nö­vényi kártevőket? Nagyon egyszerűen. Veszünk vagy bériünk egy kertet és bevetjük min­denféle zöldséggel, babbal, hagymával és salátával. S aztán már, lehetőleg ölhe­tett kézzel, várunk. Vá­runk, várakozunk, s közben nézelődünk. Mondjuk, ál­tal a szomszéd kertjébe. És mosolygunk. A szomszéd gazda buzgólkodásán. Aki, lám, mit sem ért a féregte­nyésztéshez, sőt:' gyomlál, kapál és permetez. Meg­szállottan. S miközben vá­rakozunk, a tetvek, boga­rak és rágcsálók garantál­tan szaporodni kezdenek. Szaporodnak és gyarapod­nak, s hovatovább, a szom­széd kertjébe is átaraszol­nak. A gazdatárs persze őr- jöngeni kezd, még többet gyomlál, sőt, duplán perme­tez, aztán megint perme­tez. Hiába: legfeljebb csak ugatja a féregtenyésztést. Mégis: szemmel kell tar­tani. Végtére is micsoda do­log, . hogy miközben mi te­nyésztünk, ő pusztít. S ha már tarthatatlanná válik a helyzet, orvoslást, netán jo­gi orvoslást kell keres­nünk. Lehetőleg megelőzve a gazdatárs szándékát, aki még odáig vetemedhet, hogy feljelent bennünket. Bár jelenthet. Úgysem foglalkozik panaszával se tanács, se hatóság, se hiva­tal, se senki. Mit - hol - mikor? Külső és feelső tervek Október 29-én, az informá­ciós központban este 6 órai kezdettel tartják meg az Em­ber a világűrben című sorozat újabb előadását, melyen Far­kas Bertalan programjával is­merkedhetnek meg az érdek­lődő résztvevők. Az előadást filmvetítés kíséri. Október 30-án, a DKV iro­daházban kerül sor a képző- művészeti világhét soron kö­vetkező előadására, délután fél 3-kor. Ez alkalommal a képzőművészeti műfajok sa­játosságaival ismerteti meg hallgatóságát László Endre. Ugyancsak 30-án, délután 4 órakor, a Hága László mun­kásszállóban rendezik meg a munkásakadémia részeként a Szállítási sorozat újabb elő­adását, melyet Pásztor István cím­Üjabb és újabb betonidomokkal, panelekkel gyarapszik és növekszik a főtér majdani cpületkolosszusa a művelődési központ és könyvtár. A másfél, két év múlva elkészülő kultu­rális objektumnak azonban nemcsak a külső szerkezetét építik — ezzel párhuzamosan a bel­ső, a tartalmi struktúra kiképzése is folyamaiban van. A belsőépítészeti tervezéssel egy idő­ben a közoktatás és közművelődés szakemberei is dolgoznak a kultúrközpont programtervé nek kialakításán. tart Angliában jártam mel. ★ A Gúnya és a Vénusz együt­tes szerepel november 3-án, este fél 8 órai kezdéssel a DKV színháztermében. A ze­nés estre a közönséget autó­buszok szállítják a városból, melyek este 7 órakor indul­nak a Százhalom étterem elől. ★ A DHV mozi műsora: októ­ber 29-én: Agyő haver — fran­cia film; november 2-án: Ra­gadozó madarak — amerikai film: november 3-án: Osceola — NDK film; november 5-én: Leszámolás a kocsmában — amerikai film. A Barátság Művelődési Ház moziműsora: november 4-én: Gyilkos a tetőn — svéd film. Családi események Született: Nyirő Lászlónak és Ember Juliannának Zsu­zsanna; Bugyinka Istvánnak és Horváth Irénnek István; Balogh Istvánnak és Szentes Erzsébetnek Gábor; Halmai Józsefnek és Iloskics Margit­nak Zoltán; Szilágyi György­nek és Zolcsák Annártak Ani­ta; Dudás Lászlónak és Illés Erzsébetnek Péter nevű gyer­meke. Házasságot kötött: Tóth Zsigmond és Miskei Eszter; Enyedi László és Kubicsek Ilona; Kelemen Csaba és Kő­halmi Valéria, Markó István és Kovács Adrienne; Szunyi József és Versits Erika; vala­mint Tribik György és Deák Anna. Elhunyt: Göncző Pálné (Vi- nis Ilona), Gesztenyés út. 7., és Lehoczki Ferencné (Bander Ilona) Kun Béla út. 27. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents