Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM 1980. OKTOBER 26., VASÄRNAP Pariig gyűrűző hullámverés Telep a város szomszédságában Végre elindulhatok, hogy szétnézzek Csörögheti. Hetek óta rakosgatom egyik olva­sónk levelét, s módosítgatom az indulás időpontját. — Sze­retnénk megtudni, hogy érde­mes-e itt komolyabb építke­zésbe kezdenünk, írja a levél szerzője, aki többedmagával szándékosan szeretne itt vég­leg letelepedni. Levelét így fejezi be: Elvtársi üdvözlettel: - Ám a kettőspont után nem következik az aláírás, mintha elfelejtette volna, vagy attól tartana, hogy a benne fog­laltakért valaki megsértődik. — Jelenleg nem túl kedvezőek a feltételek — írja, sok min­den hiányzik ahhoz, hogy. a települést vonzónak lehessen mondani. Sok a 2—3 éves gye­rek, de nincs bölcsőde és óvo­da. s még a posta is hiányzik. Aztán, ha az ember megszom­jazik, egy pohár üdítő italt is szinte felforralva ihat meg az itteni, igen gyatra vendéglátó egységben — olvasható a sar­kított megállapítás. T újkép Azon tűnődöm a főútvonal felől Sződ, majd a falut el­hagyva Csörög irányába tar­tó gépkocsiban, hogy a váci Földvári tér házai, és a város fölé magasodó cement­gyári kémények olyan közel látszanak ide. mintha csak a városszélen járnánk. Miért lett hát mégis Sződ egyik társte­lepülése ez a hely, ha a köl­dökzsinór a városhoz köti? A távolság persze vagy tíz kilo­méter, amit vonat és busz­járat hidal át. Szódról viszont alig érünk ki, máris .ott va­gyunk a csörögi házsorok szé­lénél. Ez hát a magyarázata a közös igazgatásnak. A Buda­pestet gyűrűként körülvevő agglomerációs övezet legszéle ez a homokos talajú, gyümöl­csöt bőven termő táj, mely­nek kétféle vonzása is van manapság. A modern, 1 akár városi színvonalúnak is beil­lő ABC-áruház teraszáról tá­volban lebegő kék hegyek, dombok tűnnek elő, kertek maradék zöld színe vegyül az őszi tarkaságba. / A természetett kedvelő, jö­vőt tervező ember hamarosan felismeri a lehetőséget, 'mivé teheti itt a ma még kissé ren­dezetlennek látszó környeze­tet. A hétvégi telkek, házak tulajdonosainak száma gyara­podik. A jelenleg 870 lakos 20 százaléka leginkább csak a két utolsó napon tartózkodik ide- kint. Ügy, mint Polyvás Béla is, az egyik újpesti nagyüzem dolgozója, aki szíves szóval ként hajlong a bambusznád, s a sokféle kerti növény öntö­zéséhez kismotor húzza fel a vizet az ásott kútból. Víz, villany Kert volt valaha ez a telep, a város határában élő néhány lakossal, s a felszabadulás után egy ideig nem fejlesztet­ték. Aztán az ipari vidékek felé irányuló vándorlás máig is gyűrűző hulláma érte el. Munkába állni, gyökeret eresz­teni, hajlékot emelni. Ez a szándék vezette, s vezeti a messziről érkezőket. Amint a példa mutatja, ezt sokan meg is teszik itt, a reggelenként három ipari központ, Vác, Du­nakeszi és Budapest felé mun­kába indulók. De a néhány szép új ház mellett sok még a ' stílustalan, kalyibaszerű víkendház, az ideiglenesnek tekinthető, szakszerűtlenül épített lakóház is. Itt-ott az utcák vonalába még parlag­földek táblái ékelődnek. Az ötödik ötéves tervben elkészült ugyan a villamosítás, de vagy 25—3Ö lakásban még ma sincs villany, s 'ezt a kö­zeli években kell pótolni. Ed­dig 1 millió 200 ezer forint értékű utat építettek. Ezt foly­tatva a hatodik ötéves tervben a főtérig szeretnének . eljutni. Az ásott kutak a jövőben min­denütt csak az öntözést szol­gálják, mert már hozzák a Duna vizét, elkezdődött a víz­vezeték építése. Jártunk egyet a néptelen iskolaudvaron, bekukkantot­tunk a szűk kis tantermek ablakain. Sehol egy lélek. Dél­után visszajönnek, közölte az épület egyik lakója. Nem a pedellus, mert ilyet nem talál­tunk. A felsőtagozatosok már a sződi korszerű iskolába jár­nak, csak a kicsik maradtak itthon, vagy 26-an. Ide vala­hova elkelne egy szellemi köz­pont, ami esetleg az iskola isf lehetne, hogy ne Sződre kell­jen elmenni könyvet kölcsö­nözni, s néha lehessen egy­mással ismerkedni, beszélget­ni. A sződi tanács egészségház és óvoda létesítését is szük­ségesnek tartaná, s az utób­bit könnyebben és hamarabb vélik megvalósíthatónak. Forgalom Horváth Istvánná üzletveze­tő szerint az ABC-áruház for­galma havonta eléri a fél millió forintot. Zsákokban áll a cukor. Péntek délután van. Válogathatunk a mirelit áruk között, csupán tőkehúst nem árusítanak. Ezt ki-ki abban a városban szerzi be. ahol dol­gozik. Pedig egy kis jóaka- invitál bennünket szőlőluga- j rattal ezt is megoldhatnák, sok alá bújt kis tanyájára, éppúgy, mint a munkaidő- melynek udvarán dísznövény- i beosztást. Az üzlet ugyanis Üzemtörtéiiet könyvben A Szobi szörp című mini­könyv olvasóját már a kötet tetszetős formája is kíváncsi­vá teszi. A szerző Varga Sán­dor, aki megírta a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Vállalat meg­alakulását és eredményeinek történetét. 1967 márciusától napjainkig átfogó történeti ké­pet kapunk egy gyár életéről. A kötet jegyzeteiben bővebb és tárgyszerűbb magyarázattal szolgál a mélyebben érdeklő­dőknek. Az igazgatóval készí­tett érdekes interjú az egykori alapítás előzményeiről is tájé­koztatást ad. Szó esik a 700 éves Szobról is a kiadvány végén. A részletes történelmi áttekintés élvezetes, olvasmá­nyos. A könyv végén 300 pél­dányban készült, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Kár, mert bizonyára nagy érdeklő­désre tarthatna számot. V. Gy. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) október 27-től 29-ig délután 4 órakor: A két arany­ásó (színes, vidám NDK-ka- landfilm). — Este 6 és Bóra­kor: Sabine (színes, feliratos NDK-£ilm. Rendezte: Erwin Stranka. Főszereplők: Karin Düvel, Manfred Ernst és Lars Jung. 14 éven aluli nézők­nek nem ajánlott!). délután 5 órakor, szombaton meg délután egy órakor zár. Vagyis jóval azelőtt, hogy a munkába járók hazaérkeznek. Ügy tudjuk, ezért sokat pöröl a sződi tanács, s ha így van, teljes joggal. Sződdel együtt fejlődik, ala­kul Csörög, a sződi emberek­kel együtt a csöröglek sorsa. A telep átmeneti korszakában tőlük is függ, milyenné for­málják szűkebb hazájuk jele­nét, és jövőjét, s milyenné vá­lik az itt élő közösség. Kovács T. István Beszélgefés a Vak Bottyán Múzeum igazgatóiával Önismeretünk és hagyományaink — Mit vesztünk azzal, ha legalább évente egyszer nem látogatunk el a Vak Bottyán Múzeumba? A kérdés­re Raduly Emil, a múzeum igazgatója és munkatársai ad­tak választ a /Deákvári esték e havi műsorában, melyet a múzeumi hónapnak szenteltek. A nézők bepillanthattak a restaurátorok műhelytitkaiba is Balázsné Sajcsik Er­zsébet tárgyrestaurátor segítségével, aki hivatásáról val­lott a műsorvezetőnek. Ezután diafelvételeken mutatta be, miként épül fel odaadó, türelmes munkával a föld mélyében évszázadok, vagy ezredek óta pihent, darabok­ra tört cserépedény. Az interjú részben a dobogón ké­szült el az igazgatóval, majd a műsor után is folytató­dott. — A hónap legjelentősebb eseménye a Váci Múzeu­mi Egyesület megalakítása volt. Milyen érdeklődést váltott ki? — Olyat, amilyenre nem is számítottunk. Már most 150 tagot számlálunk. Volt, aki elő­re befizette a tagdíját, s még mindig érkeznek a jelentkezé­si lapok. Nagyon fontos az üze­mek részvétele is, akik jogi személyként tagok és támoga­tók lehetnek. — Mit láthatnak az idősza­ki kiállítások vendégei? — Nagy sikere van az or­vostörténeti kiállításunknak, amelyhez sok segítséget adott nekünk az Orvostörténeti Mú­zeum, s sok értékes tárgy ke­rült a tárlókba a helybeli gyűjtőktől. Látható egy régi, érdekes patikagyűjtemény. A Űj iskolát kap ZeSiegény Hosszú évek óta gondot je­lent a zebegényieknek, hogy a községben lévő általános is­kola épülete nem felel meg a követelményeknek. Másik ok­tatási intézmény építésére ed­dig azért nem került sor, mi­vel a tanácsnak erre nem volt elegendő pénze. Mint Prétyi Józsefné tanácselnöktől meg­tudtuk, új négy tantermes FORFA-iskola épül, amely ki­elégíti majd a kisközségben élő diákok igényeit. Még nem készült el a pontos költségve­tés, de a számítások szerint &z intézmény körülbelül 13 mil­lió forintba fog kerülni. Ehhez 4 milliót a helyi táhács ad. A munkát a Váci Magasépítő Közös Vállalat szakemberei vállalták. A szükséges elemek már júliusban megérkeztek a községbe, ami lehetővé teszi, hogy az 1981 tavaszán megin­duló építkezést szeptemberre már be is fejezzék. A tanácselnök azt la el­mondta, hogy a FORFA-isko- lában csak , az alsó tagozatos diákok kapnak helyet. A táv­lati elképzelések között ugyan­is szerepel, hogy a felsőtago­zatosok Szobra fognak bejár­ni, amennyiben a szobi isko­la fogadni tudja a zebegényi gyerekeket. Ha ez nem meg­oldható, akkor a felsőtagoza- tor-ok a jelenleg két különálló épületből álló iskola egyik épületében maradnak. Cs. J. Népfront Aktívaértekezletek Október 27-én 16.30-kor a Gábor József Általános Isko­lában (levezető elnök: Pomo- zi Miklós, előadó: dr. Korona Árpád). Október 28-án 16.30-kor a Forte-gyárban (levezető el­nök: Szalai István, ' előadó: Kovácsné Pöltz Piroska). Október 28-án 16.30-kor a deákvári Ságvári Klubban (levezető elnök: Molnár La­jos, előadó: Pádár Sándorné). Október 29-én 16.30-kor a Pest megyei Nyomda Vállalat kultúrtermében (levezető el­nök: Bakos Tibor, előadó: Ta- ri Kálmán). Fürtifel teli a Iád 4* w 1. Augusztus végén kezd­ték meg a 210 hektáron ter­mő szőlő szüretelését az Alagi Állami Tangazdaság váci ke­rületében. Eddig, mintegy 130 hektárról szedték le a fürtö­ket, most a chasla borszőlőt szedik. A szőlészetben dolgo­zó 50 asszonynak segítenek a szüretelésben a váci és buda­pesti, általános és középisko­lások és az ipari tanulók. A leszedett termést a Móri Álla­mi Gazdaság pincészetébe szállítják. 2. Szedik a diákok a fürtö­ket. bemutatott gyógypatkókat egy váci kovácsmester készítette, aki fiatal korában látta, sőt készített is ilyet a lovak patá­jára. A Görög templomban rendezett Barokk Vác című kiállításunk tavaszig lesz lát­ható. Aki még nem látogatott el régi építészeti emlékeinket bemutató pincekőtárunkba, ne mulassza el, mert a közeljövő­ben műszaki okok miatt, saj­nos, ki kell bontani a falat, s a helyreállítás jó ideig eltart majd. Vessünk egy pillantást a baiparti Dunakanyar mú­zeumi hálózatára. Milyen a látogatottságuk, s milyen a múzeumi hónap mérle­ge? — A megyei múzeumi háló­zaton belül Váchoz tartozik a penci falumúzeum, a verőce­marosi Gorka kerámiamú­zeum, a zebegényi Szőnyi em­lékház és a szobi Börzsöny Múzeum^. A nagybörzsönyi bá- nyászmuzeumnak a helyi ta­nács az irányítója. Nem java­solnám, hogy a számokból in­duljunk ki, mert a mi esetünk­ben azok nem adnának reális képet. Ügy vélem, hogy más te­lepülésekhez' viszonyítva a mi intézményeink látogatottsági aránya jó. Ebben a hónapban főleg az iskolák tanulói láto­gattak el nagy számban kiállí­tásainkra. — Ügy tudjuk, mostaná­ban filmfelvételeket is ké­szítenek. Többek közt a gyógypatkó készítéséről és a váci búcsúról is. Ezek valaha a közönség elé ke­rülnek? — Még nem tudjuk. Egy nyolc milliméteres felvevő ké­szüléket már sikerült szerez­nünk, de vetítőgépet még nem, s nincs is rá pénzünk. — Ez meglep, amikor tu­dom, hogy kulturális in­tézményeinkben alig tud­ják kihasználni a drágán beszerzett szemléltető mű­szereket. Vannak-e raktá­ron olyan értékeik, ame­lyeket kiállításon nem lát­hat a közönség? — Az egész néprajzi anya­gunk, a céhes kultúra értékes darabjai helyszűke miatt rak­táron vannak. Ezzel együtt a fegyvertörténeti gyűjtemé­nyünk is, amelyet most szak­értő dolgoz fel, s jövőre kéz­irat is készül a témáról, ami előreláthatólag a Váci köny­vek sorozatban jelenik meg. — Ez a sorozat is régi ha­gyomány újraélesztését je­lenti? — Igen. Évtizedekkel ezelőtt vagy negyven-negyvenkét kö­tet jelent meg ezen a címen. Mi évente szeretnénk egyet ki­adni. A jövő év elején megje­lenő címe: Emlékezés őseink­re. A már említett témán kí­vül ez a múzeumi egyesület történetét, a múzeum által megjelentetett kiadványok bibliográfiáját tartalmazza. — Mikor kerülhetnek te­hát közönség elé a most raktáron levő értékek, hogy oldhatók meg a helyi­séggondok? — Véglegesen az új épület elfoglalásával. Mint ismeretes, 1985-ig a volt püspöki magtá­rat, közismert nevén a vörös házat alakítják át erre a célra. A restaurátoraink máris ott dolgoznak. — Ügy gondolom, hogy ■ most jó alkalom kínálko­zik személyes kérdésekre is. Három évvel ezelőtt a Hajdúságból érkezett. Hogy érzi itt magát az alföldi ember? Készített-e a ma­ga számára megvonható mérleget a három év mun­kájáról? — Azt mondják, ha egy mu­zeológust ledobnak valahová egy ejtőernyővel, az a földet- érés után ásni kezd, a múltat kutatja, tehát már lokálpatrió­ta. Ez ugyan túlzás, de azért jól érzem magam, s az első be­nyomás is szerencsés volt. A Dunán át, Szentendre felől ér­keztem, s mint tudjuk, ez a látvány nagyon megkapó. Az itteni munka felfejlesztését nem én, kezdtem el, csak foly­tatom. — Néprajzosként mi a vé­leménye Vác néprajzi ha­gyományairól? — Nem elhanyagolható, bár a város korán polgárosodott, s ma még ez a terület eléggé fel­táratlan. Engem élénken fog­lalkoztat az a szőlőkultúra, amely a múlt század végéig vi­rágzott a hegyoldalakon. Aztán az emlékezetes filoxéra-jár­vány után lehanyatlott, a sző­lő a homokosabb területekre szorult ki. Nagyon értékesek Kisvácon a nép barokk jegyeit magukon viselő parasztházak. Ezeket meg kellene menteni, mielőtt tönkre mennek. Mint1 a város történetéből tudjuk, az itt lakók másfajta etnikumhoz tartoztak, s valaha a Kőkapu­nál volt a megyehatár. — Érdekes, izgalmas a múlt. Érdemes elmerülni ben­ne, hogy megismerjük, s nap­jaink törekvéseihez is merít­hessünk forrásaiból. K. T. I. Orvosi ügyelet Október 27-től. hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj­szakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Csömör Pál, csütör­tökön: dr. Vajta Gábor, pén­teken: Vir. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap: dr. Vajta Gábor. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Már­cius 15. tér 9.), a 11-525-ös te­lefonon lehet hívni. Újone csápat a dobogón Nem sikerült a pontszerzés a listavezető otthonában a PENOMAH NB Il-es női ké­zilabda-csapatának. Hódmezővásárhely—PENO­MAH 20-10 (7-4). Hódme­zővásárhely: 1000 néző. PE­NOMAH: Sluch, Juhász, Físchl, Szpiszár, 1, Királyné 3, Csö­köné 3, Oroszkiné 3. Csere: Kucsa, Zöld, Kittiinger. A bajnokcsapat ünnepiéré­re megtelt vásárhelyi pályán szinte égy tűt sem lehetett Je- ejbeni. A PENOMAH virág­csokorral köszöntötte a hazai csapatot, aki az utolsó találko­zó előtt szinte behozhatatlan előnnyel vezetett. A váci lá­nyoknak hazai pályán kellett volna megverni a Hódmező­vásárhely csapatát, mégpedig 23 góllal, de erre komolyan senki sem gondolhatott. A rö­vid ünneplés után megkezdett találkozón jól indult a váci csapat és a félidő közepéig a hazaiak nem tudtak előnyt szerezni. Az első félidő máso­dik felében a PENOMAH ért­hetetlenül megzavarodott, két hétméterest és három ziccert hibázva átadták a kezdemé­nyezést a helyi csapatnak, akik azonnal élve a lehetőség­gel, háromgólos előnyt sze­reztek. A második félidőben a hazai csapat még nagyobb sebesség­re kapcsolt, és a lelkes közön­ség nagy ovációja mellett lát­ványos gólokat lőve ilyen arányban is megérdemelten nyert a vereségükbe beletörő­dött váci lányok ellen. Veresége ellenére a PENO­MAH a bajnokságban dobogós helyen végzett, melyért min­den dicséretet megérdemel. Az, hogy a csapat ezüst- vagy bronzérmes lesz, csak akkor derül ki, amikor a rivális Sze­ged eredménye köztudott lesz. Ennek ellenére, ha a harma­dik helyen végez is a csapat, minden várakozást felülmú­lóan szerepelt, mert egy újonc csapattól dobogós helye­zés mindenképpen bravúr. Sajnos, nem bírták idegileg a hajrát, pedig a bajnoki cím is csak karnyújtásnyira volt az együttestől. Persze egy újonc­tól ne várjunk eget rengető eredményt.^ Teljesítményük­höz így is gratulálunk. Ny. J. ISSN 0133-2159 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents