Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

PEST MEGYEE VILÁG PJtCinÁRiAI, iSYESÜUETDU Qépek atassaSxsik es határban Magtárakba kerül a tengeri Mihsssxssáiiák a kedvesé idéjáírásf XXIV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. OKTÓBER 28., KEDD Kapaszkodva M indig veszélyesek a le­egyszerűsített vég­következtetések, s különösen akutoir, ha hosz- szabb távra szóló dönté­seknek adják az alapját. Annak idején, amc-koir a gyermekgondozási segély rendszeret kialakították, rövideséin terjedni kezdett a hamari végkövetkezte­tés: ha a segély ennyire népszerű, akkor aligha lesz szükség a bölcsődék háló­zatának jelentősebb fejlesz­tésére, hiszen a kismamák döntő része otthon marad kicsinyével. A társadalmi­gazdasági változások nehe­zen igazodnak az ilyen, vagy hasonló sematizmu­sokhoz, mert úgy általában megjósolhatatlan, hogyan alakul a bölcsődei elhelye­zést kérő családok, s a. gyermekgondozási segélyt igénybe vevő szülők ará­nya. A megyében van olyan település, ahol a szülő nők igénye a gyermekgondozá­si szabadság •— kilencven százaléka ezt választja —, másutt viszont az újszülöt­tek nyolcvan százalékát bölcsődében szeretnék elhe­lyezni ...! Az arányok vég­letessége arna figyelmeztet, nagy szerepe van az ilyen, látszólag egyéni döntések meghozatalában a telepü­lés társadalmi összetételé­nek, a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásának stb., s ezért úgy általában kö­vetkeztetni, határozni meg­lehetősen kétélű dolog. A gyermekgondozási se­gély lehetőségeinek túlbe­csülése, valamint annak fi­gyelmen kívül hagyása, hogy az életkörülmények változáséiban nemcsak elő­nyös, hanem hátrányos ha­tások is érvényesülnek — hiszen például az árszín­vonal emelkedése nehe­zebben nélkülözhetővé te­szi a családok számára a második keresetet —, arra vezetett országosan, amit a bölcsődei fejlesztések ki­mondatlan, de tényleges háttérbe szorulásának ne­vezhetünk. Természetes: hatása volt ennek a megyei tervezésre is, így azután az ötödik ötéves tervben —az óvodai hálózat bővítéséhez mérten — eleve szerény haladást rögzítettek a_ he­lyi programok papírjai. Történt ez akkor, amikor már kitapintható jelei mu­tatkoztak a bölcsődei igé­nyek emelkedésének, egy­részt a természetes szapo­rodás örvendetesen magas mutatószámai, másrészt a gyermekgondozási segély vágj' bölcsőde közötti vá­lasztás arányainak módo­sulása miatt. S zinte törvényszerűnek kell tartanunk: ilyen közegben az igények látszatra egyik pillanatról a másikra nyomasztóak let­tek. Ráadásul az eredetileg elhatározott bölcsődei fej­lesztéseknek is csak egy ré­sze valósult meg évről év­re — tavaly például a ter­vezettnek alig több, mint a fele —, mert bár sok esetben volt pénz, nem akadt tervező, kivitelező. A szorító szükségletek koráb­ban ismeretlen rugalmas­ságra késztették a tanácsok némelyikét, így például Százhalombattán egy ad­dig munkásszállásként szol­gáló épülétböl alakítottak ki kilencven kisded befo­gadására alkalmas intéz­ményt, s másutt is megle­vő épületek fölhasználá­sával kívánnak enyhíteni mar idén az elhelyezési gondokon. Megkezdődött tehát a ka­paszkodás, hogy elérjük eredeti céljaink magasát, s ennek a kapaszkodva igyekvésnek tudható be: idén több bölcsődei, helyet kell tető alá segíteni, mint 1975 és 1979 között össze­sen ...! Ami azért sem egyszerű feladat, mert a gyermekintézmények épí­tésénél a bölcsődének a legbonyolultabb a kivitele­zési technológiája — a köz­egészségügyi előírások jog­gal szigorúak —, emiatt az­után sokkal kevésbé lehet támaszkodni a társadalmi munkára, mint például az óvodák kialakításánál. Az sem mellékes: egy bölcső­dei hely megteremtése — s a szakemberek erre nyo­matékosan figyelmeztet­nek — átlagosan a négy­szeresébe kerül egy óvodai hely költségének, azaz itt rendkívül nagy a szerepe a pénzügyi keretek tiszte­letének, a túlzó igények törlésének, a minél gazda­ságosabb megoldások kere­sésének. Ez utóbbira, sze­rencsére, egyre több a pél­da a megyéiben. T alán leírni sem kelle­ne, annyira ismert: a megyében, ritka kivé­teltől eltekintve, túlzsúfol­tak a bölcsődék, az erede­tileg számításba vett lét­számnál húsz-negyven szá­zalékkal nagyobb ténylege­sen a gyerekek csoportja. Különösen Igaz ez olyan, munkások lakta települé­seken, mint Vác, Budaörs, Szigetszentmiklós, s éppen ezért az átadási késedel­mek — minit Vácott tavaly a hatvan gyermekre terve­zett intézmény elkészíté­sének határidő-módosítása —, szinte megoldhatatlan gondokat zúdítanak a ta­nácsok, a társadalmi szer­vek nyakába. Látni kell ugyanis: mindenfajta las­súság, tétovaság, tervezé­si, kivitelezési melléfogás valahol összegződik, s ez a valahol szinte kivétel nélkül a település politikai, társadalmi, állami vezeté­se, ezeknek a testületeknek kell felelniük a miértek, a mikorok szűnni nem aka­ró kérdésseregáre. Látszatra elvont dolgok, mint amilyen egy-egy te­lepülés lakosságának fog­lalkozási szerkezete, élet­kor szerinti összetétele, így öltenek a gyakorlatban testet, s arra figyelmeztet­nek: u tervezésnek sokkal több tényezővel kell szá­molnia, mint hosszúv időn át szokás volt. Valójában a kapaszkodás kényszere — ami nemcsak a bölcsődék feszített tempójú kialakí­tásánál tapasztalható most —, leggyakrabban arra ve­zetgető vissza, hogy a ter­vezés nem volt képes reá­lisan fölmérni a várható változásokat. Tökéletes ter­vezés természetesen nem létezik. Arra azonban ügyelni kell, hogy a le­egyszerűsített végkövetkez­tetések távol maradjanak a programkészítés körétől, mert ugyan e következteté­sek könnyűvé teszik a dön­tést — éppen azzal, hogy feketét éis fehéret állíta­nak szembe egymással —, ám a gyakorlati tapaszta­latok azt mutatják, ' leg­többször elhibázottá. En­nek korrekciója azután a keserves kapaszkodás. M. O. Budrpestre érkezett a brit külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn este hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Lord Carring­ton brit külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fo­gadta. (A külügyminiszter életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük.) Az ősz csodálatos sZínkaval- kádja elgyönyörködteti a vi­déket járókat, a határban te­vékenykedőket. Ez utóbbiak­nak azonban ezekben a he­tekben inkább a munka, sem­mint a békés szemlélődés jut osztályrészül. A jó időt ki­használva az elmúlt hét vé­gén is serényen szorgoskodtak a határban. Tárolókba került a, silókukorica, megindultak a kombájnok a vége-hossza nincs kukoricatáblákon, a szőlőkből, gyümölcsösök­ből konzervgyárakba, fel­dolgozókba került a ter­més. A fóti Béke Tsz-ben a szán­tóföldeken, a kertészetben mintegy kétszázan tevékeny­kedtek. Templom József, a gazdaság elnökhelyettese el­mondta. a csömöri és a ve­resegyházi határrészen búzát Lcsonczi Pál és Korom Mihály fogadta a mozambiki minisztert Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja hét­főn az Országházban fogadták Alberto Joaquim Chipande al­tábornagyot, a Mozambiki Né­pi Köztársaság nemzetvédelmi miniszterét, a Mozambiki Fel- szabadítási Front (Frelimo) Központi Bizottsága állandó politikai bizottságának tagját. Új villamosított pályák Hogyan fejlesztik Pest me­gye vasútvonalait a VI. ötéves terv során? Az elképzelésekről — hiszen a terv még nem vég­leges — Maráz Béla, a MÁV tervgazdasági és műszaki osz­tályvezetője tájékoztatóit. A legfontosabb munkának az ígérkezik, hogy villamosít­ják a Vác és Aszód közötti, 34 kilométeres vonalat. Ez ter­mészetesen új pálya építésével is jár; Galgamácsa és Vácrá- tót között módosítani kell a vonal vezetését. A villamosí­tás révén tehermentesítik Bu­dapestet. A kelet—nyugati te­herforgalomban — elsősorban a Románia és Csehszlovákia közötti tranzitszállításban — nagy szerepe lesz az újonnan villamosított vasútszakasznak. Rövid a táv,- ezért új transz­formátorállomást sem kell épí­teni — a beruházás gazdasá­gosnak ígérkezik. Ez év végére, a tervek sze­rint december 15-ig, befejező­dik a Cegléd—Kiskunfélegyhá­za vonalszakasz villamosítása; a jövő évben pedig a Kiskun­félegyháza—Szeged közötti 60 kilométeres szakaszé is. En­nek nemcsak az az előnye, hogy gazdaságosabb lesz a Szovjetunió és Jugoszlávia kö­zött bonyolódó tranzitszállítás, hanem az is, hogy Cegléd kör­nyékén megszűnik a dízelvon­tatás. 1982-től ezen a vidéken már csak villanymozdonyokat láthatunk. P. J. Jól haladnak a megye gazdaságai a kenyérgabona-vetéssel. A kedvező időjárást kihasználva, szorgalmasan járják a táblá­kat a vetögépek Bozsán Péter felvétele vetettek a gépek: a tervezett 769 hektárnak eddig mintegy 80—95 százalékát végezték el. Ha az időjárás is engedi, csü­törtökre elkészülnek a még hátralevő munkával. A héten kezdik meg a ku- koricabetakarítést, 350 hektár­ról kell a szemet biztonság­ba juttatniok. Munkáskézre vár még húsz hektáron a sió­id, s a tervek szerint a hét kö­zepén indulnak útnak az első szállítmányok Inárcsra. A gyáli Szabadság Tsz-ben, a megye egyik nagy zöldség- termesztő gazdaságában ká­poszta- és karalábéhegyek bi­zonyítják, hogy igyekeznek ki­használni a jó időt, s minél hamarabb rendeltetési helyé­re szállítani a termést. Az elmúlt héten 39 vagon karalábé, 8 vagon cékla, 15 vagon sárgaré­pa és 29 vagon fejes ká­poszta került be a gazda­ság földjeiről. A húsz hektárnyi szüretel - nivalóval a hét közepére vé­geznek, de jól haladnak a ke­nyérgabona elvetésével, s a ku­koricatöréssel is. A tervezett terület hetven százalékán már földbe került a búza, a kuko­rica mintegy 20 százalékát ta­karították be eddig. Egyébként a hét végén kom­munista szombatot tartottak a gazdaságban, így mintegy kétszázan dolgoztak a földe­ken. A kommunista műszak munkabérét iskolák, óvodák fejlesztésére ajánlották fel. Teljes üzemben dolgoztak a dabasi Fehér Akác Tsz-ben. Mintegy 150 hektáron vetették el a búzát, a hét végére várhatóan 2330 hektáron kerül föld­be a kenyérgabona, 340 hektáron a rozs. Szombaton és vasárnap 40 vagon kukoricát takarítottak be, de hátravan még ezer hektáron a tengeri kombájno­lása. Folyamatosan végzik a talajelőkészítést is a gazda­ságban. Naponta mintegy 100 hektáron készítik elő. a mag­ágyat. G. M. kikeres nsunktswersemy Fellendült az újítás! kedv TeH§esátefi váBltsflások a Cs&pei Mssfék&n A Csepel Autógyárban 482 brigádban 5400 ember kapcso­lódott be a felszabadulási és kongresszusi munkaversenybe. Sikerrel teljesítik-e önként vállalt kötelezettségeiket, meg- valósítják-e a szocialista bri­gádmozgalom hármas jelsza­vát? A választ a közelmúltban kereste a Csepel Autó válla­lati szakszervezeti bizottsága, összegezve az eddigi tapaszta­latokat és elemezve, hol, mi a Korszerű szerelőszalag tennivaló á versenyidőszak hátralevő részében. A vállalat féléves tervé­nek teljesítése egyértel­műen a brigádok ered­ménylistájára írható. Idén, amikor különösen fon­tos a belső tartalékok feltárá­sa, a brigádok újítási kedve is fellendült. Bár az „Egy brigád — egy nasznozított újításver­senyt is csak év végén értéke­lik, máris szót érdemel né­hány kiemelkedő teljesítmény. Például az 5-ös gyár szer­számkészítő brigádjáé. Tőlük a bíráló bizottság 12 újítást fogadott el. A Delta brigád újí­tása pedig csaknem másfél millió forint megtakarítást ho­zott a gyárnak. Ki-ki a maga területén a korábbinál nagyobb gondot fordított munkája közben a takarékosabb gazdálkodásra, így érte el a vállalat, hogy a tervezettnél 4 millió fo­rinttal kevesebb anyagot kellett felhasználniuk. A Csepel Autóban a brigá­dok fontos feladatuknak te­kintették a minőség javítását. Ennek eredményeként 15 szá­zalékkal sikerült csökkenteni a selejtet. Miként javítható tovább a munkaverseny színvonala Szi- Jtethalmon? Légióként az ed­diginél nagyobb rugalmasság­gal. Vagyis, ha változnak az adott egységek feladatai, ezek gyors végrehajtásában segéd­kezzenek a szocialista közös­ségek. Ha kell tegyenek pót­vállalásokat, ne ragaszkodja­nak mereven az év elején megfogalmazottakhoz. Jó ötletnek tűnik emel­lett a komplex brigádok létrehozása is. Annál is inkább, mert akad már követésre méltó példa a vállalatnál: az Aurórából, a Deltából és a Fürst Sándor brigádból létrehozott csapat nagy hatékonysággal és ered­ményesen vesz részt a brigád- mozgalomban. D. Gy. KÖZELET Július végen állították üzembe a Bakony—Bosch szerelő- szalagot, az iklaűi Ipari Műszergyárban. A munkahelyek kiala­kításánál a legkorszerűbb 3—M módszert alkalmazták, így a dolgozóknak csak a munkájukhoz legszükségesebb mozdula­tokat kell megtenniük, Barcza Zsolt felvétele Lázár György, a Miniszter-, tanács elnöke Saint Vincent nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Milton Cato miniszterelnököt. Alain Poher, a francia sze­nátus elnöke, aki Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek meghívására, hivatalos lá­togatáson tartózkodott Ma­gyarországon, hétfőn elutazott Budapestről. Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével vasárnap delegáció utazott Plovdivba, a KGST vegyipari állandó bi­zottságának ötvenhetedik ülés­szakára. Maíiur Rahman, a Bangla­desi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára vezetésével küldöttség érkezett hazánkba az MSZMP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra. Kalevi Kivisíö elnök, köz­oktatási miniszter vezetésével Budapestre érkezett a Finn Népi Demokratikus Szövetség küldöttsége. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára hétfőn Hanoiba uta­zott, ahol részt vett a Szov­jet Baráti Társaságok nem­zetközi tanácskozásán, ame­lyet a Vietnami—Szovjet Ba­ráti Társaság megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból rendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents