Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
E&rf 4 Pr V Kruntm 1980. OKTÓBER 26., VASÄRNAP 6 A Szamosi—Pötscher-dosszié Egy zugügynök évtizedes tündöklése és bukása Fővárosi Bíróság II. emelet 99. Két fogalmazó korú lány- tiyal együtt olvasom a tárgyalási jegyzéket: 1715/1980 Alois PÖtscher és társai de- vizagazd. sért. bűntett es más bűncselekm. „Rendkívül sokaf tettem" Még van pár perc 9 óráig. Tizenöt-húszán lehetünk a tárgyalóterem előtt, szinte mindenki zakós-nyakkendős- aktatáskás úr. Puha zsongás, kis csoportok, finom beszéd. Csak később veszem észre a sarokban ülő két egymáshoz bilincselt férfit. A kosárlabdázó termetű fiatalabb éppen mesél valamit a fegyőrnek, társa a világ legközönyösebb arcával bámul ki az ablakon. A tárgyalás már hetekkel ezelőtt elkezdődött, ma az ötödrendű vádlott, dr. Naumov István, a Pécsi Sütőipari Vállalat egykori műszaki vezetője következik. —' Iskolai végzettsége ? — Jogi egyetem. — Foglalkozása? — Rokkantnyugdíjas. — Miért százalékolták le? — Ingadozó vérnyomás, szívkoszorúér... Le kell tennem a tollat, nem győzöm az iramot, dr. Naumov kórlapja meglehetősen hosszú. Az 53 éves férfiit dr. Strausz János tanácsvezető bíró hellyel kínálja és dr. Naumov így ülve valóban egyre inkább megtalálja saját hangját. — Tisztelt bíróság, millió- szőr megbántam cselekményemet. De el kell mondanom, 27 évig dolgoztam a vállalatnál és rendkívül sokat tettem annak érdekében, hogy Pécs városa korszerű kenyérhez és pékáruhoz jusson. A szakminisztérium mintaüzemmé nevezte ki a gyárat... Dr. Naumov bemutatkozásul érdemeit ismerteti. — ön műszaki vezető volt, noha jogot végzett — veti közbe a bíró. — Igen, bár én tulajdonképpen mindig is ügyész szerettem volna lenni. A történelem azonban közbeszólt. 1945-ben iratkoztam be a jogi egyetemre, de 1950-ben meg kellett szakítani tanulmányaimat. Akkor beálltam apám pékműhelyébe, és a doktorátust csak 1957-ben szereztem meg. Közben már évek óta a sütőipari vállalatnál dolgoztam, ahol aztán hamarosan kineveztek műszaki vezetőnek. Itt találkoztam később Szamosival, aki szintén pécsi születésű. Szerencsétlenségemre ő egyszer azt mondta nekem: — Szerbusz, Titi, nyugodtan tegezz, én már gyerekkorod óta ismerlek. Valaha apádtól vettük a komlós kenyeret. Jogtalan piackutatói De ki ez a Szamosi? Szamosi Miklós és Alois Pötscher — áll a vádiratban — együttesen több nyugat-európai tőkés cég magyarországi üzletkötését készítette elő. A két férfi jogellenes piackutatással és vesztegetések útján a konkurrensekkel szemben gyártóiknak teremtettek előnyt. A külföldi vállalatok a vesztegetési jutalékot belekalkulálták az árakba és így azt a vevőkre hárították. A történet akkoriban kezdődött, amikor a hazai sütőipari rekonstrukció, 1968-ban. Kezdetben a Fritsch nyugatnémet és a Prohászka-féle osztrák cég kínálatát tartották előnyösnek Magyarországon. Menedzselésükkel Pro- hászkáék 1969 és 76 között 34 millió schilling és 629 ezer USA-dollár értékben adtak el sütőipari berendezéseket, amiért egyedül Szamosi 2 millió 756 ezer forintnyi nyugati devizát kapott. Később a 70-es évek közepén a Pötscher—Szamosi páros átállt a konkurrenciához, a Stuttgart székhelyű Werner und Plei- derer (WP) céghez. Mint a részvénytársaság magyarországi üzletkötői ellenpropagandába kezdtek az anyacég ellen, de közben elterjesztették, hogy a WP is — Prohász- káékhoz hasonlóan — jutalékot fizet. Olyan volt, ez, mint a keleti mesékben, ahol a szultánig el akart jutni, minden ajtón- állónak egy aranyat kellett adnia — helyezi történelmi összefüggésbe a tárgyalás szünetében valaki az eseményeket. A bíróság elé a gazdasági vezetők közül a magnóval, aranyórával, pár ezer schil- linggel megajándékozottak nem, csak a nagy jutalékosok, a 100—180 ezer forinttal megvesztegetettek kerültek. Dr. Naumovon kívül itt van a pécsi gyár leváltott igazgatója, Szalma János, valamint a Fővárosi Sütőipari Vállalat volt műszaki igazgatója, Illés György, bár utóbbi kezdettől tagadja bűnösségét. Az ügyészség vádat emelt még Pibér István, a Belkereskedelmi Minisztérium időközben elbocsátott főelőadója ellen is, mert tíz WP sütőkemence megrendelésének jóváhagyásáért 30 ezer forintot kapott. Végül a Szamosi—Pötscher vállalkozáshoz tartozott egy schillin- get és márkát százezres tételekben beváltó zuglói autószerelő, bizonyos Szűcs Gábor is. Levél a nagykövetségre Virágnyelvű telefonok, alne- ves levelezés, éttermi asztaloknál és igazgatói irodákban átadott kötegelt valuták és ötszázasok — így ment éveken .át a feketeüzlet. Az érdekeltek nem ritkán egymást is kijátszottak. Egy WP zsemlegyártó gépsor megvásárlásakor a 2—2 százalékos illegális részesedésen túl például dr. Naumov, igazgatója háta mögött önmagának másfél százalékos plusz jutalékot is kikö • tött. Az inkriminált összegről most a bjróság. előtt azonban úgy nyilatkozott, hogy az tu-/ lajdonképpen anyai Örökség- Máskor Szamosi a WP által Illés Györgynek küldött 530 ezer forintos jutalékból mindössze 150 ezret kézbesített, a maradék pénzt magának megtartotta, s 95 ezres címletekben, takarékbetétkönyvekben helyezte el. De Szamosi nemcsak a belső ügyletekben, hanem a sok A kés, ez az oly sok bűnügyben kíméletlenül pusztító szerszám, egy májusi napon még a veterán kriminalisták számára is meglepő .helyen hatolt a testbe. A megkopott penge közepes erővel egy fia- talaisszony bal fülének üregébe fúródott. A hideg acél átszúrta a dobhártyát és elvágta a szemmozgató idegeket. A vérfagyasztó jelenet egy családi ebédlőasztalnál játszódott le máj.us 14-én, a késő délutáni órákban. A történtek közvetlen előzményéhez tartozik, hogy a ceglédi N. házaspár azhap Budapesten járt. Az asszonyt egy fővárosi kórházban kezelték. Budapestről az alföldi városba utazva a férj több üveg sört fogyasztott, így kissé kapatos állapotba került. Otthon heves szóváltás keletkezteti a férj és a feleség között. Kiabálni kezdtek. Később egy pofon is elcsattant, idegességében a nő ütött. A dühös férj ekkor kapta fel és dobta az asszony feje felé a konyhakést. A kenyérvágó beleállt a nő fülébe és súlyos sérüléseket okozott. A feleség bal arca átmenetileg megbénult, s az asszony psak kórházi ápolás és négy heti betegállomány után épült fel teljesen. Az N. családban nem ez volt őri első szurkálás. A férj három évvel ezelőtt már egy tőrrel megsebezte feleségét. Akkor 5 hónapi szabadság- vesztésre ítélték. Az újabb késelésért az alkoholista vádmilliós üzletkötésekben is abszolút kulcsszerepet játszott. A WP nem véletlenül kiemelt jutalékú ügynökként alkalmazta, miközben a hazai nyilvántartásokban (1975-től) mint közönséges nyugdíjas szerepelt. Nyugállományba vonulása előtt biztosítási ügynökként, szervezőként és anyagbeszerzőiként is dolgozott, de mint külkereskedő sohasem. Szamosi tulajdonképpen azt csinálta, ami Magyarországon hivatalosan nincs is: maszek külkereskedelmi üzletkötő. Mindössze érettségivel rendelkezett, de másodállású tolmácsként a 60-as évek végén kiépítette kapcsolatait, kitűnő terepismeretre tett szert, s később több sütőipari beruházást Miskolcon, Veszprémben, Kecskeméten, Kalocsán, Gyöngyösön ő készített elő. Ismerősei szerint bejáratos volt a Komplex külkereskedelmi vállalathoz is, de senkinek sem tűnt fel, hogy itt valójában egy magánszemély tevékenykedik. Csak egy, a bécsi magyar nagykövetségre küldött, kópiákkal dokumentált névtelen bejelentés nyomán' bukott le. Szamosi addig egy teljes évtizeden át valamiféle szürke eminenciásként mozgott az üzleti körökben, s ha kellett, reprezentálni is tudott. Egyszer egy osztrák üzletembert elvitt egy angyalföldi toronyházhoz azzal, hogy ott van az irodája, majd pár perc múlva egy Merce- desbsn két ragyogó nővel tért vissza ... Szamosi napjainkra már-már legenda, aki mindent tudott, amit csak az üzleti életben „tydni kell”, még azt is, mikor kell meghalni. A 65 éves férfi ugyanis pár hónappal perének megkezdése előtt elhunyt. Ez volt egyszersmind utolsó gesztusa, mert így örökösei számára hatmilliós (!) zár alá vett vagyonából nyaralóját és Mercedes gépkocsiját a jogszabályok értelmében átmentette. ★ Órák óta olvasom Szamosi Miklós jegyzőkönyvben maradt szellemi „hagyatékát”. Különös és szerencsére egyedi lenyomata ez a hazai üzleti életnek. Babus Endre lőtt most 6 hónapi börtönt kapott, bár a tárgyaláson a feleség kérte, ne büntessék meg férjét. Időközben ugyanis újra kibékültek. Az ítélet nem jogerős. B. E. Ha rendőrnek mész, aligha végzed ágyban — vallják az olaszok —, mert nagy az esélyed, hogy szitává lőnek a banditák. Itáliában a fiatalok nem is állnak egykönnyen ca- rabinierinek. Igaz lenne ez? Tény, hogy Itália egymással rivalizáló terrorszervezetei ma már komolyan veszélyeztetik a polgári demokrácia egyébként is hervatag vívmányait. Stílusváltás Nehéz lenne például pontosan meghatározni, hány ember vált a maffia áldozatává Szicíliában az elmúlt évtizedben. Csak Palermóban mintegy ötszáz ember életét oltották ki — közülük 54-et 1978- ban, 49-et a múlt év első kilenc hónapjában öltek meg ... Emelkedő tendencia? A terrorhullám tetőzése? Ki tudja ezt ma még. Nézzük inkább az áldozatokat: rögtön szembeöt- iik, hogy az utolsó száz halott többsége bíró vagy rendőr volt. Semmi kétség, ez a maffia új vonása. Korábban ugyanis kivételes eset volt Olaszországban a rendőrgyilkosság: a Az asszony nem haragszik... Időközben kibékültek Modern sárkányok szállnak az égen Egerben negyedik alkalommal rendezték meg az Eger Kupáért kiírt nemzetközi sárkányrepülő találkozót. Tíz ország hetven versenyzője vett részt a rendezvényen. Legtöbbjük saját tervezésű szerkezettel emelkedett a magasba, . Dae- dalos és Ikarosz kései utódaiként. Ellenőrző repülések a verseny előtt a Nagyeged hegy felett. , Brandstetter Sándor felvétele Ikaroszi kísérlet Dömsödön Ciprián barát ai ördög szekerén Hazánkban is polgárjogot nyert a sárkányrepülés. Egerben például 40 résztvevővel rendezték meg a lélegzetelállítóan látványos sportág művelőinek idei vetélkedőjét. Azt azonban ugyancsak kevesen tudják, hogy sárkányrepü- ilőink ősei már meglehetősen régen megpróbáltak Ikarosz nyomába lépni. Ezermester A Magyar Merkurius 1794. október végén írta ezeket a sorokat: „közöttünk egy kádárember igen vékony fenyőfadeszka szárnyakat formálván és azt valami vékony vászonnal bevonván, a repülést megpróbálta és olyan szerencsés volt benne, hogy első próbájának alkalmatosságával is a réteken egy szénaboglyáról a másikra 15 és 20 ölnyi távolságokra számtalan emberek bámulására sas módjára repkedett; azután pedig a magos fák tetején is hasonló szerencsével repdesett. Talán nagyobb tökeletességre is vitte volna ezen tudomáriyát, hanem némelyektől szárnyas embernek tsufoltatván megharagudott és szárnyait ösz- verontotta s felfogadta, hogy többet repülni nem fog”. A sértődékeny kádár ikaroszi kísérlete Dömsödön történt 1794-ben. Tudunk azonban korább1 kísérletről is. Az 1700-as évek elején lezajlott próbálkozásról Bredeczki Sámuel 1807- ben megjelent német nyelvű könyvében ez olvasható: „A magány gyakran hat termé- kenyítőleg a feltaláló szellemre. Mielőtt még a világ aero»tatokról csak hallott is volna, már kísérletezett itt egy Ciprián nevű szerzetes, hogy magát szárnyak segítségével a levegőbe emelje, iszerencsésen el is jutott a Korona hegy tetejéig.” Ciprián barátról olvashatunk a Csanádi—Nagyváradi —Winkler szerzőhármas A magyar repülés története című Könyvében. Leírják, hogy Mattyasovszicy nyitrai püspök Itáliából camalduli papokat telepített hazánkba. A bzepes megyei klastrombán találtak otthonra ezek a néma barátoknak nevezett szerzetesek. A 12 olaszon kívül ebben a „Vörös Kolostorban” éltek a kolostor mindennapi életét ellátó környékbeliek, a fráterek is. Ciprián is ilyen laikus barátként, a rend orvosaként tevékenykedett, de az orvotudományo- kon kívül is minden érdekelte: alkimista, tűzmester, asztalos, tükörkészítő, festő, természetbúvár és botanikus is volt, amolyan igazi polihisztor és ezermester. Holdvilágos este Repüléséről megemlékezett egy Reissig nevű hites matematikus, Gömör vármegye XIX, század elején élt mérnöke, valamint a Hasznos mulatságok egyik 1825. évi száma is. Az előbbi szerint a barát éveken át dolgozott a klastrombán levő laborató- tóriu,mban a két szárnyon, amelyet a karjára csatolt. A két főszarny nyúlványait óra- szerkezettel hozta mozgásba. A kísérlet egy holdvilágos es- i tén történt. A klastrom ma- I gas kőkerítéséről indult el | Ciprián fráter. Hosszasan lebegve, valósággal úszott a légben, míg a Korona hegy tetejéig nem ért. A Hasznos mulatságok így ír: „Nem ama bétsi órás, Dé- gen úr volt az első, aki próbát tett mesterséges szárnyak segítségével magát levegőbe emelni, hanem előtte jó idővel a Veres Klastrombán, Szepes megyében egy Ciprián nevű fráter tett először próbát a Kárpát hegyen mesterséges szárnyakkal a levegőbe repülni. Többre is ment ezen próbájával, mint Dégen úr...” Bredeczkivel és Reissiggel ellentétben az utóbbi forrás a Korona hegyet nem a légi út végcéljának, hanem kiindulópontjának nevezi. A krónika szerint Arról azonban az ellentmondás ellenére is meg lehetünk győződve, hogy Ciprián tényleg élt, volt saját készítésű szárnya, amellyel állítólag repült is. Tanú erre Nyitra püspökének levele, amelyben elrendelte az „ördög szekerének” nyilvános megégettetését. Az egykori krónika szerint a szárnyak elégettetése Szepesbéla piacán „nagy tömegek durva rö- heje és hangos kiáltozásai közepette történt meg”. A klastrom főnöke pedig az ördöggel való cimborálás vádjával kiűzte Cipriánt a Vörös Kolostorból. Mindent összevetve, A magyar repülés története megállapítja, hogy „Cipriánt a repülés első magyar úttörőjének tekinthetjük”. Csorna Béla A régi maffia új álarcban maffia „tízparancsolatának” egyike volt, hogy tilos valakire csak azért rálőni, mert az egyenruhát hord. A statisztika azonban azt mutatja, hogy az olasz maffia stílusváltása, amerikanizáló- dása évtizedes múltra tekinthet vissza. Odaátról származik ugyanis a mondás: egyet megölsz, százat megijesztesz. Azaz, minden teketória nélkül el kell tenni láb alól azokat, akik kényelmetlenné, vagy veszélyessé váltak. Nézzük csak, milyen gyilkosságok fémjelzik e stílusváltást. A színhely Palermo, az időpont 1970. szeptember 16-a. Mauro de Mauro újságíró, az egyik demokratikus színezetű lap rendőrségi tudósítója a szerkesztőségből tart hazafelé. Lakóháza bejáratánál egy csoport ismeretien férfi állja útját, és „tárgyalásra” hívja. Mauro gyanútlan, hisz újságírói gyakorlatában sokszor előfordult már, hogy „alkut” ajánlottak, esetleg nyomra vezették. Ezúttal azonban másról volt szó. A tudósító ugyanis máig sem került elő. Csakúgy, mint kollégája, Mario Francese, akit tavaly januárban írtak fel az eltűntek listájára. Erőegyensúly Hivatásos gyilkosok végeztek Pietro Scailonéval, a palermói főügyésszel, Giuseppe Rucco rendőr ezredessel, Michele Reinával, a Keresztény- demokrata Párt megyei bizottságának titkárával, Boris Giulianával, a palermói rendőrség operatív osztályának vezetőjével, Uccardone Calor- giero di Bonával, a palermói börtön katonai helyőrségének helyettes parancsnokával, hogy csak egyetlen város előkelőbb áldozatait említsük. Alighanem azok járnak közel az igazsághoz, akik az előbbi — korántsem teljes — névsorból arra következtetnek, hogy a maffia az államhatalom szimbólumának szétzúzására törekszik. Mások viszont azt állítják: hogy a maffia soha nem harcolt szimbólumok ellen, inkább azokra sújtott le, akik megpróbálták útját állni. Újságírókat például csak abban az esetben öltek, ha azok — riportjaik megírásán túl — a gyilkosságok okát firtatták, esetleg belekontárkodva idegen ügyekbe, magánnyomozást folytattak. A legtöbben úgy vélik, hogy a maffia stílusváltása a két ismert bűnüldöző jogász, Scallone és Ter- ranova meggyilkolása között ment végbe. Scallone „bűne” az volt, hogy hatalmas erőket mozgósított a maffia elleni harcra, s ezzel „megsértette” a korábban fennállt erőegyensúlyt. Terranovának pedig azért kellett meghalnia, hogy szemléltessék: a maffia mindenáron ragaszkodik pozícióihoz. Tüneti kezelés Olaszország azonban nem hajlandó együttélni a terrorizmussal. Fiatal jogászok, rendőrök lépnek csatasorba, hogy leszámoljanak a múlt tragikus örökségével és lerántsák a régi maffia új álarcát. Am dicséretes harcuk valószínűleg mindaddig eredménytelen marad, amíg csak tüneti kezelést alkalmaznak, azaz amíg nem ragadják meg a maffia társadalmi gyökereit. Ezek viszont oly mélyen húzódnak, hogy egy-egy elszánt igazságügyi hivatalnok a maga korlátozott hatalmával nem juthat le odáig. Seres Attila